Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-03 / 205. szám
JS PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. SZEPTEMBER 3., PÉNTEK 5 Dabas-sári iskolavita Bízom az egyház türelmében (Folytatás az 1■ oldalról) A helyi önkormányzat tulajdonában lévő nevelési, oktatási intézmény tulajdonjogi, fenntartói jogát ugyanis csak akkor engedheti át világnézeti alapon mások számára, ha azon gyermekek részére is, akiknek szülei nem akarják az elkötelezett világnézeti nevelést megvalósító intézménybe járatni gyerekeiket, azok számára is biztosítja az oktatás feltételeit, s annak igénybevétele nem jelent aránytalan terhet. Nem lehet tizenöt kilométerre utaztatni például a tanulókat: Dabason pedig elsős gyerekekről is szó van. Jogi szempontból a képviselő-testület megszüntette a dabas-sári 1 -es számú iskolát. Tulajdonjogát fenntartotta, üzemeltetésre átadta az épületeket az egyháznak. Kisebb eljárási hibák előfordultak, de a döntést törvényesnek minősítem. Ilyen hiba volt például a szülői vélemények kikérésének késése. Ezt azonban igyekeztek korrigálni, falugyűlést hívtak ösz- sze, s több egyéb fórumot. Ma már nem lehet azt mondani, hogy a szülők nem ismerik a döntést, erre nem hivatkozhat senki. Nekem inkább a jogutódlás kérdése a gondom. Mivel itt világnézeti differenciáról van szó, az egyház nem lehet jogutód, azaz mindenképp biztosítani kell a szülő választási jogát. Ez azért érdekes, mert az egyházi iskolának az lesz a tanulója, aki oda beiratkozik. Automatikusan nem lehet a névjegyzéket átvezetni, a szülő dönt. Közel százan az egyházi iskolát választották, ugyanakkor kétszázhuszon- négy gyerek nem jár oda, s mivel az önkormányzati iskola megszűnt, ennyi tanköteles gyerek ma sehol nincs beíratva iskolába. A kérdés az, hogy melyik iskola tudja tanításukat elvállalni. Szerintem egyik sem, de ennek megítélése már az önkormányzat dolga. Nekünk az a dolgunk, hogy azt vizsgáljuk, nem aránytalanul nagyobb teherrel kezdi-e a tanévet ennyi gyerek. — Ön szerint mi lehet Dobáson a megoldás? — Legjobbnak azt tartanám, ha a 224 gyerek beiratkozna az egyik működő iskolába, az ön- kormányzat pedig bérelné a dabas-sári iskola üresen maradt részét az egyháztól. Ahogy növekedik az egyházi tanulók aránya, úgy változna az iskola jellege. Egy biztos: nem a szülőknek, s nem a pedagógusnak kell gondoskodni az elhelyezésről. A mai állapotok ennek ellentmondanak, ezért kérem, hogy a dabasi önkormányzat a határozatot részben módosítsa. Ezt leírtam abban a levélben, amit Horváth Isnán dabasi polgármesternek ezekben a percekben küldtünk el. (A levelet mellékelten közöljük). — Mi az álláspontja a szlovák nyelv oktatásának helyzetéről? — Ez a probléma kissé túldimenzionált. Mint magyar állampolgár én sértve érzem magam, hogy egy magyar állampolgár más nemzet kormányához tesz följelentést. Ebben a kérdésben döntő szót a helyi önkormányzatnak és az egyháznak kell kimondani. Mellesleg ez nem szlovák anyanyelvű iskola, hanem itt szlovák nyelvű oktatás is folyik. Mi felszólítjuk mind az egyházat, mint az önkormányzatot, hogy biztosítsa ennek feltételeit. — Lát-e lehetőséget a megoldásra? — Bízom benne, bízom a pedagóguspolgármester jóindulatában. Én jószolgálati lépésre szántam el magam, s tárgyalni fogok az egyház vezetésével. Bízom az egyház türelmében, belátásában. Tóth Ferenc Kedves Polgármester Úr! Dabas város önkormányzati képviselő-testülete 1993. június 30-ai üléséről készült jegyzőkönyv törvényességi ellenőrzését elvégeztem. Tekintettel arra, hogy a 131/1993. (VI. 30.) sz. határozat jogszerűségének megítéléséhez kiegészítő információk és adatok beszerzése vált szükségessé, így ezek szolgáltatására a 77/1993. (IV. 30.) Korm. r. 1. § (1) bek.