Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-09 / 210. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993., SZEPTEMBER 9., CSÜTÖRTÖK Fodor István a dabasi iskolavitáról Egy épületben békességben Megajándékozzák a fóti gyerekeket — Képviselő úr! Sokat foglalkoztat az a kérdés, miért Körösfői László MSZP-s képviselő interpellált a Dabas-Sá- ri iskola ügyében, holott ön a körzet képviselője. Egyáltalán mikor szerzett tudomást a konfliktusról, melyhez mérhető még aligha volt a térségben — kérdeztük Fodor István független országgyűlési honatyától. — Kezdettől fogva tudtam róla, Pásztor Győző kanonok-plébános úr még júniusban tájékoztatott. Ennek az volt a lényege, hogy a plébános úr már akkor felmérte, az ügy közel sem olyan egyszerű és kivihető, mint gondolta. Ezt követte a június elején megrendezett fórum, ahol én kifejtettem az álláspontomat. Nevezetesen azt, hogy a hangulatból — és indulatokból — következtetve, a szülők nincsenek kellően felkészítve egy ilyen nagy horderejű kérdésben a döntésre. Következésképpen a kép viselő-testület is várjon még a döntéssel. Nagy kár, hogy nem fogadták meg a tanácsomat. Ami a Körösfői képviselő úr interpellációját illeti, szerintem a dabas-sáriak ügye nem parlamenti ügy, hanem helyi politika, amit helyben kell megoldani. Minden olyan esemény, körülmény — például a túlméretezett nagy nyilvánosság — csak arra jó, hogy tovább tüzelje egymás ellen a feleket, felkorbácsolja a város kedélyét, s csökkentse a megoldás lehetőségét. Úgy ítélem meg, hogy nekem, mint képviselőnek egyetlen szerepem lehet ebben az áldatlan ügyben. Közvetíteni, békíteni. De ehhez az kell, hogy mindkét féllel beszélő viszonyban maradjak. — Mi az ön személyes véleménye az egyházi iskola alapításáról? — Az egyházi iskola alapításának gondolata csak elindítója volt a botránynak. Az kétségtelen, hogy a döntés előkészítése során figyelmen kívül hagytak egy olyan lényeges körülményt, hogy a települést zömében szlovákok lakják, akik a szlovák nyelvű oktatást igénylik. A jelenlegi helyzet kialakulásában döntő módon az játszott szerepet, hogy Dabas város képviselő-testiile- te már rég nincs beszélő viszonyban a lakossággal. Ennek egyenes következménye, hogy nem rendelkeznek kellő információval az egyházi iskola iránti igényéről. Sajnos nem először fordul elő, hogy amikor már teljesen nyilvánvalóvá válik egy-egy döntés helytelen volta, presztízskérdést csinálnak az ügyből, és nem hajlandók felülbírálni, korrigálni a hibás álláspontjukat. Különben az egyházi iskola alapítását nem tartom hibás döntésnek, csak az idő nem érett még meg Dabas-Sá- riban egy ilyen döntésre. — Lát-e kiutat a konfliktusból? — A vita tárgyát képező iskola a sári emberek téglajegyeiből, pénzéből és verejtékéből épült ezelőtt harminc évvel. Joguk van tehtá dönteni a sorsáról. Ebbe az iskolába ötszáz gyereket lehet oktatni. Meg lehetne osztani úgy az épületet, hogy mindenki elférjen. Azok is, akik igénylik, és azok is, akik nem kívánnak élni az egyházi oktatás lehetőségével. Ez az egyetlen megoldás. (matula) Kapunyitás (Folytatás az L oldalról.) Győrfi Judit tájékoztatójában kiemelte, hogy mivel az idei BNV-n részt vevő harminckét ország közül tíz csupán egy-egy kiállítóval képviselteti magát (a legtöbb cég — 27 — Görögországból érkezik), a vásárlátogatók főként hazai vállalatok termékeit nekinthetik meg az „ország legnagyobb kirakatában”. Az igazgató megemlítette azt is, hogy a magyar kiállítók nyolcvan százaléka budapesti vállalat, javarészt kft. A vidéki cégek húszszázalékos részvételi aránya rendkívül alacsony, de a gyér érdeklődés okait még a szakemberek sem ismerik. Elképzelhető, hogy közülük az egyik a különböző megyei központokban rendezett expók megerősödése. A BNV idején három szakkiállítást is megtekinthetnek az érdeklődők. Kilencedszer is lesz Interplay Expo, de két debütáló szakkiállítást és vásárt is rendeznek. Az Otthon címet viselő bútor és textilbemutató, valamint a Kép és Hang című szórakoztató elektronikai termékeket felvonultató kiállítás és vásár a rendezők reményei szerint sokakat vonz majd a pavilonvárosba. Azért, hogy az érdeklődőket a magas belépődíjak ne riasz- szák el, többfajta kedvezelőtt a BNV ményt is biztosítanak a BNV szervezői. A százötven forintos napijegy mellett váltható úgynevezett dupla belépő