Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-10 / 211. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. SZEPTEMBER 10., PENTEK Az EK kezdeményezésére Szakértői tárgyalás Bősről Clinton elutasította a bosnyák kérést Folytatódik a testvérháború Az Európai Közösség kezdeményezése alapján szerdán Pozsonyban háromoldalú szakértői tárgyalások kezdődtek a bősi erőmű kérdésében kialakult magyar— szlovák vita részleteiről. Az Európai Közösség immár megszokottnak tekinthető elvárásainak megfelelően a szakértői megbeszélésről nem tájékoztatták a sajtót. Az MTI értesülése szerint a magyar küldöttséget Vida Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter meghívására ma egynapos hivatalos látogatásra Budapestre utazik Josef Zieleniec cseh külügyminiszter. Lucie Pilipo- vá cseh külügyi szóvivőnő szerint a látogatástól a cseh Az orosz fél kérésére szeptember végére halasztották Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter szeptember 14-re tervezett moszkvai látogatását. Ezt Grigoríj Karaszin, az orosz külügyminisztérium szóvivője közölte tegnap. Karaszin a halasztást Andrej Kozirev orosz külügyminiszternek a közelGábor vezeti, kíséretében van Hajóssy Adrienn, a kormány szakértője is. Az Európai Közösséget Johan Schreiner, a szlovák felet Igor Mucha képviseli. Igor Mucha rövid nyilatkozatában elmondta, hogy az EK-kezdeményezés első lépéseként az erőmű környezeti hatásait monitorozó megfigyelések adatait próbálják összesíteni és kiértékelni. fél azt várja, hogy előmozdítja a kétoldalú baráti kapcsolatok további elmélyítését. Zieleniec Jeszenszky- vel tárgyal majd, de fogadja őt Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök is. keleti rendezéssel kapcsolatos váratlan külföldi utazásával indokolta. A szóvivő elmondta, hogy Jeszenszky Géza útjára várhatóan szeptember utolsó harmadában kerül sor, de pontos dátumot nem említett. A látogatás elhalasztását a magyar Külügyminisztérium vezetése megértéssel fogadta — közölte Karaszin. Bili Clinton amerikai elnök szerdán elutasította a bosnyák államfő kérését, hogy az Egyesült Államok légicsapások kilátásba helyezésével kösse határidőhöz Szarajevó ostromgyűrűjének a feloldását. Közölte, hogy ha tisztességes megállapodás születik Genfben, az Egyesült Államok, ígéretéhez híven, kész békefenntartókat vezényelni Boszniába — ám csak akkor, ha az egységek NATO-pa- rancsnokság alá kerülnek. Ráadásul még egy, eddig nem említett feltételt szabott a csapatok kiküldésére: azt, hogy a Kongresszus előzetesen hagyja jóvá az amerikai szerepvállalást. Alija Izetbegovic a Fehér Házban megtartott találkozó után elmondta, hogy az amerikai vélemény az: WaBörtöntársaságok konferenciája A bűnözés rossz erkölcsi döntés, amire morális választ kell adni — mondta sajtótájékoztatóján Charles W. Colson, az Amerikai és Nemzetközi Börtön társaságok létrehozója és elnöke abból az alkalomból, hogy Varsóban a Magyar Börtöntársaságot felvették a Nemzetközi Börtöntársaságok Szervezetébe. Roszík Gábor országgyűlési képviselő, a Magyar Börtöntársaság elnöke elmondta, hogy a nemzetközi börtöntársaságok konferenciáján a börtönviseltek, a börtönlakók és hozzátartozóik gondozásáról tanácskoznak. shington „egyoldalúan” nem vállalkozhat légicsapásokra, ám NATO-keretek- ben azok elképzelhetőek. Az amerikai elnök érzékeltette, hogy határidők kiszabására csak a rendezési tárgyalások keretében van lehetőség. A bosnyák vezető mindazonáltal reményét fejezte ki: Washington latba fogja vetni óriási befolyását annak érdekében, hogy a boszniai muzulmánok méltányos javaslatokat kapjanak a rendezési tárgyalásokon. A belgrádi sajtó kárörömmel nyugtázta, hogy Alija Izetbegovic