Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-03 / 205. szám

J PEST MEGYE1 HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. SZEPTEMBER 3., PÉNTEK 3 ✓ Újraindulás A Lónyay Utcai Református Gimnázium szeptember első napján újból megkezdte munkáját. A Kálvin téri templom­ban tartott tanévnyitó istentiszteleten Hegedűs Lóránt püspök hirdetett igét, majd 132 diák és 16 tanár fogada­lomtétele következett. Ezután Bognár József igazgató fel­olvasta Antall József miniszterelnök meleghangú köszön- tó'sorait, majd ismertette az újraindulás történetét. El­mondta, hogy háromszor annyi gyerek jelentkezett, mint ahányat föl tudtak venni, s ötször annyi tanár szeretne eb­ben az egyházi iskolában tanítani, mint amennyit jelenleg foglalkoztatni tudnak. Még a Németh-ftormany megígérte, hogy az 1952-ben — saját törvényeik megsértésével — államosított gimnázi­umot visszakapja a református egyház, a politikai vissza­húzó erőik azonban mindmáig meg tudták akadályozni, hogy ez megtörténjék. Így aztán jelenleg ideiglenes helyen működik az iskola, egy Reviczky utcai egyházi épületben. A Lónyay mindig regionális iskola volt, ide jártak a főváros környékének falvaiban lakó gyermekek is. A gimnázium anyakönyvei­ben olyan Pest megyei helységek nevei szerepelnek, mint például Alag, Alsógöd, Ria, Bicske, Budakeszi, Cinkota, Csepel, Dunaharaszti, Érd, Fót, Gyömró', Herceghalom, Kistarcsa, Maglód, Mány, Monor, Nagytétény, Párnáz, Szigetszentmiklós, Szó'dliget, Tahitótfalu, Torbágy, Üllő', Vecsés. Reméljük, hogy a munkáját kiteljesító' és a régi-új Ló­nyay utcai épületbe visszaköltöző' református gimnázium a jövőben is tanulási lehetőséget fog biztosítani a Buda­pest környékén élő gyermekeknek. Jó tanulást! Jó tanítást! Török Bálint Nem közeledtek az álláspontok ED U-konferencia Az egységes Európáért Mindannyian egy és ugyan­azt a dolgot szeretnénk: mi­nél kedvezőbb helyzetben le­gyen a magyar mezőgazda­ság. Ám a kormánynak és az érdekképviseleteknek má­sok a lehetőségeik — jelen­tette ki Medgyasszay László tegnap, az agrár-érdekképvi­seletek és a kormány között folyó tárgyalások szüneté­ben az újságírók előtt. Az államtitkár elmondta: várhatóan az idei és még a jövő esztendő is a magyar gazdaság számára igen ne­héz lesz. Ezért az ágazat túlélését és a válságkezelést kell biztosítani elsősorban. Kijelentette, hogy az előrelé­pés érdekében számtalan dolgot tett a kormány. Töb­bek között megemlítette a jövő évi 20 százalékos álla­mi támogatás növelését, a nemrégiben felvett EBRD- hitelt. Ám nem tagadta, hogy mindez csupán tüneti kezelésre elegendő, mivel nincs kellő anyagi eszköz a jogos kívánságok kielégíté­sére. (Folytatás az 1. oldalról) Ezzel szemben az MDF elnö­ke úgy vélekedett: a konzerva­tivizmus nem jelent mást, mint a jelent a múltból építve formáló és a gyökereket, a múltat vállaló életfelfogást, cselekvést. Olyan szándékot, amely liberális toleranciájú a másként gondolkodók iránt, megadva a legteljesebb sza­badságot a szellemnek, gondo­latnak. A keresztény életfelfo­gásnak a maga természetessé­gével kell jelen lennie e szem­léletben. Egyszóval a konzer­vatív gondolkodásmód kizárja a diktatúrát, a totális rendsze­reket, az erőszakot. A kontinens átalakulását kísérő feszültségekre utalva Antall József elsődlegesen megoldandó problémaként említette a biztonság kérdé­sét. Ehhez az egyetlen járha­tó út az európai integrációs folyamat felgyorsítása, a la­pangó válságok feloldása, megelőzése. Ennek kapcsán újólag a preventív, megelőző diplomáciára helyezte a hang­súlyt az események nyomá­ban kullogó külpolitikával szemben. A közép-európai országok­nak,.— bár főként maguknak kell problémáikat orvosolniuk — támogatásra is szükségük van. Mindenekelőtt az Európai Közösség három lépcsőben tör­ténő bővítését tartotta szüksé­gesnek Antall József. Ennek ér­telmében elsőként az EFTA-or- szágok, majd a visegrádi cso­A tegnapi — második — fórumon a királyerdei lako­sokat tájékoztatták az ön- kormányzat vezetői dönté­sük jelentőségéről, követ­kezményeiről. — A Szigetcsúcs közér­dekű hasznosítását sokkal hamarabb megkezdhette volna a kerület, ha a fővá­ros vezetői idejében felis­merik a lehetőséget. S ez nemcsak a csepeliek, ha­nem az egész főváros érde­keit szolgálta volna — mondta a polgármester, Hajdú Béla. — Amikor a fővárosi közgyűlés a szennyvíztisztító ügyében döntött, többen azt hangoz­tatták: ha a csepelieknek olyan fontos ez a terület, az áthelyezéssel kapcsola­tos többletköltséget is fi­zessék. Az fel sem merült a tárgyalások során, hogy ez a szennyvíztisztító — a budai kerületeket is figye­lembe véve — tizenöt tele­pülést érint. Még a mai na­pig egyetlen érdekelt kerü­let vezetője sem keresett meg azzal, hogy hozzájá­rulna — az ő érdeküket port, végül a többi európai or­szág integrációja menne vég­be. Ebben az EDU egyfajta ka­talizátorszerepet játszhat. A szónok állást foglalt a NATO szerepének megőrzése, kibővítése mellett is. Vélemé­nye szerint most — amíg Jel­cin elnök vezetésével a refor­merek uralják Oroszország po­litikai életét — kell mindent megtenni egy menetrend elké­szítése érdekében, hogy kiter­jeszthessék a NATO határait politikai, jogi-szervezeti, végül katonai értelemben. Mindezzel összefüggésben Antall József elfogadásra ajánlotta azt az orosz álláspontot, amely im­már nem ellenzi a közép-euró­pai államok NATO-tagságát, felismerve, hogy az orosz re­formerők saját érdeke: Európa közepén stabil államok legye­nek, amelyek nem csábítják ka­landra a restauráció oroszorszá­gi híveit. szolgáló — beruházás költ­ségeihez. Ezek szerint ne­künk kellene finanszírozni szennyvíztisztításunk meg­oldását, ugyanakkor a kerü­let ezzel kapcsolatos gond­jainak rendezése nem sze­repel Budapest önkormány­zatának terveiben. A fórumon megjelentek többsége azon aggodalmá­nak adott kifejezést, hogy válás esetén megnőnének a közüzemi díjak. • A kerület vezetői ezzel kapcsolatban elmondták, hogy a képviselő-testület pénzügyi ellenőrző bizott­sága tanulmányt készítte­tett, amely éppen az ellen­kezőjét igazolja. A főváro-* si törvény —- hangzott el — kerületi feladattá teszi az alapfokú oktatás, az egészségügyi alapellátás, a lakásgazdálkodás működte­tését. A fővárosi önkor­mányzat alapfeladata pe­dig a szemétszállítás, a köztisztaság, a vízszolgál­tatás, a szennyvízkezelés, a tömegközlekedés ellátá­sa. Mindezek anyagi forrá­sa az úgynevezett norma­Ezután Surján László, a Kereszténydemokrata Nép­párt elnöke, a budapesti ta­nácskozás másik házigazdája szólalt fel. Beszédében annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a Kelet és Nyu­gat közötti együttműködés nemcsak a kelet-közép-euró- pai térség, hanem Nyugat-Eu- rópa érdekeit is szolgálja. Hangsúlyozta: a térség min­den országának magának kell megtalálnia a piacgazdaság­hoz vezető utat, amelynek so­rán természetesen a szociális problémákat is kezelni kell. A KDNP elnöke szólt a hatá­ron túli magyar kisebbség helyzetéről, és óvott a hatá­rok megváltoztatására irányu­ló, éledező törekvésektől. Vé­gül reményét fejezte ki, hogy a keleti régió hamarosan csat­lakozhat az Európai Közös­séghez, és az európai bizton­sági rendszerhez. tív támogatás, amelyet a la­kók száma alapján folyósí­tanak. Ha a népszavazás Csepel függetlenné válása mellett dönt, úgy a bevéte­lek hatvannégy százalék­kal nőnének, míg a kiadá­sok csak ötven-ötvenkét százalékkal. A fennmaradó tíz-tizenkét százalékos kü­lönbség (400 millió forint) Csepel fejlesztésére lenne fordítható. A tömegközlekedés a ke­rületen belüli autóbuszbázi­son, a jelenlegi színvona­lon, változatlan költségek­kel megoldható — mond­ták. — A bérletek ára így is, úgy is változna, hiszen a BKV napirendre tűzte a zónális tarifarendszer beve­zetését, így a kerületet el­hagyni szándékozóknak mindenképpen többletkölt­séggel kell számolniuk. Nem indokolt a vízellátás tarifájának emelése sem — mondták a vezetők. A csa­tornadíj növekedése vi­szont elképzelhetőnek lát­szik. A közüzemi díjak ön­kényes emeléséhez —- a tisztességtelen piaci maga­tartás tilalmáról és az árak megállapításáról szóló tör­vények értelmében — a fő­városi közüzemi vállalatok­nak nincs joguk. Árpási Mária Csak Makovecz látja? Nagyon pontosnak