Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-15 / 215. szám
xxxvii. évfolyam, 215. szám Ára Teleniagazinnal: 19,50 forint 1993. szeptember 15., szerda Az élő világért című megyei környezetvédelmi összeállításunk a 6—7. oldalon olvasható. Kitüntetett boraink Az idei borverseny bebizonyította, hogy a Pest megyei boroknak egyáltalán nem kell szégyenkezniük — jelentette ki Szabó György, a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetője, a bírálóbizottság elnöke tegnap a Földművelésügyi Hivatalban azon a rendezvényen, amelyen kihirdették a júliusban tarott Pest megyei borverseny eredményét, és kiosztották a díjakat. Az osztályvezető elmondta, hogy miközben egy évtizede még 17 ezer hektáron termett szőlő a megyében, mára ez a terület 10 ezer hektárra csökkent. Ennek oka, hogy átalakulóban van a szőlő- és a borágazat, és a szőlőtermelés visszaszorult azokon a területeken, ahol rossz minőségű ültetvények voltak. Ennek ellenére a megye számos területén a szőlő- és bortermelés a fő jövedelem- forrás. A szőlőművelés azokon a területeken maradt meg, ahol a termelés biztonsága viszonylag magas, és az ökológiai adottságok olyanok, hogy jó minőségű szőlő terem, valamint megvan a lehetőség a jó minőségű borok előállításához is. (Folytatás a 4. oldalon) A Horthy család a Várban Történelmi zászló a múzeumnak Tegnap az Országos Hadtörténeti Múzeumban bensőséges összejövetelen látta vendégül az intézmény vezetése, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület és a Magyar Tengerész Szövetség özvegy Horthy Istvánnét és Hát, ifjabb Horthy Istvánt. A látogatás alkalmával Horthy Istvánná átadta apósa hagyatékának egyik zászlaját dr. Rázsó Gyulának, a múzeum főigazgatójának. Az ünnepségen érdekelt volt lapunk is, hiszen Bozó Gyula éremművész, az újratemetés alkalmából készített, a kormányzót ábrázoló művészi plakettje mellett átnyújtotta Horthy Istvánnénak a Pest Megyei Hírlap két példányát is, amely emléket állít Horthy Miklósnak Ünnepélyes kulcsátadás Tökölön Tegnap ünnepélyes keretek között adták át Tökölön, a volt szovjet lakótelepen az első felújított épületet, a negyvenkét lakás kulcsait. A családok már ma megkezdhetik a költözést. Az átadás folyamatos, e hónap végéig összesen nyolc házat, bennük négyszáznegyvennégy lakást vehetnek majd birtokba a vásárlók, akik négyzetméterenként huszonkétezer forintot fizettek új otthonaikért. A beruházás előzményeiről Szarvas Tibortól, az Aries Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. igazgatójától, valamint Hoffman Páltól, Tököl polgármesterétől tudtunk meg részleteket. — Az önkormányzat — mondotta Szarvas Tibor — tavaly írt ki pályázatot a telep lakásainak értékesítésére, illetve ennek lebonyolítására, megszervezésére. Ez amolyan „fehér foltnak” számított a hazai gyakorlatban, hiszen korábban ilyen jellegű munkára még nem volt példa. Cégünk nyerte el a pályázatot, és a helyi önkormányzattal közösen létrehoztuk a Töárt Kft.-t, ötvenegy—negyvenkilenc százalékos arányban, az önkormányzat javára, így, a felújítási munkák során több száz helybeli és a környéken élőnek tudtunk munkát biztosítani. Azt vállaltuk, hogy ez év szeptember 30-ig beköltözhetőek lesznek a lakások. Megoldottuk természetesen a közművesítést is, mindenütt van villany, gáz, csatorna, kiépült a telefon- és kábeltévéhálózat. Igaz, a telefon bekötésére csak jövőre kerül sor. A vevők — a lakásokat meghirdettük, és igen sok volt a jelentkező — húsz évre szóló, háromszázalékos kamattal hitelt vehettek föl a kincstári vagyonkezelő szervezettől. A beruházáshoz ennyivel járult hozzá az állam. (Folytatás a 4. oldalon) Nincs útadó A török kormány Bedrettin Tunabas, a Török Köztársaság budapesti nagykövete által tegnap érdemi választ adott dr. Gyurkovics Sándornak, a KHVM közigazgatási államtitkárának a török határon a magyar közúti fuvarozókat hátrányosan érintő intézkedésről. A nagykövet úr elmondta, hogy a török kormány szeptember 7-i határozatának hibás értelmezéséről és alkalmazásáról volt szó, és a szükséges intézkedéseket megtették. Tegnap 11 órától a magyar közúti adómentes engedéllyel rendelkező fuvarozók ismét útadó fizetése nélkül léphetnek be Törökország területére, illetve haladhatnak át. Váci előny A labdarúgó UEFA-ku- pa első fordulójában a VÁC FC-Samsung együttese 2-0 (1-0) arányú győzelmet aratott a ciprusi Apollón Limassol ellen. Tudósításunk a 15. oldalon. Az átadott épületbe negyvenkét család költözhet be a napokban (Hancsovszki János felvételei) Védelemre szoruló természet A természetvédelem fogalma viszonylag újkeletű. A legidősebb természetvédők is csaknem a kortársaink. A fogalom akkor kezdett meghonosodni, amikor bölcs és jóaka- ratú emberek belátták, hogy az ostobákkal és féktelenekkel szemben — s ezek voltak többségben — a Természet védelemre szorul. Az újkor tudományos és technikiai forradalma kiadta a jelszót: le kell győznünk a természetet, erőit pedig a magunk szolgálatába kell állítanunk — mondták, és a maguk erőszakos módján a lehető legagresszívebb formában hozzáláttak terveik megvalósításához Az emberi természet rendje szerint kezdetben talán még a jobbítás szándékával, hogy az ember életét kényelmesebbé, komfortosabbá tegyék. Elébb csak erdőket irtottak ki, s helyükre vasutat építettek, aztán a folyókat zabolázták meg, hogy otthonaikba világosságot vigyenek. Feltalálták a gépkocsit, hogy gyorsabban közlekedhessenek. De aztán nőtt az étvágyuk, s egyre féktelenebbé váltak. Civilizációs vívmányként hatalmas kémiai üzemeket létesítettek, megzsarolták az eget és a Föld gyomrát, miközben megfertőzték a levegőt, a talajt, a vizeket. Vegykonyháikban egyre-másra állították elő a természetidegen anyagokat, majd elkezdtek szemetelni. A szelíd és jóságos jelzővel illetett anyatermészet „lágy öle”megtelt a civilizáció hordalékával. A használható levegő egyre fogy, a termőföld elsilányul, a terméketlen sivatag nó'ttön-nő, miközben élettelen fák csonkjaikkal meredeznek. És most már természet adta sátortetőnk, az égbolt szövete is megritkult, foszladozik, s az itt-ott keletkező lyukakon, repedéseken ibolyántúli sugárzás záporoz a teremtés koronájára, az emberre. Az ember, akin elhatalmasodott a mohó étvágy, megfeledkezett egy lényeges körülményről, arról nevezetesen, hogy ő maga is a természet része, s ha tönkreteszi, ha elpusztítja, önmagát pusztítja el. Hogyan lehet, hogy a bölcs természet nem tudta megvédeni magát tulajdon teremtményeivel szemben? Paizs Tibor Parlamenti napló Vita a kárpótlási törvény módosításáról Az Országgyűlés tegnapi plenáris ülésén a napirend előtti hozzászólások sorát Boross Péter nyitotta meg. A belügyminiszter tájékoztatta a képviselőket a hajnali órákban Békásmegyeren történt szerencsétlenségről. Szintén napirend előtt kapott szót Bárdos Balázs, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, aki bejelentette, hogy az Európa Tanács miniszteri testületének döntése nyomán Budapesten létesülhet a második Európai Ifjúsági Központ. Szabó Lukács (Magyar Igazság frakció) ugyancsak napirend előtti felszólalásában annak a véleményének adott hangot, miszerint a szervezett alvilág, a maffia kezd beépülni a politikai szférába. Ä Szabó Lukács által elmondottakra reflektálva Boross Péter cáfolta, hogy valóban lennének arra utaló jelek: a politikai hatalomba beépült volna a szervezett alvilág. Az érdemi tárgyalásra térve az Országgyűlés megkezdte a Horváth Béla MDF-es képviselő által benyújtott, a korábban alkotott kárpótlási törvényt több ponton módosító előterjesztés általános vitáját. A napirendi pont előadójaként Horváth Béla kifejtette: indítványával fogalmilag tisztázná, hogy az 1 millió forintig terjedő kárpótlás nem minősül állami támogatásnak. A többlettámogatást egyúttal kiterjesztené mindazokra, akik vállalkozni kívánnak — és nemcsak a mezőgazdasági szférában — a saját jogon szerzett kárpótlási utalványukkal. A törvény- módosító előterjesztés gazdasági vonatkozásait érintve Horváth Béla emlékeztetett arra, hogy ez idáig a vagyoni kárpótlás keretében 56 milliárd forintnyi kárpótlási jegyet és 3 milliárd forint értékű kárpótlási utalványt kaptak az érintettek. A képviselő hangsúlyozta, hogy az utalvány felhasználási lehetőségének szélesítése nem érintené a földalapot, sőt — mint rámutatott — a szövetkezetek az utalványokat átválthatnák kamatozó kárpótlási jegyekre. A vita során az ellenzéki képviselők valósággal össztűz alá vették a törvénymódosítási indítványt. (Folytatás a 3. oldalon)
