Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-24 / 223. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. SZEPTEMBER 24.,- PÉNTEK Muzulmán harci sikerek Horvát halált osztó bosszú Újabb tüzérségi támadást indítottak a horvát erők Mostar muzulmán városnegyedei ellen. A szarajevói rádió szerint legkevesebb ötszáz lövedék hullott a keleti szektorra. A tegnapi szarajevói jelentés szerint a horvát ágyúzás voltaképpen bosszú a középboszniai muzulmán harci sikerekért. A muzulmán erők ebben a körzetben — Vitéznél, Növi Travniknál és Jab- lanicánál visszaszorították a horvátokat, s már mintegy 200 kilométeres frontvonalat nyitottak, amely lehetővé teszi a neretvai hadszínterek összekapcsolását. A lengyel szindróma megfertőzi Kelet-Európát A következő próba márciusban Magyarországon lesz, ahol a közvéleménykutatások szerint szintén jól szerepelnek a régi kommunisták — írta tegnap a La Republi- ca „A lengyel szindróma megfertőzi Kelet-Európát” című cikkében. Az olasz lap szerint a Lengyelországból, a régi an- tikommunista bástyáról érkező jelzés igen erős: arra utal, hogy már a legcsekélyebb szégyenérzet, a legkisebb zavar sem állja útját annak, hogy a régi nomenklatúra visszakapja politikai legitimitását és hitelességét. Kelet-európai véleményeket idézve a lap azt írja, hogy kevesen akarnak visz- szatérni a régi rendszerhez, de a társadalmi feszültségek és a korábban nem ismert fefelősség viszonyai közt úgy tekintenek a régi gárdára, főként a gyengülő elnyomás és a konszenzus- keresés jellemezte 80-as évek technokratáira, mint az elveszített harmóniák visz- szaszerzésének eszközére. Baloldali veszély Bulgáriában A lengyelországi választások eredményei kapcsán Bulgáriában megkongatta a vészharangot az antikommunista Podkrepa szakszervezeti szövetség. A szervezet, amely 1990 nyarán milliós sztrájkkal járult hozzá az Andrej Lukanov vezette szocialista kormány lemondásának a kikényszerítéséhez, a nemzethez intézett felhívásában sürgette a pártokat és szervezeteket, hogy kezdjenek sürgős konzultációkat egy esetleges bulgáriai baloldali fordulat megakadályozása érdekében. Viszonylagos nyugalom Moszkvában Bolsevik barikádok az utcákon Az orosz parlament előtt tegnap reggelre legfeljebb kétszáz kitartó tüntető maradt. Az éjszaka a téren tüzeket gyújtottak és azoknál melegedtek a szemerkélő esőben. A parlament előtti terület csata utánira hasonlító képet mutat. Körben sebtében emelt barikádok, illetve szanaszét heverő, felszedett utcakövek láthatók, miután szerda este olyan hírek terjedtek el, hogy a rendfenntartó erők támadásra készülnek a tüntetők ellen. A parlament bejáratát őrző fegyveJúniusban elnökválasztás Oroszországban jövő év június 12-én előrehozott elnökválasztásokat tartanak. Ezt az Interfax hírügynökség közölte Borisz Jelcin vonatkozó rendeletére hivatkozva. Jelcin az alkotmányrefom- ra vonatkozó, tegnap közzétett rendeletében azt javasolja a decemberben megválasztandó új kétkamarás .parlamentnek, a szövetségi gyűlésnek, hogy 1994. február 1-ig fogadják el az elnökválasztásra vonatkozó törvényt. Az elnök rendelete szerint az új parlament hivatott kidolgozni a politikai pártokra, illetve a választási kampányra vonatkozó törvényeket. Jelcin a múlt héten közölte, hogy az új parlament megválasztása után fél évvel maga is kész a megmérettetésre. rés belügyi katonákon kívül nyoma sem volt bármiféle rendőri vagy katonai készültségnek, a város csütörtök reggel megszokott életét élte. * Tegnap délután Moszkvában éleződni látszott a helyzet, miután a parlament előtt mintegy ötezres tömeg gyűlt ösz- sze. A tüntetőkhöz sorra felhívást intéztek a képviselők, Jelcin elnök megdöntésére buzdítva őket. Közben Vja- cseszlav Kosztyikov, az elnök sajtótitkára azt állította, hogy A moszkvai nyílt hatalmi küzdelem kirobbanása után végzett első közvéleménykutatás azt mutatja, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége Borisz Jelcint támogatja. A dán Gallup Intézet ezer moszkai járókelőt kérdezett meg: 64 százalékuk szerint Borisz Jelcin Oroszország igazi elnöke, és csak 16,4 százalékuk állította ugyanezt Alekszandr Ruckojról. 52 százalék helyes döntésnek minősítette a parlament feloszlatását és az új választások kiírását, 17,8 százalék ráadásul úgy vélekedett, hogy Jelcin túl sokáig várt ezzel a lépéssel. A megkérdezettek 22,2 százaléka volt azon a nézeten, hogy Jelcin lépései kiélea parlament előtt állítólag fegyvereket osztogatott a tüntetőknek a korábban Haszbu- latov által létrehozott parlamenti őrség. Az MTI tudósítójának helyszíni tapasztalatai ezt nem erősítették meg. Mindazonáltal a helyzet éleződésére utal az is, hogy a Legfelsőbb Tanács megpróbál agitációt kifejteni a hadseregben. Gracsov védelmi miniszter az orosz tv-nek nyilatkozva közölte, hogy egyetlen katonai egységhez sem engedték be a feloszlatott parlament küldötteit. zik a válságot és katasztrófához vezetnek. 31 százalék úgy vélekedett, hogy Jelcin intézkedései elmélyítik a válságot, 25,5 százalék semmiféle változásra nem számít. A Gallup Intézet a DPA szerint Koppenhágában közölte, hogy a körkérdést a legnagyobb orosz piackutató intézet, a VCIOM végezte az ő megbízásából szeptember 22-én. A megkérdezettek 57 százaléka a legteljesebb bizalmát fejezte ki Borisz Jelcin személye és Viktor Csernomirgyin kormánya iránt. Csupán 14,7 százaléka bízik a Legfelsőbb Tanácsban és annak elnökében, Ruszlan Haszbulatovban, valamint Alekszandr Ruckoj- ban, a parlament által beiktatott ügyvezető államfőben. A nép többsége Jelcint támogatja A nagyvilág hírei A kínai külügyminisztérium szóvivője nem kívánt állást foglalni az orosz alkotmányos válság kérdésében tegnapi sajtó- értekezletén. ★ A legújabb jelentések szerint legalább 80 utas vesztette életét, amikor szerdán rakétával lelőttek egy TU—154-es repülőgépet Szuhumi repülőterén. Az Interfax hírügynökség hírét az AP idézte, kiemelve, hogy az információ Eduard Sevardnadze grúz elnök sajtóhivatalától származik. * A TA SR szlovák hír- ügynökség jelentése szerint tegnap egynapos magyarországi látogatásra utazott a Matica Slovens- ká küldöttsége, amelyet Jozef Markus elnök vezet. Michal Kovác szlovák köztársasági elnök meghívására tegnap délelőtt kétnapos hivatalos látogatásra Pozsonyba érkezett Ion Iliescu román államfő. Az iraki hatóságok XVI. Károly Gusztáv svéd király közbenjárására nagy meglepetésre szabadon bocsátották azt a három svéd állampolgárt, akiket tiltott határátlépés miatt múlt év szeptemberében hét-hét év börtönbüntetésre ítéltek. •&- Többséget kapott tegnap az izraeli parlamentben a PFSZ-szel kötött megállapodás. Jichak Rabin kormánya ezzel megnyerte az egyúttal bizalmi szavazásnak is számító voksolást. MAGYARORSZÁG Antall József levele Borisz Jelcinhez Támogatjuk az oroszországi reformokat Igen Tisztelt Elnök Úr! Engedje meg, hogy Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter moszkvai látogatását felhasználva külön személyes levelet küldjék önnek. Szeretném ismételten kifejezésre juttatni nagyrabecsülésemet és elismerésemet azért az elszánt és fáradhatatlan tevékenységért, amivel a reformok végrehajtásáért, az új, demokratikus — a piacgazdasági alapokon álló — Orosz Föderáció megteremtéséért, megerősítéséért harcol. Meggyőződésünk, hogy célja az Orosz Föderáció egysége, és a különböző köztársaságok szövetségi rendszerének a jog- államiság és a modem fö- derializmus elveinek megfelelő érvényesítése. Elnök Úrnak erre irányuló törekvéseihez is őszinte sze- rencsekívánataimat fejezem ki. Meggyőződésem, hogy Oroszország, amely évszázadok óta Európa és a világ egyik meghatározó nagyhatalma, az marad az elkövetkezendőkben is. Éppen ezért érdekünk Oroszország és régiónk — benne Magyarország — baráti, jó kapcsolata. De az is meggyőződésem, hogy nagyságrendünktől függetlenül ez Oroszország érdeke is. Minden személyes nyilatkozatomban — kormányunk tagjaival együtt — nagy hangsúlyt adtunk és adunk az ön személyes támogatása fontosságának, meggyőződésünk szerint politikájának, államférfiúi irányításának nincs alternatívája. Közép- és Kelet-Európa újjászületése, a gazdasági, társadalmi átalakulás, mely új, független államok megjelenésével is együttjárt, felszínre hozott olyan nacionalista politikai irányzatokat is, melyek az állami politika szintjére emelve egész Európa biztonságát veszélyeztető konfliktusokat robbantottak ki. Európa biztonsága egy és oszthatatlan. Ilyen értelemben térségünk fokozatos bekapcsolódását az euro-atlanti integrációba a politikai, gazdasági kérdéseken túlmenően biztonsági szempontból — Európa hatalmi egyensúlya szempontjából is — nélkülözhetetlennek tartjuk. Ismételten aláhúzzuk, hogy ezt az integrálódást egy fokozatosan Nyugat— Kelet felé haladó folyamatnak tekintjük. Sohasem támogatnánk egy Oroszország elleni, vagy Oroszország elszigetelésére irányuló politikát, ami nemcsak irreális, hanem ostoba politikai törekvés is lenne. A jövőben is fontos, hogy bármelyik európai ország esetleges hatalmi, hegemon törekvéseit képes legyen ellensúlyozni az atlanti rendszer, a megfelelő új feltételek között, a NA- TO-ban szükséges reformok végrehajtása mellett, amit Elnök Úr legutóbbi nyilatkozatában megfogalmazott szemlélete is világossá tett számunkra. Szavaiból egyértelműen kitűnik, hogy nemcsak átgondolt stratégiai távlatokba tekintő külpolitikára támaszkodnak e kijelentései, hanem az Orosz Föderáció, illetve a FAK-orszá- gok jelentős részének érdekeit is közvetlenül szolgálják. A belső stabilitás a külföldi befektetésekhez is megfelelő teret ad, és elősegíti a restaurációs konzervatív erők visszaszorítását. Közös érdekünk, hogy a megfelelő szövetségi rendszerben elhelyezkedő országaink az európai biztonsági rendszerek és intézmények más szevezeteivel együtt megbízható partnerei legyenek a reformokat megvalósító, átalakuló Oroszországnak. Oroszország — mint az eurázsiai térség legnagyobb hatalma, mint nukleáris világhatalom — nélkülözhetetlen pillére a világnak a XX. század végén, a XXI. század nagy kihívásai küszöbén. Csak együttesen készülhetünk azokra a veszélyekre, amelyek közösen fenyegethetnek bennünket a világgazdaság krónikus válsága esetén, illetve a harmadik világ demográfiai és szociális problémáinak megoldatlansága következtében. A vallási és politikai fundamentalizmus, amely már nem egyszer sodorta végveszélybe világunkat, mindnyájunknak közös ellenfele, amely új és új formákat ölthet minden korban. Magyarország folytatni kívánja az európai integráció keretében az Európai Közösséghez való teljes jogú csatlakozás politikáját, illetve a térség, benne Magyarország kapcsolatának kialakítását a NATO-orszá- gokhoz és a NATO-hoz. A fentiek alapján talán indokolni is felesleges, hogy ez természetesen nem Oroszország ellen irányuló politika, hanem ellenkezőleg, a megújhodó, a reformokat sikeresen végrehajtó új Oroszországgal való együttműködés politikájának szerves részét alkotja. Őszintén öriilök annak, hogy Elnök Úr és az orosz reformerők ezt világosan érzékelik és értékelik, ami Magyarország és kormányunk különleges nagyrabecsülését váltotta ki és váltja ki. Végül újra kifejezésre juttatom budapesti látogatása, illetve személyes találkozásaink alkalmával szerzett mély benyomásaimat. Bízom benne, hogy mielőbb elhárulnak az akadályok az orosz—magyar alapszerződés moszkvai parlamenti ratifikálása elől és egyre élénkülő gazdasági kapcsolataink is tovább növekednek. Őszinte nagyrabecsüléssel köszönti Antall Józsel
