Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-24 / 223. szám

MEGYEI HÍRLAP XXXVII. ÉVFOLYAM, 223. SZÁM Ára 13J0 forint 1993. SZEPTEMBER 24., PÉNTEK Antall József levele Jelcinhez A Külügyminisztérium Szóvi­vői Irodája tegnap teljes terje­delmében az MTI rendelkezé­sére bocsátotta Antall József miniszterelnök Borisz Jelcin­hez, az Orosz Föderáció elnö­kéhez intézett levelét. A leve­let a Moszkvában tartózkodó Jeszenszky Géza szeptember 20-án, hétfőn adta át Andrej Kozirev orosz külügyminisz­ternek. (A levél a 2. oldaton olvasható) Nagy az érdeklődés a termékbemutatón A Ceglédi ősz ‘93 rendez­vénysorozat nyitányaként tegnap számos érdeklődő je­lenlétében vásárlással egybe­kötött termékbemutató nyílt a városi sportcsarnokban. Az impozáns látvány a ceg­lédi Dekor Stúdió magas szín­vonalú munkáját fémjelzi. Kár­mán Sándortól, a stúdió veze­tőjétől, a kiállítás rendezőjétől megtudtuk, minden várako­zást felülmúlt a cégek, kft-k, bt-k, magánvállalkozók érdek­lődése. Hetvenötén hozták el áruikat, munkáikat. A mező- gazdasági termékek viszont igencsak hiányoztak a palettá­ról. Az ipar és a kereskedelem viszont gazdag kínálattal je­lentkezett. Egyébként a hagyo­mányos karácsonyi vásárra már most sokan jelezték szán­dékukat. (Folytatás a 4. oldalon) * Átképzésre kétszázmillió Most érdemes jelentkezni Míg a sajtó arról számol be, hogy a regisztrált munkanélküliek száma az utóbbi időben valame­lyest csökkent, a szakembereket egyre jobban nyugtalanítja a pályakezdő fiatalok romló helyze­te. És persze nemcsak a pályakezdőké, hiszen a halmozot­tan hátrányos helyzetűek sem válogathattak a lehetőségek­ben. Eddig. Most ugyanis — úgy tűnik — történt, történik valami, ami talán változtat a körülményeken. A Munkaügyi Minisztérium programot szervezett, amely­nek kizárólagos célja a pálya­kezdő fiatal munkanélküliek és a halmozottan hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásának elősegíté­se. A program keretében je­lentős anyagi forrást is bizto­sítottak a munkaügyi szerve­zetek részére, amelyek eze­ket az összegeket, és a saját e célra elkülönített foglalkoz­tatási alapjukat, most a fenti cél szolgálatára állíthatják. Pest megye közel 200 millió forintot költ az év hátralévő részében arra, hogy kibővít- se átképzési rendszerét, ösz­tönözze új munkahelyek léte­sítését és kedvező hitelekkel segítse a partner vállalkozó­kat. Persze a hivatalos program elnevezés helyett nyugodtan beszélhetünk akár akcióról is. Mai szabadpiaci világunk­ban naponta borít el bennün­ket a reklámok tömege. — Ez is valami ilyesmi? — kérdeztem Lengyel Já­nost, a Pest Megyei Munka­ügyi Központ igazgatóhelyet­tesét. — Én másként fogalmaz­nék. A munkanélküliség or­szágos gond, amelynek meg­oldása állami feladat. S hogy mennyire komolyan vesszük ezt a feladatot, azt éppen a mostani helyzet bizonyítja. Ha azonban az akcióval arra célzott, hogy itt egy bizonyos időn belül adódik az eddigi­nél nagyobb lehetőség ked­vezményekre, életpálya-mó­dosításra, képzésre, tehát va­lamilyen megoldásra, akkor van benne valami. (Folytatás a 4. oldalon) M az átmeneti segély jelentősége A felnőttvédelmi szociális ellátások, a gyermek- és ifjúságvédelem, valamint a bérlakásügyek tar­toznak a gödöllői városháza népjóléti irodájá­nak hatáskörébe. E munkáról beszámolva a kép­viselő-testület szerda esti ülésén elhangzott, hogy a fize­tőképes lakásbérlők többsége élni fog a megvásárlás le­hetőségével. A másfélezer lakásbérlő számára koránt­sem érdektelen tehát, hogy a képviselők elfogadták a la­kások és helyiségek bérletéről, az eladás szabályairól szóló önkormányzati rendeletek megalkotására készített intézkedési tervet. Az önkormányzati törvény kötelező feladatként határoz­ta meg az egészségügyi és szociális alapellátásról törté­nő helyi gondoskodást. Gö­döllőn a népjóléti iroda és a Forrás Szociális Segítő Szol­gálat látja el a teendőket. Az előbbi — melynek munkájá­ról Nagy Erika irodavezető számolt be — 10 munkatárs­sal dolgozik, s az ügyintézők felsőfokú végzettségűek. Mint megtudtuk, számos el­látási forma segíti a nehéz helyzetbe került állampolgá­rokat; s míg a rendszeres szo­ciális segélyezettek száma fo­kozatosan csökkent, mert egyre többen szereztek nyug- díjjogosultságot, az átmeneti segély jelentősége megnőtt. Az iroda mind gyakrabban él azzal a lehetőséggel, hogy e segélyt nem az érintett ke­zébe adja, hanem valamely tartozása kiegyenlítésére utalja át. (Folytatás a 4. oldalon) Autóút a hullámokon Speciális autószállító hajóval érkeznek a személykocsik a németországi Regensburgból az újpesti kikötőbe. A több mint 200 autó szállítására alkalmas vízi járművet a bajor Lloyd és leányvállalata, a Hungaro Lloyd Kft. üzemelteti. A szervezést bonyolító Men- ke-csoport az autókereskedőkre gondolt elsősorban, akiknek szállító járművei nagy megterhelést jelentenek a közutakon. Erezzük a megyében is. Vimola Károly felvétele Erősödik a baloldali veszély Szerdán este olyan sokan gyűltek össze a gödi József Attila Művelődési Ház nagy­termében, hogy egy gombos­tűt sem lehetett volna bale­setveszély nélkül leejteni a széksorok között. A telt ház nem valamelyik híres-neves színház vendégszereplésé­nek, vagy a legújabb parafe- noménnek volt köszönhető, hanem a Magyar Út Körök mozgalom és a Magyar Igaz­ság és Élet Pártja közös fóru­ma iránti óriási érdeklődés­nek. A tagtoborzás céljával meghirdetett politikai vitaes­ten — a Gödi Dalárda nép­dalműsorát követően — az egymással szorosan össze­függő mozgalom és párt ve­zetői mondták el véleményü­ket a mai magyar politikáról és közéletről. (Folytatás a 4. oldalon) Fizessenek a gazdagok! Demszky Gábor úr megegyezett bizonyos vitás kérdé­sekben a Budapesti Közlekedési Vállalattal, ami so­kak számára feltehetően egy megnyugtató hír. Mások számára kevésbé megnyugtató lehet az a szándéka, hogy az utazási költségeknek egy tekinté­lyes részét a Pest megyei önkormányzótokkal kíván­ja megfizettetni, mondván: tarthatatlan, hogy a fővá­ros fizesse a vonzáskörzet lakóira eső másfél milliár- dot. Valóban, micsoda képtelenség! A főváros lakói bi­zonyára felkapták a fejüket, amikor meghallották, mekkora összeggel rövidítik meg őket a megátalko­dott Pest megyei honfitársaik (nem elég a tetemes nyugati adósság, még ez is). Ráadásul a Budapesten kívül élők egyéb kiváltsá­gokkal is rendelkeznek. Amikor például felutaznak a fővárosi munkahelyükre, hosszan gyönyörködhet­nek a tájban, miközben a hátrányos helyzetű pestiek még egészségtelen heverészéssel kénytelenek tölteni az időt. A még kiváltságosabbak olyan helyen lak­nak, ahol hiányzik a csatorna és az útburkolat, ami igen irigylésre méltó állapot, hiszen ezáltal ők jóval közelebb állnak a természethez, mint azok, akiket at­tól aszfalt, beton, aluljáró, felüljáró, emelet és tűz­fal választ el. E körülménynek persze semmi köze sincs a BKV járműveinek szemérmeilen igénybevéte­léhez, azonban rávilágít arra, hogy itt halmozottan kedvezményezett kéjutasokról van szó. Az ingázók a makacs tények ellenére állítják, hogy eddig sem volt olcsó Pestre utazni. Demszky úr szerint viszont a jövő esztendőtől ragaszkodni kell ahhoz, hogy az érintett önkormányzatok végre a zse­bükbe nyúljanak. Demszky úr nagyon jól látja a dolgokat. Akinek van, attól kell elvenni. Bánó Attila Huszonöt éves a szentendrei skanzen Magyar tájegységek találkozóhelye Ma ünnepli a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (közismert nevén a skanzen) építése megkezdésének hu­szonötödik évfordulóját. A negyedszázados megemlékezé­sek keretében avatják fel harmadik tájegységük — a Nyugat-Dunántúl — épületegyüttesét, amelyet az utóbbi tíz évben kikristályosodott múzeumépítési elképzelés alapján telepítettek. Az avatóünnepség rendezvényei tük­rözik az elmúlt években tett törekvéseiket sajátos arcula­tuk kialakítására. Minderről Cseri Miklós főigazgató-he­lyettessel beszélgettünk. — Jogelődünket, a Millenni­umi Falumúzeumot az 1896-os világkiállítás idejé­re Jankó János néprajzkuta­tó tervei alapján a Vajdahu- nyad vára előtti területen épí­tették fel, majd a világkiállí­tás után lebontották. Mintája az 1891-ben épült első falu­múzeum, a stockholmi skan­zen volt, amelynek hatására a kilencvenes években Euró­pában divatba jött a falumú­zeum-építés. Ézt követte a két világháború között egy második, az ötvenes-hatva­nas években pedig egy har­madik építési hullám. Ekkor — 1967-ben alapították a szentendrei múzeumot is — kezdte kis visszapillantással beszélgetésünket a főigazga­tó-helyettes. — Intézményünket — folytatta Cseri Miklós — 1968-ban kezdték építeni a magyar néprajzos szakma majd tízéves előkészítő mun­kája után. A szakemberek mindazt felhasználták tudo­mányos elképzeléseik kialakí­tásánál, amit nagy múltú elő­deink tapasztalataiból és hibá­iból tanulni lehetett. Ami el­sősorban telepítési elképzelé­seinknek vált javára, noha ez is módosult az idők során a tudomány alakulásával s az igények következtében. (Folytatás a 7. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents