Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-16 / 216. szám

ü PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. SZEPTEMBER 16.. CSÜTÖRTÖK 3 TeleKoncz Szokásos színvonalán csillog-villog az e heti Tele ma­gazin, melyet tegnapi számunkkal együtt kaptak kéz­hez olvasóink. Egy éve érkezett hazánkba a Tchibo kávé, a legtöbb, mi adható. Születésnapját nyere­ményakcióval ünnepli, amelynek fó'díjai egy Suzuki Swift, valamint tíz kétszemélyes utazás a Kanári-szi­getekre. Végiglapozhatjuk a számtalan tv- és rádióállomás hihetetlen mennyiségű programját, recepten, horosz­kópon, programajánlatokon keresztül egészen a Folt táskán folt design bó'rtáskák mutatós darabjaiig. A címlapon Koncz Zsuzsának, egy nemzedék bálvá­nyának mosolygós képe. A közkedvelt művésznő' elké­szítette 25. nagylemezét, sokunk örömére. A koncett- körutat ismertető' írás azonban kissé falsra sikere­dett, Csillaghajnalka, Szőke Anni és a Hajnali lány tiszta tekintetét mintha elhomályosítaná valami. Ter­mészetesen sikert várnak az alkotók és az énekesnő', ám „azt a realitást ugyan nem veszítik szem elől, hogy kis ország vagyunk, kevés a lemezvásárló és a koncertre kimenni tudó érdeklődő', mert fogy a pénz, fogy a kedv, szegényedik és szomorodik a lakosság. Ám éppen ennek tudatában kap még nagyobb hang­súlyt, hogy Zsuzsa örömöt akar adni...” E sorokat olvasva én is szegényedem és szomoro­dom, só't aggodalmam is nó'. Jelbeszéd az életünk, de ennyire? Székely Adám Kinevezés Harc lesz a kispesti piacon? Bontják a standokat A Miniszterelnöki Sajtóiro­da szerdán délután kiadott közleménye szerint a mi­niszterelnök — a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezelé­séről és hasznosításáról szóló 1992. évi Lili. tör­vény 7. paragrafusának (2) Tegnap a BNV alkotók napja elnevezésű rendezvé­nyén átadták az Ipari és Kereskedelmi Minisztéri­um és az Országos Műsza­ki Fejlesztési Bizottság kö­zös ipari-formatervezési pályázatának nívódíjait, miniszterelnöki különdí- ját, illetve a miniszterel­nök dicséretét tanúsító ok­leveleit. Utóbbiak egyikét a pilisvörösvári Bányai- Bútorgyár családi alkotó­gárdája vehette át. Az em­lített díjak elnyerőin kívül munkájukat elismerő okle­velet kaptak Latorcai Já­nos ipari és kereskedelmi minisztertől a BNV-nagy- díjas termékek alkotói is. Az ünnepséget követő sajtófogadáson Andics Al- pár, az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium főtaná­csosa elmondta, hogy a formatervezési pályázatot hirdető felhívás megjelent a Magyar Közlönyben, s a minisztérium levélben is értesített a lehetőségről 1800 gazdálkodó szerveze­tet. A megkeresettek kö­zül 228-an jelezték részvé­telüket, a zsűri azonban „csak” 207 pályamunkát értékelhetett, mivel néhá- nyan nem tudták tartani a határidőt. A főtanácsos a továbbiakban a design, az ipari formatervezés fontos­ságáról beszélt. Mint mondta, egy-egy cég csak úgy tarthatja meg, illetve bekezdésében foglalt felha­talmazás alapján — Szeke­res Szabolcsot, az Állami Vagyonkezelő Részvény- társaság vezérigazgatóját 1993. szeptember 16-ai ha­tállyal, négyévi időtartam­ra az ÁV Rt. igazgatóságá­nak elnökévé nevezte ki. növelheti piacát, ha tetsze­tős, tartalom- és formaegy­séget megvalósító minősé­gi árut állít elő. Épp ezért a minisztérium a jövőben újabb pályázatokkal, ta­nácsadással kívánja előse­gíteni, hogy a magyar ter­mékek megjelenésükben is versenyképesek legye­nek a hazai és külföldi piacon. * Ugyancsak a szerdai BNV-krónikához tartozik a MÁV Rt. vezérkarának és a meghívott fuvaroztató vállalatok — köztük az Er­csi Cukoripari Rt., illetve