Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-16 / 216. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. SZEPTEMBER 16., CSÜTÖRTÖK Telefonhoz jutnak Sok a vetetten terület a megyében Megszűnt a betelepedési hullám Nyílt napot tartot­tak tegnap a Köz­ponti Statisztikai Hivatalban. Az ese­ményen jelen volt Kovács Tibor, a KSH Budapesti és Pest Megyei Igazgatóságá­nak vezetője is. A főigazga­tótól azt kérdeztük, az el­múlt három évben történt-e Pest megye életében olyan alapvető változás, amely el­tér az ország más területein tapasztalt jelenségektől. Kovács Tibor elmondta, hogy az elmúlt három év­ben ugyanazok a jelenségek voltak tapasztalhatók Pest megyében is, mint az or­szág más területein. Itt is jellemző a nagy ipari szer­vezetek megszűnése és ki­sebb szervezetek alakulása. Meggyorsult a munkanélkü­liek számának emelkedése, ami részben annak is kö­szönhető, hogy számos bu­dapesti munkahely meg­szűnt. De Pest megyében még mindig jobbak az ará­nyok, mint az ország más te­rületein. A mezőgazdaság­ban is tapasztalható a bi­zonytalanság, hiszen míg a korábbi években a megye szántóföldjeinek csak 1-1,5 százaléka maradt vetetle­nül, addig az elmúlt évben ez a szám 10 százalék volt. Pest megyében is több a halálozás, mint a születés. Míg korábban jellemző volt a más megyékből való ide- vándorlás az agglomerációs településekre a budapesti munkahelyek miatt, mára le­állt a betelepedési hullám, és ez is rontja a születés— halálozás arányát. A jövedelmek alakulása Pest megyében megegye­zik az országos átlaggal. Baranya, Fejér, Győr, Tol­na és Vas megyében maga­sabb az átlagkereset, de a keleti megyéknél jobban élünk. Emellett van Pest megyének néhány olyan adottsága, amivel nem min­den megye rendelkezik. Ilyen például az idegenfor­galom, amely jelentős bevé­teli forrást jelent az itt la­kóknak. A Dunakanyarban például jóval több a kiske­reskedő, a vendéglős, a bu­tikos, mint az ország más vidékein. H. Cs. Vecsés és konyákén hétezer­nyolcszáz új telefonállomást kapcsolnak be október köze­péig az országos távhívó rendszerbe — jelentette be a napokban tartott gyömrői nyilvános képviselő-testüle­ti ülésen dr. Kerezsi László, a beruházó VecsésTel ügyve­zető igazgatója. Vecsésen il­letve Hernádon a napokban már elkészültek a modern te­lefonhálózat bekötésével, és hamarosan a gyömrői, az ecseri, továbbá a maglódi te­lefonigénylőkhöz is eljut­nak a várva várt vonalak. A telefonberuházás harmadik ütemében Inárcs, Kakucs és Újhartyán, majd Péteri és Üllő jut távhívó-állomások­hoz. Naponta mintegy két­száz távbeszélő állomást kapcsolnak össze a központ­tal. (t. á.) Dabas-Sári Bethlen István csobánkai lakos Megoldódik-e az iskolaügy? Kedden délután hat órakor tartottak megbeszélést a da- bas-sári katolikus iskola ügyében érdekelt felek a város polgármesteri hivatalában. Mint azt Kilincsányi Tamás, az iskola igazgatója elmondta, ennek célja — a mai önkor­mányzati ülés előtt — az egymásnak feszülő érdekek egyez­tetése volt. Az igazgató úrtól azt is meg­tudtuk, hogy a megbeszélé­sen — rajta kívül —- Skultéty Sándor köztársasági megbí­zott, Pásztor Győző kanonok plébános, a Regionális Okta­tási Központ szakemberei, a szülők képviselői, valamint — meghívottként — Minár- csik András, városi rendőrka­pitány vett részt. Minárcsik úr készséggel válaszolt a tegnapi — rendőr­ségen lezajlott — vezetőségi ülésük témáját firtató kérdé­sünkre. Elmondta, hogy azon a rendőrség első féléves mun­káját értékelték, s csak érintő­legesen foglalkoztak a sári is­kolaüggyel. Az őrnagy úr sze­rint az