-e alapján az önkormányzat jegyzőjét felhívtam. A rendelkezésemre álló iratok és adatok, valamint különböző szervektől és személyektől érkezett bejelentések és megkeresések alapján a jogi álláspontomat és az annak kialakításához nélkülözhetetlen tényállást az alábbiakban foglalom össze: A Sári Római Katolikus Egyházközség nevében Pásztor Győző kanonok felmérést végzett az iskola pedagógusai bevonásával. A „nyilatkozat” elnevezésű felmérőlap annak megállapítására irányult, van-e igény 1993/94-től a helyi általános iskola fenntartói jogának átvételével egyházi intézmény alapítására. A kérdőív tömör tájékoztatást tartalmazott az esetlegesen létrejövő egyházi iskola működésének főbb elveire, ígéretet a szlováknyelv-oktatás folytatására. Az előfelmérés során a szülők 74%-a akként nyilatkozott, hogy átszervezés esetén az egyházi iskolába járatná gyermekét. Az egyházi iskolára irányuló igényt látszott alátámasztani az is, hogy az 1992/93. tanévben a 328 beírt tanuló 95%-a fakultatív hitoktatásban vett részt, s hogy a lakosság szinte 100%-ban római katolikus vallású, és vallását a többség aktívan gyakorolja. Az egyházközség a tervezett átszervezésről május 25-én a tantestületet, június 1-jén az iskolaigazgató által összehívott, összevont szülői értekezleten a gyermekek gondviselőit is tájékoztatta. E fórumon részt vett a város alpolgármestere és jegyzője, a képviselő-testület 5 tagja, hozzávetőlegesen 180 szülő, az iskola tantestületének és technikai dolgozóinak csaknem egésze. A jegyzőkönyvből megállapíthatóan a szülői értekezleten több szülő fejezte ki bizonytalanságát, mások pártolólag szóltak az egyházi intézmény mellett, ismét mások pedig az önkormányzati iskolára irányuló igényüknek adtak hangot. Felvetődött a szülők titkos szavaztatásának, illetve a népszavazásnak gondolata is, mely módszerek alkalmasak befolyástól mentes objektív lakossági vélemény lemérésére, azonban ezekre vonatkozóan intézkedés a későbbiekben történt. Az egyház tájékoztató és igényfelmérő tevékenysége e fórummal lezárult, s a június 2-án a polgármesteri hivatalnál felvett jegyzőkönyvben, Majoros József alpolgármester és egy települési képviselő hivatalosan is kezdeményezték az iskola átszervezésére irányuló eljárás megindítását. A teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy az iratokban utalás történik egy újabb írásos felmérésre, melynek kezdeményezőire, kivitelezőire és eredményére vonatkozóan nem rendelkezünk megbízható információkkal. Az előkészítésben e felmérés szerepe elhanyagolható, mivel az önkormányzat a mérlegeléssel meghozott döntéséhez a döntéshozatal pillanatában kellő információkkal rendelkezett. Ismerte az egyházi felmérés eredményén túl a tiltakozók számát az egymással ellentétes szülői és tantestületi véleményeket, az oktatási bizottság elképzeléseit és a Művelődési és Közoktatási Minisztérium szakmai álláspontját. Az előkészítés során több alaki hiba is felmerült, ezek azonban nem idézték elő az önkormányzati határozat meghozatalához szükséges ismeretek hiányát. A közismert ellentmondások, a nyílt képviselő- testületi ülés felfokozott hangulata, az ott elhangzott vélemények és kompromisszumos javaslat figyelmen kívül hagyásával hozott döntésért a képviselő-testületet a választók felé politikai felelősség terheli. Felelősségüket fokozza, hogy az önkormányzati iskolára irányuló valós igények feltárását elmulasztották, mely a településrészen egyre fokozódó negatív közhangulatot idézett elő. A határozat előkészítésével kapcsolatos alaki hiányosságok az alábbiak. A polgármester figyelmen kívül hagyta az 1991. évi XX. törvény 100. § (3) bekezdését, mely szerint az átszervezést, a szolgáltatást igénybe vevőkkel és az intézményi dolgozókkal köteles megvitatni. A fentebb már részletezett körülmények között lezajlott fórumokról saját személyében a képviselő-testület nem tájékoztatta, arról a képviselők más forrásokból értesülhettek. Az 1991. évi XX. törvény 100. § (2) bek.