Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-09 / 210. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993., SZEPTEMBER 9., CSÜTÖRTÖK Fodor István a dabasi iskolavitáról Egy épületben békességben Megajándékozzák a fóti gyerekeket — Képviselő úr! Sokat foglal­koztat az a kérdés, miért Kö­rösfői László MSZP-s képvi­selő interpellált a Dabas-Sá- ri iskola ügyében, holott ön a körzet képviselője. Egyálta­lán mikor szerzett tudomást a konfliktusról, melyhez mérhe­tő még aligha volt a térség­ben — kérdeztük Fodor Ist­ván független országgyűlési honatyától. — Kezdettől fogva tudtam róla, Pásztor Győző kano­nok-plébános úr még június­ban tájékoztatott. Ennek az volt a lényege, hogy a plébá­nos úr már akkor felmérte, az ügy közel sem olyan egysze­rű és kivihető, mint gondolta. Ezt követte a június elején megrendezett fórum, ahol én kifejtettem az álláspontomat. Nevezetesen azt, hogy a han­gulatból — és indulatokból — következtetve, a szülők nincsenek kellően felkészítve egy ilyen nagy horderejű kér­désben a döntésre. Követke­zésképpen a kép viselő-testü­let is várjon még a döntéssel. Nagy kár, hogy nem fogad­ták meg a tanácsomat. Ami a Körösfői képviselő úr interpellációját illeti, sze­rintem a dabas-sáriak ügye nem parlamenti ügy, hanem helyi politika, amit helyben kell megoldani. Minden olyan esemény, körülmény — például a túlméretezett nagy nyilvánosság — csak arra jó, hogy tovább tüzelje egymás ellen a feleket, felkor­bácsolja a város kedélyét, s csökkentse a megoldás lehető­ségét. Úgy ítélem meg, hogy nekem, mint képviselőnek egyetlen szerepem lehet eb­ben az áldatlan ügyben. Köz­vetíteni, békíteni. De ehhez az kell, hogy mindkét féllel beszélő viszonyban maradjak. — Mi az ön személyes véle­ménye az egyházi iskola ala­pításáról? — Az egyházi iskola alapí­tásának gondolata csak elindí­tója volt a botránynak. Az két­ségtelen, hogy a döntés előké­szítése során figyelmen kívül hagytak egy olyan lényeges körülményt, hogy a települést zömében szlovákok lakják, akik a szlovák nyelvű okta­tást igénylik. A jelenlegi hely­zet kialakulásában döntő mó­don az játszott szerepet, hogy Dabas város képviselő-testiile- te már rég nincs beszélő vi­szonyban a lakossággal. En­nek egyenes következménye, hogy nem rendelkeznek kellő információval az egyházi isko­la iránti igényéről. Sajnos nem először fordul elő, hogy amikor már teljesen nyilván­valóvá válik egy-egy döntés helytelen volta, presztízskér­dést csinálnak az ügyből, és nem hajlandók felülbírálni, korrigálni a hibás álláspontju­kat. Különben az egyházi is­kola alapítását nem tartom hi­bás döntésnek, csak az idő nem érett még meg Dabas-Sá- riban egy ilyen döntésre. — Lát-e kiutat a konfliktus­ból? — A vita tárgyát képező is­kola a sári emberek téglaje­gyeiből, pénzéből és verejté­kéből épült ezelőtt harminc évvel. Joguk van tehtá dönte­ni a sorsáról. Ebbe az iskolá­ba ötszáz gyereket lehet oktat­ni. Meg lehetne osztani úgy az épületet, hogy mindenki el­férjen. Azok is, akik igény­lik, és azok is, akik nem kí­vánnak élni az egyházi okta­tás lehetőségével. Ez az egyetlen megoldás. (matula) Kapunyitás (Folytatás az L oldalról.) Győrfi Judit tájékoztatójá­ban kiemelte, hogy mivel az idei BNV-n részt vevő har­minckét ország közül tíz csu­pán egy-egy kiállítóval képvi­selteti magát (a