Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-10 / 211. szám

MEGYEI HÍRLAP XXXVII. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM Ára: 13,50 foríí 1993. SZEPTEMBER 10., PENTEK Erdélyről Budakeszin egy és oszthatatlan Az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezetének el­nöksége: Kreczinger István elnök, Balláné Köröndi Marica tit­kár és Czire Dénes alelnök Erdősi Ágnes felvétele Sátáni levél névtelenül Megfenyegették . Dabas-Sári plébánosát (írásunk a 4. oldalon) KDNP: Sajtóetikai kódexet! A választási kampányra érvé­nyes sajtóetikai kódex kidol­gozását szeretné elérni a Ke­reszténydemokrata Néppárt, mivel álláspontja szerint ez a legfontosabb előfeltétele az esélyegyenlőség biztosításá­nak — nyilatkozta Szilágyiné Császár Terézia, a KDNP al- elnöke tegnap. A KDNP el­nöksége továbbra sem támo­gatja a párt részvételét az MSZP által kezdeményezett választási egyeztetésben. A napokban konzultáltak Fodor Istvánnal, aki egyfajta közve­títésre vállalkozott a tárgyalá­sokban részt vevő politikai pártok és az attól távol mara­dó MDF és KDNP között. A A kereszténydemokraták által szorgalmazott sajtóetikai kó­dex nem szerepelne az egyez­tetés témaköreinek sorában, így a KDNP nem látja értel­mét a tárgyalássorozatnak. A nemzet Erdély jelene és jövője cím­mel négy részből álló rendez­vénysorozatot indított az Er­délyi Világszövetség Magyar- országi Szervezete. Az első előadás a budakeszi művelő­dési házban zajlott, melyen megjelent és bemutatkozott az EVMSZ februárban meg­választott elnöksége, vendége­lőadóként pedig Borsos Géza, az RMDSZ Gyergyó térségi alelnöke tájékoztatta a megje­lenteket az Erdélyben kiala­kult állapotokról. Kreczinger István, az EVMSZ elnöke bevezetőjében ismertette a szervezet program­ját s azokat az okokat, melyek a megalakulást szükségessé tet­ték. Mint mondotta, az EVMSZ alapelvének tekinti, hogy a magyar nemzet egy és oszthatatlan. Meggyőződésük, hogy a határokon kívül élő ma­gyarság etnikai létének garanci­ális biztosítása Magyarország, a mindenkori kormány, a pár­tok, az egyházak, egyszóval az egész magyar társadalom ki­emelt kötelezettségei közé tar­tozik. — Az EVMSZ-t mélysége­sen sérti az a tény, hogy a tria­noni békediktátum óta Erdély­ben az államalkotó magyar nemzetből nemzeti kisebbség lett — mondotta Kreczinger Ist­ván. — Függetlenül államfor­mától, politikai berendezéstől a magyarság és a többi nemzeti­ség megtapasztalhatta a bur­kolt és nyílt nacionalizmus leg­különbözőbb formáit, az asszi­milációtól kezdve a kiűzetésig. Nekünk magyaroknak, különö­sen az Erdélyből elszármazot­taknak az a legfájdalmasabb, hogy a magyarság a legsöté­tebb jobb és baloldali diktatúrá­ra emlékeztető pogromkeltés miatt létveszélybe jutott, s emi­att soha nem látott méreteket öl­tött a kivándorlás. A rendezvénysorozattal kap­csolatban Kreczinger István el­mondta, elnökségük úgy ítélte meg, hogy napjaink bel- és kül­politikai fejleményei, az erdé­lyi magyarság jelenlegi helyze­te és perspektívája, illetve az ezek valós értékelésében kiala­kult ellentmondások feloldása és kiküszöbölése érdekében szükség van egy olyan fórum­ra, ahol pártpolitikai, hatalmi motivációk nélkül szakavatott előadók, közvetve vagy közvet­lenül érintettek, kifejezhetik vé­leményüket, és javaslatokat te­hetnek. Szükség van erre már csak azért is, mert sokan van­nak Magyarországon, akik egyáltalán nem, vagy csak felü­letesen ismerik az erdélyi ma­gyarság helyzetét, annak meg­határozó tényezőit, összetevőit, vagyis a valóságot. E valóságról próbált képet adni Borsos Géza, mindenek előtt az RMDSZ-ben fellelhető véleménykülönbségeket taglal­va. A mérsékelt és radikális szárny közti vita megosztja az erőket, ami nem használ az er­délyi magyarságnak. (Folytatás a 3. oldalon) A megyeháza