Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-15 / 215. szám

PEST MEGYE1 HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. SZEPTEMBER 15.. SZERDA forrásvidékén Tisztázó viták az érdi városházán A békétlenség Egy idő óta nem tartanak úgy képviselő-testületi ülést az érdi városházán, hogy azt — enyhén fogalmazva — ne az ingerültség jellemezné. Érdek ugyan csak egyetlen léte­zik, a város prosperálása, érdekképviselet viszont kettő is van, és ezek sajnos gyakran egymás ellen hatnak. Tegna­pi számunkban azok a képviselők fejtették ki kifogásai­kat, akik nem értenek egyet az önkormányzat vezetésé­vel. Ma Harmat Béla polgármesteré a szó. Megkérdeztük Megosztják-e az elemi osztályokat Dabas-Sáriban? Változatlanul nincs béke iskolaügyben Dabas-Sáriban. A kompromisszumkeresés szándékával a Pest megyei köztársasági megbízott intézkedési határidőt szabott, mely azóta lejárt. A helyi plébános, Pásztor Győző ka­nonok — a helyzet mielőbbi jogszerű rendezése érdeké­ben — újabb javaslatott tett: megoldás lehetne az ele­mi osztályok korcsoportonkénti megosztása. — Azt javasoltuk, s ezt az elképzelésünket el is juttattuk az önkormányzathoz, hogy vá­lasszuk szét a világnézetileg úgymond semleges oktatást igénylő szülők gyermekeit, al­sós és felsős csoportokra. Előbbieket, mintegy százan le­hetnek, szeptember elsejétől a katolikus egyház fenntartásá­ban működő, Szent János ne­vét viselő általános iskola fo­gadná be. A hat és tíz év közöt­ti diákok mint önkormányzati tanulók járhatnának az álta­lunk rendelkezésükre bocsá­tott tantermekbe. Megígértük, hogy a részükre fenntartott tan­termekben levesszük a falról a kereszteket! (?) Elsősorban humánus meg­fontolások vezéreltek bennün­ket, amikor ezt a javaslatunkat kidolgoztuk: arra gondoltunk, hogy főként a kisiskolásoknak lenne fárasztó a mindennapos buszozás, az ő szüleiket terhel­né meg aránytalanul a gyere­kek más, távolabbi iskolába történő kísérése. Ekképpen bí­zunk abban, hogy ésszerű és humánus javaslatunkat az ön- kormányzat magáévá teszi. Korábban már előteijesztet- tünk egy hasonló indítványt, melyet éppen a térség parla­menti képviselője, Fodor Ist­ván javaslatára szavazott le a dabasi hivatal. Természetesen nemcsak a legkisebbek sorsáért aggó­dunk: hasonlóan .kezdemé­nyeztük az önkormányzatnál, hogy a nagyobbaknak is meg­felelő elhelyezést biztosítsunk. Ehhez a közelben lévő, Kos­suth Lajos nevét viselő általá­nos iskola bizonyult partner­nek, ugyanakkor a dabasi elöl­járóság ígéretet tett a gyerme­kek szállításának anyagi támo­gatására. A már említett iskola más ügyben is felajánlotta se­gítségét: vállalta, hogy egyút­tal befogadja a Szent János- elemit elhagyó tanárokat is. Ezenkívül ígérte, hogy mivel a hozzánk kerülő alsós diákok kihelyezett tagozataként mű­ködnének, számukra világi ta­nárokat biztosít, a gyermekek után pedig az esedékes költ­ségterhei is átutalja. Ugyan­csak a dabasi iskolára számí­tunk a szlovák nyelv oktatásá­nak magas színvonalon törté­nő biztosításában is. Emellett a minisztérium is felajánlotta segítségét annak érdekében, hogy ha hiányt szenvedne a sári elemi szlovák nyelvokta­tókban, akár a határokon túl­ról is fogadna részünkre anya­nyelvet kiemelt szinten