legtöbb cég — 27 — Görögországból ér­kezik), a vásárlátogatók fő­ként hazai vállalatok terméke­it nekinthetik meg az „ország legnagyobb kirakatában”. Az igazgató megemlítette azt is, hogy a magyar kiállítók nyolcvan százaléka budapesti vállalat, javarészt kft. A vidé­ki cégek húszszázalékos rész­vételi aránya rendkívül ala­csony, de a gyér érdeklődés okait még a szakemberek sem ismerik. Elképzelhető, hogy közülük az egyik a kü­lönböző megyei központok­ban rendezett expók megerő­södése. A BNV idején három szakkiállítást is megtekint­hetnek az érdeklődők. Kilen­cedszer is lesz Interplay Ex­po, de két debütáló szakkiál­lítást és vásárt is rendeznek. Az Otthon címet viselő bú­tor és textilbemutató, vala­mint a Kép és Hang című szórakoztató elektronikai ter­mékeket felvonultató kiállí­tás és vásár a rendezők remé­nyei szerint sokakat vonz majd a pavilonvárosba. Azért, hogy az érdeklődőket a magas belépődíjak ne riasz- szák el, többfajta kedvez­előtt a BNV ményt is biztosítanak a BNV szervezői. A százöt­ven forintos napijegy mel­lett váltható úgynevezett dupla belépő is, amellyel két­száznyolcvan forintért két al­kalommal lehet a vásárt meg­tekinteni. A családi belépő (két felnőtt és két gyerek ré­szére váltható) háromszáz fo­rintba kerül. A MÁV ötven­százalékos kedvezményt nyújt a BNV-re utazó vidéki­eknek, akik a főbejáratnál és a MÁV-pavilonban érvénye­síthetik majd a jegyeiket. Győrfi Judit arról is beszá­molt, hogy pénteken a fóti gyermekvárosból érkező ven­dégeket fogadnak. Az ünne­pélyes kapunyitás után a gye­rekeket a D pavilonban ki­alakított Disney-standhoz ka­lauzolják és megajándékoz­zák őket. Andics Alpár főtanácsos a szeptember 15-i alkotók nap­jának programját ismertette. Elmondta, hogy a korábban meghirdetett Ipari Formater­vezési Pályázat díjainak át­adása lesz a fő esemény. A sajtótájékoztató végén Sütő Kálmán, az MTESZ díj- bizottságának elnöke átadta az idei BNV-nagydíjakat. Összesen nyolc termék gyár­tói kaptak oklevelet, a Buda- lakk-Titán Festékgyártó Kft. képviselője kettőt is átvehe­tett. (r. z.) Helyesbítés: lapunk tegnapi számának ötödik oldalán tudósí­tást közöltünk, Új néven a börzsönyi telefonfejlesztésért cím­mel. Györffy Ernő, a Börzsöny Com. Magyar—amerikai Tele­kommunikációs Részvénytársaság ügyvezető igazgatója ezzel kapcsolatban egy téves mondat miatt helyreigazítást kért. Nem került ugyanis határozatba az, hogy a társaság koncessziós pá­lyázatának elnyerése után az ügyvezető a vezérigazgató címet használhatja. Ez csak Alpári György elnök fejtegetése volt a határozathozatal előtt. A lelki egészségre is nevelnek Kevesebb pótlék a magasjövedelmüeknek? (Folytatás az I. oldalról Csupán a tornatermek szá­ma háromszázzal gyarapo­dott, s ugyanezen idő alatt megépült mintegy 200 gimná­ziumi, s ezernél is több általá­nos iskolai tanterem. Ezt a fejlődést szolgálja az az im­már két esztendeje létező húr mánpolitikai kabinet is, mely — mint politikai döntéselőké­szítő és döntéshozó testület — a legkülönfélébb szaktár­cák illetékeseinek az össze­hangolt munkája eredménye­képpen több hosszú távú stra­tégiai elképzelést és progra­mot hozott már tető alá és ter­jesztett a kormány elé. Az említett sorból is kiemelke­dik a foglalkoztatáspolitikai, a közoktatási és a még készü­lő, a fogyatékosok gondozásá­val foglalkozó törvény, a nem­zeti mozgásprogram, egy egészségnevelési tantárgy s nem utolsósorban egy speciá­lis, a térségi humánerőforrá­sok felkutatását célzó koncep­ció — zárta a sort a politikai államtitkár. A rövid bevezető után a szakújságírók kérdéseire vála­szolt Pusztai Erzsébet. így ke­rült szóba a meglévő szoci­ális ellátó rendszer jövője, a családi pótlék megváltoztatá­sára irányuló szándék, az ál­lamtitkár által is említett új egészségnevelési tantárgy főbb célkitűzése. Pusztai Er­zsébet elmondta, hogy a tár­ca határozottan készül a jelen­legi ellátó rendszerek átalakí­tására, mivel azt — elsősor­ban a jövedelmi viszonyok el­lenőrizhetetlensége miatt — nem tartja megfelelőnek. — Bár még sok elképzelés vár megvitatásra a szociális ellátó rendszer, illetve a meg­késő családi pótlék szisztémá­jának átalakításáról, azt már most leszögezhetjük: nem le­het egyformán osztani a sok- gyermekesek, s az alacsonyjö- vedelműek, a kevesebb utó­dot vállalók, s a magasabb fi­zetéssel rendelkezők között. Úgy látjuk, hogy éppen az ed­dig elfogadható körülmények között élő középrétegek, azoknak is az alsó része, süly- lyed le folyamatosan a létmi­nimum szintjére, ugyanakkor hangsúlyozom — mondta Pusztai Erzsébet — ez a limit nem jelent nyomorszintet: a létminimum a mindenkori át­lagos megélhetési szintet feje­zi ki a számok nyelvén. A szo­ciális ellátó rendszernek az a feladata, hogy azokat a réte­geket segítse, akik egyrészről a legtöbbet vállalják maguk­ra a társadalmi terhekből, másrészről — éppen az emlí­tett anyagi nehézségeik miatt — napról napra bizonytala­nabb életkörülmények között élnek. A családi pótlék megvál­toztatásáról egyelőre csak any- nyit tudott elmondani az ál­lamtitkár, hogy az eddig be­terjesztett változatok közül a legelfogadhatóbbnak az tű­nik, amely a gyermekek élet­korát venné alapul e szociális támogatás mértékeként. — Hogyan lehet mérsékel­ni a hazai gyógyszerfogyasz­tást, akkor, amikor a kínálat a patikákban napról napra nő, illetve hogyan segíthet az orvos a szociálisan hátrá­nyos betegein, ha maga sem ismeri e készítmények — eset­leg az egyenrangú szerek — közötti árkülönbségeket — kérdezte lapunk munkatársa az államtitkárt. Pusztai Erzsébet válaszá­ban elmondta, hogy e téren a szaktárca leginkább az orvo­sok kezdeményezőkészségé­re számít. — Ma már, amikor min­dennek ára van — fejtette ki, nem mindegy mit és mennyit ír fel a gyógyító szakember a betegnek. Alapvető szemlélet- váltást vár a tárca az orvosok­tól: olyat, melyben a takaré­kos s célirányú gyógyszerfo­gyasztás a mainál is jóval be- tegfüggőbb legyen. Több újságíró is rákérde­zett a tájékoztatón az egész­ségnevelési tantárgyra, mely­ről elhangzott: már része a nemzeti alaptantervnek. — Első osztálytól a közép­iskola végéig tervezzük — természetesen korosztályok­ra s az alakuló gyermeki ér­tékrendre tekintettel — fel­építeni ezt az új komplex tan­tárgyat. Az lesz a fő célja, hogy már a legkisebb kor­ban is ráirányítsa a gyerme­kek figyelmét az eddig elhall­gatott mentálhigiéné, a lelki egészség, a családi élet fon­tosságára. (mailár) Megkérdeztük Miért nem lesz privatizációs iroda a megyében? A napokban nyílt meg Veszprémben az Állami Vagyon­ügynökség megyei ügyfélszolgálati irodája. A későbbiek­ben minden megyében sor kerül egy ugyanilyen iroda felállítására, hogy a privatizációval kapcsolatos infor­mációkért ezentúl ne kelljen a fővárosba utazniuk az ér­deklődőknek. Pest megyét viszont továbbra is a buda­pesti központ fogja kiszolgálni. Ez a döntés nem érinti-e hátrányosan megyénk lakosait? — kérdeztük Szabó Mónikától, az Állami Vagyonügynökség sajtó­igazgatóságának munkatársától. Egy évvel ezelőtt nyílt meg az első információs iroda a Vagyonügynökség épületé­ben, és mivel ez igen sikeres elképzelésnek bizonyult, ez adta az ötletet arra, hogy az ország tizennyolc megyéjé­ben szintén nyissunk ilyen irodát. A Pest megyeieket eddig is a budapesti központ szolgálta ki, és ez ezentúl is így lesz. Nem lenne értelme egy külön Pest megyei iro­dát felállítani, hiszen az is Budapesten lenne. A döntés azért nem érinti hátrányosan a Pest megyei lakosokat, mert az információk a köz­ponti irodából fognak eljutni a megyékbe egy számítógé­pes rendszeren keresztül. Mi­vel elegendő munkatárs dol­gozik a központi irodában, ezért sem a Pest megyeiek­nek, sem a budapestieknek nem kell sorban állniuk azért, hogy választ kapjanak az őket érdeklő kérdésekre. Az Állami Vagyonügynök­ség Pozsonyi úti székházá­ban lévő irodánkban reggel nyolctól délután negyed ötig várják az érdeklődőket mun­katársaink, akik napra kész információkat adnak az or­szág minden lakosának a pri­vatizációval kapcsolatban. H. Cs. Egyetemisták Szentendrén „Azért megye a megye, hogy menjünk benne” (Folytatás az 1. oldalról) A fiatalokkal beszélgetve kiderült, hogy van aki már har­madszor jár itt, szívesen jön­nek a táborba, hiszen — a ren­geteg élményen kívül — olyan információs csomagot, annyi tudást gyűjtenek, ami­ből építkezni, amire alapozni lehet. És továbbadni az ottho­niaknak. Ötletekkel is gyara­podnak. No, és betekintenek az aktuális magyar politikai életbe, hiszen az előadók sorá­ban találjuk Jeszenszky Géza külügyminisztert, Boross Pé­ter belügyminisztert, Für La­jos honvédelmi minisztert, Or­bán Viktort, a Fidesz elnökét. Kádár Béla külgazdasági mi­nisztert vagy Lengyel László politológust. A Rákóczi Szövetség elnö­ke, Halzl József szerint a tá­bor alapvető célja hozzájárul­ni a határon túli szellemi elit képzéséhez. A magyar köz­élet és szellemi élet olyan sze­mélyiségeit igyekeznek meg­nyerni az előadások megtartá­sára, akik tájékoztatni tudják a fiatalokat a jelenlegi magyar politikai helyzetről. A Rákóczi Szövetség, s így rendezvénye­ik is pártoktól függetlenek. Katona Tamás kérdésünkre elmondta, hogy nagyon kedve­li ezeket a találkozási lehetősé­geket a fiatalokkal: — Tavaly is voltam itt és ha hívnak jövőre is jövök. Ré­gen kevés olyan Csemadok-tá- bor volt, ahol nem lettünk vol­na ott. Az utóbbi időben egyet mulasztottam el, és nagyon sajnálom: az abroncspusztait. Találkozni kell, fontos a pár­beszéd. Mint egyetemi oktató­nak, nagyon sokat jelent szá­momra ha értelmes fiatalok társaságában lehetek, mint po­litikusnak pedig kell az állan­dó kapocs a társadalomhoz, amely igazán a párbeszéde­ken keresztül erősödik. Szere­tem járni a vidéket, ma még máshova is megyek, hiszen azért megye a megye, hogy menjünk, régen pedig volt a járás, hogy járjunk benne. Hát én igyekszem... Bartos Csilla Közülük többen visszajárok Szentendrére Hancsovszki János felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents