Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-03 / 205. szám

JS PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. SZEPTEMBER 3., PÉNTEK 5 Dabas-sári iskolavita Bízom az egyház türelmében (Folytatás az 1■ oldalról) A helyi önkormányzat tulaj­donában lévő nevelési, oktatá­si intézmény tulajdonjogi, fenn­tartói jogát ugyanis csak akkor engedheti át világnézeti alapon mások számára, ha azon gyer­mekek részére is, akiknek szü­lei nem akarják az elkötelezett világnézeti nevelést megvalósí­tó intézménybe járatni gyereke­iket, azok számára is biztosítja az oktatás feltételeit, s annak igénybevétele nem jelent aránytalan terhet. Nem lehet ti­zenöt kilométerre utaztatni pél­dául a tanulókat: Dabason pe­dig elsős gyerekekről is szó van. Jogi szempontból a képvise­lő-testület megszüntette a da­bas-sári 1 -es számú iskolát. Tu­lajdonjogát fenntartotta, üze­meltetésre átadta az épületeket az egyháznak. Kisebb eljárási hibák előfordultak, de a dön­tést törvényesnek minősítem. Ilyen hiba volt például a szülői vélemények kikérésének késé­se. Ezt azonban igyekeztek kor­rigálni, falugyűlést hívtak ösz- sze, s több egyéb fórumot. Ma már nem lehet azt mondani, hogy a szülők nem ismerik a döntést, erre nem hivatkozhat senki. Nekem inkább a jog­utódlás kérdése a gondom. Mi­vel itt világnézeti differenciá­ról van szó, az egyház nem le­het jogutód, azaz mindenképp biztosítani kell a szülő válasz­tási jogát. Ez azért érdekes, mert az egyházi iskolának az lesz a tanulója, aki oda beirat­kozik. Automatikusan nem le­het a névjegyzéket átvezetni, a szülő dönt. Közel százan az egyházi iskolát választották, ugyanakkor kétszázhuszon- négy gyerek nem jár oda, s mi­vel az önkormányzati iskola megszűnt, ennyi tanköteles gyerek ma sehol nincs beíratva iskolába. A kérdés az, hogy melyik iskola tudja tanításukat elvállalni. Szerintem egyik sem, de ennek megítélése már az önkormányzat dolga. Ne­künk az a dolgunk, hogy azt vizsgáljuk, nem aránytalanul nagyobb teherrel kezdi-e a ta­névet ennyi gyerek. — Ön szerint mi lehet Dobá­son a megoldás? — Legjobbnak azt tartanám, ha a 224 gyerek beiratkozna az egyik működő iskolába, az ön- kormányzat pedig bérelné a da­bas-sári iskola üresen maradt részét az egyháztól. Ahogy nö­vekedik az egyházi tanulók ará­nya, úgy változna az iskola jel­lege. Egy biztos: nem a szülők­nek, s nem a pedagógusnak kell gondoskodni az elhelye­zésről. A mai állapotok ennek ellentmondanak, ezért kérem, hogy a dabasi önkormányzat a határozatot részben módosítsa. Ezt leírtam abban a levélben, amit Horváth Isnán dabasi pol­gármesternek ezekben a per­cekben küldtünk el. (A levelet mellékelten közöljük). — Mi az álláspontja a szlo­vák nyelv oktatásának helyzeté­ről? — Ez a probléma kissé túldi­menzionált. Mint magyar ál­lampolgár én sértve érzem ma­gam, hogy egy magyar állam­polgár más nemzet kormányá­hoz tesz följelentést. Ebben a kérdésben döntő szót a helyi önkormányzatnak és az egy­háznak kell kimondani. Melles­leg ez nem szlovák anyanyel­vű iskola, hanem itt szlovák nyelvű oktatás is folyik. Mi fel­szólítjuk mind az egyházat, mint az önkormányzatot, hogy biztosítsa ennek feltételeit. — Lát-e lehetőséget a meg­oldásra? — Bízom benne, bízom a pe­dagóguspolgármester jóindula­tában. Én jószolgálati lépésre szántam el magam, s tárgyalni fogok az egyház vezetésével. Bízom az egyház türelmében, belátásában. Tóth Ferenc Kedves Polgármester Úr! Dabas város önkormányzati képviselő-testülete 1993. június 30-ai ülé­séről készült jegyzőkönyv törvényességi ellenőrzését elvégeztem. Te­kintettel arra, hogy a 131/1993. (VI. 30.) sz. határozat jogszerűségé­nek megítéléséhez kiegészítő információk és adatok beszerzése vált szükségessé, így ezek szolgáltatására a 77/1993. (IV. 30.) Korm. r. 1. § (1) bek.