a budaörsi Lagermax Au- tótransport — képviselői­nek a megbeszélése. A fo­gadással egybekötött tár­gyaláson többek között fel­merült a kocsipark elörege­dése (e téren egy-két éven belül nem ígérhetett válto­zást a MÁV), a közúti szál­lítás térnyerése a vasútival szemben, az időnkénti va­gonhiány, a mozdonyok ra­kodóhelyre érkezésének szervezetlensége. A MÁV Rt. vezetői szerint ezek a problémák csak a megren­delővel való állandó kap­csolat révén ismerhetők fel, s megoldásuk egyik feltétele is — az anyagia­kon túl — az együttműkö­dés. R. Z. Áldatlan állapotok uralkod­nak a kispesti Kossuth téri piacon — mondotta Fodor András Attila, a Magyar Demokrata Fórum ország- gyűlési képviselője tegnapi sajtótájékoztatóján. Mint ismeretes, ez év au­gusztus 15-én népszava­zást tartottak a kerületben a piac átépítésével kapcso­latban. Ami érvénytelen volt ugyan — az ötvenhá­romezer választópolgárnak csupán tizenhét százaléka járult az urnákhoz, és a voksolók többsége, ötven- hét százaléka az átépítés el­len szavazott — a helyi ön- kormányzat mégis meg­kezdte a beruházás előké­születi munkálatait. A kis­pesti újságban úgy tálalták a történteket, hogy a lakos­ság jó része — azok is, akik nem vettek részt a sza­vazáson — támogatja az önkormányzat fejlesztési elképzeléseit. A terv szerint háromszin­tes csarnok épülne fel a mai piac helyén. A beruhá­zás költsége, az általános Míg a januári áfaemelést követően jóval magasab­bak lettek az árak, mint az az adókulcsváltozás miatt várható lett volna, most az adóemelésnél kisebb mérté­kű volt az áremelkedés. Sok üzletben ugyanis az áfa egy részét átvállalták. Viszont az adóemelésnél jó­val nagyobb mértékben nőtt a sertéshús és a cukor ára. Emellett várható, hogy szeptemberben is jelentő­sen befolyásolja még az ár­indexet az áfa megváltozá­forgalmi adóval együtt kö­zel hétszáz millió forint, anélkül félmilliárd. Az ön- kormányzatnak pedig e cél­ra mindössze kétszázötven millió forint áll rendelkezé­sére. A többit a piacon áru­sítóktól kívánják összeszed­ni, oly módon, hogy bizo­nyos használatbavételi díj fejében szerezhetik meg a jogot arra, hogy a leendő csarnokban árusíthassanak. Ez pedig azzal járna, hogy az árusok a költségeket át­hárítanák a fogyasztókra, így pedig máris megszűn­ne a piac jelenlegi vonzere­je, vagyis olcsósága. Arról már nem is szólva, hogy az átépítés terheit a vásárlók fizethetnék meg. közvetett módon. Érdemi tárgyaláso­kat az önkormányzat még nem kezdeményezett az árusokkal. Fodor András Attila képviselő azt is el­mondotta, hogy a KDNP és az MDF, valamint az MSZP helyi képviselői azt javasolták, hogy a kereske­dőket tulajdonosként von­ják be a beruházásba. Emel­sa, hiszen a villamos ener­gia díjának emelése is csak a szeptemberi számlákban fog megmutatkozni. Az au­gusztus végi dohányáreme­lés is jelentősen befolyásol­ja majd a szeptemberi árin­dexet. Az elmúlt tizenkét hónap alatt az élelmiszerek ár­emelkedése volt a legmaga­sabb. Ezen belül a kenyér 44, a tej 39, a szalonna 56 százalékkal lett drágább, mint tavaly augusztusban volt. Az átlagos áremelke­lett lehetővé kéne tenni azt, hogy Kispest lakossá­ga is vásárolhasson részvé­nyeket. Ezt a megoldási ja­vaslatot leszavazták, ám vé­leményük szerint csak így lehetne elkerülni a helyzet további elmérgesedését. A bontást ugyanis már megkezdték a meglévő piacon, igaz, csak azon épületekét, amelyek az ön- kormányzat tulajdona. A kereskedők védik a saját tu­lajdonukban lévő elárusító helyiségeiket, hiszen eddig semmilyen ígéretet nem kaptak arra vonatkozóan, miként kártalanítják őket. Az sem