Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-22 / 221. szám

Megyénk érdekelt a vasútfejlesztésben Gyorsabb pályára váltunk Inczédy János, Pest Megye Közgyűlésének elnöke is részt vett hétfőn azon a vasúti szakemberekkel folytatott tárgya­láson, amelynek keretében különvonat járta be a Buda­pest—Hegyeshalom vonalat. Munkatársunk a megbeszélé­sek eredményéről kérdezte a megyei elnököt. FBI-tanfolyam magyar rendőröknek Nincs megfelelő számú, szakmailag felkészült rend­őr a gazdasági bűncselekmé­nyek üldözésére. Ezt Kaczi- ba Antal vezérőrnagy, bűn­ügyi főigazgató jelentette ki tegnap az ORFK sajtótájé­koztatóján, amelyen arról számolt be, hogy az Egye­sült Államok Szövetségi Nyomozó Hivatala (FBI) tanfolyamot tart a magyar rendőröknek a szervezett bű­nözés elleni fellépésről és az úgynevezett fehérgallé­ros bűnözésről. Kacziba Antal elmondta: ötszáz gazdaságvédelmi szakemberre lenne még szüksége a rendőrségnek, de erre jelenleg nincs pénz. Ha lenne anyagi forrás, akkor is természetesen évekbe telne a kiképzés, azaz gyors javu­lásra nem lehet számítani. A rendőrtábornok szólt ar­ról is, hogy az elmúlt évek­ben kiszélesedett a rendőr­ség nemzetközi kapcsolata. Ennek köszönhetően jöttek most el Budapestre az FBI szakemberei, hogy kéthetes tanfolyamot tartsanak 40 rendőrnek, valamint az ügyészség és a Vám- és Pénzügyőrség illetékeseinek. Róbert Farmer, az FBI bé­csi összekötője kijelentette: örömmel jöttek el Budapest­re és a tanfolyamtól azt is várják, hogy napi munkakap­csolat alakul ki a magyar j-endőrséggel. —Milyen hasznot hozott Pest megyének a vasúti szak­emberekkel folytatott tárgya­lás? — Ez nem az első találko­zásunk volt a MÁV Rt. mun­katársaival, a budapesti igaz­gatóság rendszeresen tájékoz­tat bennünket azokról a dol­gokról, amelyek valamilyen formában érintik Pest megyét is. A legnagyobb hasznot ab­ban látom, hogy ezen a terüle­ten is lehetőség nyílt arra, hogy sokan sokszor megtár­gyaljanak valamit. Igaz, ne­héz az előrehaladás ebben az elaprózódott önkormányzati rendszerben a vasútépítés te­rületén is, minden egyes tele­pülést külön meg kell győz­ni. A demokrácia azonban mindig is sokkal drágább do­log volt, mint a diktatúra. — Mennyiben érdekelt Pest megye a Budapest—Hegyesha­lom vasútvonal megépítésében? — Természetesen Pest me­gye jobban érdekelt benne, mint például az ország keleti területei, hiszen így bekapcso­lódhatunk a nemzetközi vas­út hálózatba. A legnagyobb előnyét abban látom, hogy a gazdaságot élénkíteni fogja. (Folytatás a 4. oldalon) Megújuló műsorszerkezet a Televízióban A Magyar Televízió vezetése januárig szü­netelteti a „Csak nézünk, mint a moziban...” című, a magyar film történetét feldolgozó so­rozatot — hangzott el az intézmény tegnapi sajtótájékoztatóján. Kocsis L. Mihály műsor­igazgató azzal indokolta a sorozat felfüggesz­tését, hogy annak októberre tervezett, az 1957-es év filmtermését bemutató adásai sért­hetnék a korszak megpróbáltatásait valóságo­san is átélt nézők érzelmeit. Ezt a műsorigaz­gató az 1956-os forradalom ünnepéhez köze­ledvén szükségesnek látja elkerülni. A Magyar Televízió megújuló műsor- struktúráját ismertető sajtótájékoztatón el­hangzott: a jövőben több tévéjáték készül majd (köztük népszínművek és irodalmi fel­dolgozások) és megújult formában ismét je­lentkeznek egyes, a televízió legjobb hagyo­mányait felelevenítő műsorok, így például a Családi kör és a Jogi