-e alapján az önkormányzat jegyzőjét felhívtam. A rendelke­zésemre álló iratok és adatok, valamint különböző szervektől és sze­mélyektől érkezett bejelentések és megkeresések alapján a jogi állás­pontomat és az annak kialakításához nélkülözhetetlen tényállást az alábbiakban foglalom össze: A Sári Római Katolikus Egyházközség nevében Pásztor Győző ka­nonok felmérést végzett az iskola pedagógusai bevonásával. A „nyilat­kozat” elnevezésű felmérőlap annak megállapítására irányult, van-e igény 1993/94-től a helyi általános iskola fenntartói jogának átvételé­vel egyházi intézmény alapítására. A kérdőív tömör tájékoztatást tar­talmazott az esetlegesen létrejövő egyházi iskola működésének főbb elveire, ígéretet a szlováknyelv-oktatás folytatására. Az előfelmérés során a szülők 74%-a akként nyilatkozott, hogy átszervezés esetén az egyházi iskolába járatná gyermekét. Az egyházi iskolára irányuló igényt látszott alátámasztani az is, hogy az 1992/93. tanévben a 328 beírt tanuló 95%-a fakultatív hitoktatásban vett részt, s hogy a lakos­ság szinte 100%-ban római katolikus vallású, és vallását a többség ak­tívan gyakorolja. Az egyházközség a tervezett átszervezésről május 25-én a tantestületet, június 1-jén az iskolaigazgató által összehívott, összevont szülői értekezleten a gyermekek gondviselőit is tájékoztat­ta. E fórumon részt vett a város alpolgármestere és jegyzője, a képvi­selő-testület 5 tagja, hozzávetőlegesen 180 szülő, az iskola tantestüle­tének és technikai dolgozóinak csaknem egésze. A jegyzőkönyvből megállapíthatóan a szülői értekezleten több szülő fejezte ki bizonyta­lanságát, mások pártolólag szóltak az egyházi intézmény mellett, is­mét mások pedig az önkormányzati iskolára irányuló igényüknek ad­tak hangot. Felvetődött a szülők titkos szavaztatásának, illetve a nép­szavazásnak gondolata is, mely módszerek alkalmasak befolyástól mentes objektív lakossági vélemény lemérésére, azonban ezekre vo­natkozóan intézkedés a későbbiekben történt. Az egyház tájékoztató és igényfelmérő tevékenysége e fórummal lezárult, s a június 2-án a polgármesteri hivatalnál felvett jegyző­könyvben, Majoros József alpolgármester és egy települési képviselő hivatalosan is kezdeményezték az iskola átszervezésére irányuló eljá­rás megindítását. A teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy az ira­tokban utalás történik egy újabb írásos felmérésre, melynek kezdemé­nyezőire, kivitelezőire és eredményére vonatkozóan nem rendelke­zünk megbízható információkkal. Az előkészítésben e felmérés szere­pe elhanyagolható, mivel az önkormányzat a mérlegeléssel meghozott döntéséhez a döntéshozatal pillanatában kellő információkkal rendel­kezett. Ismerte az egyházi felmérés eredményén túl a tiltakozók szá­mát az egymással ellentétes szülői és tantestületi véleményeket, az ok­tatási bizottság elképzeléseit és a Művelődési és Közoktatási Miniszté­rium szakmai álláspontját. Az előkészítés során több alaki hiba is felmerült, ezek azonban nem idézték elő az önkormányzati határozat meghozatalához szüksé­ges ismeretek hiányát. A közismert ellentmondások, a nyílt képviselő- testületi ülés felfokozott hangulata, az ott elhangzott vélemények és kompromisszumos javaslat figyelmen kívül hagyásával hozott dönté­sért a képviselő-testületet a választók felé politikai felelősség terheli. Felelősségüket fokozza, hogy az önkormányzati iskolára irányuló va­lós igények feltárását elmulasztották, mely a településrészen egyre fo­kozódó negatív közhangulatot idézett elő. A határozat előkészítésével kapcsolatos alaki hiányosságok az aláb­biak. A polgármester figyelmen kívül hagyta az 1991. évi XX. törvény 100. § (3) bekezdését, mely szerint az átszervezést, a szolgáltatást igénybe vevőkkel és az intézményi dolgozókkal köteles megvitatni. A fentebb már részletezett körülmények között lezajlott fórumokról sa­ját személyében a képviselő-testület nem tájékoztatta, arról a képvise­lők más forrásokból értesülhettek. Az 1991. évi XX. törvény 100. § (2) bek.