Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-03 / 205. szám
J PEST MEGYE1 HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. SZEPTEMBER 3., PÉNTEK 3 ✓ Újraindulás A Lónyay Utcai Református Gimnázium szeptember első napján újból megkezdte munkáját. A Kálvin téri templomban tartott tanévnyitó istentiszteleten Hegedűs Lóránt püspök hirdetett igét, majd 132 diák és 16 tanár fogadalomtétele következett. Ezután Bognár József igazgató felolvasta Antall József miniszterelnök meleghangú köszön- tó'sorait, majd ismertette az újraindulás történetét. Elmondta, hogy háromszor annyi gyerek jelentkezett, mint ahányat föl tudtak venni, s ötször annyi tanár szeretne ebben az egyházi iskolában tanítani, mint amennyit jelenleg foglalkoztatni tudnak. Még a Németh-ftormany megígérte, hogy az 1952-ben — saját törvényeik megsértésével — államosított gimnáziumot visszakapja a református egyház, a politikai visszahúzó erőik azonban mindmáig meg tudták akadályozni, hogy ez megtörténjék. Így aztán jelenleg ideiglenes helyen működik az iskola, egy Reviczky utcai egyházi épületben. A Lónyay mindig regionális iskola volt, ide jártak a főváros környékének falvaiban lakó gyermekek is. A gimnázium anyakönyveiben olyan Pest megyei helységek nevei szerepelnek, mint például Alag, Alsógöd, Ria, Bicske, Budakeszi, Cinkota, Csepel, Dunaharaszti, Érd, Fót, Gyömró', Herceghalom, Kistarcsa, Maglód, Mány, Monor, Nagytétény, Párnáz, Szigetszentmiklós, Szó'dliget, Tahitótfalu, Torbágy, Üllő', Vecsés. Reméljük, hogy a munkáját kiteljesító' és a régi-új Lónyay utcai épületbe visszaköltöző' református gimnázium a jövőben is tanulási lehetőséget fog biztosítani a Budapest környékén élő gyermekeknek. Jó tanulást! Jó tanítást! Török Bálint Nem közeledtek az álláspontok ED U-konferencia Az egységes Európáért Mindannyian egy és ugyanazt a dolgot szeretnénk: minél kedvezőbb helyzetben legyen a magyar mezőgazdaság. Ám a kormánynak és az érdekképviseleteknek mások a lehetőségeik — jelentette ki Medgyasszay László tegnap, az agrár-érdekképviseletek és a kormány között folyó tárgyalások szünetében az újságírók előtt. Az államtitkár elmondta: várhatóan az idei és még a jövő esztendő is a magyar gazdaság számára igen nehéz lesz. Ezért az ágazat túlélését és a válságkezelést kell biztosítani elsősorban. Kijelentette, hogy az előrelépés érdekében számtalan dolgot tett a kormány. Többek között megemlítette a jövő évi 20 százalékos állami támogatás növelését, a nemrégiben felvett EBRD- hitelt. Ám nem tagadta, hogy mindez csupán tüneti kezelésre elegendő, mivel nincs kellő anyagi eszköz a jogos kívánságok kielégítésére. (Folytatás az 1. oldalról) Ezzel szemben az MDF elnöke úgy vélekedett: a konzervativizmus nem jelent mást, mint a jelent a múltból építve formáló és a gyökereket, a múltat vállaló életfelfogást, cselekvést. Olyan szándékot, amely liberális toleranciájú a másként gondolkodók iránt, megadva a legteljesebb szabadságot a szellemnek, gondolatnak. A keresztény életfelfogásnak a maga természetességével kell jelen lennie e szemléletben. Egyszóval a konzervatív gondolkodásmód kizárja a diktatúrát, a totális rendszereket, az erőszakot. A kontinens átalakulását kísérő feszültségekre utalva Antall József elsődlegesen megoldandó problémaként említette a biztonság kérdését. Ehhez az egyetlen járható út az európai integrációs folyamat felgyorsítása, a lapangó válságok feloldása, megelőzése. Ennek kapcsán újólag a preventív, megelőző diplomáciára helyezte a hangsúlyt az események nyomában kullogó külpolitikával szemben. A közép-európai országoknak,.— bár főként maguknak kell problémáikat orvosolniuk — támogatásra is szükségük van. Mindenekelőtt az Európai Közösség három lépcsőben történő bővítését tartotta szükségesnek Antall József. Ennek értelmében elsőként az EFTA-or- szágok, majd a visegrádi csoA tegnapi — második — fórumon a királyerdei lakosokat tájékoztatták az ön- kormányzat vezetői döntésük jelentőségéről, következményeiről. — A Szigetcsúcs közérdekű hasznosítását sokkal hamarabb megkezdhette volna a kerület, ha a főváros vezetői idejében felismerik a lehetőséget. S ez nemcsak a csepeliek, hanem az egész főváros érdekeit szolgálta volna — mondta a polgármester, Hajdú Béla. — Amikor a fővárosi közgyűlés a szennyvíztisztító ügyében döntött, többen azt hangoztatták: ha a csepelieknek olyan fontos ez a terület, az áthelyezéssel kapcsolatos többletköltséget is fizessék. Az fel sem merült a tárgyalások során, hogy ez a szennyvíztisztító — a budai kerületeket is figyelembe véve — tizenöt települést érint. Még a mai napig egyetlen érdekelt kerület vezetője sem keresett meg azzal, hogy hozzájárulna — az ő érdeküket port, végül a többi európai ország integrációja menne végbe. Ebben az EDU egyfajta katalizátorszerepet játszhat. A szónok állást foglalt a NATO szerepének megőrzése, kibővítése mellett is. Véleménye szerint most — amíg Jelcin elnök vezetésével a reformerek uralják Oroszország politikai életét — kell mindent megtenni egy menetrend elkészítése érdekében, hogy kiterjeszthessék a NATO határait politikai, jogi-szervezeti, végül katonai értelemben. Mindezzel összefüggésben Antall József elfogadásra ajánlotta azt az orosz álláspontot, amely immár nem ellenzi a közép-európai államok NATO-tagságát, felismerve, hogy az orosz reformerők saját érdeke: Európa közepén stabil államok legyenek, amelyek nem csábítják kalandra a restauráció oroszországi híveit. szolgáló — beruházás költségeihez. Ezek szerint nekünk kellene finanszírozni szennyvíztisztításunk megoldását, ugyanakkor a kerület ezzel kapcsolatos gondjainak rendezése nem szerepel Budapest önkormányzatának terveiben. A fórumon megjelentek többsége azon aggodalmának adott kifejezést, hogy válás esetén megnőnének a közüzemi díjak. • A kerület vezetői ezzel kapcsolatban elmondták, hogy a képviselő-testület pénzügyi ellenőrző bizottsága tanulmányt készíttetett, amely éppen az ellenkezőjét igazolja. A főváro-* si törvény —- hangzott el — kerületi feladattá teszi az alapfokú oktatás, az egészségügyi alapellátás, a lakásgazdálkodás működtetését. A fővárosi önkormányzat alapfeladata pedig a szemétszállítás, a köztisztaság, a vízszolgáltatás, a szennyvízkezelés, a tömegközlekedés ellátása. Mindezek anyagi forrása az úgynevezett normaEzután Surján László, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, a budapesti tanácskozás másik házigazdája szólalt fel. Beszédében annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a Kelet és Nyugat közötti együttműködés nemcsak a kelet-közép-euró- pai térség, hanem Nyugat-Eu- rópa érdekeit is szolgálja. Hangsúlyozta: a térség minden országának magának kell megtalálnia a piacgazdasághoz vezető utat, amelynek során természetesen a szociális problémákat is kezelni kell. A KDNP elnöke szólt a határon túli magyar kisebbség helyzetéről, és óvott a határok megváltoztatására irányuló, éledező törekvésektől. Végül reményét fejezte ki, hogy a keleti régió hamarosan csatlakozhat az Európai Közösséghez, és az európai biztonsági rendszerhez. tív támogatás, amelyet a lakók száma alapján folyósítanak. Ha a népszavazás Csepel függetlenné válása mellett dönt, úgy a bevételek hatvannégy százalékkal nőnének, míg a kiadások csak ötven-ötvenkét százalékkal. A fennmaradó tíz-tizenkét százalékos különbség (400 millió forint) Csepel fejlesztésére lenne fordítható. A tömegközlekedés a kerületen belüli autóbuszbázison, a jelenlegi színvonalon, változatlan költségekkel megoldható — mondták. — A bérletek ára így is, úgy is változna, hiszen a BKV napirendre tűzte a zónális tarifarendszer bevezetését, így a kerületet elhagyni szándékozóknak mindenképpen többletköltséggel kell számolniuk. Nem indokolt a vízellátás tarifájának emelése sem — mondták a vezetők. A csatornadíj növekedése viszont elképzelhetőnek látszik. A közüzemi díjak önkényes emeléséhez —- a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról és az árak megállapításáról szóló törvények értelmében — a fővárosi közüzemi vállalatoknak nincs joguk. Árpási Mária Csak Makovecz látja? Nagyon pontosnak tűnik az a diagnózis, amit a magyar kormányról Makovecz Imre állított ki. Ez tegnapi számunkban jelent meg, de a vonatkozó részt idézem: „A mai magyar kormány olyan nehéz helyzetben van. amiről a mai magyar közéletnek nincs reális fogalma. Az új magyar kormány zsarolható helyzetben van, a hátrahagyott 22 milliárd dollár adóssággal, valamint meg kell küzdenie egy nemzetközi bank- és hitelrendszerrel... S mivel zsarolható állapotban van. erről nem beszélhet, s ezért belpolitikai oldalról szabadon és gátlástalanul támadható”. A diagnózis, mondom, pontosnak tűnik, és tömör. De vajon a magyar közéletben ezt egyedül Makovecz Imre látja ilyen tisztán? Nem. Látják ezt nagyon sokan, valószínűnek tartom, hogy ott is, azokon a helyeken, ahol erről egyszerűen nem akarnak tudomást venni. Biztos vagyok benne, hogy azoknál az újságoknál is tisztán látó szerkesztők dolgoznak, amelyek a nehéz helyzetben lévő kormányt nap mint nap össztűz alá veszik. S miután ebben biztos vagyok, hát azonnal fölvetődik bennem a kérdés, vajon hogyan tudják ezt elviselni tiszta lelkiismerettel? Mert ki nem tudná, a kormány igenis követett és követ el hibákat, kisebbeket és nagyobbakat úgy, mint azt a kormányok általában meg szokták tenni. Csodaszámba menne egy olyan kabinet, amely hibátlanul dolgozik, mint ahogy csodaszámba menne egy olyan napilap, amelynek egyetlen száma is hibátlanul jelenne meg. Sietve hozzáteszem, sem rövid, sem hosszú távon ncnt lesz Magyarországnak olyan kormánya, amely kifogástalanul fog dolgozni, és ezt a bal- és a jobboldalon egyformán elismerik. A Makovecz Imrével folytatott beszélgetésből egyértelműen kiderül: ő munkapárti. Éppen ezért a kormányt kritizáló újságok szerkesztőinek javaslom, fogjanak munkához, s a népszerűséget hajhászó, kritikus cikkeik helyett olyanokat írjanak, amelyek szorosan kötődnek a valósághoz. A valóság észrevétele persze komoly munka. (Vödrös) Nyílt levél Az ellenrendezvények szervezőihez Vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország volt kormányzója hazai földben való nyugvásának tiszteletét adja meg az ország! Ezt a szertartást többek a mai hazai belpolitika békétlení- tésére kísérlik meg felhasználni, minden türelmet kérő intések ellenére: így a Demokratikus Charta, a magyarországi zsidó szervezetek, valamint a köztesként létrehozott „alkalmi” csoport „Szeptember 4.” elnevezéssel. Ezek a szervezetek politikai ellenrendezvények megtartását hozták nyilvánosságra a temetési szertartás időpontjára. Ez másként nem értelmezhető, mint nyilvánvaló célt arra, hogy megsértsék a tiszteletet adó állampolgárok és szervezetek önérzetét, ehhez való személyi jogait. Ebből következően az is nyilvánvaló politikai cél, hogy a küszöbönálló parlamenti választás időszakára olyan belpolitikai ingerültséget keltsenek, amelyek pogromokra ösztönözve és kiprovokálva — belpolitikai válságról adhatnak jelzést és hivatkozást, határainkon túlra. Megkérdőjelezve ezzel a következő szabad választás tényét! Ezeket a hátsó gondolatú politikai manővereket idejekorán felismerve, figyelmeztetjük a nevezett szervezeteket, hogy önmérsékletet tanúsítaniuk már csak azért is szükséges, mert a tervezett ellenrendezvények (kegyeletsértő) ellenhatásai kiszámíthatatlanok: követhetik olyan megtorló események, amelyek elkerülése e szervezeteknek is elsődleges érdeke!(?) Vegyék figyelembe ezek a szervezetek: — a nemzeti érzésű többség azokban az időpontokban mutatott fel higgadt fegyelmezettséget, nemzeti szolidaritást, amikor közeltörténelmünk igazán friss, sajgó sebeit okozó és nevesítő személynek adták meg a hazai földben való nyugvás lehetőségét. Szolidaritás Elnöksége Együtt vagy külön? A csepeliek még ingadoznak Negyvenhárom évi kényszerházasság után szeptember 25-én dönthet Csepel lakossága: Budapest köz- igazgatási területéhez kíván-e tartozni a jövól>en is, vagy önálló megyei jogi várossá válását támogatja. A kerületi képviselő-testület döntött úgy még augusztus tizedikén, hogy a választást az ott lakókra bízza.