Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-24 / 223. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. SZEPTEMBER 24., PÉNTEK 3 A Püspöki Kar nyilatkozata „Függetlenné vált hazánk — immár másodízben — szabad választásokra készül. A Magyar Katolikus Püspöki Kar kö­telességének érzi, hogy ebben az egész nemzetet érintő kér­désben állást foglaljon. Az utóbbi időben élesek a viták hazánk jövőjének alakítá­sáról. Az ország súlyos gazdasági nehézségekkel küzd, ame­lyeket az elmúlt rendszerben felhalmozott adósság, a világ- gazdaságban bekövetkezett visszaesés, a keleti piacok el­vesztése, az elmaradott termelői rendszer és több más ténye­ző okoz. Mindezek nagy terhet rónak mindnyájunkra. Az új demokratikus társadalmi rend kiépítése sokféle feszültséget is eredményezett a különböző politikai csoportok között. Sokkal fájóbb azonban a mélyülő erkölcsi válság. Ennek jelei többek között a házasság és a család értékeinek céltuda­tos rombolása, az iskolai hitoktatás és az egyházi iskolák igazságtalan támadása és hátrányos megkülönböztetése, so­kak elszegényedése, mások tisztességtelen meggazdagodá­sa, az erőszek és a pornográfia terjesztése, a bűnözés és a korrupció terjedése, ugyanakkor az igazmondás, a lelkiisme­retesség, az önzetlenség, a becsületesség és a szavahihető­ség romlása. A demokratikus társadalomban a különböző pártok saját elgondolásaik szerint keresik a kiutat a válságból. A politi­kai erőknek azonban kötelessége, hogy a jövő építésében mindig az egész nemzet erkölcsi és anyagi javát szolgálják, és ne a maguk csoportjának vagy pártjának hatalmi és anyagi érdekeit keressék. Kifejezetten károsnak tartjuk a de­magóg ígérgetést, a rossz hangulat tudatos keltését, mások rosszindulatú lejáratását. Felhívjuk a hívő keresztények figyelmét, hogy jövőnk ala­kításáért mindannyian felelősek vagyunk. Megengedhetet­len, hogy — közreműködésünkkel és szavazatunkkal, vagy éppen közömbösségünkkel és távolmaradásunkkal — olyan politikai vezetés alakuljon, amely nem kellően biztosítja a többségében keresztény magyar társadalom vallási jogait. A keresztény értékek nem öncélúak, hanem mindenkor hozzá­járulnak az ország erkölcsi, gazdasági felemelkedéséhez és nemzetközi megbecsüléséhez.” A pártatlan tájékoztatásért Kereszténydemokrata indítvány Nevezzék meg a bűnösöket! A kormány a maga részéről szintén szükségesnek tartja, hogy a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban mű­ködjék független felügyelő bi­zottság. Éppen ezért öröm­mel üdvözölte, hogy a két közszolgálati intézményben ezeket a bizottságokat fel is állították. Működésükre rend­szeresen és nem csak a vá­lasztásokat megelőző időszak­ban van szükség. Mivel ezek a bizottságok már megkezd­ték munkájukat, őrködnek a tárgyszerű, teljes körű és pár­tatlan tájékoztatás tisztasága fölött, semmi szükség arra. Nem foglalkozott a kormány a forint esetleges leértékelésé­vel. Ez a téma nem is szere­pelt az ülés napirendjén. Mindezt Becker Pál pénzügy­minisztériumi államtitkár je­lentette be a testület tegnapi ülésének szünetében. Beszámolt arról, hogy dön­tött viszont a kormány a gép­kocsijukban taxamétert elhe­lyező taxisok 30 ezer forintos támogatása folyósításának meghosszabbításáról. Ezt a tá­mogatást eredetileg szeptem­ber 30-ig kapták volna a sze­mélyszállító vállalkozók. A határidőt december 31 -éig tol­ták ki. Ezt követően, január 1 -jétől már csak 20 ezer forin­tos támogatást vehetnek igénybe. Mint ismeretes, a személyszállító vállalkozók 1994. január T-jétől csak hite­lesített taxaméterrel ellátott gépkocsival fuvarozhatnak. Foglalkozott a kormány a jövő évi választások időpont­jával is. Ezzel kapcsolatos döntéséről a kabinet levélben értesítette Göncz Árpád köz- társasági elnököt. A levél tar­talmát Juhász Judit egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy nemzetközi médiafelü­gyelő bizottság jöjjön létre. Nemzetközi bizottságra leg­feljebb a demokráciába való átmenet pillanataiban lehet szükség (például fejlődő or­szágokban, vagy volt diktatú­rákban), egy működő demok­ráciában a gondolat sértő, hi­szen nemcsak az ország szu­verenitását. hanem a.demok­rácia meglétét is kérdésessé óhajtja tenni. Éppen e_zért a kormány a leghatározottab­ban elutasítja Haraszti Mik­lós szabaddemokrata ország- gyűlési képviselő ezzel kap­csolatos indítványát. hogy arról először a címzett értesüljön. — A kormány intézkedés- csomagot fogadott el a békás- megyeri robbanás károsultjai­nak megsegítésére —jelentet­te be a továbbiakban a szóvi­vő. Juhász Judit ennek kap­csán elmondta, hogy a Jós utca 8. szám alatti ház laká­sai személyi tulajdonban van­nak. Mivel a lakások 85 szá­zaléka biztosított, az épület helyreállítása, valamint a ke­letkezett károk a biztosító cé­gek által fizetett kártérítésből jórészt rendezhetők. A lakáso­kat biztosító négy intézet ígé­retet tett arra, hogy a felmé­rést követően egy héten belül megtéríti a károkat. A biztosí­tással nem rendelkezők méltá­nyos kártalanításáról a kor­mány gondoskodik. A kabi­net vállalta, hogy a nem bizto­sítottakra eső épületkárokat teljes körűen, az ingóságok­ban keletkezett károknak pe­dig a 80 százalékát megtéríti. A biztosítással rendelkezők esetében pedig kifizeti az in­góságokban keletkezett ká­rok és a biztosítók térítésé­nek különbözetét. A kommunista rendszer poli­tikai megítélésére vonatko­zó törvényjavaslatot terjesz­tett önálló indítványként az Országgyűlés elé Gáspár Miklós, a KDNP parlamenti frakcióvezető-helyettese. A törvényjavaslatot — amely­nek napirendre tűzéséről vár­hatóan a jövő héten dönt a Ház — tegnapi sajtótájékoz­tatóján ismertette a keresz­ténydemokrata politikus. Gáspár Miklós kifejtette: a törvényjavaslat kiindulási alapja az, hogy 1948 és 1990 között a Magyar Kom­munista Párt és jogutódjai — a Magyar Dolgozók Párt­ja, valamint a Magyar Szo­cialista Munkáspárt — poli­tikailag és erkölcsileg felelő­sek azért, hogy erőszakkal és a magyar nemzet akaratá­val szembefordulva önkény­uralmi rendszert vezettek be és intézményesítettek Ma­Európai normák A tizenhárom magyarországi nemzeti és etnikai kisebbség ér­dekeit képviselő kerekasztal üd­vözli a nemzetiségi törvény meg­alkotását. Ez a törvény nemzet­közi mércével mérve is előremu­tató. Általános rendelkezései megfelelnek az európai normák­nak, elismeri a kisebbségek iden­titásához való jogát, a kulturális autonómia elvét. Sajnálatos azonban, hogy a kisebbségi ön- kormányzat csak a következő helyhatósági választások idején alakulhat meg, addig a kisebbsé­gek nem gyakorolhatják az al­kotmányban biztosított jogaikat. gyarországon. Az egyes pa­ragrafusokat ismertetve a ke­reszténydemokrata képvise­lő rámutatott: a javaslat téte­lesen felsorolja a konkrét jogsérelmeket. Ezek sorá­ban említi az alapvető embe­ri szabadságjogok folyama­tos megsértését, a politikai akarat kinyilvánításának meggátolását, az állampolgá­rok üldözését mindenféle ha­talmi eszköz igénybevételé­vel, valamint azt, hogy a kommunista államhatalmi rendszer — megszegve a jogállamiság elveit — a párt és a nevében eljárók akara­tát a jog fölé helyezte. Mind­ezzel összefüggésben a ke­reszténydemokrata javaslat kitér a személyi politikai fe­lelősségre is, hiszen megálla­pítja: a jogsértésekért politi­kai és erkölcsi felelősség ter­heli azokat, akik a kommu­nista rendszert hazánkban Megszületett a hatpárti kon­szenzus a honvédelmi tör­vényjavaslatról, így elhárult az akadálya a kétharmados többséget igénylő jogsza­bály parlamenti elfogadása elől. Hende Csaba, a Honvédel­mi Minisztérium kabinettit­kára tegnap este az MTI ér­deklődésére elmondta, hogy az egész napos egyeztetés után hatpárti egyetértés szü­letett a honvédelmi törvény­hez benyújtandó módosító csomagról. Hangsúlyozta: létrehozták, céltudatosan fenntartották. Gáspár Miklós ugyanak­kor hangsúlyozta: a törvény- javaslat deklaratív jellegű, tehát jogi intézkedések, köte­lezettségek nem következ­nek belőle, s így jogi felelős­séget azaz felelősségrevoná- si lehetőséget sem állapít meg. A képviselő ennek kap­csán emlékeztetett arra, hogy a jogi felelősség vonat­kozásában, így az elévülés felülvizsgálatával és az igaz­ságtétellel összefüggésben több — köztük keresztény- demokrata — indítvány van az Országgyűlés előtt. Gás­pár Miklós a jelén törvényja­vaslatot viszont azért is fon­tosnak nevezte, mert véleke­dése szerint egy ilyen jogi aktussal végérvényesen le­zárható az önkényuralom korszaka, és számba vehető annak negatív öröksége. minden vitatott pontban kompromisszumos megálla­podás született, így az ellen­zék által sarkalatosnak minő­sített valamennyi kérdésben. Ezek között van az a javas­lat is, hogy háborús helyzet­ben csak a parlament jogo­sult az országos mozgósítás elrendelésére. A megállapodást ma dél­előtt a Honvédelmi Miniszté­riumban az MDF, az SZDSZ, a 36-ok, az MSZP. a Fidesz és a KDNP képvise­lői írják alá. Csak bátran, csepeliek! A demokratikus önkor­mányzati választásokon a csepeli polgárok képvi­selő-testületet választot­tak. Ez a képviselő'-testü­let működése egy bizo­nyos pillanatában úgy döntött, hogy számukra előnyösebb lenne, ha el­válnának Budapesttől. Ezt belátva megtették a váláshoz szükséges első lépéseket, amelyeket most szombaton sok-sok lépés fog követni, neveze­tesen olyanok, amelye­ket a csepeliek tesznek majd meg lakásuk és a népszavazásra kijelölt helyiségek között. Szá­momra ez azért különös, mert a képviselő-testület nyilván informálódott, majd osztott, szorzott és kivont, s rájött: a csepeli polgárok számára elő­nyösebb a válás, mint az ötvenes évek elején admi­nisztratív úton létreho­zott Nagy-Budapesthet való tartozás. Magam a népszavazással szemben kétkedő vagyok, hiszen jól tudom, hosszú évtize­deken át valami különös rangot jelentett fővárosi­nak lenni, ami például abban nyilvánult és nyil­vánul meg, hogy a vidéki ember számára kedve­sebb az az áru, amit a fő­városban vásárol meg, még akkor is, ha az ócs­kább, mint ugyanaz a termék, amely kisváros vagy falu boltjában kap­ható. Fiatalemberektől tudom, hogy a vidéki dis- cóban másképp néznek rájuk, hogyha azt mond­ják magukról: budapesti­ek. S éppen ezért Zala­egerszegen vagy Debre­cenben egy érdi vagy egy vecsési fiú már elő­szeretettel mutatkozik be budapestiként. Gyaní­tom, a csepeliek többsé­ge is úgy gondolkozik, hogy ezzel, mármint a válással ő megszűnne fő­városi lenni. Am ez csak addig volt, lehetett fon­tos, amíg a szocializmus mindent elsöprő tény­ként kiépítette ezt a ha­talmas vízfejet Azokban az évtizedekben, ha egy színész adott magára, az Pestre igyekezett, és szin­te csodaszámba ment, ha egy jelentősebb költő vidéken élt, és alkotott s a festők között is tán csak Szentendre büszkél­kedhetett azzal: sok mű­vész él a városkában. Re­mélhetőleg ennek vége, s ahhoz, hogy valakire — akárcsak egy diszkóban is — fölnézzenek, ahhoz nem lesz elegendő az, ha valaki budapestinek mondja magát. Biztatom hát a csepelieket, ne erre a látszatra adjanak, ha­nem tudják: a kisebb kö­zösségek mindig na­gyobb csodákra képe­sek, mint a mai Buda­pesthez hasonlatos vízfe­jek lakói. (Vödrös) MfMW Karcher-tisztaság Tegnap óta a képünkön látható látvány fogad­ja a fővárosi Szent Gellért-szoborra pillantó- kat. Ne ijedjen meg senki, a mártírsorsú püs­pök jó kezekbe került. A világhírű tisztító-be­rendezéseket gyártó német s ezen belül sváb családi vállalkozás, bizonyítandó, hogy világ­szerte a kultúra támogatói ingyen elvégzik Bu­dapest egyik jelképének megtisztítását az idő és a vandál kezek nyomaitól. A tegnapi sajtó- tájékoztatón az is elhangzott, hogy az ez év ta­vaszán megalakult Kárcher Hungária Tisztítá­si Rendszerek Kft. a nem túl régi — 1990-ben jelentek meg először nálunk — előzményeket követően dinamikus üzletpoliti­kát folytat: év végére értékesítő hálózatukat ötven cégre kívánják fejleszteni. Céljuk továb­bá, hogy Magyarországon, miként Európa- szerte, meghatározó részesedést hasítsanak maguknak a szállítás, az épülettisztítás és az ipari szennyvíztisztítás területén. Mindezt a környezetbarát, úgynevezett hevített magas- nyomású (gőz) tisztítási eljárással érik el. No, meg az ismert német gondossággal és szorga­lommal. Amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy egy hét múlva városvédő püspökünk szobrának talapzata, illetve az árkádsor ismét régi fényében pompázik előttünk.. N. Zs. Segítik a károsultakat Hatpárti konszenzus Igen a honvédelmi törvényre

Next

/
Thumbnails
Contents