-e a szakmai szolgáltató intézmény véleményének beszerzését úja elő. Nem tartalmaz a jogszabály előírást ezen vélemény alakiságá­ra vonatkozóan. A jogalkalmazás során nemcsak á konkrét esetben, de általában is gondot jelent e törvényi rendelkezés megvalósítása. A törvény hatálybalépésétől ilyen intézmények másfél esztendőn át nem léteztek, csupán a 4/1993. (III. 2.) MKM-rendelet hozta azokat létre. A joggyakorlatban mutatkozó bizonytalanság miatt nem kifogásolha­tó a minisztérium szakmai véleményének figyelembevétele az átszer­vezésnél. Nem biztosította a 13/1993. (V. 20.) sz. önkormányzati rendelet 16. § a), b), c) és e) pontjában foglalt kérdésekben a sári részönkormány­zat véleményezési jogának érvényesítését. A feltárt alaki hiányosságok ellenére a 131/1993. (VI. 30.) sz. ön- kormányzati határozatot részben törvényesnek tartom. Az erre irányu­ló igény esetén az önkormányzatnak lehetőségei szerint támogatnia kell a szülők azon jogának érvényesítését, hogy gyermekeiket a világ­nézetüknek megfelelő oktatásban részesíthessék. Erre az általános is­kola épületének kedvező adottságai miatt Dabas-Sáriban lehetőség nyílott. A képviselő-testület döntése azonban hibás helyzetelemzésen alapul. Nem vizsgálta ugyanis, mekkora valójában a világnézetileg semleges oktatást igénylők száma. E számra tekintettel az iskola teljes átadása veszélyezteti az önkormányzat kötelező feladatának (alapfokú oktatás, nemzetiségi jogok biztosítása) teljesítését. Nem kétséges, hogy kétszáznál több gyermek napi utaztatása a másik két iskolába aránytalan terhet jelent az érintettek számára, ugyanakkor az osztály­létszámok növekedése révén a város többi iskolájában is negatívan érinti az oktató-nevelő tevékenység színvonalát. A gyermekek két kü­lönböző iskolában történő elhelyezésével nehézségbe ütközhet a szlo­vák nyelv korábbi színvonalon történő oktatása is. Indítványozom ezért, hogy a képviselő-testület a településrészi önkormányzat véleményét is kikérve, rendkívüli képviselő-testületi ülésen vitassa meg ismételten a dabas-sári általános iskola ügyét. Az Ötv. 8. § (4) bekében foglalt ellátási kötelezettségére, valamint az 1993. szeptember 1-jén hatálybalépett, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 88. § (3) bek.-ére tekintettel vegye fonto­lóra a határozat módosítását és az épület megosztásával a világnéze­tileg semleges oktatás helyben történő biztosítását. Ugyancsak indo­kolt a határozat és az ennek alapján a római katolikus egyházközös­séggel kötött fenntartói megállapodás kiegészítése a szlováknyelv­oktatásra vonatkozóan. Az Ötv. 99. § (1) bekezdésére hivatkozással kérem Polgármester Urat, hogy a gyermekek helyzetének mielőbbi rendezése érdekében a törvényességi észrevétel kézhezvételétől számított 3 napon belül rendkívüli ülés keretében gondoskodjék a törvénysértés megszünte­téséről. A képviselő-testület döntéséről annak meghozatalát követően ha­ladéktalanul, írásban szíveskedjék tájékoztatni. Budapest, 1993. szeptember 2. Üdvözlettel: dr. Skultéty Sándor c. államtitkár Vecsési kapcsolatok Előkerült az eredeti címer is Alig egy esztendővel ezelőtt történt, hogy a németországi Rheinstetten község testvértelepülést keresett magának Magyarországon. Olyan hasonló méretű község után kutat­tak, ahol nagy számban élnek sváb származású lakosok, s ahonnan — a máig is érthetetlen pártállami döntés értel­mében — egykoron, csupán nemzeti hovatartozásuk miatt családokat telepítettek ki. így esett a választás Vecsésre, ahol ma — hivatalos számítá­sok szerint — mintegy kétezren vallják magukat nemzetiségi- nek.(Rheinstettenben is 200 család tart számon magyaror­szági rokonságot, elődöt.) Tavaly májusban kezdődött a kapcsolatépítés a két telepü­lés között. Hogy mennyi érde­kes dolgot hozott felszínre en­nek az új viszonynak a kialakí­tása, erre csak ma, a két telepü­lés közötti testvérközségi kap­csolat hivatalossá tétele után döbbentek rá Vecsésen s Rhe- instettenben. Találtak ugyanis olyan családot e németországi településen, amelynek vezeték­neve megegyezik Vecsés 1786-ban történt alapítása ide­jén lejegyzett helyi családnév­vel. Történészek azután kikutat­ták, hogy e két, egymástól év­századok óta távol élő família rokoni kapcsolatban áll egy­mással. Előkerült Vecsés eredeti cí­mere is! Sokáig hiába keresték e ma­gyarországi nagyközség veze­tői és lakói a település jelképét, azt a címert, mely az említett alapítási évben készült el. A tü­relmes kutatómunka végül is eredménnyel zárult: s ily mó­don az a delegáció, mely a Rhe- instettennel való testvértelepü­lési kapcsolat hivatalossá tétele érdekében épp a közelmúltban utazott Németországba, magá­val is vihette e régi-új címert. Cserébe pedig elhozhatták a rheinstetteniek zászlaját. De lát­tak egyéb érdekes dolgokat is a vecsésiek odakinn: a vendéglá­tók, túl azon, hogy gondosan ügyeltek arra, hogy valameny- nyi meghívott ugyanolyan be­osztású, hivatali rangban lévő németországi „rokonnál” száll­jon meg, megmutatták azokat a házakat is, melyeket a kitele­pített magyarországi svábok­nak építettek egykoron a kinti­ek, s a mieink ellátogathattak az évtizedekkel ezelőtti első is­kolába is. A Vecsés és a Rheinstetten közötti kapcsolatokat szerves egységben alakítja a múlt kö­zös megbecsülése, az egykori emlékek ápolása és felkutatá­sa, s ehhez szorosan illeszke­dik a mostani együttműködés. Utóbbiakról sok szó esik a test­vértelepülési viszonyt megszö­vegező dokumentumban. Meg­egyezett a két község polgár- mestere, Kurt Roth és Molnár Imre (illetve a delegációkban részt vevő szakemberek), hogy a hazai vállalkozóink évről évre részt vehetnek majd a kin­ti ipari kiállításokon, s alkal­manként vendégmunkásként is dolgozhatnak a németországi településen. Abban is megálla­podtak, hogy 1994-ben egy egyházi énekkari találkozóra várják a vecsésiek a rheinstette- nieket, míg utóbbiak egy esz­tendővel későbbre hívják meg az itthoni Art 6 elnevezésű mű­vészcsoportot. Egyébként szere­tettel vátják egymás küldöttsé­geit — falusi bálokra, helyi na­pok rendezvényeire. — A németországi nemzeti­ségiek eddig is hazajártak Magyarországra — mondja a vecsési önkormányzat jogta­nácsosa, Tóth Lajos. — A most hivatalossá tett testvérte­lepülési kapcsolatok tulajdon­képpen elmélyítik, s szerve­zettebbé, rendszeresebbé te­szik a Vecsés és Rheinstetten közötti jó viszonyt. Ezt fogal­mazta meg a közelmúltban aláírt dokumentum is, mely­ben a két polgármester ki­hangsúlyozta: a két település között létrejött testvérkapcso­lat célja: gyakorlattá tenni a nyelvi kapcsolatok ápolását, kölcsönösen tájékoztatni egy­mást a települések közigazga­tási, gazdasági, művészeti és sportéletéről, közösen részt venni egymás szabadidős programjaiban. A teljesség igénye nélkül említem meg, hogy e szerződés még olyan részkérdésekről is intézke­dik, hogy szervezetten és rendszeresen gondozzuk a ve­csési temetőben nyugvó né­met katonák sírjait. (maliár) Hamarosan befejeződik Érden a telefonhálózat bővítése, illetve rekonstrukciója. Jelenleg több helyen is elkészültek a földmun­kákkal és a Matáv alvállalkozói már a műanyag védőcsőbe húz­zák be a telefonkábeleket Hancsovszki János felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents