Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-09 / 210. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. SZEPTEMBER 9., CSÜTÖRTÖK 3 Bell Bagón Gödöllő és Bag között, a Besnyő-, majd az Egres- patak festői völgye rejti az „észak-magyarországi átjárót” Éppen csak elfér benne a budapest—miskolci vasúti fővonal vágánypárja, az M3-as autópálya és a 30-as számú főút. A kis- bagi völgyhíd össze is csomózza közlekedésünk országos ütőereit, melyek nélkül a Galga mente lakossága sem tudja elképzelni életét. Hiszen ha valamit települése határán kívül kíván elintézni, fel kell kerekednie. A négyezer lelkes Bagón hét családi házban van telefon. A környező községekben sem sokkal jobb a helyzet. Tízezrek várják a megoldást. Két éve felcsillant a remény: önkormányzati részvénytársaság keretében tizenötezer (!) forintos hozzájárulással minden család telefonhoz juthat. Ez olyan alacsony összeg volt, hogy bár kevesen hittek a megvalósulásban, befizették a pénzt. A bagi családok fele várja Bell múlt századi találmányának érkezését. Nemhogy leírni, telefonban elmesélni is nehéz vállalkozás lenne mindazt a gondot és feladatot, mellyel az ötlet gazdái és felkarolói a fóti önkormányzattól a gödöllőin át a túráiig szembe kerültek a kitaposatlan úton. A leendő előfizetők mostanában egyre több kedvező hírt hallanak a Digitel 2001 Rt. háza tájáról. Ha nem is karácsonyra, de belátható időn belül megszólalnak a telefonok. Ma még felbecsülhetetlen, milyen változást okoz az életmódban, a gazdálkodásban például a Galga mentén a telefon. Azon a vidéken, amelyről — némiképpen általánosítva — úgy beszélünk az idegeneknek, hogy azért ez nem Magyarország tükörképe, itt jobban élnek az emberek, mint egyes vidékeken. Amit viszont a két szememmel láttam: az „észak-magyarországi átjáróban” méterről méterre halad a kábelfektető gépsor. Hol erdőben, hol réten, fák és még cserjék alatt is szinte lopakodva. Most épül — éppen a völgyhíd alatt — a leggyorsabb „út”, mellyel sem az autópálya, sem a vasút nem veheti fel a versenyt. ,, _ Balazs Gusztáv A gyógyító táplálás Nagy megbecsülés hazánknak, hogy idén Budapesten tartja sorrendben a XV. európai találkozóját a kontinens Mesterséges Táplálási Társasága. Ez is jelzi, hogy e téren Euró- pa-szerte megbecsülik a hazai szakemberek munkáját — mondta egy tegnapi tájékoztatón Bokody György, a Magyar Mesterséges Táplálási Társaság főtitkára. Lapunk munkatársa kérdezte a tegnapi sajtótájékoztató szervezőitől, milyen eredményekkel dicsekedhetnek e szakterület hazai tudósai, gyakorló specialistái. — Hosszas állatkísérletek után éppen magyar tudósok dolgozták ki az úgynevezett ent- rális, azaz béltraktuson keresztül történő mesterséges táplálás jelenleg gyakorlott legkorszerűbb módszerét — válaszolta a főtitkár. Ez Európa-szerte háttérbe szorította a költségesebb intravénás kezelést. Olyan témáról tanácskoznak négy napon át Európa meghívott szakemberei, amely mindennapi gond a kórházakban. Ez pedig az alultápláltság, a betegségekkel összefüggő hiányos étkezés, a káros szenvedélyek kíséretében jelentkező rossz, aránytalan táplálkozás. — Ezekben az esetekben — mondta a hazai társaság elnöke Varga Péter — minden táplálás egyben gyógyszer is. Sajnos — tette hozzá — a hazai kórházakban ma még élő fogalom az éhezés. Ezen alapvetően az egészségügyi dolgozók és a családok körében végzendő hatékony szemléletváltozást célzó felvilágosítással lehet változtati. M. É. Országgyűlési bizottsági ülések Lehet Magyar Igazság-frakció Az Országgyűlés költségvetési, Adó- és pénzügyi bizottsága tegnapi ülésén meghallgatta Szapáry Györgyöt, akit a magyar Nemzeti Bank eddig betöltetlen ötödik alelnöki tisztével kívánnak megbízni. A bizottság támogatásáról biztosította a jelöltet. Az MDF-ből a Fideszbe átült Katona Kálmán helyébe Illéssy Istvánt (MDF) választotta alelnökéül tegnapi ülésén, napirend előtt az Országgyűlés gazdasági bizottsága. Katona Kálmán a parlament korábbi döntése szerint tagja maradt a bizottságnak, a szintén fiataldemokrata Un- gár Klára helyén. A bizottság első napirendi pontként Horváth Béla (MDF) önálló képviselői indítványának általános parlamenti vitára való alkalmasságát vizsgálta meg. A javaslat az 1991-es első kárpótlási törvény módosítására vonatkozik. A bizottság nagy többséggel alkalmasnak ítélte az indítványt. Ezután a képviselők Szapáry Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank alelnökjelölt- jét hallgatták meg, akit alkalmasnak táláltak a poszt betöltésére. Pintér Sándor országos rendőrfőkapitány az Ország- gyűlés önkormányzati, köz- igazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottságának zárt ülésén a képviselőknek sem árulta el, hogy milyen konkrét ügyben nyomoz a rendőrség, amelynek kapcsán megfogalmazódott a gyanú: a szervezett alvilág igyekszik beépülni a politikai szférába. Az MTI munkatársának kérdésére az ülés szünetében elmondta: .Parlamenten kívüli csoportokról van szó; több csoportról, de nem több politikai tömörülésről”. A főkapitány többször hangsúlyozta: a rendőrség egy konkrét üggyel foglalkozik. Az Országgyűlés ügyrendi, valamint alkotmányügyi törvényelőkészítő és igazságügyi bizottságának tegnapi együttes ülésén olyan állásfoglalás született, amely szerint e bizottságok nem látják akadályát annak, hogy „a házszabály egyéb feltételeinek fennállása esetén” a Magyar Igazság és Élet Pártjához tartozó képviselők országgyűlési képviselőcsoportot alakítsanak. WMmmmmmmmmammm Agrárszövetség: nem a tüntetésre A föld maradjon hazai kézben! Az Agrárszövetség elsősorban a magyar vidéknek, a gazdálkodóknak, szélesebb értelemben pedig az agrárágazattal kapcsolatban álló választó- polgároknak kínál gazdaságitársadalmi programot. A szeptember 14-i tüntetésen azonban nem kívánunk részt venni — jelentette ki az Agrár- szövetség tegnapi sajtótájékoztatóján Buzássy Lajos pártigazgató. — Politikai kapcsolatainkat az határozta meg, hogy mely pártok programjával egyeztethetők össze a vidéki Magyarország esélyeiről alkotott elképzeléseink —- jegyezte meg Nagy Tamás, a párt elnöke, majd hozzátette: az Agrárszövetség négy párttal tud szorosabb együttműködést elképzelni, a Köztársaság Párttal, a Vállalkozók Pártjával, a Fidesz-szel és az SZDSZ-szel. A földkérdéssel kapcsolatos álláspontról Nagy Húszéin Tibor, a párt gazdasági szakértője beszélt. Egyebek mellett kifejtette, az Agrárszövetség a nemzetgazdaság szempontjából veszélyesnek tartja, ha több ezer hektár hazai földterület kerül külföldi kézbe. Az eladás szabályozásával kellene védeni a hazai érdekeket. Nagy Tamás a többi között hozzátette: a magyar mező- gazdaság még mindig képes arra, hogy vezető ágazata legyen az országnak. Ha ez az ágazat működőképes, akkor az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatószféra is „táplálkozhat” belőle. (t á.) Antall—Horn találkozó Antall József miniszterelnök tegnap délután hivatalában fogadta Hóm Gyulát az MSZP elnökét, aki az általa kezdeményezett találkozón kifejtette pártja álláspontját a törvényalkotás programjáról, a közszolgálati médiumok helyzetéről, a jövő évi választások lehetséges időpontjáról. Az Arai bízik a gazdaság fellendülésében Benzinkút a BAH-csomópontnál Tegnap Budapesten, a BAH-csomópontnál felavatta huszonegyedik magyarországi üzemanyagtöltő állomását, az Arai. A hazánkban hat éve jelen lévő cég az év végéig újabb kutakkal bővíti hálózatát —többek között Debrecenben, Kecskeméten és Szegeden — jelentették be a cég képviselői. Az üzemanyag-értékeítésben nemcsak idehaza, hanem Európa-szerte éles versenyben állnak egymással a forgalmazó vállalatok. Az Aral a közelmúltban vonult ki Hollandiából és Franciaországból, és erősíti piaci jelenlétét Belgiumban, s a kelet-európai térségben. A volt KGST-orszá- gok közül Magyarországot és Csehországot találják legvonzóbbnak az Arai csúcsvezetésében. Ennek köszönhető, hogy az idén mintegy egymil liárd forintot ruháznak be, s építenek a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak is megfelelő töltőállomásokat a magyar városokban. A magyarországi fejlesztéseket annak ellenére teszi a kék színű rombuszemblémájáról Európa-szerte ismert cég, hogy a jelenleg elérhető árrés nem biztosítja a beruházások megtérülését. Jelenlétük a magyar gazdaság fejlődésébe vetett hit biztos jele. Munkatársunk kérdésére Temesi László, az Arai Hungária Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a közelmúltban zajlott hatósági ellenőrzések egyetlen Aral-kútnál sem találtak rendellenességet, azaz a hamisított üzemanyagok nem jutottak el ezekhez a