Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-15 / 215. szám
_§ PEST MEGYEI HÍRIAP MAGYARORSZÁG 1993. SZEPTEMBER 15., SZERDA 3 Antall József levelei Támogatjuk az igazságos békét Antall József miniszterelnök hétfőn egyidejűleg intézett levelet Jichak Rabin izraeli kormányfőhöz és Jasszer Arafat- hoz, a Palesztiniai Felszabadí- tási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnökéhez. A magyar kormányfő gratulált a két vezetőnek az izraeli—palesztin elvi nyilatkozat aláírásához. A Jichak Rabinhoz szóló üzenetet az MTI hétfőn ismertette. A Jasszer Arafathoz intézett levelében Antall József hangoztatta: meggyőződésünk, hogy a nemzetközi közösségnek, az egész arab világnak, az iszlám országoknak, a Földközi-tenger térségének és Európának egyaránt alapvető érdeke a palesztin önrendelkezésnek az érdekelt felek egyetértésén alapuló megvalósítása. Továbbra is teljes támogatásunkról biztosítjuk a .tárgyaló feleket, akik kimagasló kompromisszumkészségről tettek tanúbizonyságot. Térségbeli kiegyensúlyozott politikánkat bizonyítja, hogy Magyarország — amellett, hogy rendezte Izraellel fennálló kapcsolatait, elismerte és támogatta a zsidó nép önrendelkezési jogát és államalapító filozófiáját — mindenkor hangsúlyozta a palesztin nép önrendelkezési jogát is. Ennek világos igazolása, hogy Magyarországon nemcsak Izrael államot képviselő nagykövet, hanem a palesztin nagykövet is — a többi arab nagykövettel együtt azonos státusban — képviselhette népe érdekeit. Álláspontunkat az arab— izraeli megbékélést illetően a vonatkozó ENSZ BT-hatá- rozatokra alapozzuk, és támogatjuk az átfogó, tartós és igazságos béke megvalósítását. Ennek érdekében fontosnak tartjuk a szembenállást szító erők visszaszorítását, hogy ne kerülhessen sor a rendezési folyamatot és a további béketárgyalásokat zavaró erőszakos cselekedetekre. A magyar kormányfő végezetül sikert kívánt a megbékélés, a rendezés végrehajtásához. Méhkeréki döntés Kétnyelvűtek lesznek az utcatáblák Méhkerék önkormányzata úgy döntött, hogy kétnyelvű utcanévtáblákat helyez el a községben, s mivel erre nincs pénze a településnek, pályázat útján igyekszik megszerezni a táblacseréhez szükséges összeget — tájékoztatta az MTI munkatársát Rúzsa György, Méhkerék polgármestere. A 98 százalékban románlakta, román határ menti bihari településnek több mint harminc utcája van, s közülük az egyiknek valószínűleg a neve is megváltozik a kétnyelvű táblák elhelyezésével: a Nagyszalontára vivő utca eddig Kossuth Lajos nevét viselte, az év végére tervezett Sarkad—Méhkerék—Nagyszalonta határátkelő-nyitás idejére Szalontai utcára változik a neve. Az utcanév-változtatáshoz természetesen még hozzá kell járulnia a helybéli önkormányzatnak. Vita a kárpótlási törvény módosításáról (Folytatás az 1- oldalról) Az ellenzéki kritikára reagálva Kónya Imre arra hivatkozott: rendkívül nehéz törvénykezési úton rendezni a korábban elkövetett törvénytelenségeket. Az előteijesztő, valamint a kormánykoalíció szándékait megvilágítandó, az MDF frakció- vezetője rámutatott: mindenképpen alkotmányos módon szeretnék rendezni a kárpótlás kérdését, illetve az Alkotmány- bíróság által kifogásolt szabályozási formát. Böröcz István (36-ok) elképzelhetőnek tartotta, hogy az Alkotmánybíróság által is kifogásolt passzus helyett megoldást jelenthetne, ha kiteijesztenék a degressziómentes sávot a 200 ezer forint feletti kárpótlásokra is. Az előteijesztéssel összefüggésben homályosnak találta, hogy földtulajdonszerzésnél miként lehetne felhasználni a kárpótlási utalványt. A törvénymódosítási előterjesztés vitáját elnapolták. Áz Országgyűlés tegnapi plenáris ülésének déli szünetében — többek