-e a szakmai szolgáltató intézmény véleményének beszerzését úja elő. Nem tartalmaz a jogszabály előírást ezen vélemény alakiságára vonatkozóan. A jogalkalmazás során nemcsak á konkrét esetben, de általában is gondot jelent e törvényi rendelkezés megvalósítása. A törvény hatálybalépésétől ilyen intézmények másfél esztendőn át nem léteztek, csupán a 4/1993. (III. 2.) MKM-rendelet hozta azokat létre. A joggyakorlatban mutatkozó bizonytalanság miatt nem kifogásolható a minisztérium szakmai véleményének figyelembevétele az átszervezésnél. Nem biztosította a 13/1993. (V. 20.) sz. önkormányzati rendelet 16. § a), b), c) és e) pontjában foglalt kérdésekben a sári részönkormányzat véleményezési jogának érvényesítését. A feltárt alaki hiányosságok ellenére a 131/1993. (VI. 30.) sz. ön- kormányzati határozatot részben törvényesnek tartom. Az erre irányuló igény esetén az önkormányzatnak lehetőségei szerint támogatnia kell a szülők azon jogának érvényesítését, hogy gyermekeiket a világnézetüknek megfelelő oktatásban részesíthessék. Erre az általános iskola épületének kedvező adottságai miatt Dabas-Sáriban lehetőség nyílott. A képviselő-testület döntése azonban hibás helyzetelemzésen alapul. Nem vizsgálta ugyanis, mekkora valójában a világnézetileg semleges oktatást igénylők száma. E számra tekintettel az iskola teljes átadása veszélyezteti az önkormányzat kötelező feladatának (alapfokú oktatás, nemzetiségi jogok biztosítása) teljesítését. Nem kétséges, hogy kétszáznál több gyermek napi utaztatása a másik két iskolába aránytalan terhet jelent az érintettek számára, ugyanakkor az osztálylétszámok növekedése révén a város többi iskolájában is negatívan érinti az oktató-nevelő tevékenység színvonalát. A gyermekek két különböző iskolában történő elhelyezésével nehézségbe ütközhet a szlovák nyelv korábbi színvonalon történő oktatása is. Indítványozom ezért, hogy a képviselő-testület a településrészi önkormányzat véleményét is kikérve, rendkívüli képviselő-testületi ülésen vitassa meg ismételten a dabas-sári általános iskola ügyét. Az Ötv. 8. § (4) bekében foglalt ellátási kötelezettségére, valamint az 1993. szeptember 1-jén hatálybalépett, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 88. § (3) bek.-ére tekintettel vegye fontolóra a határozat módosítását és az épület megosztásával a világnézetileg semleges oktatás helyben történő biztosítását. Ugyancsak indokolt a határozat és az ennek alapján a római katolikus egyházközösséggel kötött fenntartói megállapodás kiegészítése a szlováknyelvoktatásra vonatkozóan. Az Ötv. 99. § (1) bekezdésére hivatkozással kérem Polgármester Urat, hogy a gyermekek helyzetének mielőbbi rendezése érdekében a törvényességi észrevétel kézhezvételétől számított 3 napon belül rendkívüli ülés keretében gondoskodjék a törvénysértés megszüntetéséről. A képviselő-testület döntéséről annak meghozatalát követően haladéktalanul, írásban szíveskedjék tájékoztatni. Budapest, 1993. szeptember 2. Üdvözlettel: dr. Skultéty Sándor c. államtitkár Vecsési kapcsolatok Előkerült az eredeti címer is Alig egy esztendővel ezelőtt történt, hogy a németországi Rheinstetten község testvértelepülést keresett magának Magyarországon. Olyan hasonló méretű község után kutattak, ahol nagy számban élnek sváb származású lakosok, s ahonnan — a máig is érthetetlen pártállami döntés értelmében — egykoron, csupán nemzeti hovatartozásuk miatt családokat telepítettek ki. így esett a választás Vecsésre, ahol ma — hivatalos számítások szerint — mintegy kétezren vallják magukat nemzetiségi- nek.