Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-17 / 217. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. SZEPTEMBER 17., PÉNTEK 3 MDF-nyilatkozat Az MDF ügyvezető elnöksége felháborodva tapasztalja, hogy egykori tagtársunk, Csurka István és egyes munkatársai nemtelen eszközökkel igyekeznek politikai kudarcaikat kisebbíteni. Csurka István cikkeiben, „tanulmányaiban” valótlan állítások sorával próbálja lejáratni a Magyar Demokrata Fórumot, a kormányt, személyeskedő jelleggel a miniszterelnököt, továbbá hazánkat is. Ennek kirívó példája az Európai és Nemzetközi Demokrata Unió vezetőihez — az EDU budapesti konferenciája idején — írt nyílt levél. A heti és a havi Magyar Fórumban megjelent írások az emberi tisztesség és a jó ízlés teljes hiányáról tanúskodnak. Minden alap nélküli vádaskodásaival túltesz a kormányt támadó más politikai ellenfeleinken. Őszintén csodálkozunk azokon az egykori tagtársainkon, akik magas erkölcsisé- get, más erkölcsi normákat hangoztatva váltak ki a Magyar Demokrata Fórumból és akik ma osztoznak az említett megnyilvánulásokban. Elgondolkodtató, hogy mindez egybeesik a szélsőbal és az ellenzék legszélsőségesebb hangvételű képviselőinek a megnyilatkozásaival. Veszélyes jelenség lenne a magyar politikai közéletben, ha ez a színvonaltalan, személyeskedő „stílus” eluralkodna. így nehéz feladat lesz a közelgő választási kampány tisztaságát, méltóságát megőrizni, hazánk polgárainak demokráciába vetett hitét erősíteni. Sikeres átalakítás Az IKM befejezettnek tekinti a háztartási vegyipar és kozmetikai ipar privatizációs programját — tájékoztatta az MTI-t az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium privatizációs főosztálya. Az átalakítás — Schmidt Tamás főosztályvezető értékelése szerint — sikeres volt, hiszen már a piac 90 százalékát uraló nagyvállalati kör teljes egészében magánkézben van. A Tisza Menti Vegyiművek és a Növényolaj-ipari és Mosószer- gyártó Vállalat háztartásvegyipari részlegei még az elmúlt év során külföldi tulajdonba kerültek, a Caola és az Egyesült Vegyiművek részvényeinek többsége pedig nemrégiben belföldi befektetőké, illetve a dolgozóké lett. Az átalakulás az ágazat privatizációs koncepciójával összhangban ment végbe, erényének nevezhető, hogy általa nem alakult ki monopolhelyzet a hazai piacon. A hazai és külföldi gyártókapacitások termékei versenyeznek egymással. Jövőre megszűnik a hivatal Jól halad a kárpótlás A kárpótlási hivatalok a jövő év végéig működnek még, miután 1994-ben előreláthatólag befejezik tennivalóik nagy részét. Amennyiben a hivatal nem kap új feladatokat, megszűnik, és az elhúzódó ügyek intézése valószínűleg valamelyik főhatósághoz kerül — mondta Sepsey Tamás, az OKKH elnöke. A kárpótlás megfelelő ütemben halad. Az első kárpótlási törvény alapján beadott 820 ezer kérelemből már 800 ezerről, a második alapján beadott 77 ezerből pedig 37 ezerről született meg az elsőfokú határozat. A két törvény alapján együttesen mintegy 70 milliárd forint címletértékű kárpótlási jegyet adnak ki a hivatalok. Ez azt jelenti, hogy a vagyoni ügyek közül mindazokban meghozza a hivatal az elsőfokú határozatot, amelyekben ezt meg lehet tenni. A vagyoni kárpótlás ilyen méretű előrehaladásával lehetőség nyílt arra, hogy az év végéig mintegy 500 fővel csökkenjen a kárpótlási hivatalok száma. A leépítés egyben azért is elkerülhetetlen, mert a hivatal költségvetése csak nagyon szűkén elegendő a szükséges létszám fenntartásához. Ezért is vált az OKKH a társadalombiztosítás adósává. Az augusztus óta tartó leépítések keretében nagyrészt olyanok távoznak a hivataltól, akik meghatározott idejű szerződéssel rendelkeztek. A megyei hivatalokban egyébként a jól dolgozó munkatársak egy része az országos hivatalt segíti majd a politikai üldözöttek által beadott kérelmek feldolgozásában. A leépítés nem érintette az árverésekkel foglalkozókat sem, hiszen az árveréseket most éppen