lényegében üres kézzel tér vissza amerikai útjáról. Megfigyelők mindamellett felhívják a figyelmet arra, hogy Izetbegovicnak siA kocsmában, a futballpá- lyán és egyebütt tanulnak a sári gyerekek, miután szüleik fellázadtak az ellen, hogy Pásztor Győző atya kisajátította az iskolát és bevezette a vallásoktatást — írta a The Guardian című brit lap tegnapi számában lan Traynor kelet-európai tudósító. Szerinte a sári iskolaháború szélsőséges, de jellegzetes tünete az egyházi befolyás terjedésének Magyarországon és más posztkommunista országokban. Kevés a jele annak, hogy a templomok látogatottsága növekednék a térségben. De az erős politikai lobbykerült ismét a boszniai muzulmánok helyzetére irányítani a közvélemény figyelmét, s ki tudta használni azt, hogy mintegy száz neves amerikai közéleti személyiség is az amerikai ígéretek beváltását sürgette Clinton elnökhöz küldött levelében. Horvátországi szerb szabadcsapatok tegnap hajnalban az általuk ellenőrzött területekről tüzérségi tüzet zúdítottak az úgynevezett fegyverszüneti vonal mentén fekvő Gospic és Otocac városokra. Boszniában Gomji Va- kuf és Vitéz körül heves tüzérségi párbajt vívtak egymással a muzulmán és hor- vát erők. Eszak-Boszniá- ban, a Száva völgyében, muzulmán és szerb gyalogsági erők csaptak össze. kon keresztül az egyházak nagy befolyást gyakorolnak az erkölcsi és a társadalmi napirendre az abortusztól a vallásoktatásig és a tv-sze- xig. Az egyházak visszakapják államosított tulajdonukat is, Magyarországon a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az emberek többsége helyesli az egyházi ingatlanok visszaadását, de nem a kórházakét és az iskolákét — írta a brit lap tudósítója. Az egyház növekvő társadalmi befolyása a jelek szerint népi gyanakvásba ütközik, amely néha valóságos ellenállásban tör ki — írta. A nagyvilág hírei Képviseleti irodát nyitott Moszkvában a Magyar Külkereskedelmi Bank oroszországi piaci jelenlétének erősítésére, amely a bank reményei szerint hozzájárulhat a két ország közötti forgalom fellendítéséhez. Az Öböl-háborúban részt vevő szövetséges katonák közül több mint négyezren egy titokzatos „Öböl- háború-tünetcsoport” nevű betegségben szenvednek, amit feltehetően iraki vegyi fegyver okozott. Rohamosan romlik az emberi jogok helyzete Irak északi és déli részében. Az Egyesült Államok, Nagy- Britannia, Franciaország és Oroszország ENSZ-kép- viseletének a vezetői közösen fejezték ki aggodalmukat iraki kollégájuknál. % Könnygáz bevetésével oszlatta fel csütörtökön a dél-koreai rendőrség azt a néhány száz fős, köveket dobáló tüntetőcsoportot, amely az Egyesült Államok kvangdzsui kulturális központjánál az amerikai csapatok távozását követelte. * Munkások és alkalmazottak milliói léptek sztrájkba Indiában tegnap a szakszervezetek felhívására, tiltakozásul a kormány gazdaságpolitikája ellen. A hatóságok rend- fenntartó erőket vezényelte a nagy ipari központok közelébe. ■H* Agyonlőttek 19 embert Johannesburg egyik feketék lakta elővárosában. A mészárlást mintegy tucatnyi fegyveres követte el, akik tüzet nyitottak a távolsági járatra váró tömegre. A halálos áldozatokon kívül 22 ember megsebesült. Egynapos látogatás Zieleniec Budapesten Az orosz fél kérésére Jeszenszky Géza később utazik A The Guardian írta Iskolaháború Sáriban VÉLEMÉNY Kegyelem a könyveknek! Rég lemondott fejedelmi rangjáról, tékák hűvös csöndjéről, bőrből szabott ruháiról, törvényerejű hatalmáról. Elegáns magánya amúgy sem illett a természetéhez, hiszen az emberek — minél több ember — társaságában érzi igazán jól magát. A könyvesboltok üveges vitrinjei mögül kilépett az utcai tülekedés kellős közepébe, fából ácsolt pavilonok, egyszerű