Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-15 / 215. szám
6 PEST megyei hírlap SZŰKEBB HAZÁNK 1993. SZEPTEMBER 15., SZERDA Korunk legnagyobb kihívása az, miként birkózik meg az emberiség a környezet- szennyezéssel, annak ártalmaival. Szerte a világban keresik a szakemberek a megoldásokat, miként lehetne csökkenteni a légszennyezést, a zajártalmakat, hogyan lehetne orvosolni a talaj szennyezettségét. Ezért is kap egyre nagyobb szerepet mindenütt a környezetvédelem. A kis lépések — az, hogy egy-egy ország, térség tesz valamit ez ügyben -— már közelebb visznek az általános megoldáshoz. Összeállításunk a Pest megyei gondokról, tervekről szól. Új kezdemé- nyezésekröl, amelynek résztvevői olykor gyermekek, akik talán már tudják — hiszen tanulhatják, tapasztalhatják — maguknak óvják a természetet, a környezetet. Mert az ó' jövójükrói van szó. S persze, valamennyiünkéről. A Piszkos üzenhettek társasága Vác még marad a csapatban 3É£ Az ég azúrkékjén jA,!' fehér fellegek vitor- láznak. Vác fölött már nem lebeg az a mesterséges porfelhő, melyet a Dunai Cement és Mészművek ontott évtizedekig, szennyezve levegőt, növényt, próbára téve az emberi szervezetet. — Annyira ugyan nem volt sikeres az a rekonstrukció, mint ahogy a Cementipari Orzságos Központ, újságban is megjelent reklámja hirdeti — mondja Biró György, a polgármesteri hivatal környezetvédelmi vezetője, de rögtön hozzáteszi: — Viszont a mostani porkibocsátás már jóval a megengedett határérték alatt marad. Egészségre nem ártalmas. Megszűntek a gyár ellen folytatott perek is. Kétségtelen: a DCM volt egyik okozója annak, hogy Vác bekerült az őreimmel hívtuk össze a legtöbb ártalomtól szenvedők képviselőit, Vácott javultak a körülmények. Ez azonban nem pusztán az ipari üzemek vezetőinek a jó szándékán múlott. Sajnos inkább azon, hogy a gyárak nagy része beszüntette a termelést. így átmenetileg nem szennyezik a környezetet. A Chinoin váci telepén leszerelték az égetőberendezés legfontosabb alkatrészeit, nem tárolnak veszélyes hulladékokat. A Tungsram General Elektric, vagyis korábbi nevén az Egyesüt Izzó ólom- szennyezéssel veszélyeztette a lakosságot. A veszélyes, ólomkibocsátó technológiát megszüntették, de a gyárnak még mindig van restanciája. A város déli határában, Csatamezőn halmozták fel üveghegyet képezve a selejtes fénycsöveket, s itt nehézfém-szennye. váci cementgyár filteres kéménye sok port felfog, de így is jut még a városnak Egy-egy tarlóégetés szinte beborítja az eget a Tápióságban Erdó'si Agnes felvételei Reális veszélyek Szemléletformálás már gyerekkortól szág legszennyezettebb tizenkét városának abba a csapatába, melyet Piszkos tizenkettőnek neveztek el, s éppen innét bombázták a hivatalos szerveket követelésekkel, javaslatokkal. — Vajon kiválhatnának már ebből az együttesből -— kérdezem a szakembert, aki sem igent, sem nemet nem bólint, csupán rezze- netlen arccal válaszol. — Ahhoz az állapothoz képest, amikor még ezzel a ződés szivárog a talajba. Az üveghegy elhordását erre az évre ígérték. A Bélésárugyár környékén a gépmatuzsálemek rezgés és zajhatása volt nagy — folytatja Bíró György, erről múlt időben szólva. A gyárban leállt a termelés. Az üzemet éppúgy áruba bocsátották, mint a szomszédos Fonógyárat, ahonnét viszont az esőcsatornába vezetett fes- tékes folyadékokkal szenynyezték a Gombás patakot. A Könnyűipari Alkatrész Ellátó Vállalat öntödéjének a tetejéről is vastagabban szállna a szilikózist okozó por, ha teljes üzemben dolgoznának. Ez a veszély akkor szűnik meg, ha fokozatosan átállnak az elektroacél-gyártásra. A város levegőjét, vizeit tehát az veszélyezteti még — foglalja össze Biró György —, hogy ha egyes gyárak újra elkezdhetnék a termelést, akkor ismét a környezetszennyező technológiát alkalmaznák. Másrészt a települést kettéosztó nemzetközi főútvonal nem csökkenő, inkább növekvő forgalma miatt tovább árad a rákkeltő anyagokat lengető kipufogógáz a lakóházakba, üzletekbe. Szívjuk magunkba otthon, középületben, gyalogosként az utcán, s közben a 2-es főútvonal várost kikerülő, elterelő szakaszának az építéséről egymástól eltérő, bizonytalan in-formációink vannak. Ez a oka, hogy a Piszkos tizenkettő csapatában kell maradnunk. Tervezzük is az idén összehívni a társaságot, de magunk közt ezt a gondot nem tudjuk megoldani. Amíg csak egymás közt beszélgetünk a bajainkról, addig minden törekvésünk belterjes marad. K. T. I. A Világ Természetvédelmi Alap Magyarországi Szervezete évente újabb és újabb lehetőségeket kínál arra, hogy általános iskolák tanárai, diákjai bekapcsolódhassanak különböző, környezetvédelemmel kapcsolatos európai programokba. Tavaly a levegő szennyezettségének mérése volt a napirenden. E témán belül a jelentkező sokféle jelenséget is megvizsgálhattak az ózon, a savas esők, az algásodás mértékét, káros hatásait elemezhették a többi között. Természetesen e munkához a szükséges vegyszereket, eszközöket a szervezet eljuttatta a jelentkezőkhöz. A szigetújfalui általános iskola pedagógusai, tanulói is bekapcsolódtak e programba. Ahogy Németh Sán- dorné tanárnőtől megtudtuk, az elmúlt tanévben a savas eső mérésével foglalkoztak a hatodik, hetedik és nyolcadik osztályos tanulók. Azért ez a korcsoport vett részt a munkában, mert elvégzéséhez szükséges bizonyos kémiai-biológiai ismeret. Az eredményeket elküldték, várják a visszajelzést. Adataikat besorolják majd az Európában másutt végzett vizsgálatok eredményeibe. Ezzel együtt remélik, hogy megkapják az idei feladatokat, azt, hogy milyen témában folytathatják a méréseket. A cél az, hogy a diákok megismerjék a környező világot, és az azt szennyező, károsító tényezőket, jelenségeket. S ha lehet, megtanulják, hogyan óvható meg mindettől a természet, az a táj, ahol élnek. * Nem véletlen az, hogy miért éppen a savas eső hatásait vizsgálták a szigetújfalui gyerekek. Varga József polgármester elmondása szerint a Százhalombatta felől érkező légáramlatok, szelek olykor néhány káros hatású anyagot is magukkal hoznak. A legutóbbi vizsgálatok szerint a község útjain akkora benzoltartalmat mértek a földben, amit csak olyan helyen tapasztaltak eddig a szakemberek, ahol nagyvárosokhoz hasonló a forgalom, ezért sok autóbusz fordul meg. Szigetújfalun erről nem lehet szó, valami más okozza a légszeny- nyezést. Százhalombattán kiépítettek ugyan egy meteorológiai rendszert, amely időben jelezné a szélirányt, s az esetleges légszennyezési gondokat. Csakhogy, ezzel a rendszerrel a községnek nincs kapcsolata. A tavalyi baleset — amikor ammóniá- kot szállító szerelvény sérült meg Batta környékén — jelzi azt, hogy Szigetújfalu esetében a légszennyezés olyan reális veszély, amivel az ott élőknek számolniuk kell. Pontosabban azzal, hogy nagyobb mérvű szeny- nyezés esetén egy időre ki kell telepíteni a falu lakóit. A közeli Ercsiben — mely település esik legközelebb Százhalombattához — kiépítettek egy riasztó hálózatot, mely automatikusan jelzi azt, ha baj van. Valami hasonlót szeretnének a szi- getújfaluiak is, de ez igen drága megoldás lenne, egyelőre erre nincs pénzük. A közelmúltban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat tizenkét konténert helyezett el a lég- szennyezés mérésére. Ebből egy-egy Ercsiben és Szigetújfalun, a többi Százhalombattán végzi el a méréseket. Ennek évi működtetési költsége közel félmillió forint, amit Szigetújfalu nem tud előteremteni. Ezért fordultak kéréssel a Népjóléti Minisztériumhoz, és a Környezetvédelmi Főfelügyelőséghez, hátha kaphatnának valamilyen segítséget. Mert azt tudják: védelemre szükség van, még akkor is, ha a battai üzemek is betartják a környezetvédelmi előírásokat. Baleset sajnos bármikor előfordulhat. Erre pedig Szigetújfalun igyekeznek felkészülni. Persze remélik, hogy „élesben” soha nem kell megtapasztalniuk, milyen egy jelentősebb lég- szennyezés. J. Sz. I.