(Rheinstettenben is 200 család tart számon magyarországi rokonságot, elődöt.) Tavaly májusban kezdődött a kapcsolatépítés a két település között. Hogy mennyi érdekes dolgot hozott felszínre ennek az új viszonynak a kialakítása, erre csak ma, a két település közötti testvérközségi kapcsolat hivatalossá tétele után döbbentek rá Vecsésen s Rhe- instettenben. Találtak ugyanis olyan családot e németországi településen, amelynek vezetékneve megegyezik Vecsés 1786-ban történt alapítása idején lejegyzett helyi családnévvel. Történészek azután kikutatták, hogy e két, egymástól évszázadok óta távol élő família rokoni kapcsolatban áll egymással. Előkerült Vecsés eredeti címere is! Sokáig hiába keresték e magyarországi nagyközség vezetői és lakói a település jelképét, azt a címert, mely az említett alapítási évben készült el. A türelmes kutatómunka végül is eredménnyel zárult: s ily módon az a delegáció, mely a Rhe- instettennel való testvértelepülési kapcsolat hivatalossá tétele érdekében épp a közelmúltban utazott Németországba, magával is vihette e régi-új címert. Cserébe pedig elhozhatták a rheinstetteniek zászlaját. De láttak egyéb érdekes dolgokat is a vecsésiek odakinn: a vendéglátók, túl azon, hogy gondosan ügyeltek arra, hogy valameny- nyi meghívott ugyanolyan beosztású, hivatali rangban lévő németországi „rokonnál” szálljon meg, megmutatták azokat a házakat is, melyeket a kitelepített magyarországi sváboknak építettek egykoron a kintiek, s a mieink ellátogathattak az évtizedekkel ezelőtti első iskolába is. A Vecsés és a Rheinstetten közötti kapcsolatokat szerves egységben alakítja a múlt közös megbecsülése, az egykori emlékek ápolása és felkutatása, s ehhez szorosan illeszkedik a mostani együttműködés. Utóbbiakról sok szó esik a testvértelepülési viszonyt megszövegező dokumentumban. Megegyezett a két község polgár- mestere, Kurt Roth és Molnár Imre (illetve a delegációkban részt vevő szakemberek), hogy a hazai vállalkozóink évről évre részt vehetnek majd a kinti ipari kiállításokon, s alkalmanként vendégmunkásként is dolgozhatnak a németországi településen. Abban is megállapodtak, hogy 1994-ben egy egyházi énekkari találkozóra várják a vecsésiek a rheinstette- nieket, míg utóbbiak egy esztendővel későbbre hívják meg az itthoni Art 6 elnevezésű művészcsoportot. Egyébként szeretettel vátják egymás küldöttségeit — falusi bálokra, helyi napok rendezvényeire. — A németországi nemzetiségiek eddig is hazajártak Magyarországra — mondja a vecsési önkormányzat jogtanácsosa, Tóth Lajos. — A most hivatalossá tett testvértelepülési kapcsolatok tulajdonképpen elmélyítik, s szervezettebbé, rendszeresebbé teszik a Vecsés és Rheinstetten közötti jó viszonyt. Ezt fogalmazta meg a közelmúltban aláírt dokumentum is, melyben a két polgármester kihangsúlyozta: a két település között létrejött testvérkapcsolat célja: gyakorlattá tenni a nyelvi kapcsolatok ápolását, kölcsönösen tájékoztatni egymást a települések közigazgatási, gazdasági, művészeti és sportéletéről, közösen részt venni egymás szabadidős programjaiban. A teljesség igénye nélkül említem meg, hogy e szerződés még olyan részkérdésekről is intézkedik, hogy szervezetten és rendszeresen gondozzuk a vecsési temetőben nyugvó német katonák sírjait. (maliár) Hamarosan befejeződik Érden a telefonhálózat bővítése, illetve rekonstrukciója. Jelenleg több helyen is elkészültek a földmunkákkal és a Matáv alvállalkozói már a műanyag védőcsőbe húzzák be a telefonkábeleket Hancsovszki János felvétele