árusító asztalok emberközelségébe. „Ponyvára” került, ami Ilosvai Selymes Péter óta nem is mindig értékvesztés. Szívesen vásárolok, még inkább szeretek nézelődni ezeknél a kicsi pavilonoknál. Az elegáns üzletekben a művek sem mindig tudják feloldani a kiszolgáló lányok fölényes idegenségét. Tekintetükből gyakran ezt olvasom ki: „Válassz már, fizess, és eredj innen! Unlak!” A pavilonok körül — oly kicsik, hogy ki kell teríteni a könyveket asztalokra, mint vásárokban a mézeskalácsot — szabadon válogathatok, lapozgathatok, a könyves csak a kíváncsiságomat, az érdeklődésemet ellenőrzi. Fél szemmel azért őrzi a „portékát”, mert nem bizonyos, hogy betűre éhes kisdiák akarja elcsenni valamelyik könyvet, és így már nem annyira bocsánatos bűn. Szerzőként is szívesen állingálok a pavilonoknál. Megérdeklődhetem, hogy fogy-e a könyvem, talán ellesem, hogy ki vásárolja. Nincs izgalmasabb ezeknél a rejtett ismerkedéseknél. A Deák tér és a Sütő utca találkozásánál áll egy ilyen pavilon, a Gondos Béla „birodalma”. Összesen 3 négyzetméteres faházikó, mégis egy világ fér el benne. Figyelem a gazdát, amint sürög-forog, hol itt, hol ott tűnik fel, árusít, új könyvszállítmányért lohol, amit saját oldaltáskájában „fuvaroz”, pontosan tájékozott minden új könyvről, sőt arról is, hogy a tizedik utcában lévő pavilonban mit lehet még kapni, ami nála már elfogyott. Magamban könyves embernek nevezem, különösen, hogy a tollat is kezébe veszi néha, útijegyzeteit olvashatom az egyik hetilapban. Összehasonlítás nélkül, pusztán a párhuzam okán, Nagy Lajos idéződik elém, aki kicsi könyvesboltjában ült, és két vásárló között újabb műveit írta. Mikó Imre gyakorolta volt ezt a szokást Kolozsvárott, boltos korszakában. Nagy Lajos legalább ült és nem állingált (Gondos Béla hová ülhetne le, legfennebb az „üzlet” elé, egy kicsi székre.) Nagy Lajos — talán — tulajdonos volt, ebből a biztonságból korholta a korabeli bizonytalanságot. Gondos Béla annyira bérlő, hogy bármikor az „utcára” kerülhet, a könyveivel együtt. Van-e elszomorítóbb egy „kilakoltatott” könyvesboltnál? Márpedig a profitéhség, a pénzhiány meg a kereskedelmi verseny kíméletlensége elérkezett a kicsiny pavilonok ajtajához. A Libri Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., vagyis a tulajdonos árverésen kíván túladni a könyvárudákon. Értem én jól, hogy kell a pénz a Librinek, a Vagyonügynökségnek, az államnak, mindenkinek kell a mi pénzünk, kisemberek pénze. A pavilonok bérlői bizonyára meg is vásárolnák a fabódékat, legalább vállalkozókká, modem lovagokká ütné őket manchesteri kapitalizmusunk. De itt a baj, a versennyel, a vállalkozással. A pavilonok árával. A Libri nyílt árverést hirdet október elejére, két menetben. Pályázhatik a vásáron bárki, ha lefizeti a bánatpénzt. Sorba állhat az eddigi könyves és mütyűrkék árusítója, a bóvlis, a gyors meggazdagodás reménylovagja, a szexbolt kikiáltója. Mindegyikük nagyobb eséllyel indul, mint a szegény, szerény könyves, akinek sok az ötlete, nagy a lelkesedése, de soványabb a pénztárcája. Megszámoltam: összesen 18 pavilon kerül árverésre a két licitálásban. Mi ez a nagy Budapest óriási kereskedelmi hálózatában? Akár a könyvesboltok seregéhez képest is? Pénzügyileg aligha nyom a latban. De a könyv barátai nagyon megszegényednének, ha holnap majd Shakespeare helyett gumi óvszert kínálnának nekik a pavilonok új, immár „törvényes” gazdái. Nem lehetne egyszer, bár egyetlen egyszer kivételt tenni a kapitalizmus farkasszabályai alól? Kikötni annyit, hogy az eddigi könyvpavilonokat csak könyvesek vásárolhassák meg? Éljen a vállalkozási érdek, éljen a profit, minden éljen, de azért mégse pusztuljon a könyv se. (Beke György)