hírei Vita az ügyrendt Pest megye önkormányzatának jogi és ügyrendi bizottsága tegnapi ülésén elbírálta a Tűzvédelmi Alaphoz beérkezett pályázatokat és tárgyalta a megyei önkormányzat hivatalá­nak — Erdélyi László főjegyző és hivatala által elkészített — ügyrendtervezetét. Első napirendi pontként a Tűz­védelmi Alapra beérkezett hu­szonhárom pályázatot bírálta el a jogi és ügyrendi bizottság. Az ülésen jelen volt Sági Já­nos tűzoltó ezredes, megbízott megyei tűzoltóparancsnok, aki szakértői véleményével segí­tette a bizottság munkáját. Ja­vasolta, hogy a megyei önkor­mányzat támogassa kezdemé­nyezésüket egy alapítvány lé­tesítésében. Ennek szükséges­ségét a pilisi erdőtűz során ta­pasztaltak is megerősítik. Erdélyi László főjegyző és munkatársai elkészítették . a megyei önkormányzat hivata­lának ügyrendtervezetét. Inczé- dy János, a közgyűlés elnöke levelet intézett a főjegyzőhöz, amelyben az ügyrendterveze­tet elfogadhatatlannak tartja ebben a formában, „alibimun­kának” minősíti, mely csak arra alkalmas, hogy bizonyta­lanságban tartsa a hivatal mun­katársait. „Ennek megfelelően Főjegyző Úr ügyrendterveze­tét nem fogadom el, a beter­jesztést egyértelműen a mun­ka elvégzése megtagadásának, elszabotálásának minősítem. Egyúttal erről tájékoztatom a bizottságok elnökeit is, azzal a kéréssel, hogy e fércmunkát is­mertessék meg a bizottságok­kal is” — írja az elnök, majd hozzáteszi, hogy hajlandó a fő­jegyző úrral az ügyrendet meg­beszélni, „de csak nagyobb, hozzáértő körben és nyilvános­ság előtt”, hogy a főjegyzőnek ne legyen alkalma senkit félre­informálni. Az előzményekhez hozzá­tartozik, hogy az ügyrend elké­szítése, nem kis pénzért, már ki lett adva idegen szakértők­nek. Fogarasi József, a bizott­ság tagja szerint kiváló mun­kát végzett a hivatal és a fő­jegyző. Inczédy János felhívta a bi­zottság figyelmét arra, hogy nem kíván vitatkozni, azért jött el az ülésre, hogy meghall­gassa a bizottság véleményét. Erdélyi László főjegyző hozzászólásában elmondta, hogy az ügyrend elkészítése a főjegyző feladata, ő vállalja ér­te, valamint a hivatal működé­séért a felelősséget. Készség­gel áll bármilyen, szakértői bi­zottság rendelkezésére, ám csak olyan hivatalt tud elkép­zelni, csak olyanért tud felelős­séget vállalni, amelyben a munka az ő elképzelései sze­rint folyik. Pásztor Béla veresegyházi polgármester szerint az önkor­mányzati hivatalban nem de­mokrácia van, hanem köteles­ség és szolgálat. Fontos lenne a szerepek meghatározása, ki­jelölése. A bizottság elnöke, Bencze József szavazásra bocsátotta a kérdést: egyetért-e a bizottság az elnöknek azon kijelentésé­vel, hogy a főjegyző ügyrend­tervezete a munka megtagadá­sa, elszabotálása lenne? A bi­zottság egyetlen ellenszavazat­tal úgy döntött, hogy nem ért egyet az elnök kijelentésével. Bartos Csilla Már esketnek a bazilikában A kupola és az alkripta kivé­telével ismét látogatható az esztergomi bazilika, amely­nek egyik tetőszerkezetében vasárnap hajnalban tűz pusz­tított. A megfelelő óvintéz­kedéseket követően a szent­miséken kívül szombaton már három fiatal pár eskü­vői szertartására is sor kerül­het a templomban. Kovács Tibor kanonok, a bazilika plébánosa elmond­ta: örömmel és megelégedés­sel vették tudomásul, hogy az Országos Műemlékvédel­mi Hivatal lett az újjáépítés generáltervezője és kivitele­zője. így a legszakavatottab- bak kezébe kerülnek a mun­kálatok, a bazilika fó'hajója felett leégett padlásszerke­zet újjáépítése. Már a jövő héten megkezdik az egyelő­re ideiglenes jellegű tetőszer- kezet építését, amit még a tél beállta előtt be akarnak fejezni. Az eddigi vizsgálatok so­rán még nem tudták megálla­pítani a tűz keletkezésének okát. A tűzoltóság az ügyet a rendőrséggel közösen pró­bálja felderíteni. Bal láb... Verslábról és kamatlábról