között — a MIÉP- és az MDF-frakció tartott sajtótájékoztatót. A Magyar Igazság és Elet Párt-frakció megbízott vezetője, Horváth Lajos ismertette képviselőcsoportja állásfoglalását. Ennek lényege: az EK- ba való felvétel kérelmezése előtt népszavazáson kérdezzék meg a magyar népet, hogy hoz- zájárul-e a mezőgazdaság további visszafejlesztéséhez. A frakció állást foglalt Jeszenszky Géza külügyminiszter tervezett bukaresti útjáról is. A képviselők megítélése szerint a politikus útja nincs előkészítve, és a családi emlékek felkeresése csak „könnyes ünnepségekre” ad alkalmat. A dokumentumot ismertető Réti Miklós kijelentette: a külügyminiszternek követelnie kell a romániai magyarság számára a személyi elvű, illetve a kulturális autonómiát, a székelyföldi magyarság számára területi autonómiát, valamint azt, hogy „a dél-tiroli osztrák— olasz példához hasonlóan szerződés garantálja Magyarország védőhatalmi státusát”. Az állásfoglalás végül leszögezi: ha Jeszenszky Géza hivatalos útja egy, a magyar—ukránhoz hasonló szerződés előkészítése jegyében zárul, akkor a MIÉP lemondásra szólítja fel a külügyminisztert. Bogdán Emil a képviselőcsoport véleményét és bírálatát ismertette az idegenrendészeti törvényjavaslatról. A MIÉP szerint túl sok a dokumentumban a liberális elem és a jelenleginél köny- nyebbé teszi a letelepedést hazánkban. Az MDF-frakció sajtótájékoztatóján Sóvágó László kijelentette: mindazok beutazhatnak és hazánkban tartózkodhatnak, akik rendelkeznek érvényes vízummal, anyagi fedezettel, visszafelé szóló menetjeggyel és céljuk nem titkolt. A törvénytisztelő külföldiek iránt a híres magyar vendég- szeretet nyilvánul meg, s bár hazánk nem kívánja ösztönözni a határon kívüli magyarokat szülőföldjük elhagyására, de számukra a bevándorlás köny- nyített eljárással történik. Sóvágó László szerint a törvény- javaslat rendkívül sok nemzetközi jogi elemet használ fel, és ezzel lehetségessé válik a jogi harmonizáción alapuló egységes európai fellépés. Azt is hangsúlyozta, hogy a törvény nem vonatkozik a háborús cselekmények miatt hazánkban menedéket kérő személyekre. Segítsünk erdélyi testvéreinknek! A Magyar Újságírók Közössége 1993 júniusában kelt nyilatkozatában felhívta a civilizált világ szellemi embereinek, írástudóinak, újságíróinak figyelmét arra, hogy Romániában, ahol 1989-ben megbukott a gyűlölt Ceauses- cu-rendszer, ma az Európa Tanácshoz csatlakozni akaró Iliescu-rendszerben újra lábbal tiporják az emberi jogokat. Ez a Románia hamis arcát mutatja a világnak, holott ebben az országban 10-20 esztendei börtönbüntetésre ítélt erdélyi magyarok és cigányok szenvednek a börtönökben, mert részt vettek a Ceau- sescu-diktatúra megdöntésében, illetve védekeztek, amikor nemzeti, kisebbségi létük miatt életükre törtek. Iliescu Romániájában nemrég szabadon engedték a Cea- usescu-rendszer kiszolgálóit, a felkelt népre lövetőket, míg a koncepciós perekben ártatlanul elítélt magyarokat és cigányokat továbbra is megfosztják szabadságuktól. A legkiáltóbb jogsértés: hét székelyföldi magyart 15-20 esztendőre börtönbe zártak, találomra választva ki őket az 1992. december 22-ei oroszhegyi és zetelakai forradalmi tömegből. Olyan fiúkat és fiatal férfiakat neveztek ki gyilkosoknak, akiknek ártatlanságát a román bíróság előtt tanúk bizonyították. A börtönbe zártak hozzátartozói, gyermekei már harmadik esztendeje szenvednek ínséget. A Magyar Újságírók Közössége és a Pest Megyei Hírlap szerkesztősége gyűjtést indít az ártatlanul elítéltek családtagjainak megsegítésére. Az adományokat — tartós élelem, ruha stb. — amelyek a MŰK irodájában (Budapest VII., Csengery u. 1.) és a Pest Megyei Hírlap szerkesztőségében adhatók le, 1993 karácsonya előtt eljuttatjuk Zetelakára és Oroszhegyre, Ambrus Pál, Nagy István, Nagy Imre, Vass-Kiss Előd, Boldizsár Ferenc, Illyés István és Karsai László családjához. Agrárdemonstráció „A kormány lehetőségei kimerültek, és ezért az agrár-érdekképviseletek a Parlamenthez fordulnak, hogy vegye át az ágazatért viselt felelősséget.” E szavak kíséretében adta át Sza- niszló Sándor, a MOSZ társelnöke tegnap a Parlamentben Szabad Györgynek, az Ország- gyűlés elnökének azt a petíciót, melyet a Kossuth téri figyelmeztető nagygyűlés résztvevői nevében vitt az Országházba az érdekképviseletek háromtagú küldöttsége. Szabad György, a petíció átvételekor válaszolva arra a felvetésre, hogy több figyelmet kellene a mezőgazdaságra fordítani, azt válaszolta a jelenlévőknek, hogy ez a figyelem nem hiányzik, nem hiányzott és vélhetően nem is fog hiányozni a jövőben sem. A házelnök ígéretet tett arra, hogy a petíciót minden képviselőcsoportnak eljuttatja és az ebben foglaltak megvitatása után az Országgyűlés megfelelő időben választ ad a felvetésekre. Katasztrofális robbanás Békásmegyeren s Atszakadtak a betonfalak Súlyos robbanás történt tegnap hajnalban a békásmegyeri lakótelepen, a Jós utcában: az egyik tízemeletes ház kilencedik emeletén keletkezett robbanás következtében átszakadtak a falak, s legalább kilenc lakás borult lángba. A Fővárosi Tűzoltóság a tűzoltást követően vízsugarakkal hűtötte az épület falait, majd lakásról lakásra járva vizsgálták a helyiségeket: tűzfészkek, sebesültek, halottak után kutattak. Ennek alapján az utcára kiugrott testvérpáron és a megtalált négy szénné égett tetemen kívül egy újabb halottat találtak. Ezzel tehát 7-re emelkedett a halottak száma. Nincs kizárva azonban, hogy még esetleg találnak elhunyt személyt a romok alatt. Hancsovszki János felvétele Független? A magát független társadalmi és családi hetilapként megjelölő' Szabad Föld című lap, amely kiváltképp a parasztság körében terjed, természetesen „függetlenségének” teljes tudatában megtalálta azt a Budapesthez nem is közeli Hód-Csil- lag Szövetkezetét, amelynek tagsága a kormány agrárpolitikáján olyannyira fölháborodott, hogy tegnap Budapestre jött tüntetni. A lapban, merthogy „független”, az az Országos Sajtószolgálat által kiadott állásfoglalás, amelyet a Keresztény Szociális Szakszervezetek Országos Szövetsége fogalmazott meg, már nem kapott helyet. Nem, hiszen a keresztény szociálisok ellenzik a tüntetést, mondván: az sem politikai, sem társadalmi, sem erkölcsi vonatkozásban nem a mezőgazdasági dolgozók, a gazdaemberek érdekeit képviselik, hanem a régi struktúrát akarják átmenteni, megszilárdítani, amiben természetesen a „független” Szabad Föld ugyancsak élen jár. Ebben az újságban gyakorta siránkoznak a té- eszvezetők, akik a Kádár-rendszerben kapott földbirtokaikról nehezen mondanak le, s amely siránkozás messze túltesz az évtizedeken át valóban kifosztott parasztság panaszáradatán, Érthető, hiszen ők elveszítettek földet, lovakat, teheneket, ám a mostani téesz- vezetők hatalmas befolyást veszítenek, több ezer fős cselédségről lesznek kénytelenek lemondani, s hogy nem állok távol az igazságtól, azt jól példázza: ezek a téeszvezetők voltak azok, akik fennen hirdették, aki kárpótlást kér, attól majd a hatalom elveszi a nyugdíját. Mindent, ami erkölcstelen, megtesznek azért, hogy a- pozitív- változások ne törhessenek be a mezőgazdaságba, az embereket csodavárásra kényszerítik, amire természetesen a kormány, a mező- gazdasági tárca képtelen, márcsak azért is, mert tán egyetlen egy gazdasági ágazatot sem tett olyannyira tönkre a szocializmus, mint a mezőgazdaságot. (Vödrös)