is, amellyel kétszáznyolcvan forintért két alkalommal lehet a vásárt megtekinteni. A családi belépő (két felnőtt és két gyerek részére váltható) háromszáz forintba kerül. A MÁV ötvenszázalékos kedvezményt nyújt a BNV-re utazó vidékieknek, akik a főbejáratnál és a MÁV-pavilonban érvényesíthetik majd a jegyeiket. Győrfi Judit arról is beszámolt, hogy pénteken a fóti gyermekvárosból érkező vendégeket fogadnak. Az ünnepélyes kapunyitás után a gyerekeket a D pavilonban kialakított Disney-standhoz kalauzolják és megajándékozzák őket. Andics Alpár főtanácsos a szeptember 15-i alkotók napjának programját ismertette. Elmondta, hogy a korábban meghirdetett Ipari Formatervezési Pályázat díjainak átadása lesz a fő esemény. A sajtótájékoztató végén Sütő Kálmán, az MTESZ díj- bizottságának elnöke átadta az idei BNV-nagydíjakat. Összesen nyolc termék gyártói kaptak oklevelet, a Buda- lakk-Titán Festékgyártó Kft. képviselője kettőt is átvehetett. (r. z.) Helyesbítés: lapunk tegnapi számának ötödik oldalán tudósítást közöltünk, Új néven a börzsönyi telefonfejlesztésért címmel. Györffy Ernő, a Börzsöny Com. Magyar—amerikai Telekommunikációs Részvénytársaság ügyvezető igazgatója ezzel kapcsolatban egy téves mondat miatt helyreigazítást kért. Nem került ugyanis határozatba az, hogy a társaság koncessziós pályázatának elnyerése után az ügyvezető a vezérigazgató címet használhatja. Ez csak Alpári György elnök fejtegetése volt a határozathozatal előtt. A lelki egészségre is nevelnek Kevesebb pótlék a magasjövedelmüeknek? (Folytatás az I. oldalról Csupán a tornatermek száma háromszázzal gyarapodott, s ugyanezen idő alatt megépült mintegy 200 gimnáziumi, s ezernél is több általános iskolai tanterem. Ezt a fejlődést szolgálja az az immár két esztendeje létező húr mánpolitikai kabinet is, mely — mint politikai döntéselőkészítő és döntéshozó testület — a legkülönfélébb szaktárcák illetékeseinek az összehangolt munkája eredményeképpen több hosszú távú stratégiai elképzelést és programot hozott már tető alá és terjesztett a kormány elé. Az említett sorból is kiemelkedik a foglalkoztatáspolitikai, a közoktatási és a még készülő, a fogyatékosok gondozásával foglalkozó törvény, a nemzeti mozgásprogram, egy egészségnevelési tantárgy s nem utolsósorban egy speciális, a térségi humánerőforrások felkutatását célzó koncepció — zárta a sort a politikai államtitkár. A rövid bevezető után a szakújságírók kérdéseire válaszolt Pusztai Erzsébet. így került szóba a meglévő szociális ellátó rendszer jövője, a családi pótlék megváltoztatására irányuló szándék, az államtitkár által is említett új egészségnevelési tantárgy főbb célkitűzése. Pusztai Erzsébet elmondta, hogy a tárca határozottan készül a jelenlegi ellátó rendszerek átalakítására, mivel azt — elsősorban a jövedelmi viszonyok ellenőrizhetetlensége miatt — nem tartja megfelelőnek. — Bár még sok elképzelés vár megvitatásra a szociális ellátó rendszer, illetve a megkéső családi pótlék szisztémájának átalakításáról, azt már most leszögezhetjük: nem lehet egyformán osztani a sok- gyermekesek, s az alacsonyjö- vedelműek, a kevesebb utódot vállalók, s a magasabb fizetéssel rendelkezők között. Úgy látjuk, hogy éppen az eddig elfogadható körülmények között élő középrétegek, azoknak is az alsó része, süly- lyed le folyamatosan a létminimum szintjére, ugyanakkor hangsúlyozom — mondta Pusztai Erzsébet — ez a limit nem jelent nyomorszintet: a létminimum a mindenkori átlagos megélhetési szintet fejezi ki a számok nyelvén. A szociális ellátó rendszernek az a feladata, hogy azokat a rétegeket segítse, akik egyrészről a legtöbbet vállalják magukra a társadalmi terhekből, másrészről — éppen az említett anyagi nehézségeik miatt — napról napra bizonytalanabb életkörülmények között élnek. A családi pótlék megváltoztatásáról egyelőre csak any- nyit tudott elmondani az államtitkár, hogy az eddig beterjesztett változatok közül a legelfogadhatóbbnak az tűnik, amely a gyermekek életkorát venné alapul e szociális támogatás mértékeként. — Hogyan lehet mérsékelni a hazai gyógyszerfogyasztást, akkor, amikor a kínálat a patikákban napról napra nő, illetve hogyan segíthet az orvos a szociálisan hátrányos betegein, ha maga sem ismeri e készítmények — esetleg az egyenrangú szerek — közötti árkülönbségeket — kérdezte lapunk munkatársa az államtitkárt. Pusztai Erzsébet válaszában elmondta, hogy e téren a szaktárca leginkább az orvosok kezdeményezőkészségére számít. — Ma már, amikor mindennek ára van — fejtette ki, nem mindegy mit és mennyit ír fel a gyógyító szakember a betegnek. Alapvető szemlélet- váltást vár a tárca az orvosoktól: olyat, melyben a takarékos s célirányú gyógyszerfogyasztás a mainál is jóval be- tegfüggőbb legyen. Több újságíró is rákérdezett a tájékoztatón az egészségnevelési tantárgyra, melyről elhangzott: már része a nemzeti alaptantervnek. — Első osztálytól a középiskola végéig tervezzük — természetesen korosztályokra s az alakuló gyermeki értékrendre tekintettel — felépíteni ezt az új komplex tantárgyat. Az lesz a fő célja, hogy már a legkisebb korban is ráirányítsa a gyermekek figyelmét az eddig elhallgatott mentálhigiéné, a lelki egészség, a családi élet fontosságára. (mailár) Megkérdeztük Miért nem lesz privatizációs iroda a megyében? A napokban nyílt meg Veszprémben az Állami Vagyonügynökség megyei ügyfélszolgálati irodája. A későbbiekben minden megyében sor kerül egy ugyanilyen iroda felállítására, hogy a privatizációval kapcsolatos információkért ezentúl ne kelljen a fővárosba utazniuk az érdeklődőknek. Pest megyét viszont továbbra is a budapesti központ fogja kiszolgálni. Ez a döntés nem érinti-e hátrányosan megyénk lakosait? — kérdeztük Szabó Mónikától, az Állami Vagyonügynökség sajtóigazgatóságának munkatársától. Egy évvel ezelőtt nyílt meg az első információs iroda a Vagyonügynökség épületében, és mivel ez igen sikeres elképzelésnek bizonyult, ez adta az ötletet arra, hogy az ország tizennyolc megyéjében szintén nyissunk ilyen irodát. A Pest megyeieket eddig is a budapesti központ szolgálta ki, és ez ezentúl is így lesz. Nem lenne értelme egy külön Pest megyei irodát felállítani, hiszen az is Budapesten lenne. A döntés azért nem érinti hátrányosan a Pest megyei lakosokat, mert az információk a központi irodából fognak eljutni a megyékbe egy számítógépes rendszeren keresztül. Mivel elegendő munkatárs dolgozik a központi irodában, ezért sem a Pest megyeieknek, sem a budapestieknek nem kell sorban állniuk azért, hogy választ kapjanak az őket érdeklő kérdésekre. Az Állami Vagyonügynökség Pozsonyi úti székházában lévő irodánkban reggel nyolctól délután negyed ötig várják az érdeklődőket munkatársaink, akik napra kész információkat adnak az ország minden lakosának a privatizációval kapcsolatban. H. Cs. Egyetemisták Szentendrén „Azért megye a megye, hogy menjünk benne” (Folytatás az 1. oldalról) A fiatalokkal beszélgetve kiderült, hogy van aki már harmadszor jár itt, szívesen jönnek a táborba, hiszen — a rengeteg élményen kívül — olyan információs csomagot, annyi tudást gyűjtenek, amiből építkezni, amire alapozni lehet. És továbbadni az otthoniaknak. Ötletekkel is gyarapodnak. No, és betekintenek az aktuális magyar politikai életbe, hiszen az előadók sorában találjuk Jeszenszky Géza külügyminisztert, Boross Péter belügyminisztert, Für Lajos honvédelmi minisztert, Orbán Viktort, a Fidesz elnökét. Kádár Béla külgazdasági minisztert vagy Lengyel László politológust. A Rákóczi Szövetség elnöke, Halzl József szerint a tábor alapvető célja hozzájárulni a határon túli szellemi elit képzéséhez. A magyar közélet és szellemi élet olyan személyiségeit igyekeznek megnyerni az előadások megtartására, akik tájékoztatni tudják a fiatalokat a jelenlegi magyar politikai helyzetről. A Rákóczi Szövetség, s így rendezvényeik is pártoktól függetlenek. Katona Tamás kérdésünkre elmondta, hogy nagyon kedveli ezeket a találkozási lehetőségeket a fiatalokkal: — Tavaly is voltam itt és ha hívnak jövőre is jövök. Régen kevés olyan Csemadok-tá- bor volt, ahol nem lettünk volna ott. Az utóbbi időben egyet mulasztottam el, és nagyon sajnálom: az abroncspusztait. Találkozni kell, fontos a párbeszéd. Mint egyetemi oktatónak, nagyon sokat jelent számomra ha értelmes fiatalok társaságában lehetek, mint politikusnak pedig kell az állandó kapocs a társadalomhoz, amely igazán a párbeszédeken keresztül erősödik. Szeretem járni a vidéket, ma még máshova is megyek, hiszen azért megye a megye, hogy menjünk, régen pedig volt a járás, hogy járjunk benne. Hát én igyekszem... Bartos Csilla Közülük többen visszajárok Szentendrére Hancsovszki János felvétele