oktató kollégákat. A katolikus egyház termé­szetesen nem ült ölbe tett kéz­zel javaslatainak megtétele köz­ben. Minden erőfeszítést meg­tesz annak érdekében, hogy akár személyenként is szót vált­son elképzeléseikről a szülők­kel. Sajnos az ellenzéki csoport szószólói ezeket a kezdeménye­zéseket nagy lépéselőnnyel megakadályozzák. Mindamel­lett nagyon bíznak abban, hogy az — egyelőre egy esztendőre szóló — iskolamegosztási el­képzelésükről még e héten dön­tés születik. M. É. Százöt minta huszonöt termeidtől Kitüntetett boraink Az elsőszámú városi vezető higgadtan néz szembe a vá­dakkal, s csaknem derűvel ösz- szegzi azokat. Mint mondja, „ha csak ennyi”, úgy semmi ok az aggodalomra. De vegyük sorra. Ő való­ban a háromhetenkénti ülés­rendet javasolta, főképp azért, mert így előkészítettebb bi­zottsági anyagokkal, nagyobb intenzitással, konstruktívabb munka végezhető. Példaként a szeptember 14-i ülésnapot említette, melyről még június­ban döntöttek a képviselők, de egyetlen előterjesztés sem lévén, értelmét vesztette az ülés összehívása. Érthetetlen tehát — mondja a polgármes­ter — Eöry Örs aggódása a városért, hiszen szükség ese­tén rendkívüli testületi ülést lehet összehívni, bár erre há­rom év alatt talán háromszor került csak sor. Igaz, a leg­utóbbit éppen a képviselő ne­vezte törvénysértőnek és indo­kolatlannak, pedig csak a na­pirendet kellett volna átnéz­nie... A másik vádra reagál­va, miszerint a testület kima­radna a döntésekből, a polgár- mester a következőket mond­ta: ez egyszerűen nem igaz! Ő már többször javasolta a képviselőknek, hogy kijelenté­seiket az önkormányzati, és az 1991. évi XX., azaz a ha­tásköri törvény ismeretében tegyék meg. Szabó Lajos egyébként már többször kije­lentette, hogy ez vagy az tör­vénysértő, de sem az élet, sem » Köztársasági Megbí­zott Hivatala ezt eddig nem igazolta... Egyes képviselők még a polgármesteri hivatalra tarto­zó ügyekben is döntéseket akarqak hozni! De jöjjön a jegyző! — Óva inteném a képviselőket — de már késő —, hogy ne tegyenek könnyelmű kijelen­tést a jegyző alkalmasságát- alkalmatlanságát illetően, mert könnyen pert veszíthet­nek... — mondja Harmat Bé­la. Nyolc hónap alatt ugyanis munkájára mindössze két kér­désben tett észrevételt a köz- társasági megbízott. Az első esetben — az iparűzési adó tárgyalásánál — a jegyző már a testületi ülésen megtet­te észrevételét. A másik eset­ben pedig egyszerű jogértel­mezésről van szó: a jegyző az észrevétel ellenére fenn'ar­totta álláspontját, a képvise­lő-testület pedig ismét neki adott igazat... A polgármester szerint ha valami elmarasztalható! ta­pasztalnak a jegyző munkájá­ban, úgy kezdeményezzenek ellene fegyelmi vizsgálatot, bár eddig még a polgármes­ter által többször kért pénz­ügyi vizsgálatokat sem foly­tatták le. Helyette indulatokat szítanak... Arra pedig, hogy milyen hangon tárgyal az ügyfelekkel, nem lehet mit mondani, erre panasz még nem érkezett, sőt jegyzőként naponta tucatjával foglalko­zik olyan ügyekkel, amelyek más, jogi végzettségű munka­társ híján kerülnek hozzá, s amelyek nem is tartoznak hi­vatalára. Az Érdi Újságról szólva Harmat Béla javasolja: a kép­viselők vegyék elő a tulajdon szavazataikkal májusban jó­váhagyott költségvetés-módo­sítást, s abban a polgármeste­ri hivatal működésénél, a tá­mogatás rovatban megtalál­ják az Érdi Újságot. Ugyanis az alpolgármester többszöri kezdeményezése ellenére az újság nem önálló jogi sze­mély. Ráadásul létezik egy olyan testületi határozat is, amely a hetenkénti megjele­nésről rendelkezi)«;, annak pe­dig feltételei vannak.'.. Tehát — mint mondja — ebben az esetben sem önkényes döntés­ről, inkább a lejáratás szándé­káról van szó. Végezetül Harmat Béla polgármester a hivatal vezeté­se elleni polémia okát egé­szen másban látja. Érd váro­sa 1991-ben kanadai hitel- konstrukció alapján megren­delt egy térinformatikai rend­szert, amiből eddig — hasz­nálhatóságát tekintve — csak nagyon kevés valósult meg, s arról sem tudni, hogy mi. Ért­hető tehát, hogy az alpolgár­mesternek és a jegyzőnek is kétségei vannak a 30-40 milli­ós beruházás megvalósulását illetően. Ebben a kérdésben ma már mindhárman egysé­ges álláspontot képviselnek, nevezetesen, hogy a megkö­tött szerződés alapján a rend­szer minél előbb kész legyen, működjön. A polgármester véleménye szerint ez a jogos igény tetten érhetően egyéni egzisztenciális érdekeket sért. Érthető tehát, ha valakik­nek az a szándékuk, hogy so­rozatosan támadják a hivatal vezetését, ha a köreiket meg­zavaró jegyző eltávolításán fáradoznak, ha álproblémák­kal gátolják a hivatal munká­ját. A polgármester láthatóan örül, hogy ezek a problémák nyilvánosságot kapnak. Mint mondja, nyugodt, hi­szen nincs mitől tartania. Csupán Érdet is elérte az az átok, ami már több fővárosi kerületet, több várost, pol­gármestert, alpolgármestert és jegyzőt. P. T. Az iskolaügy nem számháború Hogyan vélekedik arról, hogy a Szent János Katoli­kus Általános Iskolába újabb tizenöt gyerek iratko­zott be? — kérdeztük Kilin- csányi Tamást, az igazgatót. — Úgy gondolom — vála­szolta az igazgató úr, hogy az iskola ügye elsősorban nem számok kérdése, sőt többről van szó, mint arról, hány gyerek iratkozott be, vagy esetleg ki az intéz­ményből. Meghívót kaptam a daba­si polgármestertől — folytat­ta Kilincsányi úr — egy késő délutáni tanácskozásra, melynek tárgya ismét a kato­likus iskola ügye lesz. (Erről a megbeszélésről, korai lap­zártánk miatt, csak egy nap­pal később tudunk beszámol­ni.) Pásztor Győző, az iskolát felügyelő kanonok plébános nem tartotta szerencsésnek azt, hogy a szlovák televízió egy szeptember 3-án elhang­zott műsorában szövetkör­nyezetből kiragadva idézte mondatait. A dabasi rendőrkapitány­ságon megtudtuk, hogy már reggel óta vezetőségi ülést tart Minárcsik András -városi rendőrkapitány. Ez az ülés lapzártánkkor még tartott, így a tanácskozásról semmi­féle információt nem tudtak adni a városi kapitányságon. Sz. R. H. (Folytatás az 1. oldalról) Bár nem minden nehézség nél­kül folyik a tulajdonosváltás, ma már a megyében a megter­melt szőlő 80-85 százalékát a magángazdaságok adják. Sok­kal nagyobbak azonban a gon­dok a borászat területén. A bor-, ágazat ugyanis a piac jelentős részét, mintegy 30 százalékát el­vesztette, a legtöbb felvásárló nagyüzem megszűnt, így a ma­gántermelők rákényszerülnek arra, hogy termékeiket saját ma­guk értékesítsék. Az idei borver­seny azonban bebizonyította — mondta Szabó György —, hogy a gazdák jól alkalmazkod­tak a változó körülményekhez. Természetesen azt is figyelem­be kell venni — tette hozzá —, hogy azok, akik a versenyen részt vettek, nem az egész me­gye borászatát reprezentálják, hanem annak csak egy bizo­nyos hányadát. A versenyre százöt minta ér­kezett huszonöt termelőtől, s kö­zülük tizenhármán egyéni gaz­dák. A zsűri tizennyolc aranyér­met, ötven ezüstérmet, huszon­hat bronzérmet és tíz oklevelet osztott ki. A versenyben nem­csak a Pest megyei borok szere­peltek, hanem az ország más te­rületéről felvásárolt borok is, amelyeket budapesti társaságok neveztek be. Ez lehetőséget nyújtott arra, hogy a Pest me­gyei termelők összemérjék ter­méküket az ország más területé­ről származó borokkal. A rende­zők döntése alapján különdíjat kizárólag csak Pest megyeiek kaptak. Bár a legtöbb pontszá­mot egy egri Cabernet kapta a versenyben, a Pest megyei ma­gángazdák igen jó eredményt ér­tek el. A ceglédi Kökény Benő cserszegi fűszeres boráért, a tá- piószentmártoni Kiss Attila muskotályáért, a monori Mészá­ros Ferenc pedig Cardonnay bo­ráért vehetett át aranyérmet. / » Uj otthonok — kedvezményes áron Ünnepélyes kulcsátadás rr**i "í" * Tokolon (Folytatás az 1. oldalról) Voltak a lakótelepen olyan há­zak, amelyek magyar szab­vány szerint épültek, ezeknél elsősorban belső felújításokra, és a közművek kicserélésére volt szükség. Öt ház van még hátra, ahová tetőtéri beépítést is tervezünk, mivel ez húsz la­kással többet jelent. Olyan nagy volt ugyanis az érdeklő­dés, hogy nem tudtunk min­denkinek lakást adni. A mun­kálatokat a telepen várhatóan a jövő évben fejezzük be. — A vevők között vannak helybéliek — fűzte az eddigi­ekhez Hoffman Pál polgármes­ter —, de jöttek a környező te­lepülésekről és a fővárosból is. A leendő lakók jó része er­délyi menekült. Ha kialakul a lakótelep, közel kétezer ember talál itt otthonra. Nem akartunk pénzt keres­ni ezzel a beruházással. A költ­ségvetés összeállításánál, az árak kialakításánál átlagot vet­tünk figyelembe, függetlenül attól, az adott épületen belül mennyi munkára volt szük­ség. A különböző hivatalok — az APEH, az OTP és így to­vább — igen rugalmasan ke­zelték az értékesítéssel, felújí­tással kapcsolatos ügyeket. Szeretnénk majd. különö­sen az első időszakban, minél több segítséget adni az új la­kóknak. Arra gondoltunk, tér­képet is átnyújtunk a családok­nak, legyen némi ismeretük ar­ról a községről, ahová költöz­nek. Számukra — legalábbis nekünk úgy tűnt — az volt a legfontosabb, hogy otthonhoz jussanak. Később, reméljük, településünket is annak érzik majd. Tudomásom szerint az or­szágban nem épül háromezer­nél több állami lakás. Talán azért is figyelemre méltó vál­lalkozásunk, mert lakossági és önkormányzati pénzekből újí­tottuk fel a lakásokat, ame­lyek, mindenképpen jelentős változást hoznak a főleg fiatal polgárok életében. Egyébként a beruházás számunkra azért volt fontos, mert megtanul­tunk vállalkozni. A megszer­zett tapasztalatokat a jövőben hasznosíthatjuk. J. Szabó Irén FIZESSEN ELŐ PEST WMEGYEI. HÍRLAP-ra! Ne csak Ón olvassa, hanem adja tovább nyugdíjas vagy sokgyerekes barátainak, ismerőseinek! 9\[em csaf^nydvébm magyar Halász Csilla

Next

/
Thumbnails
Contents