gyorsítani akaija a kárpótlási hivatal. Eddig már több, mint 171 ezer kárpótolt szerzett földet az árveréseken, mintegy 15,5 millió aranykorona értékben, és az év végéig lezárul a szövetkezeti földek árverése. A kárpótlási hivatal nem törekszik a túlélésre, a feladatok megszűnésével együtt folyik majd a hivatal leépítése is. Sepsey Tamás azonban fontosnak tartja, hogy a nagy gyakorlatot szerzett államigazgatási szakemberek a feladatok elvégzése után az államigazgatás egyéb területein kapjanak elhelyezést. Szakmai fórum Ipari formatervezési fórumon vett részt tegnap a kőbányai vásárvárosban annak a 208 alkotónak a többsége, akik pályáztak az ipari formatervezési nívódíjra. Elhangzott, hogy Magyarországon még mindig igen csekély összegek jutnak a tárgykultúrára, míg ugyanis a fejlett gazdaságú országokban ugyanakkor fejlesztésre fordított ösz- szes pénz 3-4 százaléka jut erre a célra. Nálunk ez az arány még az egy százalékot sem éri el. Mint a minisztérium szakemberei leszögezték: a forma- tervezésre, a designra támogatás nem adható, erre a célra a termelőnek kell áldoznia, amit a piaci verseny előbb-utóbb meg is fog követelni. Tűzoltás a levegőből Tanulságos, egyszersmind látványos tűzvédelmi gyakorlat megtekintésére gyűltek össze tegnap a szakemberek Tökölön, ahol a légi tűzoltás hatékony módszerével ismerkedhettek. Az utóbbi hetek erdőtüzei — megyénkben is több ilyen eset volt — ráirányították a figyelmet a tűzvédelmi eszköztár hiányosságaira. A szakemberek úgy vélik, hogy a leghatásosabb módszer ezek leküzdésére, ha a levegőből veszik fel a küzdelmet az égő erdő- és avartűzzel. Tökölön tegnap a vitéz Háry László nevét viselő vegyes repülőosztály helikoptere svájci segítséggel mutatta be, hogyan lehet a MI típusú helikopterekkel is alkalmazni a tűzoltás hatékony módszereit A bemutatón egymás után emelkedett a magasba a MI—17-es helikopter műbőrből készült kanadai gyártmányú tartályával, amiben 2,5 köbméter vizet emelt fel a magasba és a kijelölt helyen engedte ki tartalmát. A sikeres bemutató remélhetőleg meggyőzi az illetékeseket, hogy nem is kerül sokba a karbantartást sem igénylő tartályok beszerzése, és hatékony fegyver lehet az erdőtüzek megfékezésében Kép és szöveg: Hancsovszki János City és agglomeráció Tanulmányok Budapestről A főváros vezetésének megrendelése alapján, mintegy 5 millió forintos költséggel nemrég elkészült az a három szakértői tanulmány, amely a budapesti közigazgatás továbbfejlesztésének lehetőségeivel foglalkozik. A nyilvánosság csaknem teljes kizárásával megtartott városházi fórumon ismertették a Horváth M. Tamás, Péteri Gábor és Tosics Iván, illetve Kilényi Géza, valamint Szegvári Péteriét főváros egykori főjegyzője) tanulmányát. Mindhárom koncepció lényeges eleme. hogy elszakad az 1990-ben kialakított önkormányzati struktúrától, amely szerint Budapest önkormányzati rendszere megkettőződött. Hasonlóképpen közös jellemzője a koncepciónak az is, hogy a hatékony önkormányzati működés érdekében központosításra törekszenek. Emellett azonban erőteljesen hangsúlyozzák az agglomerációs települések összefogásának szükségességét is. A Kilényi-munkacsoport szewmmmmmmmmmmMmm rint, egész Budapesten egy önkormányzat működne, de a kerületek is megtartanák részönkormányzatként működő testületeiket. A Horváth— Péteri—Tosics-tanulmányany- nyiban tér el a jelenlegi rendszertől, hogy a most kerületekhez telepített feladatokat és hatásköröket a fővároshoz helyezné át. Szegvári Péter anyaga a leglazább együttműködési formát kívánja kialakítani a kerületek között. Ennek megfelelően nyolc belső budai-pesti kerület City-ként egy önkormányzatot alkotna. A fennmaradó 14 kerület pedig önálló települési önkormányzati státust kapna. A City és a 14 kerület együttesen pedig Budapest Vármegyét alkotná. A tervek szerint a városházi vezérkar által legszínvonalasabbnak vélt Horváth—Péteri—Tosics-tanulmányt kiegészítenék a másik