nem rendőrségi ügy, ők csak magánbejelentések­kel kapcsolatban kezdik meg a nyomozást. Példaként a ka­tolikus iskola faláról leszag­gatott tábla ügyét említette, mely ügyben büntető eljárás folyik ismeretlen tettesek el­len. A tegnapi érdekegyezte­tő megbeszélés kapcsán el­mondta, hogy ő, személy sze­rint biztató jeleket tapasztalt az iskolaügy megoldásával kapcsolatban. A ma esti önkormányzati ülésről holnapi lapszámunk­ban tudósítunk. Sz. R. H. Budafokot elkerülik Járható már a 6-os számú főútvonal Budafok belvárosát el­kerülő szakasza. Örülnek az ottlakók, hiszen a jelentős for­galomcsökkenéssel kisebb lett a zaj, és nem szennyezi any- nyi füstokádó gépjármű a kerület levegőjét, de az autósok is elégedettek, hiszen hamarabb érhetnek céljukhoz az új Duna-parti úton Hancsovszki János felvétele Fáklyagyújtás Sóskúton (Folytatás az 1. oldalról) Gond azonban, hogy az ivó­vízbázis a helytelen szennyvíz- elvezetésből adódóan erősen szennyezett -— hallhattuk a pol­gármestertől —, így a követke­ző feladat a település szenny­víztelepének, csatornahálózatá­nak megépítése. Csakhogy eb­ben az ügyben nincs könnyű dolga a vezetésnek. Az előző kísérlet alkalmával igen nagy volt az ellenállás. A falu egy ré­sze bizalmatlanságot, gyanak­vást igyekezett szítani. Igaz, a vádak igazságtalannak bizo­nyultak, de azért még nem csil­lapodtak le a kedélyek. Végül Kummer János köszö­netét mondott még a Bányaka­pitányság szakembereinek, va­lamint a Gázszer Bt. munkatár­sainak azért, hogy a lehető leg­nagyobb lelkiismeretességgel végezték munkájukat. Befejezésül Kovács Lajos, a Tigáz kirendeltségvezetője be­jelentette, hogy két rászoruló család részére ingyen juttatnak ötszáz-ötszáz köbméter gázt, majd Marittyák Jenóné, a kivi­telezés építésvezetője leleplez­te az összefogás emléktábláját. Ezután ünnepélyes keretek kö­zött, elsőként bekötötték a gázt Cservenyi Attila lakásába. (á. m.) Ünnepélyes keretek között gyújtották meg Csobánkán is a gáz fáklyalángját a na­pokban. Kajtor János polgár­mester szerint a Tigáz, neve­zetesen Nagy Péter, a gáztár- sulás elnöke példás munkájá­nak köszönhető, hogy alig egy év alatt sikerült a telepü­lésre bevezetni a gázt és a szerződés értelmében a hó­nap végére az igénylők 80 százalékánál lobban lángra a környezetet kímélő és ol­csóbb fűtőanyag. A gázvezeték tulajdonosa a csobánkai önkormányzat, működtetője pedig a Tigáz, amely az átadás alkalmából két meglepetéssel is szolgált a falunak. Major István, aki­nek házához először érke­zett el a vezeték, ingyenes üzembe helyezést kapott, a polgármester pedig két 500 köbméteres gázutalványt, amelyet majd a szociális bi­zottság döntése alapján to­vábbítanak két arra érdemes családnak. Az ünnepségen jelen volt gróf Bethlen István, ország- gyűlési képviselő, aki nyu­gatról végleg hazatérvén Csobánkát választotta állan­dó lakhelyéül. (b. cs.) Cél a munkahelyteremtés Bérelhető telep Szigetújfaluban Szigetújfalu önkormányza­ta a közelmúltban megvásá­rolta a Csepel-sziget Szövet­kezettől a községben lévő állattartó telepet. A terüle­tet meghirdették, kedvező áron bérbe adnák vállalko­zóknak. Feltételük csupán annyi, hogy legalább negy- ven-ötven helybélinek bizto­sítsanak munkát a vállalko­zás keretében. A kétezer la­kosú községben a Pest Vidé­ki Gépgyár, a Csepel Autó­gyár megszűnése, illetve gazdasági átalakulása óta igen megnőtt a munkanélkü­liek száma. Az önkormány­zat ily módon szeretne mun­kahelyeket teremteni a tele­pülésen. (j. sz. i.) Megkérdeztük Mi történik a súlyadó befizetésének elmulasztásakor? Országszerte, így megyénkben is tegnap járt le a kötelező súlyadó befizetésének határideje. A befizetések ellenőrzé­se a gépjármű-tulajdonos állandó lakhelye szerinti polgár- mesteri hivatal hatásköre. Mivel a jogszabályok és az ez­zel kapcsolatos teendők minden önkormányzatnál meg­egyeznek, kiragadva egyet a sorból, mi a gödöllői polgár- mesteri hivatal adóirodájának főelőadójától kértünk felvi­lágosítást azzal kapcsolatban, hogy mire számíthatnak a súlyadó befizetését elmulasztó gépjármű-tulajdonosok. Az iroda munkatársa elmond­ta, hogy az 1992. január Fjé­től életbe lépett rendelkezés szerint minden gépjármű-tu­lajdonosnak kötelessége beje­lenteni a területileg illetékes önkormányzatnak, ha jármű­vét eladta (30 napon belül), valamint ha új gépjárművet vásárolt (a tulajdonosválto­zástól számított 15 napon be­lül). Ezt követően határoza­tot küldenek ki a lakcímére, amely tartalmazza a befize­tendő összeget és a befizetés legkésőbbi időpontját. Ennek határideje járt le tegnap. E szerint minden egyes határ­időn túli nap plusz kiadást je­lent. A pontos meghatározás szerint a mindenkori jegyban­ki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd részé­vel terhelt összeget kell a ké­sés esetén fizetni. A gyakor­latban ez minden ezer forint után napi egy forint többletet jelent. Azok sem ússzák meg a befizetést, akik az adásvételt nem jelentették be, és az adat­szolgáltatást elmulasztották (nem töltötték ki a súlyadó fi­zetésére szolgáló forma­nyomtatványt), mivel a társ­szervek, hivatalok révén előbb-utóbb az adóiroda munkatársainak tudtára jut, ha valaki gépjárművet vásá­rolt és ezt nem jelentette be a területileg illetékes polgár- mesteri hivatalnál. Ebben az esetben mulasztási bírságot rónak ki. Amennyiben 15 na­pon túl, de 60 napon belül je­lenti be a vételt, akkor a fize­tendő adó 5 százalékával, 60 napon túl 20 százalékával, egy éven túl pedig a 30 száza­lékával megnövekedett össze­get kénytelen befizetni a tu­lajdonos. Amikor fény derül a mu­lasztásra, a hivatal illetékesei levelet küldenek, amelyben felszólítják az illetőt az adat­szolgáltatási kötelezettség tel­jesítésére, majd a határozat­ban foglaltak betartására. Amennyiben a felszólításra nem érkezik válasz, úgy to­vábbi büntetésre és végül ha­tósági eljárásra kerülhet sor. Sz. L. B. Rendőrállomást avattak Maglódon Fontos a települések biztonsága Túrós András tábornok átvágja a nemzetiszínű szalagot (Folytatás az 1. oldalról) Az ünnepséget követő be­szélgetésen Burján László alez­redes gyömrői őrsparancsnok, a Monor környéki rendőrállo­mások irányítója elmondta, hogy eddigi eredményeik na­gyon biztatóak. A maglódi rendőrállomás gárdája már több mint egy esztendeje tevé­kenykedik, csak eddig a pol­gármesteri hivatal épületében kaptak helyet. Lelkiismeretes munkájuknak köszönhető, hogy a korábbihoz képest har­minc százalékkal kevesebb a bűncselekmény. Idén nyáron elfogták azokat a bűnözőket, akik bosszúból felgyújtottak egy vendéglőt, s ezzel tízmillió forintos kárt okoztak. Előlépte­téssel és jutalommal ismerték el a rendőrök akcióját. A rend­őrállomás a szomszédos Ecse- ren is ellátja a közbiztonsági munkát, s így tizenkétezer em­ber nyugalmáért felelősek. Bizonyára emlékezetes ma­rad ez a nap Heyt András életé­ben, akit Túrós András sza­kaszvezetőből őrmesterré lépte­tett elő. A fiatal rendőrt egy ko­rábbi intézkedése miatt mikor is egy garázda társaságot fi­gyelmeztetett — inzultáltak, majd megvádolták. A munka­társak, az ünnepség résztvevői megtapsolták a soron kívüli előléptetést. (ga. j.)

Next

/
Thumbnails
Contents