mellékes szem­pont, mi lesz a kistermelők sorsa? Azoké, akik a fővá­ros környéki települések­ről, Ocsáról vagy Vecsés- ró'l viszik terményeiket a piacra? Ők hol árusíthat­nak ezentúl? Sok még a nyitott kérdés az ügyben. S csak remélhe­tő, hogy nem alakul ki egy piacháború. infláció dés ez alatt az idő alatt 22.3 százalék volt. Egy kérdésre válaszolva dr. Zefir Miklós főosztályve­zető-helyettes elmondta: az év. első nyolc hónapjában 12.3 százalékkal növeked­tek az árak, s azt még nem lehet tudni, az év hátralévő részében mekkora lesz az ár­emelkedés. De várhatóan az infláció mértéke ebben az évben 22-23 százalék kö­zött lesz. Tavaly is 23 száza­lékos volt az infláció, tehát az a várakozás most már semmiképpen nem válik va­lóra, hogy az előző évhez képest lényegesen kisebb lesz az árak emelkedése eb­ben az évben. H. Cs. (Megyei információk a 4. ol­dalon ) Kirekesztők Péchv Blanka színmű­vésznő' első férje, né­hai Magyar Lajos em­lékére a Magyar Új­ságírók Országos Szö­vetsége javára alapít­ványt tett. Az újság­író-szövetség ebben az esztendőben is ki­osztja a három, egyenként 60 ezer fo­rinttal járó Magyar Lajos-díjat. Minder­ről a Magyar Újság­írók Országos Szövet­sége értesítette szer­kesztőségünket. Az ér­tesítésben szerepel még, hogy: „a díjban —- az alapítványt tevő akarata szellemé­ben — azok a nyomta­tott és elektronikus sajtó területén leg­alább tíz éve dolgozó újságírók részesülhet­nek, akik elérik azt a magasra helyezett mércét, amit a folya­matos szellemi és er­kölcsi felelősséggel járó újságíró hivatás méltán megkövetel. Például: jó szimatú tájékozottságot, sok irányú műveltséget, elmésen fogalmazott, igényes magyar stí­lust, haladó szellemű, szilárd meggyőző­dést, szorgos kutató­hajlamot,” Magam nem ismerem az ala­pítványt tevő akara­tát, ám ugyancsak el­csodálkozom azon a részen, amelyik a hoz­zánk küldött újságíró­szövetségi levélben nincs is idézőjelbe té­ve, nevezetesen, hogy a díjban részesülőnek legalább tíz éve dolgo­zó újságírónak kell lennie. Szeretném fel­hívni a Magyar Újság­írók Országos Szövet­sége elnökségének, il­letve a díjat odaítélő kuratórium becses fi­gyelmét arra, hogy Magyarországon ez­előtt három esztendő­vel történt egy rend­szerváltozás. Igaz, sajnos kevesen, de vannak olyanok — új­ságírók! —, akik a rendszerváltozást kö­vetően már nem gye­rekfejjel kezdték gya­korolni a szakmát, ám pont azért, mert erre esetleg, tételez­zük fel, hogy az egy- párti diktatúra ide­jén nem éreztek kész­tetést, most nagyon tisztességesen közvetí­tenek nemzeti, keresz­tényi gondolatokat, amelyeket ezelőtt tíz esztendővel ebben a formában még nem lehetett. Végtelenül sajnálom, hogy ez a kicsinyke része az új­ságíró-társadalomnak kizáratott abból a le­hetőségből, hogy a Péchy Blanka által alapított díjban része­süljön. (Vödrös) Az Építéstudományi Egyesület Épületkivitelezési Szakosztálya szervezésében szeptember 14-én, az érdeklődő szakemberek társaságában, Schneller István főpolgármester-helyettes meg­tekintette a Nagyvásárcsarnok építkezését Képünkön az újjáépülő csarnok. (MTI-fotó) Alkotói nívódíjak Támogatják a formatervezést J. Sz. I. hm*»*1 mmmmmmmmmmmmmmmm KSH-tájékoztató Nem csökken az Fogyasztói árak ez év augusztusában az előző hónaphoz képest 1,8 százalékkal emelkedtek az országban — jelen­tették be tegnap a Központi Statisztikai Hivatal sajtótájé­koztatóval egybekötött nyílt napján. Mint megtudtuk, az előző hónapokhoz képest ez magasabb emelkedést jelent, és ennek oka az általános forgalmi adó hatszázalékos kul­csának tíz százalékra emelése.

Next

/
Thumbnails
Contents