két szerző anyagának erre alkalmas részével, s ennek alapján egy közgyűlési előteijesztést készítenek. Ülésezett a kulturális bizottság Vita az akadémiai törvényről Az Országgyűlés kulturális bizottsága tegnap a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvényjavaslatról tárgyalt. Az ülés vendége volt Kosáry Domonkos, az MTA elnöke is. Kulin Ferenc (MDF), a bizottság elnöke bevezető szavaival kísérletet tett azoknak a félreértéseknek az eloszlatására, amelyek a törvényjavaslat parlamenti tárgyalása óta elterjedtek. Biztosította a tudóstestület elnökét: a kulturális bizottság nem akadémiaellenes, nem tartja az MTA-t kontraszelektált, bolsevik bástyának, és tudatában van a magyar tudomány kiemelkedő eredményeinek. A bizottság tagjainak meggyőződése azonban, hogy új elvek alapján kell rendezni a politika, a gazdaság, a tudomány és a felsőoktatás viszonyát. Ezt követően szólt a testület tagjaihoz az akadémia elnöke, aki attól óvott, hogy olyan törvény szülessen, amelynek következményeképpen visszaesik az ország ma nemzetközileg is nagyra becsült intelligenciaszintje. — Nem szabad engedni azt sem — fejtette ki —-, hogy az egyetemek a provinciális helyi érdekek szintjére süllyedjenek. A pártok és a kormány képviselőinek hozzászólásai alapján bizonyosra vehető a konszenzus a törvény egyik vitatott eleme, az Akadémiából 1949-ben kizárt írók és művészek visszavétele céljából létrehozandó Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia kérdésében. A frakciók is, a kormány is egyet tud érteni azzal, hogy ez a téma maradjon ki a jelen törvényből, az akadémia önállóan dönthessen a rehabilitálásról. A Munkáspárt nem megkövet, követel Mint arról már véleményt mondtunk: a dabas-sári iskolaügy már rég nem a pedagógia szférájába tartozik. Ezt támasztja alá az a felhívás is, amelyet szerzője így írt alá: ,Á dabas-sári szülékkel szolidáris Munkáspárt Pest megyei koordinációs bizottsága”. Nos, ez a szülőkkel, természetesen azokkal a szülőkkel — akik a világnézetileg semleges iskola követelői —szolidáris Munkáspárt követeli Dabas-Sári- ban a törvényes rend helyreállítását, valamint a törvényt megsértő személyek — legy en az pap, vagy polgármester — felelősségre vonását A törvényes rendet természetesen a Munkáspárt úgy képzeli d, hogy az ellen csak a pap vagy a polgármester tehetett, ám azok az önkormányzati képviselők, akik izgattak az egyházi iskola bevezetése ellen, azok ne mondjanak le, azokat ne is vonják felelősségre. Mert lemondását követelik a polgármesternek, mivel érdemtelenné vált —- szól a közlemény — a lakosság bizalmára. A negyedik követelésük arra vonatkozik, hogy a pedagógusokat azonnal vegyék vissza és foglalkoztassák. Speciális nézet, ám a Munkáspárttól megszokott, hiszen régebben is ezt gyakorolták: csak az lehet a hibás, aki a másik oldalon áll. Most, hála Istennek, csak lemondásra szólítanak fel. A Munkáspárt úgy látszik arra nem emlékszik, hogy ők is elveszítették a nép bizalmát, pontosan azért, mert politikai ellenfeleiket — legyen az polgármester vagy pap — nagy előszeretettel küldték internálótáborokba, börtönökbe, s így állították helyre a „törvényes rendet”. Természetesen a demokrácia játékszabályaihoz tartozik, hogy a Munkáspárt, amely természetesen nem híve az egyházi oktatásnak, nyugodtan hallathatja a szavát, ám amikor ezt teszi, tanácsos lenne elmerengnie önnön múltja felett, s elgondolkozni azon a „törvényes rendet visszaállító folyamaton”, amely azon az éjszakán történt, amikor a "inítórcndeket lehetettenné tették. Ugyanígy jártak el az apácazárdákkal és szerzetesrendekkel, természetesen mindig szem előtt tartva a „törvényes rendet”. Még a fiatalabbak is tudják, hogy e folyamat következtében tízezrek váltak földönfutóvá, s azoknak a száma, akik e „törvényes rend” megteremtésének áldozatai lettek, azonos az ország lakóinak számával, hiszen az erőszak az erőszakosko- dókra is visszaütött. (Vödrös)