töltőállomásokhoz. Hogy ilyen eset a jövőben se fordulhasson elő, a cég minden üzemanyag-szállítmányt ellenőriz, s a kutak üzemeltetőit is abban teszi érdekeltté, hogy tiszta üzletmenettel, hosszú távon találjanak megélhetést az Arai zászlója alatt, s ne érje meg kockáztatni ezt egy esetleges nagyobb, de törvénytelenül szerzett haszon reményében. Z. B. IPOSZ gazdaságpolitikai tézisek Kitörési pontok, illúziók nélkül Négy évre szóló gazdaságpolitikai téziseket dolgozott ki az Ipartestületek Országos Szövetsége — Magyar Gazdasági Kamara. A januári programalkotó és tisztújító közgyűlésre szerkesztett kiadványt tegnap kibővített elnökségi ülésen hozták nyilvánosságra. Az éseményen megjelent és véleményt mondott Kádár Béla külgazdasági és Szabó Iván pénzügyminiszter, továbbá több szaktárca képviselője. Szűcs György, az IPOSZ elnöke kifejtette: mint a politikai pártoktól és áramlatoktól függetlenül működő, munkaadói érdekképviseletet ellátó társadalmi szervezet, a tézisekben meghatározott gazdaságpolitikai program megvalósítását szorgalmazza, és ezáltal kíván a magyar gazdasági élet fellendítésének aktív és alkotó tényezőjévé válni. Az ipartestületek tagjai szerint a gazdasági felemelkedés és a társadalmi biztonság megvalósításának egyetlen lehetséges útja a vállalkozásfejlesztés, ezen belül pedig a kis- és közép- vállalkozások hatékony támogatása. Az IPOSZ a kitörési pontokat keresi, de illúziók nélkül. Szabó Iván pénzügyminiszter bizonyos érdekeket képviselő társadalmi csoport gazdasági programjának minősítette az anyagot, amelyből a kormányzat sokat át tud venni, azzal a különbséggel, hogy neki már a forrásoldalt is mellé kell tennie. Kádár Béla elismeréssel szólt a tézisekről, s kijelentette: nem csupán szűkebb napi érdekek fogalmazódtak meg benne. A magyar kis- és középvállalkozók láthatóan keresik saját helyüket, s felelősséggel, összefüggéseiben tervezik a jövőt — mondotta a külgazdasági miniszter. Az IPOSZ gazdaságpolitikai téziseit eljuttatják minden pártnak, társadalmi és kormányzati szervezetnek, országgyűlési képviselőnek azzal a céllal, hogy konszenzus alakuljon ki az alapvető gazdasági kérdésekben. (tóth) Recsk is a múlt része Hála a Duna Tv-nek, kedden végignézhettem a Rákosi-éra recski haláltáboráról készült filmet Ennek érdeme, hogy nemcsak a táborban szenvedő, a szenvedéseket életre szóló betegségekkel túlélőket szólaltatta meg, hanem a haláltábor urait az ávó- sokat is. Megdöbbentő volt hogy ez utóbbiak, szemben az előbbiekkel, milyen mérhetetlenül primitív gondolkodásúak. Egyikük, akit arról kérdeztek, tud-e társairól, az emberi cinizmus végső határáig elmenve sorozatos nemmel válaszolt jelezvén, ma is tudja, hová és kikhez tartozik. Volt ávós, aki kijelentette: a másképp gondolkodókat igenis el kell különíteni, mert azok a rendszerre veszélyesek. Érdekes módon ezeknek az embereknek nem tűnik fel, hogy ők napjainkban nemhogy elkülönítve nincsenek, de még bűnösségüket se nyilvánította ki a nemzet hivatalosan, holott bűnük egyszerűen fölmérhetet- len. Ezek az emberek, akik az államvédelem szolgálatára adták fejüket, valamennyien nagyon mélyről jöttek. (Legalábbis azok, akik a kedd esti filmben megszólaltak, hiszen legfőbb irányítóik náluknál sokkal képzettebbek voltak.) A megdöbbentő primitívség és cinizmus mellett tetten érhető volt a tudatkihagyás, ugyanis a volt ávósok nem, vagy másképpen emlékeznek azokra a hátborzongató dolgokra, amik a recski haláltáborban végbementek. A film komoly tanulság arra vonatkozóan, hogy a szocializmus milyen embertelen módon vetett ágyat magának hazánkban, amit később továbbfejlesztettek 1956 megtorlása okán. Ebben az időben már nem az ávósok, hanem hű utódaik (az azonosság persze gyakorta fönnáll), a pufaj- kások léptek a színre. Előbbiektől egész Recsk félt és rettegett, míg kollégáiktól, illetve utódaiktól egy egész ország. Éppen ezért elgondolkoztató, hogy ma Magyarországon nem is kevés azoknak a száma, akik az elmúlt diktatúra évtizedeit sírják vissza. Hogy tévedésüket belássák, ahhoz arra lenne szükség, hogy a közelmúlt történelmét, hasonlóan a recski haiáltábo- réhoz, megismerhessék. Olyan dokumentumfii- mek bemutatása, pontosabban elkészítése lenne tanácsos, amelyek leleplezik ezt a velejéig romlott időszakot. (Vödrös)