esetek, amelynek új címe — a Petőfitől kölcsönzött — „A jog­nak asztalánál”. Nahlik Gábor alelnök elmondta: várható­an novemberre elkészítik azt az ötéves ter­vet, amely a műsorrenden túl az intézmény fejlesztéseit is érinti, s meghatározza a köz- szolgálati televízió jövőjét. A tervek finan­szírozását illetően az alelnök kijelentette: az MTV-nek több a kintlevősége, mint a tarto­zása, s remélhetőleg hamarosan az Antenna Hungáriával is meg tudnak egyezni a sugár­zási díjhátralék kiegyenlítéséről. A művelődési műsorokról Kővári Péter, a gazdasági műsorokról pedig Pome- zsánszky György tájékoztatott. Kővári Péter jelezte: 1994 Kossuth-év lesz, számos mű­sor ennek a jegyében születik. Az eddigi A nyelv világa című műsort a „Mondolat” vált­ja fel, új tartalommal telítődve. Nagy vára­kozásnak tekint elébe a közeljövőben, októ­ber 23-án bemutatásra kerülő „Leningrádiak a magyar forradalomért” című dokunjentum- film. (A Közakarat Egyesület elnökségének közleménye a 3. oldalon.) Bécs szélén, a veszélyeshulladék-égetőben kezdó'dött az a tanulmányút, melyen Galga menti vendégeket kalau­zolt a PORR-konszern. (Összeállításunk az 5. oldalon) Balázs Gusztáv felvétele Kéri Edit állítása igazolást nyert Pető papa ÁVO-s őrnagy volt Szokatlan esemény vezette be tegnap a Pető család kont­ra Kéri Edit-per újabb szaka­szát: a Pesti Központi Kerüle­ti Bíróság folyosóján vastaps­sal és virágcsokorral köszön­tötték az alperest. (Sajnos a hallgatóságnak csak elenyé­sző része jutott be a terembe.) A felpereseknek nem ju­tott ki az ovációból, már csak azért sem, mert ez alkalom­mal is távol maradtak, csu­pán ügyvédjük képviselte őket a dr. Udvary Katalin el­nöknő által vezetett tárgyalá­son. Mint ismeretes, Kéri Edit színésznő egy tavalyi tévé­adásban elmarasztalta azo­kat a politikusokat, akik el­lenzik a múlt tetteinek szá­monkérését. E nyilatkozatá­ban neveket is megemlített, köztük Pető Iván SZDSZ-es pártelnököt, akinek a szülei — Kéri Edit szerint — az ÁVO-nál szolgáltak. Az adást követően a Pető csa­lád pert indított a színésznő ellen, alaptalan vádaskodás és becsületsértés címén. Be­adványában a két szülő egyértelműen tagadta, hogy kapcsolatban lettek volna az ÁVO-val. Pető Iván viszont a véleménynyilvánítást rá­galmazásként fogta fel, s jó hírnév rontásért perelte Kéri Editet. A tegnapi tárgyaláson a bíróság három dokumentu­mot ismertetett, melyet az alperes nyújtott be. Ezekből egyértelműen kiderült, hogy Pető László ÁVO-s őr­nagy volt, s osztályvezető­ként dolgozott a testület bu­dapesti parancsnokságán, il­letve belügyminisztériumi szolgálatban állt 1945 és 51 között. (Folytatás a 3. oldalon) Jós utca üzenete Az utóbbi hetek legmegrázóbb eseménye a Jós utcai robbanás-robbantás okozta katasztrófa. Megdöbbentő'csa­ládi tragédiák, a lakók leikébe költözött félelem, értékek pusztulása és halál jelzi, hogy itt valami nincs rendben. Lássuk először a technikát! Végleges ítéletet nem lehet mondani, sok minden csak a helyreállítás során derül ki, egyet azonban megállapíthatunk: a paneltechnológia job­ban vizsgázott, mint gondoltuk. Az ember (és szakember is), azt várta volna, hogy kártyavárként omlik össze egy ilyen épület, s ez nem történt meg. Hála Istennek! A panelház tehát nem is olyan rossz. A panellélekkel annál több a baj. A hírek szerint egy beteg lelkű' és való­ban beteg fiatalember okozta a katasztrófát. Ha más nem, édesanyja bizonyára tudott gyermeke szenvedélyéről. Állí­tólag mások is. De a Jós utcában nem volt olyan működő' közösség, amelyik keretek közé tudta volna szorítani a fia­talember beteges törekvéseit. A társadalmi környezet te­hát tehetetlennek bizonyult. Most aztán a rendőrséget okolják (hiszen ók bejelentették), hogy nem előzte meg a bajt. Elfelejtik, hogy ez a rendőrség nem az a rendőrség, mely a mindenható állam nyitott füle, mindent látó sze­me, kinyújtott keze vagy ha úgy tetszik, ökle volt. A rend­őrség ma csak a törvények keretei között tevékenykedhet. A törvényeket viszont csak a végsó' aktus, a robbanás sér­tette meg. A mindenható állam víziója él a lakóközösség képvise­lőjének a követelésében is: az állam vásárolja meg a rette­gő' lakók otthonait, hogy máshova költözhessenek. Miért az állam? Nincs helyi vagy fővárosi önkormányzat? Itt van a bajok forrása! Az előző rendszer által szétvert civil közösségek hiánya, sőt a már meglévők semmibevétele. A régi falu életét nem a csendőrség, nem is az állam, ha­nem a polgárok által kialakított rend Íratlan törvényei sza­bályozták. Úgy is mondhatjuk, hogy korlátozták. Ezek a falusi közösségek valóban működtek. Mert a polgár nem attól polgár, hogy aszfalton jár, hanem attól, hogy úgy tudja megszervezni a közösség életét, hogy az egyén érde­ke és szabadsága egyensúlyban legyen a közösség érdekei­vel, szabadságával és korlátozó jogával. A kommunizmusban, mint minden diktatúrában, kor­látlan szabadsága volt egyeseknek, a liberalizmus viszont korlátozás nélküli szabóságot követel az individumnak. Az egyesek korlátlan szabadsága a társadalom rabságá­hoz vezetett, a közösség szabályozó szerepét tagadó indivi­dualizmus pedig a Jós utcai katasztrófához. Az értelmes, emberhez méltó demokratikus rend viszont jogok és köte­lességek egyensúlya, az egyén és a közösség érdekeinek szép harmóniája. Rajtunk áll, hogy melyiket választjuk! Török Bálint Mesterek kiállítása Nagykátán Párizsi divat szerint Ezen a héten naponta megtekinthető Nagykátán az a kiállí­tás, amit a napokban nyitottak meg a Tápiómenti Ipartestü­let kultúrtermében. A bemutató szervezői — az Ipartestület és a nagykátai Favorit 21 Termelő és Szolgáltató Szövetke­zet — a környék termékgyártó, forgalmazó, javító és szol­gáltató vállalkozásaira szeretnék ráirányítani a Figyelmet. A jó bornak is kell a cégér — idézte a megnyitón Sági Kiss János ipartestületi elnök a manapság gyakran használt mondást. Mindenki — gyártó, el­adó, vevő — egyaránt érde­kelt abban, hogy ne messzire vagy messziről kelljen utaz­ni, szállítani egyszerű hétköz­napi cikkek, munkaeszközök, netán lakásberendezési tár­gyak miatt. Arról az egészsé­ges lokálpatrióta önérzetről már nem is beszélve, hogy jó tudni mire képesek az itteni emberek. Magyar Sándor pél­dául, Tápiószeléről, aki bútor- asztalos mesterségben mutat­ja meg ügyességét, hozzáérté­sét; most egy egész bársarkot telepített a kiállítóterem egy szegletébe, előtte gyönyörű csavartlábú székekkel. Szőllő- si József műkőkészítő ízléses szobai és kerti szökőkutakat hozott Újszászról, Balázs László tápiógyörgyei száraz­tészta-készítő pedig szemre is gusztusos levesbe való ké­szítményeivel büszkélkedik. S ki gondolná, hogy Nagyká­tán varrják a legújabb pári­zsi divatnak megfelelő női ru-. hókat, hogy a kiállításon be­mutatkozó Műfémtex Bt. blú­zaiból tévébemondónő is vá­sárolt már. (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents