Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-09 / 210. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. SZEPTEMBER 9., CSÜTÖRTÖK A metropolis közelében Brikett készül a csempészett kávéból? Vállalkozókat keresnek a gyógyfürdő' építéséhez Elpárolognak, szétcsordogálnak kincset érő, gyógyító vizeink. A termál- források pénzforrássá is válhatnának, korszerű fürdők kiépítése révén jól fizető vendégeket csábítanának, esetleg lakásokat fűtenének, üvegházakat melegítenének. Csak előbb pénzt kellene szerezni a beruházásra. Korábban meg, ha volt is pénz, fel kellett volna ismerni* a hasznos befektetés lehetőségeit. Gödön például már majdnem egy évtizede felismerték, hogy a 2-es számú, hatalmas bel- és külföldi forgalmat lebonyolító főútvonal mentén mekkora előnye lehet a termálkincs feltárásának. A teljes feltárásra ugyan nem volt soha elég pénz, nem akadt tehetős vállalkozó, de fúrtak egy igen bővizű kutat. Aztán épült egy medence, melyben harminc fokos meleg víz gyógyítja az ízületi bán- talmakban szenvedőket, a reumás öregeket. Nem nyilvánították még ugyan gyógyfürdőnek, de mindenki mondja, aki ott járt és kúrálta magát a vízben, hogy igenis gyógyít az. Ehhez épült később a gyermekmedence, aztán az uszoda, mindig guberált forintokból, mindig közérdekből történő ügyeskedés révén, ahogy az nálunk szokás. A helybeliek érdeke, hogy legyen egy községi strand, tanulhassanak meg úszni itt a dunamen- ti község apróságai még időben, ha már a folyó vizében nem úszhatnak, mert mérges vegyületek szennyezik látszólag tiszta vizét. Egyezik az érdekük a környékbeli település lakóinak is. Ezért látjuk itt nyaranta például a dunakeszi iskolásokat. Az úszásoktatáshoz járulhatna még a gyógyítás, akár tudományosan, szakszerűen, de egy ilyen cél eléréséhez sem Gödnek, sem a környék településeinek nincs elég anyagi tehetsége. Gondoltak tehát egy nagyot. Gondolkodásukkal nem is szakadtak el a földtől, amikor azt feltételezték: az ország, de legalábbis a világváros érdeke az, hogy itt, a metropolishoz közel épüljön ki egy gyógyfürdő. Szorgalmazta ezt Faragó László önkormányzati képviselő, a szociális és jóléti bizottság elnöke, Szinai József jegyző, Ily és Gizella alpolgármester, s nem különben, a Gödön lakó Szabó Gábor, a Dunakeszi Szakorvosi Rendelő Intézet reumatológiai osztályának főorvosa. A napokban a helyszínen szemlélődtek és a községházán tárgyaltak Baksa Ágnessel, az Országos Társadalombiztosítási Igazgatóság csoportvezető főorvosával, főtanácsossal, a téma szakértőjével. Itt derült ki: a beutalt betegek költségét vállalja, ha van hol vállalnia, de beruházásra nem vállalkozik. Ha van fürdő, legyen fölötte fedél télire, ha csak felfújható gumisátor is. Legyen infrastruktúra, vegyék körül olyan vállalkozások, melyek hozzák a nyereséget, s kiegyenlítik a többnyire mindig veszteséges fürdők költségeit — ajánlotta. Fantázia és jelentkezők kérdése, mikor, mit lehet ezért tenni. A főorvosasszony megígérte: tájékozódik az országban. Segít a tanácsaival, szívesen vállal közvetítő szerepet, de többet nem. (kovács) Terepszemle Csörögön Korszerűsíteni a hulladéklerakót A csörögi hulladéklerakó telepen ezen a nyáron kétszer is tűz keletkezett. Rengeteg lakossági bejelentés érkezett a telepkezelő Kommunális Kft. tulajdonosához, a váci önkormányzathoz, azzal a panasszal, hogy a füstölgő szemét bűzét a szél a település felé viszi. A városfejlesztési és környezetvédelmi bizottság tagjai épp ezért nemrégiben terepszemlét tartottak, s ennek során a Kommunális Kft. válaszolt a képviselők kérdéseire, a tisztiorvosi szolgálat pedig jelentést írt a helyzetről. A csörögi hulladéklerakóval kapcsolatos problémák nem új keletűek. Evek óta, a vélt hanyag kezelés számlájára írják a csöröglek, ha a településen elszaporodnak a legyek, vagy patkányok tűnnek fel. Ugyanakkor időnként avác- hartyániak is panaszkodnak, mert ha az uralkodó szélirány megváltozik, feléjük is érezhetők a telepről érkező kellemetlen szagok. Ez egy erdőnek köszönhetően csak ritkán fordul elő, a fák ugyanis bizonyítottan tisztítják a levegőt. Ennek ellenére az idén nyáron fellobbant két tűz eloltását követő utófüstölgés szagát még vácdukai, vác- hartyáni panaszosok is érezték. A váci önkormányzat tehát úgy döntött, hogy ellenőrizni kell a technológiai előírások betartását, s ha van lehetőség módosításra, azt javasolni kell. Vácy Károly, a bizottság elnöke kérdésünkre elmondta, hogy a büntetést nem tartják indokoltnak, mivel a jelenlegi földtaka- rásos technológiát a Kommunális Kft. megfelelő módon alkalmazza. A tisztiorvosi jelentés alapján és a terepszemle során a bizottság tagjai kerítéspótlásra szólították fel a telep kezelőit. Erre azért van szükség, mert hosszú ideje 15-20 guberáló és családtagjaik rendszeresen gyűjtik a még használható szemetet a telepen. Mivel „zsákmányukat” hazacipelik, részben ők is felelősök lehetenek a gondokért. Azokkal a lakossági bejelentésekkel kapcsolatban, amelyek a legyek időnkénti invázióját, patkányok feltűnését a hulladéklerakó kezelőinek számlájára írják, Vácy Károly elmondta, nem nyert bizonyítást. Az persze tagadhatatlan, hogy a mostani technológiánál — amikor is egy-egy újabb szemétréteget földdel takarnak be — van biztonságosabb és gazdaságosabb. Tapasztalatok szerint földrétegek nélkül a szemét jobban tömöríthető, ha tüskés hengerrel felszerelt dózerekkel sűrűn megtapossák. Ezzel a módszerrel el lehet érni, hogy a levegő kiszoruljon a rétegek közül, a legyek pondrói megfulladjanak, s a nehéz gépek még a patkányok járatait is eltüntessék. A gazdaságosság oldaláról nézve ez a technológia azért előnyösebb, mert nincs szükség hozzá földre, s a hasznosítható biogáz is nagyobb mennyiségben termelődik. A bizottság javasolta a Kommunális Kft.-nek a technológia megváltoztatását. A váci képviselő-testület a jövő héten visszatér az ügyre, ülésének napirendi pontjai között szerepel a bizottsági tagok beszámolójának meghallgatása is. (r. z.) Nagy halak a vámosok hálójában Az utcai árusok nem tűntek el a forgalmas főútvonalakról, de a kínálatuk megváltozott. Ajánlanak cipőt, ruhát, edényt, néhány hetes kutya- kölyköt és más egyebet, de az asztalaikra kirakva már nem látható szeszesital, kávé és cigaretta. A július elsején életbe lépett jövedéki törvény szigorúan szabályozza az élvezeti cikkek árusítását. Illegális értékesítésük esetén ugyanis ezeket elkobozzák, megsemmisítik, s emellett büntetést is fizet az árus és a vevő egyaránt. Az ellenőrzés tapasztalatairól és a lefoglalt készletek további sorsáról kérdeztem Nagy Lajos alezredest, a Vám és Pénzügyőrség Pest—Fejér és Nógrád megyei parancsnokát. Guruló kereskedelem — A törvény szigorú, de akad-e aki kijátssza? — A rendőrséggel és a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséggel közös ellenőrzéseinken azt tapasztaljuk, hogy mióta a törvény életbe lépett, némelyek a „guruló kereskedelemmel” próbálkoznak. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy teherautóról árulják kartonszámra a tiltott cikkeket. Pár perc alatt lebonyolítják az üzletet, azután továbbhajtanak. Bejelentéseket kapunk erről, hiszen az engedéllyel rendelkező kereskedők üzletét erősen rontja a nem adózó, ezért olcsóbban árusító konkurencia. Más lapra tartozik, hogy a vevő sokszor hamisított, olykor az egészségre is ártalmas lőrét vásárol a csempészektől. Jön az úthenger — Nagy halak is horogra akadnak az ellenőrzéseken? — Felderítettünk egy szeszcsempész kft.-t, amely hamis bélyegzővel dolgozott. Kiderült, hogy a bélyegzőjükön szereplő pomázi címen nincs semmiféle cég... Lefoglaltunk a Hungarorin- gen egy kamionnyi mennyiségű nyugati márkájú sört, dobozokban és háromdecis üvegekben. Ennek a szállítmánynak az értéke egymillió forint. Az árut elkoboztuk, a raktárunkba szállítottuk. Az eljárás eddig megegyezik a korábbival, de ami a továbbiakat illeti, a törvény úgy rendelkezik, hogy ezeket a cikkeket meg kell semmisíteni. Azelőtt mód nyílt arra, hogy bevizsgálás és újrafeldolgozás után az állami kereskedelemben értékesítsék. — Hogyan történik a megsemmisítés? — Számunkra óriási problémát jelent, hiszen a tele sörösüvegeket például csak úthengerrel lehetne összetörni, mint ahogy az a kalózkazettákkal történt. Több tonnányi elkobzott kávé is van a raktárainkban, amivel nem tudjuk mi lesz. Tárgyaltunk néhány céggel, egyelőre elméleti kérdésként arról, hogy brikettnek lehetne feldolgozni. A megsemmisítésnek ez a formája nekünk tetemes költséget jelentene, éppúgy mint a sörösüvegeket úthengerrel ösz- szetöretni. — Ezek kirívóan pazarló megoldások lennének, s ahogy mondani szokás, nem vagyunk ilyen gazdagok. Valóban sor kerülhet erre? — A törvény így rendelkezik, és hasonló esetek előfordultak más országokban. Például Amerikában, amikor megfékezték az illegális szeszkereskedelmet. De természetesen jeleztük felsőbb szerveinknek, hogy véleményünk szerint más megoldást kellene találni, hiszen az elkobzott áruk újraértékesítéséből az állami kasszának lenne haszna. Indítványoztuk, hogy állásfoglalásunkat terjesszék a parlament elé. — Előfordult-e már, hogy elkoboztt árut megsemmisítettek? — Nem, hiszen a tulajdoDanisné Bózsa Julianna főtörzsőrmester a hivatal folyosóján csinál helyet a kávé-csomagoknak. Különösen hangzik, de a briketté alakítás lehetőségeiről tárgyalnak nosok minden esetben fellebbeztek, és az eljárás hosszadalmas. Kétmilliárd forint — Az új rendelkezések életbe lépése óriási többletmunkát ad a vámosoknak. Hogyan győzik a megterhelést? — Idén nyolcszáz százalékkal nőtt a felderítésünk eredményessége, amiben a jövedéki törvénnyel kapcsolatos ellenőrzések és az olajmanipulációk leleplezése szerepel döntő súllyal. Az elkobzott áruk értéke meghaladja a kétmilliárd forintot. Korábban húsz év alatt sem volt ennyi. Jelenleg pégy kirendeltségünk van Pest megyében, januárban Ócsán megnyitjuk az ötödiket. Mindehhez eddig negyvenkét új dolgozót vettünk fel, de lagalább négyszer ennyi kellene. Talán a jövőben ez is megoldódik. (gál) Az elkobzott konyakkal, vermuttal, unicummal és más szeszes itallal megtelt a parancsokhe- lyettesi iroda a vámhivatal váci kirendeltségén. Hegedűs József törzsőrmester pakolja a készletet Hancsovszki János felvételei