fejti ki gondolatait egyik or­szágos lapunkban egy bizonyos P. F. úr, miközben — legalábbis úgy tűnik — semmi köze sincs a verssorok lejtéséhez, de a bűzló' kamatlábakhoz sem. A cikkíró abbéli elképedésének ad hangot, hogy „nálunk "(érdekes, mennyire a maga köréhez tartozók­nak tartja például Csoórit, Csurkát, vagy Lezsákot!) minő' pénzügyi zsenikké lettek költőink főleg az emlí­tettek, akik — ahelyett, hogy a drága magánhangzó­kat számlálnák, a spondeusokat, az anapestusokat, in­kább otthagynak csapot-papot, és alapítványokba kez­denek, bankszámlaszámokban törik pihent agyukat. És az írógépet felváltja a számítógép, a versláb nyom­dokaiba pedig a (szerinte bicegő) kamatláb lép. Hogy mire gondolok most, hadd ne idézzem. Annyit azonban el kell mondanom, a jelzett iromány szerzője egy helyen önmaga ellen kénytelen fogalmazni, vagy azért, mert nagyon is jól tudja, miről van szó — vagy azon egyszerű oknál fogva, mert fogalma sincs a dol­gok ilyetén való állásáról, illetve azok okafokáról. Az első feltételezés igazolása esetén a gonoszkodás mö­gött mély osztályharcos érdek lapul, a második esetén az előbbivel rokon stupiditás. Ezt írja P. F. úr: „igaz, csak muszájból...”. Magyarán: az íróság mellé Muszáj-Herkulesként társul a pénzszakértelem, a politizálás, még ebben a rendszerváltozásos magyar társadalomban is. Cikkírónk ott téved, hogy állapotnak és nem folya­matnak tekinti az egész íróság—politizálás-kérdést, így volt ez, tisztelt kolléga, akkor is, amikor a pénz fö­lött az Ön „köre”volt az úr, s a versírónak legfönnebb a „cifra szolgaság”maradt, már amennyire elfogadta azt. Az említett három íróember közül egyik sem fo­gadta el a hatalom alamizsnáját, a nagy egyenlősdi rendszer vállonveregetését. Úgy tűnik, önnek és körének ez fáj. Jobban mond­va az, hogy a toll embere nem hajlandó megbízni azok­ban, akik többszörösen is megkopasztották már eddig őket. Teszi inkább önmaga, a maga belátása szerint. Blamázs ez a javából a rendszerváltozásból hasznot lesők számára is, így igaz. Ámde „hagyomány”-folyta­tás is, ha arra gondolunk, hogy igenis, a költők, az írók meghatározó politikai és gazdasági „szakembe- reV’lettek — mert azzá kellett lenniük — a XX. század­végi Európának. Figyelmébe ajánlanám tisztelt kollé­gámnak az erdélyi Szőcs Géza és Markó Béla nevét. Költők ők, az istenadták! Vagy a román forradalom fe­negyerekét, aki írószövetségi vállalkozásba kezdett, és szintén költő, és nem is akármilyen; hogy a cseh drá­maíró-köztársasági elnökről ne is beszéljünk. Megrögzött diktatúraellenesek, igazi demokraták ők, be kell látnia. Igaz, Önt ez nem érdekli, tisztelt uram. Mert ellenke­ző esetben Ön is tapsra gerjedne — verslábastól együtt, már ha egyáltalán ilyesmit tartogat odahaza. Bágyoni Szabó István Az MDF-frakció Hajdúszoboszlón A Magyar Demokrata Fó­rum országgyűlési képviselő- csoportja első ízben tartja ki­helyezett ülését a keleti or­szágrészben: az MDF-frakci- óhétvégére pénteken, szom­baton és vasárnap kerül sor a hajdúszoboszlói Titász Ho­telben. Sóvágó László, hajdú­szoboszlói MDF-es ország- gyűlési képviselő tegnap Debrecenben tartott sajtótájé­koztatóján elmondta: az alka­lommal élve a képviselők ta­pasztalatcseréken találkoz­nak a régió közigazgatási, oktatási és gazdasági szak­embereivel. A zárt ajtók mö­gött zajló tanácskozás prog­ramjáról Sóvágó László any- nyit mondott: a tervezett na­pirend szerint Szabó Iván pénzügyminiszter ismerteti a kormány 1994-es gazdaság- politikai elképzeléseit, s a mezőgazdaság finanszírozá­sának kérdéseit. Szó lesz az országgyűlési képviselője­lölt-állításról, a világkiállítás előkészületeiről, Balsai Ist­ván igazságügy-miniszter előterjesztésében pedig a vá­lasztásokig terjedő időszak törvénykezési programjáról.

Next

/
Thumbnails
Contents