Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-18 / 218. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. SZEPTEMBER 18., SZOMBAT Sevardnadze—Gracsov találkozó Zárt ajtók mögött Szocsiban Eduard Sevardnadze grúz államfő és Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter tegnap délután Szocsi repü­lőterén zárt ajtók mögött megbeszélést folytatott az abháziai konfliktusról. Az ITAR-TASZSZ je­lentése szerint Sevardna­dze Szuhumiból, az abház fővárosból érkezett Szocsi- ba. Pavel Gracsov pedig Gudautában tárgyalt az ab­ház vezetőkkel, mielőtt ta­lálkozott volna a grúz ál­lamfővel. Mint a Reuter emlékezte­tett, Grúzia és Abházia képviselői július 28-án Szocsiban írták alá az orosz közvetítéssel létre­jött tűzszüneti egyez­ményt, amelyet az abház fél csütörtökön megsze­gett, támadást intézvén a Szuhumi és az Ocsamcsira térségében állomásozó grúz erők ellen. Bolgár kisebbség Hazánk életképes törvénnyel jár elől Bulgária miért nem vesz példát Magyarországról, amely gondoskodik a hatá­rain kívül élő magyar ki­sebbségekről? — tette fel a kérdést a 24 Csasza című szófiai napilap tegna­pi számában Toso Don- csev, a Magyarországi Bol­gárok Egyesületének veze­tője. Doncsev interjújában emlékeztetett rá, hogy a múlt században még 26 ezer bolgár élt Magyaror­szágon, számuk azonban mára körülbelül 5 ezerre apadt. Az „Ötezer bolgárt kisebbségként ismernek el” címmel megjelent in­terjúban méltatta azt a se­gítséget, amelyet a ma­gyar állam ad a magyaror­szági bolgároknak. Ki­emelte, hogy idén 2,6 mil­lió forint támogatást kap a bolgárok közössége Ma­gyarországtól. Európa Parlament Békét Boszniában! Az Európa Parlament csü­törtök este hozott határo­zatában felszólította az Eu­rópai Közösség országait, hogy akár erő alkalmazá­sával is kényszerítsék ki Boszniában az ENSZ hatá­rozatainak betartását. Ez volt az első alkalom, hogy az EK-országokban közvetlen szavazással megválasztott képviselők a katonai beavatkozás mel­lett foglaltak állást. A határozat elfogadását a ke­reszténydemokrata, a szo­cialista és a liberális kép­viselők egyetértése tette lehetővé. A Reuter emlékeztet ar­ra, hogy bár a határozat nem kötelező érvényű a tagországok kormányai számára, a parlament ál­lásfoglalása komoly jel­zésnek számít. Valaki azt mondta egyszer, a poli­tika olyan, mint a műtárgyakban reprodukálódó emberi szellem: te­remthet művészi értékeket, de alantas célokért giccset is. A művé­szetet felismerjük, csodáljuk és tiszteljük, mert hiteles, mert ró­lunk, nekünk szól, és szemétre vet­jük a kultúra káros szádorhajtása- it. Csak hát a közélet nem egy tár­lat, ahol kedvünkre és sokat elmél­kedhetünk a kőbe vésett, vagy vá­szonra festett gondolatokon, azok valódiságán. A sokféle po­litikai szándék által kijelölt, célhoz vivő ösvényeken és a ha­misan kitáblázott tévutakon nap mint nap el kell igazodni. Mostanában az egyházi iskolarendszer körül imitt-amott kialakult gondolati zűrzavarhoz kétségkívül jelentősen hoz­zájárult az a fajta provokáció, amely a helyenkénti hangu­latgerjesztéssel széles körű ellenszenv látszatát igyekszik kelteni a keresztény történelmi egyházak iskolákat alapító törekvéseivel szemben. Nem Dabas-Sárira gondolok most, szerencsére az ottanihoz hasonló kirívóan rossz példa nem­igen akad. De a télepülés figyelemfókuszába került esemé­nyeinek mozzanatai legalább egyértelműbbek, mint ahol a Jeszenszky Géza Marosvásárhelyen Közös magyar—román érdekek Magyarország és Románia történelme, jelene és jövője szorosan összekapcsolódik. Ma Budapestnek és Bukarest­nek közös történelmi felelős­sége, hogy bizonyítsa a világ előtt: a két nagy múltú nép a szörnyűséges balkáni háború közepette is példát tud adni a békés együttélésből. Egye­bek mellett erről beszélt Je­szenszky Géza tegnap Maros- vásárhelyen a helyi értelmi­ség, művészeti, tudományos és egyházi élet képviselőivel tartott találkozón. A magyar diplomácia irányítója hivata­los romániai látogatásának harmadik napján, székelyföl­di kőrútjának első állomása­ként érkezett Maros megye székhelyére. A vendéget loan Racolta prefektus fogadta a század­elő magyar szecessziós-ro­mantikus stílusában épült vá­rosházán. A megye és a több mint százharmincezres lélek­számú város vezetőivel foly­tatott eszmecsere után a vá­rosháza dísztermében tartot­ta meg előadását Jeszenszky Géza nagyszámú hallgató­ság előtt. Új parlamentet választ hol­nap Lengyelország. A máso­dik szabad választások módo­sított választójogi törvény alapján zajlanak, amelyek leg­fontosabb újdonsága, hogy csak azok a pártokjuthatnak be a szejmbe, amelyek a sza­vazatoknak legalább 5 száza­lékát megszerzik. Ez a kü- szöbb választási pártkoalíci­ók esetében 8 százalékos. Et­től azt remélik, hogy megaka­dályozza a parlament olyan felaprózódását, mint amilyen­hez a nem egészen két évvel ezelőtti választások vezettek. A román—magyar kapcso­latok történetének tanulsá­gát összegezve a külügymi­niszter úgy vélekedeit: a két nép nem pusztán együtt­élésre ítéltetett, hanem kö­zös érdekek kötik össze. Most, miután a két ország megszabadult az elmúlt évti­zedekben rákényszerített rendszertől, jobbak a megbé­kélés esélyei, mint valaha. Kedvező feltételeket kínál ehhez a megváltozott nem­zetközi környezet is. A kül­ügyminiszter megemlítette, hogy Iliescu elnök előtt az arab—izraeli prábeszéd pél­dájára hivatkozott. Ha ilyen súlyos konfliktus után a Kö­zel-Keleten is egyezségre jutnak, akkor miért ne lehet­ne megértés, megegyezés ro­mánok és magyarok között? Miben volt tapasztalható a legnagyobb előrelépés és me­lyek a fennmaradó legjelentő­sebb problémák? — kérdezte Ion Iliescutól az MTI tudósí­tója az államfőnek Je­szenszky Gézával folytatott csütörtöki megbeszélése után. A román államfő válaszá­ban hangsúlyozta: maga a „Ha a volt kommunisták visszakerülnének a hatalom­ba, meg kellene fizetniük mindannak számláját, amit nem egyenlítettek ki az el­múlt négy évben. Ebben az esetben nem lehetne kompro­misszum, ellenkezőleg, ez je­lentené a kommunizmus vég­leges vereségét” — jelentette ki Lech Walesa lengyel elnök a választások küszöbén a Le Figaro című francia lapnak. Terjedelmes inteijújában azonban úgy vélekedett, hogy az ilyen visszatérésre nincs esély. „Nincs semmifé­külügyminiszteri látogatás fontos gesztus, majd ldjelen- tette: — Három éve nyomaté­kosan hangoztatom, hogy a kölcsönös megértés légköré­nek megteremtésében a politi­kusoknak közvetlenül el kell kötelezniük magukat. — Ebből a szempontból tartottam hasznosnak, mind­két fél számára gyümölcsöző és építő jellegűnek a magyar fél döntését, hogy Jeszenszky Géza külügyminiszter jöjjön el Romániába, illetve a vele folytatott párbeszédet — mint első lépést, mint kezde­tet az országaink közötti ma­gas szintű párbeszédben — közölte Iliescu. Az MTI tudósítója bővebb részletezést kért a találkozót záró sajtóértekezleten elhang­zott közlésről, miszerint mindkét fél kifejtette, miként látja a nemzeti kisebbségek helyzetét. Az elnök válaszá­ban pozitív tényezőnek ne­vezte, hogy nyíltan megvitat­ták ezt a problémát, de hozzá­fűzte, hogy a két fél ezt köve­tően is „meglehetősen külön­böző módon közelíti meg eze­ket a kérdéseket”. le veszély, mindig képes le­szek arra, hogy legyőzzem a reformellenes erőket” — mondotta. Az elnök kijelentette, ha a volt kommunisták győzné­nek a választásokon, „végra- hajtaná a demokrácia paran­csát”, és soraikból nevezne ki miniszterelnököt, de egy ilyen győzelem „a győzte­sek számára lenne veszé­lyes”, s a veszély egy része éppen az elnök lenne. „Nem kell aggódniok, minden rendben lesz” — hangoztat­ta. A nagyvilág hírei * Az Egyesült Államok sajnálkozásának adott han­got annak kapcsán, hogy, amerikai műholdak adatai alapján, Kína nukleáris kí­sérleti robbantásainak fel­újítására készül az észak- nyugati Hszincsian-Újgur tartományban. A palesztinok belhábo- rújának elkerülésére meg­állapodást kötött egymás­sal a PFSZ fő erejét adó mozgalom, a Fatah és az első számú riválisa a meg­szállt terülteken, a PFSZ- en kívüli, és annak Izrael­lel kötött egyezségét eluta­sító iszlám fundamentalis­ta Hamasz. 4 Pungor Ernő tárca nél­küli miniszter, az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke tegnap befejezte a kínai Tiencsin- ben tett látogatását, ahol magyar—kínai műszaki­tudományos együttműkö­dési szimpóziumon vett részt. 4 Az Európa Parlament állást foglalt amellett, hogy teljesen töröljék el a Kuba ellen érvényesített amerikai kereskedelmi, pénzügyi és gazdasági em­bargót, az úgynevezett Torricelli-törvényt, amely­nek értelmében megtiltot­ták minden amerikai válla­latnak és külföldi leányvál­lalatának, hogy a szigetor­szággal kereskedjék. * A horvát tüzérség teg­napra virradóra ágyúkkal lőtte a horvátországi szerb székvárost, Knint, s több más helységet — jelentet­te a krajinai szerb hadse­reg főparancsnoksága. Minden gazdasági ne­hézségnél súlyosabb követ­kezményekkel fenyegetik Észtországot a megoldat­lan nemzetiségi konfliktu­sok — figyelmeztetett Bo Kragh, a tekintélyes Svens- ka Handelsbank elnökhe­lyettese. Végrehajtaná a demokrácia parancsát Walesa a holnapi választásokról VÉLEMÉNY Lélektani csúsztatások felszín alatti aknamunkával igyekeznek kérdőjelessé tenni az egyházi iskolák létjogosultságát. Nagykőrösön, mondhatni mindenféle ellenállás, problé­ma nélkül megtörtént az egyházi ingatlanok, közöttük tan- intézmények birtokba vétele, mégis manapság olykor-oly­kor még azok is felteszik magukban a kérdést, akik a világ legtermészetesebb eseményének tartják az ifjúság nevelé­se, oktatása intézményrendszerének sokoldalúvá válását: Vajon, a lakosság többségi szándéka, akarata és az egyházi vagyont visszaszármaztató törvény összhangban áll-e egy­mással? Egy fontos tény ugyanis másféle érzületről jelez. Az egyházi iskolákba kevesebb gyereket írattak be a szü­lők, mint ugyanoda az előző években. Az idén reformátussá lett nagykőrösi Arany János Gim­náziumban például ezen az őszön 2 új osztály indult a ko­rábbi 3 helyett. Ez tény, de aligha érdemes bármiféle kon­zekvenciát levonni róla. Ha mégis, akkor a fogyatkozás oka egészen músutt keresendő. Két elsős osztálya lenne a gimnáziumnak akkor is, ha falai között az égvilágon sem­mi nem változik. Mert másfelől az is tény, hogy idén 42-vel kevesebb gyerek került ki a város általános iskolái­ból. Általában a helybeli végzősök fele jelentkezik gimná­ziumba, tehát szinte hajszálpontosan annyi tanuló hiányzik a középiskolából, mint amilyen arányban kevesebb vég­zőst bocsátottak útjukra az elemiből. Egyszerű matemati­ka, könnyen ki lehet számolni, bizonyítva egyben azt is, ahogy csúnya kifejezéssel mondani szokás: demográfiai hullámvölgyben vagyunk. Csak hát az egyházi iskolák ellen berzenkedők, úgy lát­szik, nem foglalkoznak a matematikával. Főleg akkor nem, ha a számok őket cáfolják. A tényhez azonban látszó­lag jól passzol az iskolaátalakulás, s az összeragasztott mo­zaikokból igyekeznek kialakítani a „valóság” tükörképét, amelyről első ránézésre nem biztos, hogy mindenki megál­lapítja: az bizony hamis. A gimnázium névadója ma bizo­nyára imigyen verselne: „Politikacsinálók hazudjatok, csak rajt ne kapjanak.” Ma ezt hétköznapi zsargonban tö­meglélektani csúsztatásnak nevezzük. (Miklay Jenő)

Next

/
Thumbnails
Contents