tű­nik az a diagnózis, amit a magyar kor­mányról Makovecz Imre állított ki. Ez teg­napi számunkban jelent meg, de a vonatkozó részt idézem: „A mai magyar kormány olyan nehéz helyzetben van. amiről a mai magyar közéletnek nincs reális fogalma. Az új magyar kormány zsarolható helyzetben van, a hátra­hagyott 22 milliárd dol­lár adóssággal, vala­mint meg kell küzdenie egy nemzetközi bank- és hitelrendszerrel... S mivel zsarolható álla­potban van. erről nem beszélhet, s ezért belpo­litikai oldalról szaba­don és gátlástalanul tá­madható”. A diagnózis, mondom, pontosnak tű­nik, és tömör. De vajon a magyar közéletben ezt egyedül Makovecz Imre látja ilyen tisz­tán? Nem. Látják ezt nagyon sokan, valószí­nűnek tartom, hogy ott is, azokon a helyeken, ahol erről egyszerűen nem akarnak tudomást venni. Biztos vagyok benne, hogy azoknál az újságoknál is tisztán látó szerkesztők dolgoz­nak, amelyek a nehéz helyzetben lévő kor­mányt nap mint nap össztűz alá veszik. S miután ebben biztos va­gyok, hát azonnal fölve­tődik bennem a kérdés, vajon hogyan tudják ezt elviselni tiszta lelki­ismerettel? Mert ki nem tudná, a kormány igenis követett és követ el hibákat, kisebbeket és nagyobbakat úgy, mint azt a kormányok általában meg szokták tenni. Csodaszámba menne egy olyan kabi­net, amely hibátlanul dolgozik, mint ahogy csodaszámba menne egy olyan napilap, amelynek egyetlen szá­ma is hibátlanul jelen­ne meg. Sietve hozzáte­szem, sem rövid, sem hosszú távon ncnt lesz Magyarországnak olyan kormánya, amely kifogástalanul fog dol­gozni, és ezt a bal- és a jobboldalon egyformán elismerik. A Makovecz Imrével folytatott be­szélgetésből egyértel­műen kiderül: ő munka­párti. Éppen ezért a kor­mányt kritizáló újsá­gok szerkesztőinek ja­vaslom, fogjanak mun­kához, s a népszerűsé­get hajhászó, kritikus cikkeik helyett olyano­kat írjanak, amelyek szorosan kötődnek a va­lósághoz. A valóság észrevétele persze ko­moly munka. (Vödrös) Nyílt levél Az ellenrendezvények szervezőihez Vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország volt kor­mányzója hazai földben való nyugvásának tiszteletét adja meg az ország! Ezt a szertartást többek a mai hazai belpolitika békétlení- tésére kísérlik meg felhasználni, minden türelmet kérő inté­sek ellenére: így a Demokratikus Charta, a magyarországi zsidó szervezetek, valamint a köztesként létrehozott „alkal­mi” csoport „Szeptember 4.” elnevezéssel. Ezek a szervezetek politikai ellenrendezvények megtartá­sát hozták nyilvánosságra a temetési szertartás időpontjára. Ez másként nem értelmezhető, mint nyilvánvaló célt arra, hogy megsértsék a tiszteletet adó állampolgárok és szerveze­tek önérzetét, ehhez való személyi jogait. Ebből következő­en az is nyilvánvaló politikai cél, hogy a küszöbönálló parla­menti választás időszakára olyan belpolitikai ingerültséget keltsenek, amelyek pogromokra ösztönözve és kiprovokálva — belpolitikai válságról adhatnak jelzést és hivatkozást, ha­tárainkon túlra. Megkérdőjelezve ezzel a következő szabad választás tényét! Ezeket a hátsó gondolatú politikai manővereket idejeko­rán felismerve, figyelmeztetjük a nevezett szervezeteket, hogy önmérsékletet tanúsítaniuk már csak azért is szüksé­ges, mert a tervezett ellenrendezvények (kegyeletsértő) el­lenhatásai kiszámíthatatlanok: követhetik olyan megtorló események, amelyek elkerülése e szervezeteknek is elsődle­ges érdeke!(?) Vegyék figyelembe ezek a szervezetek: — a nemzeti érzésű többség azokban az időpontokban mutatott fel higgadt fegyelmezettséget, nemzeti szolidari­tást, amikor közeltörténelmünk igazán friss, sajgó sebeit okozó és nevesítő személynek adták meg a hazai földben való nyugvás lehetőségét. Szolidaritás Elnöksége Együtt vagy külön? A csepeliek még ingadoznak Negyvenhárom évi kényszerházasság után szeptem­ber 25-én dönthet Csepel lakossága: Budapest köz- igazgatási területéhez kíván-e tartozni a jövól>en is, vagy önálló megyei jogi várossá válását támogat­ja. A kerületi képviselő-testület döntött úgy még augusztus tizedikén, hogy a választást az ott lakók­ra bízza.

Next

/
Thumbnails
Contents