Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-18 / 218. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP XXXVII. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM Ára: 13,50 forint 1993. SZEPTEMBER 18., SZOMBAT Megegyezés Dabas-Sáriban Két iskola egy épületben A dabasi önkormányzat csütörtöki késó' esti ülésén elfogadta Skultéty Sándor köztársasági megbízott javaslatát, hogy a testület vonja vissza korábbi határozatát és ossza meg a dabas-sári városrészben lévő iskolát az egyházi, illetve az állami oktatást igénylő diákok között. A döntéssel pont kerülhet a több hónapos ügy végére. Ki érzi itt jól magát? A Szomszédok című televíziós sorozat legutolsó adásában láttam-hallottam: a mentős doki korán fejlett nagylányának fáj a torka, még azután is, hogy a doktor, pardon Gyuri bácsi (Etus nem tudom kije) fölírt neki valami (véletlenül nem hangzott el) méregdrága orvosságot. Mégis halljuk a panaszt, hogy fáj a torka, láza van, rosz- szul érzi magát. Mire a doktor, pardon Gyuri bácsi rávágja: „Ki érzi itt jól magát?” Azt mondják, hogy nincs régi vicc, csak új hallgatóság. A Rákosi-rezsim idején járta, persze nem a tévé képernyő'jén, mert hisz akkor még csak a rothadó kapitalista országokban volt ilyesmi, még csak nem is a rádióban, pedig az már volt majdnem minden családban, annak ellenére, hogy ’45-ben a Vörös Hadsereg szorgalmasan összeszedett minden rádiókészüléket, volt bizony mindenütt, ha más nem, néprádió vagy vezetékes rádió, hogy a jó nép nehogy meghallja a BBC vagy az Amerika hangja kommunistaellenes hazugságait, tehát nem a néprádióban járta ez a vicc, hanem csak úgy szájról szájra, mert ez olyan 5 + 3-as tréfa volt. (Elfelejtették már, hogy mi ez? Hát, aki mondta, az öt évet kapott érte, mármint börtönt, aki meg hallgatta, az hármat.) Persze mondhatják, most is ugyanúgy van (nem volt itt rendszerváltás), Kézdi művész úr, aki mondta, most is ötöt kap, Juli meg, aki hallgatta, hármat, mármint annyi ezer forint gázsit, vagy hogy is hívják. Nem mondom el a viccet, csak azt, hogy a poén ugyanúgy hangzott: „Ki érzi itt jól magát?” Nyilván a nosztalgia hullámain úszott e poén a „kormány által szigorúan ellenőrzött”televízió képernyőjére. (Miért is ne?) Most ugyanis van televízió — szinte — minden családban (néhol több is). Méghozzá színes, 30-40-50 ezer forintos. (Nagy a nyomor!) Lehet, hogy ezért nem érezzük jól magunkat? Akkor, az 5 + 3-as korban kéthavi átlagkeresetből lehetett venni egy kerékpárt, ma egyből (persze nem mountain bike-ot). Akkor senkinek se volt (lehetett) autója, ma 2,5 milliónál is több szaladgál a főváros és az ország útjain. Akkor — a szovjet vezetők vágták Rákosi fejéhez — több mint egymillió bírósági eljárást folytattak ártatlan emberek ellen, ma egy ilyen sincs, akkor százszámra végezték ki a „nép ellenségeit”, ma nincs halálbüntetés, de politikai fogoly sincs, akkor internáló- és munkatáborokban sínylődtek, akik — vélhetőleg — nem kedvelték Rákosit vagy Kádárt, ma ellenzékinek hívják a régi rend híveit, s szabadon terjeszthetik a csüggedést. Pedig most nem ül a nyakunkon százezernyi idegen katona, mint akkor. (Vagy mégse mindenki szereti szabadon?) Ezek után kérdem: „Ki érzi itt jól magát?”Én. Török Bálint A megyeháza hírei Közgyűlési vita előtt Csökkenő adóterhek A személyijövedelemadó-tábla módosításával nem növekszenek az adóterhek, sót: 900 ezer forint összjövedelem alatt kifejezetten csökkenni fognak. A legmarkánsabb javulás a 2-300 ezer közötti éves jövedelműeknél, s különösen a gyermekes családok esetében várható — hangoztatta Bártfai Béla, Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón. Ismertette a tervezett adóváltoztatásokat, miután a kormány javaslatot fogadott el a társasági adóról és a jövedelemadóról szóló törvények módosításának kiegészítéséről. Bártfai Béla emlékeztetett arra, hogy a kabinet már a nyáron az Országgyűlés elé terjesztette a jövedelemadótörvények módosítását. Annak benyújtásakor azonban még nem végeztek a tavalyi adóbevallások feldolgozásával, ezért az új adótáblát az akkori javaslat még nem tartalmazhatta. Időközben a kormány az Érdekegyeztető Tanáccsal is tárgyalt a jövő évi költségvetést megalapozó intézkedésekről. A mostani előterjesztésben tehát az új adótábla mellett az ÉT-n született megállapodásokkal is kiegészíti a már benyújtott módosítóindítványait a kabinet. A személyi jövedelem- adóval kapcsolatosan a legfontosabb, hogy az előterjesztés rendelkezik az új adótábláról. A tervek szerint a nulla adókulcsú sáv felső határa 100-ról 110 ezer forintra emelkedik, 550 ezer forint felett pedig az adókulcs 40-ről 44 százalékra módosul. (Folytatás a 3. oldalon) Elsőként Skultéty Sándor indítványát szavazták meg — tizenhat igen szavazattal, két tartózkodás mellett — a képviselők. A köztársasági megbízott — az önkormányzati törvény VIII. paragrafusának 4. bekezdésében foglalt, az önkormányzat iskolaellátási kötelezettségére, valamint az 1993. szeptember 1-én életbe lépett közoktatásról szóló 79. törvény 8/3-as bekezdésére hivatkozva — a világnézetileg semleges oktatás, illetve a szlováknyelv-oktatás helyben történő biztosítására hívta föl az önkormányzat figyelmét. Csak hosszas vita után szavazhatott a képviselő-testület a szülők által beMúltunk megismerésével, a jelen megértésével, a fiatal tiszti kar nevelésének magasztos felelősségével cselekvő részesei kívánunk lenni a nemzeti haderő megteremtésének — jelentette ki Szabó János mérnök vezérőrnagy, a Kossuth Lajos Katonai Főiskola parancsnoka tegnap Szentendrén azon az ünnepségen, amelyen a volt Ludo- #vika Katonai Akadémia 1942-ben végzett tisztjeinek adtak át díszoklevelet. nyújtott — a köztársasági megbízott indítványát kiegészítő — javaslatról. Ebben kérik a szülők az egyházi iskolát igénylők tényleges létszámának újbóli megállapítását, a sári iskola gyermeklétszám arányában történő felosztását, a leendő önkormányzati iskola önálló jogi személyként való működésének biztosítását, s a 2371-es postai irányítószám alatti bejegyzését. A képviselő-testület tizenhét igen és egy tartózkodás mellett, ezt az indítványt is elfogadta, olyan kiegészítésekkel, hogy az iskolamegosztást szakmai szempontok figyelembevételével tegyék meg, valamint a két Az eseményen, amelyen Kéri Kálmán vezérezredes is megjelent, a volt ludoviká- sok elhelyezték a megemlékezés koszorúját a főiskola- udvarán lévő Kossuth-szobor talpazatán, majd az intézmény aulájában a parancsnok köszöntötte az ünnepeiteket. A Himnusz elhangzása után Szabó János mérnök vezérőrnagytól csaknem százan vehették át a díszoklevelet. iskola létszámát évenként vizsgálják meg, míg nincs különálló egyházi tanintézmény. A határozatok végrehajtásával megbízták a városi köz- művelődéssel és sporttal foglalkozó ügyintézőt. Feladata lesz a határozatok megvalósítása, így például a gyerekek minél hamarabb történő iskolába járásának elősegítése, az önkormányzati iskola tantestületének létrehozása. Horváth István polgármester az ülés után lapunknak elmondta: az iskolaügyet megoldottnak látom, hiszen már csak szakmai kérdések vannak hátra. A két iskola egymás melletti működése biztos nem lesz zökkenőmentes, de nem tudtunk más megoldást találni. (További információnk az 5. oldalon olvasható.) Talpra álló nagyvállalatok A sikeres ipari válságkezelési program nyomán 1994 végére összesen mintegy 6 milliárd forintos nyereséget érhet el az a 13 ipari nagyvállalat, amely 1992-ben még 7 milliárd forintnyi veszteséget produkált — állapítja meg az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium ipari válságkezelési programjáról adott tájékoztatója. A Dunaferr, a Ganz Gépgyár, a Rába Rt., a Hungalu Rt., az Ikarus Rt., az MGM, a Nitrokémia, a Borsod- chem Rt., a Nitrogén Művek Rt., a BHG Híradástechnikai Vállalat, a Vilati, a Taurus és az Üvegipari Mű- vek-Pannonglas Rt. összes vagyona a válságkezelési program indulásakor, azaz 1992 júliusában 146,5 milliárd forintot képviselt. E cégek évi árbevéletele összességében 232 milliárd forintot tett ki, és több mint 83 ezer dolgozót foglalkoztattak. A kormány- és az ország- gyűlési határozatok nyomán mostanra két vállalatnál már mutatkoznak a javulás jelei, reális az esély a csőd- és a felszámolási eljárás elkerülésére. E vállalatok éppen azok, melyeknek az állammal szemben fennállt jelentős adósságát az állam elengedte, átütemezte vagy részvénnyé alakította. A kereskedelmi bankoknak tartozó nagyvállalatok helyzete csak kismértékben javult, így ezeknél további intézkedések szükségesek. Lehet, hogy a most készülő új, azaz módosított szervezeti és működési szabályzat véget vet a közgyűlés elnöke és a megyeháza főjegyzője közötti, immár két esztendeje húzódó áldatlan vitának? Az ügyben — természetesen — a közgyűlésnek van döntési joga, ám fontosságát átérezve a népjéti bizottság tagjai tegnapi ülésükön meglehetősen részletesen foglalkoztak a tervezettel. A Pest Megyei Önkormányzat népjóléti bizottságának ülésén már nem tartott hosszú ideig az egészségügyi fejlesztési koncepció megvitatása. A tagság elé került változat ugyanis egy átdolgozott, ahogyan a bizottság elnök Faragó László jelezte, a XXI. század első felére is alkalmas munka. Azzal, hogy a tagság egyhangúlag elfogadta az említett dokumentumban részletezett megyei kórházfejlesztési elképzeléseket, illetve a koncepció egyes elemeinek a Nemzeti Egészségvédelmi programhoz való igazítását, alkalmassá is tette ezt a koncepciót az október nyolcadi- kai közgyűlési vitára. Nehezebb ügynek ígérkezik a megyei művese-ellátott- ság kérdése. Ez a téma ugyanis egyszer már szerepelt a szakmai fórumok vitaanyagában. Akkor a Szent Rókus Kórház igényelt egy, a területén megvalósuló dialízisállomás beruházásához címzett- és céltámogatást. (Folytatás az 5. oldalon) (Folytatás az 5. oldalon) Nem csalás, nem ámítás, ezt a mountain bike kerékpárt nyerte Orosz Károly vecsési olvasónk, aki tegnap már át is vette nyereményét a Túra Mobil Kft. Nagymező utca 43. szám alatti üzletében. (írásunk az 5. oldalon) Erdősi Ágnes felvétele Sz. R. H. „A hazáért mindhalálig” Díszoklevél a ludovikásoknak