Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-03 / 205. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. SZEPTEMBER 3., PENTEK Meddő tárgyalások után Folytatódik az öldöklés? A genfi konferencia össze­omlása után a rendezési fo­lyamatról szóló tárgyalások nyilván újra kezdődnek, s valószínűleg újult erővel folytatódnak majd a harcok Bosznia több frontszaka­szán, elsősorban azokban a körzetekben, ahol a muzul­mán fél még képes komo­lyabb harci tevékenységet ki­fejteni, tehát Közép-Boszniá- ban, a horvátok ellen. Egyre szembetűnőbb a horvát— szerb együttműködés: Milo­sevic szerb és Tudjman hor­vát elnök viszonya egyre szí­vélyesebb, szerda délután újabb átfogó tárgyalást foly­tattak, s Tudjman a konfe­rencia kudarcáról szóló beje­lentésével, látványos távozá­sával legalább akkora szíves­séget tett Milosevicnek, mint a hercegovinai horvá- toknak. Megfigyelők emlékeztet­nek arra, hogy Tudjman sorsdöntő pillanatokban köz­vetve mindig segített Milose­vic elnöknek: így volt ez a belgrádi tüntetések idején, amikor hátat fordított a szerb ellenzéknek, majd a tit­kos tárgyalások során, végül Athénben is, ahol a nemzet­közi közösség Washington­nal az élen nagy nyomást gyakorolt Szerbiára, miköz­ben a horvát elnök újra kon­zultációkat kezdett vele terü­letcserékről és egyéb kérdé­sekről, s így volt végül Bosz­niában is, ahol korábbi szö­vetségeseinek, a muzulmá­noknak fordított hátat. Nincs mentség a kudarcra „Megdöbbentőnek” nevezte egy tegnap reggeli rádióin­terjújában Alain Juppé fran­cia külügyminiszter a genfi tanácskozás kudarcát. A mi­niszter kijelentette: nincs mentség arra, hogy nem jött létre megegyezés, de a tár­gyalásokat feltétlenül foly­tatni kell. „Ami szerdán este Géni­ben történt, megdöbbentő, hiszen minden készen állt a megállapodásra” — mon­dotta az Europe 1. rádió­nak. — Remélem, hogy a fe­lek visszaülnek a tárgyaló­asztal köré, mert ha nem, akkor valóban igazi humani­tárius katasztrófa előtt ál­lunk. A francia külügyminisz­ter megerősítette, hogy az ENSZ és a NATO erői ké­szen állnak mindenfajta fel­adat ellátására, beleértve adott esetben a beavatko­zást is. „Az elmúlt órákban például incidensek voltak Szarajevó körül, és a NA- TO-repülőgépek már né­hány perc elteltével átrepül­tek az érintett övezetek fe­lett” — mondotta. Szereptévesztés folyik az országban, a haza minden táján. A szereptévesz- tők a volt és mindmostanig élő, vege­táló, vagy látszatvegetálást mutató ter­melőszövetkezetek volt és mai veze­tői — tisztelet a kivételnek — termé­szetesen az egykori TOT hagyomá­nyait folytató MOSZ-vezetőkkel egye­temben. A szereptévesztés ott kezdő­dik, hogy elfelejtették a csupán negy­venesztendős múltat. Elfelejtették azt is, hogyan és honnan indultak... Tessék kicsit gondolkodni! A ter­melőszövetkezeteknek soha nem volt egyetlen barázda föld- nyi vagyonuk, egyetlen talpalatnyi saját földjük. Minden hol­dat (hektárt) a bekényszerített emberek vittek be, s az úgyne­vezett állami tartalék területeket is legeltetési társulatoktól, gazdaköröktől orozta el törvénytelenül a kommunista hata­lom. Az állam, a népi demokrácia, a szocialista, később már csaknem kommunista kormányzat, természetesen a PÁRT se­gítségével. Miben és hol keresem én a szereptévesztést? Ter­mészetesen a jelenben. A fellengzős nyilatkozatokban, me­lyek termelőszövetkezeti közös tulajdonról szólnak, ami szin­tén csak nagy hangokban, kijelentésekben, nyilatkozatokban létezik, hiszen azt a tagok nélkülözték, munkájuk, soha tisztes­ségesen ki nem osztott részesedésükből rakták össze mindig „saját zsebre” számítóan a szűkebb vezetőség irányítói. A szereptévesztők most nagy kegyesen „földet osztanak”, nedvesítik a közös vagyont és ezek mögött az húzódik meg: ott rövidítik meg, ott szedik rá a tagságot, az áldozatot, ahol csak tudják. Kinek az érdekében? Kifejezetten a saját maguk, törvényes eljárást kerülő, kiska­pukat találó, járatlan embereket kijátszó önös érdekeikben. És zavartalanul tart, folyik az egykori szövetkezetek kirablása. Gépek, műhelyek, növényházak kerültek kft., „családi vállal­kozás” néven új tulajdonba kótyavetye áron, miközben a jo­gos tulajdonosokat, a tagokat megrabolták. Mindez azért következhetett be, mert a mezőgazdaságban a rendezés nem az első három hónap alatt történt meg, de még most is tart, húzódik, s mire minden úgymond tisztázódik, a termelőszövetkezetek egykor kifosztott tagjait tsz-adósságok­Az elismerés még függőben Autonómia Izrael és a PFSZ kölcsönös elismerése tegnap már csak a közös nyilatkozat néhány szaván múlott a jeruzsálemi külügyminisztérium egy ma­gas rangú illetékese szerint. Az izraeli rádió úgy érte­sült, hogy Simon Peresz kül­ügyminiszter néhány órás brüsszeli látogatása az utol­só akadályok elhárítását szolgálta — egyéb program­ja mellett. Jichak Rabin kormánya várhatóan ma, vagy vasár­nap ül össze, hogy jóvá­hagyja a tuniszi központú szervezet elismerését az után, hogy a PFSZ-szel tit­r¥i " Tűz Biberachban Ismét halálos áldozattal járó tűz ütött ki Németor­szágban, gazdasági okok mi­att menedéket kérő külföldi­ek otthonában. A rendőrség egyelőre kizárja annak lehe­tőségét, hogy idegengyűlö­lők gyújtották volna fel a házat Biberach településen. Mint ismeretes, a közelmúlt­ban Solingenben törökök lakta ház égett le, öt ember halálát okozva. Erről az esetről bebizonyosodott, hogy szélsőjobboldali beál­lítottságú németek szándé­kosan gyújtották fel a há­zat. A biberachi házat 45 ember lakta, főleg albánok. Egy ember meghalt. a megszállt kos tárgyalások révén meg­egyezésre jutott a megszállt területek öt évre szóló auto­nómiájáról, s arról, hogy a rendszert először a Gáza- övezetben és a ciszjordá- niai Jerikó közelében veze­tik be. Peresz csütürtökön az Eu­rópai Közösség illetékesei­nek a legújabb fejlemények­ről történő tájékoztatására utazott a belga fővárosba, és azért, hogy a közösség gazdasági segítségét kérje hazája, illetve a megszállt területek számára. A jeru­zsálemi rádió azonban azt jelentette, hogy a külügymi­Pekingből hivatalos meghí­vás érkezett egy magas rangú vatikáni tisztségviselő részé­re — jelentették be tegnap a Vatikánban. A meghívás Roger Etche- garay bíborosnak, a pápa egyik legközelebbi munkatár­sának, az egyházfő szemé­lyes megbízottjának szól. Kína és a Vatikán között már jó ideje fennállnak nem hivatalos, közvetett kapcsola­tok, ám ez az első eset, hogy a pekingi hatóságok hivata­los látogatásra hívták a Szent­szék egy magas rangú illeté­kesét. A pápa eddig is minden al­kalmat megragadott arra, területeken niszter ezen túlmenően a PFSZ-szel esedékes kölcsö­nös elismerés formulájáról zajló érintkezéseket is foly­tatja Brüsszelben, miután a hét első két napján Úri Sza- vir külügyminisztériumi fő­igazgató a norvég főváros­ban PFSZ-politikusokkal igyekezett tető alá hozni a kölcsönösen elfogadható megfogalmazást. Izraelben váltig hangsú­lyozzák, hogy az elismerés ügye nem függ össze az au­tonómiamegállapodás kétol­dalú aláírásával, amelyet a mostani washingtoni tárgya­lási fordulótól remélnek. hogy kifejezésre juttassa sze- retetét minden kínai katoli­kus, köztük a pekingi hatósá­gokhoz hű katolikusok iránt is — hangoztatja a vatikáni közlemény, amely egyúttal di­cséri Kínának a béke érdeké­ben kifejtett tevékenységét. A bíboros látogatásának idő­pontját a Vatikán nem közöl­te. Kínában egyébként virág­korát éli a katolicizmus. Min­den bizonnyal már elavult­nak tekinthetők azok a koráb­bi adatok, amelyek 3 millióra tették a kínai katolikusok szá­mát, s római becslések sze­rint ez a szám legalább 50 százalékkal magasabb. A nagyvilág hírei * A katyni bűncselekmény felderítésére a varsói állam- ügyészség „független len­gyel vizsgálatot” rendelt el — közölte Jan Piatkowski lengyel igazságügy-minisz­ter csütörtöki sajtóértekezle­tén. V- Huszonkétmillió külföldi járt tavaly Magyarorszá­gon, ez kétszer annyi, mint öt évvel ezelőtt, és ezzel Ma­gyarország a legnépsze­rűbb úticél Kelet-Európá- ban, a Madridi Idegenfor­galmi Világszervezet szerint. ¥ A KGB-nek kémkedett — ezért tizenkét év börtön­re ítélte egy Tel-Aviv-i bíró­ság az izraeli kormányfői hi­vatal biztonsági szolgálatá­nak volt főnökét. % Foglyul ejtett tegnap hat ENSZ-kéksisakost, valamint a tolmácsukat egy kambo­dzsai parlamenti képviselő saját házában, mert luízku- tatási parancs nélkül hatol­tak be a telkére, hogy kide­rítsék: az ott álló autót nem az ENSZ-től lopták-e. ^ Átadták az orosz katonai hatóságok szerdán a helyi lengyel illetékeseknek a leg- nicai (Délnyugat-Lengyelor- szág) repülőteret, amelyet 48 éven keresztül kizárólag a szovjet, majd az orosz lé­gierő használt. % A két év múlva leköszönő Jacques Delors helyére Ruud Lubbers, jelenlegi hol­land miniszterelnök is jelöl­teti magát az Európai Kö­zösség brüsszeli bizottságá­nak élére. Javuló kapcsolatok Kínai meghívó a Vatikánba VÉLEMÉNY Szereptévesztők kai terhelik meg a kizsákmányolásra kiokosodott vámszedők. A mezőgazdaság Magyarországon életkérdés. Minden félreve­zető vörös ideológia ellenére, amely mesterségesen szorította háttérbe a vele soha nem rokonszenvező parasztságot, s az or­szág, bár „ipari országgá” torzultunk, a földből élt. Élelmiszer- ipar, hazudták, hogy ezzel is alászállítsák a mezőgazdaságból származott termékek, s azok előállításának, a földművesség- nek jelentőségét. Mezőgazdasági dolgozók, fogalmazták ha­misra a földmunkásságot és a statisztika hamisításában olyany- nyira jártas janicsársereggel minden esztendő elejére jelentet­ték, hogyan fogyatkozik — egészségesen, a fejlődés törvényé­nek megfelelően — a falu, gyors ütemben települnek az embe­rek a városokba, és az elavult termelési módok helyett (parasz­ti életforma) milyen szívesen vállalják, hogy munkások lehet­nek. A legfejlettebb társadalmi rang és réteg, a munkásság új erőkkel gazdagodik. A valóság: emberezreket üldöztek el ott­honaikból, földönfutó parasztok forgolódtak álmatlanul a mun­kásszállások emberhez méltatlan nyomortanyáin. De ez mind a fejlődés volt. A magyar földek „méltó új gazdáinak gondjai”, hozzáértése alatt évenként ötven-hatvan ezer hektár vesztette el igazi ter­melőképességét, mert egyszerűen kizsarolták. Ápolt kisparasz­ti istállókból úgynevezett korszerű „szerfás istállókba” rabol­ták össze a nemzet állatállományát, s az ilyen átszervezéssel járó veszteségeket — milliárdokat — soha nem vette észre a minden szennyet mosó statisztika. Negyven esztendő alatt az egészséges, maga alakította paraszti szerveződés évszázados hagyományait kiirtották, uradalmi cselédsorba silányították a nemzetfenntartó erőt: a magyar parasztságot. Közben, mert képtelenek voltak korszerű városok és ipar építésére, az ország egyharmada, legkiszolgáltatottabban a magyar munkásság, veszélyeztetett, mérgezett mindennapi légkörben állta a megpróbáltatásokat. Nem statisztikusok, tu­dósok figyelmeztették a mindenható PÁRT-vezetőséget, hogy Budapest, az ipari városok nem képesek elviselni azt a megterhelést, amit az egészségtelen iparfejlesztés, a monder- nizáció a városokra rak, „az ország kerül bajba”. A földek ter­mőereje apadóban, a műtrágyák esztelen használata teljes ter­mőterületeket elsivatagosodással fenyeget, oda sem figyeltek, mert legrejtettebb és legfontosabb cél a parasztság felmorzso­lása volt. Az áron megvett zsoldosok, iparból mezőgazdaságba átirá­nyított tsz-vezetők, hadseregből vezényelt elnökök, pártmun­kások új erőket jelentettek a felszámolás beteljesítésére, s az egykor föld hátán született paraszti kezdeményezések mind el­haltak, a gazdálkodást nem az ég alatt alakuló törvények vezet­ték, kizárólag irodákban agyait elvtársi eszmék. Ilyen „nemes előzmények” után most a tsz-ek erődemonstrációra készülnek. Majd ők megmutatják! Mit és kinek? Egyáltalán az, hogy még a régi hatalomban háborítatlanul élvezvén a helyzetet, s ilyen fenyegetőzésekkel nehezíthetik az ország gondját, maga a tény is felháborító. Az még inkább, hogy mintha a lehetőség adott volna számukra. Igaz, hogy megrendítő volt a mezőgaz­dasági kormányzat elhamarkodott kijelentése: vásárolhatnak idegenek is földet Magyarországon. Milyen könnyen felejte­nek egyesek. Vagy sohasem tanulták az örök törvényt, mely érvényes minden világrészben: akié a föld, azé az ország! Per­sze ahol nem is olyan régen Rákosi elvtárs hazug demagógiá­ját tapsolták: „A föld azé, aki megműveli!”, s a bölcs kijelen­tés után a földet először kapott, volt cselédektől vették vissza erőszakkal. „Parasztnak tsz-ben a helye!” Igaz, ez csak a párt­munkások irányítására született titkos jelszó volt. Rákosi re­mekművét aztán a Kádár-huszárok teljesítették tökéletesre, s ebben a nagyszerű megmozdulásban is a pufajkás egyenruha volt a szimbólum. 1989 után három és fél esztendővel pedig itt tartunk: erőde­monstrációra készül a MOSZ, a híres TOT-utód. És készülhet. A sajtó, amely negyven éven át egyvégtében ostorozta a nem­zeteltartó mezőgazdaságot, szokása szerint: várja a fejlemé­nyeket. Bátorít, biztat minden nemzetrombolást (kevés kivétel­től eltekintve), és megteheti, mert nincs fórum, ahol hatható­san hangozhassák, ahová millió példányban leíródhasson: aki ma anarchiát teremt, mind a nemzet ellensége. Kivétel nélkül mind! * (Fábián Gyula)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents