Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-09 / 184. szám

PEST MEGYEI ^ ................ __ . _ ______ ______________..____ Is______ xxxvii. évfolyam, 184. szám Ára: 13,50 forint ( PTT—--­- : ml > /«?/ 1993. AUGUSZTUS 9., HÉTFŐ U ; / Új feladatok a rendszer- váltás után címmel la­punk 6. oldalán beszélge­tést közlünk dr. Gatter Lászlóval, a Pest Megyei Bíróság elnökével. A PMH munkatársának egyebek között elmond­ja, hogy bár valóban a kívánatosnál lassabban őrölnek igazságszolgálta­tásunk malmai, a ma­gyar bíróságok e téren is kiállják az európai össze­hasonlítást. Bosznia Püspökök felhívása Bosznia római katolikus püs­pökei közös felhívásban for­dultak a világ közvéleményé­hez annak érdekében, hogy vessenek véget a népirtásnak Bosznia-Hercegovinában. Le­gyen vége mindenfajta nem­zetiségi tisztogatásnak, vé­rengzésnek és gyilkolásnak — hangzik az egyházi veze­tők felhívása, amelyet a Kathpress hírügynökség teg­nap ismertetett. A püspökök Mostarban találkoztak. Felhí­vásukban tudtul adják, hogy a háború súlyosan megviselte és veszélyezteti az ország ka­tolikus lakosságának több mint a felét. A püspökök követelik a vérontás haladáktalan meg­szüntetését, az elűzöttek és menekültek visszatérését, az emberbaráti segítséghez való akadálytalan hozzájutást, a hadifoglyoknak a táborokból való szabadon bocsátását, és ama lehetőség szavatolását, hogy el lehessen temetni a te- metetlen holtakat. A püspök adatai szerint a katolikusoknak á szarajevói érsekségben a legrosszabb a helyzetük; itt az egykori 500 ezer lélekszámú katolikus kö­zösségből 350 ezret elüldöz­tek. A 144 plébániából 100-at szerb vagy muszlim katonák megszálltak, a leg­több templomot és paplakot lerombolták. Dragon Pál, az érdekvédő kisgazda Meg lehet, és meg is kell előzni az utcára kerülést A Reálértelmiségiekért Alapítvány országos és megyei szervezeteinek ügyvivői szombaton Abonyban találkoz­tak, hogy megvitassák a legsürgetőbb tennivalókat. Dragon Pál Pest megyei országgyűlési képviselő, aki az alapítvány kuratóriumának elnöke, nyári szabadságát is azzal tölti, hogy járja a megyék üzemeit, munkaügyi központjait és tapasztalatokat gyűjt. Őt kértük meg, hogy az abonyi találkozó tanulságairól és az alapítvány tevékenységéről lapunknak nyilatkozzon. — Köztudomású, hogy a képviselő úr figyelemmel kí­séri a vállalkozók, gazdálko­dók sorsát, támogatja a munkahelyteremtő kezdemé­nyezéseket. Mikor, milyen céllal jött létre az alapít­vány? — A vállalatok, a gazda­sági egységek privatizáció­ja során az új tulajdonos ál­talában azzal kezdi tevé­kenységét, hogy munkahely­csökkentést hajt végre. Már-már tervszerűen dob­ják utcára a munkásokat, pe­dig meggyőződésem, hogy átcsoportosítással, átképzés­sel foglalkoztatni lehetne a jó szakembereket, megment­Megalakult a Csömöri Védelmi Egylet Mindenki lehet polgárőr £ Azzal, hogy a Tartalékos Katonák Országos Egye­sülete megalakította Csömöri Védelmi Egylet Szer­vezetét, véget ért a helyi polgárőrség körül folyta­tott harc. Összegezve elmondhatjuk: az utóbbi szervezet megalakulásával immár jogszerűen bárki lehet polgárőr Csömörön. w Több hónapos vita, ellensé­geskedés ért véget azzal, hogy a Tartalékos Katonák Országos Egyesülete megala­kította a Csömöri Védelmi Egyletét. Ez egyben azt is je­lenti, hogy megmaradt a ko­rábban létesült helyi polgárőr­ség. Két védelmi célú egyesület egy kis faluban? Joggal ve­tődhet fel bárkiben ez a kér­dés. Ha azonban egy kissé mélyére nézünk a csömöri hétköznapoknak hamar indo­koltnak tarthatjuk a két hason­ló profilú szervezet egyidejű létezését. Az 1. számú — az egyszerűség kedvéért nevez­zük így — polgárőrség zömé­ben az egykori önkéntes rend­őrökből és munkásőrökből áll. Ez volt aztán az oka an­nak, hogy nem vették fel sora­ik közé azokat a helybélie­ket, akik 1956-os forradalmi múlttal rendelkeztek. így lát­ta, s tapasztalta ezt több csö­möri lakos is, köztük Szilágyi Imre nyugállományú alezre­des, s Dömötör Zoltán, a he­lyi önkormányzat gondnoka, szintén tartalékos katonatiszt. Mindketten tagjai a Tartalé­kos Katonák Országos Egye­sületének. (Folytatás a 4. oldalon) ve ezzel az emberek tízezre­it a munkanélküliségtől. Az alapítvány 1992-ben szerve­ződött, de érdemi munkát azóta tudunk végezni, amió­ta megnyertük a Munka­ügyi Minisztérium háromil- lió forintos pályázatát. így kerülhetett sor arra, hogy az országban hat központ­ban, főfoglalkozású szakem­berek dolgozzanak program­jainkon. Ezek a központok egyelőre négy megyét fog­nak át. Budapesten, Debre­cenben, Miskolcon, Abony­ban, Esztergomban és Szentendrén alakultak meg a képviseletek. (Folytatás a 4. oldalon) A gödöllői Nemzetközi Cserkész Emléktábor nyílt napján az idős és fiatal résztvevők közös munkáját, bemutatóit láthatták az érdeklődők (írásaink a 4. oldalon) Balázs Gusztáv felvételei Antall József Németországban Antall József miniszterelnök tegnap délután — szabadságá­nak időtartama alatt — né­hány napos, nem hivatalos lá­togatásra a Német Szövetségi Köztársaságba utazott — tájé­koztatta az MTI-t Juhász Ju­dit kormányszóvivő. Galga-expedíció Kopjafa Nógrádkövesden Szép példája a szülőföldhöz való ragaszkodásnak néhány túrái tanár munkássága, amely két szóban összefoglal­ható: Galga-expedíció. Au­gusztus elején immár husza­dik alkalommal kerekedtek fel általános iskolásokkal az alsó Galga menti községből, hogy két keréken bebarangol­ják a „szent helyek”-et, „Hol a Galga lassú andalgással hempelyeg”. A 2. számú Galga Hagyo­mányőrző Csapat a Pro Pat­ria Szövetség tagja. Kevesen tudják, a szervezetnek Erdély­ben 17, Kárpátalján több mint száz csapata van! A „galgások” sem csak Túráról verbuválódnak, találni közöt­tük galgahévízit, bagit, s a hu­szadik expedíciónak tíz erdé­lyi tagja is van. Zömük Szé­kelyudvarhelyről érkezett. Székely legények faragták ki a tábor ideje alatt azt a kopja­fát, melyet szombaton Rakó József, a Pro Patria Szövet­ség elnöke leplezett le azon az ünnepségen, melyre min­den régi táborozó hivatalos volt. (Folytatás a 4. oldalon) Sötétségoszlató fények Dolgaink valahogy mindig az őket megillető' helyre ke­rülnek. Azok pedig, akik a maga szabályait már időt­len idők óta megalkotó néplélek, ma divatos kifejezés­sel élve a közmegegyezés ellenére tesznek vagy tettek, menthetetlenül aláhullanak. Mert, meglehet, időlege­sen elmaradhat az igazságtétel, de városon és falun is­kolai végzettségtől függetlenül mindenki tudja, név sze­rint kik tobzódtak itt hosszú évtizedeken keresztül. Mit, mikor, milyen értékben hordattak haza vagy a hétvégi házba az úgynevezett közös tulajdonból. (A sort vége­láthatatlan hosszan lehetne folytatni.) Megváltozott ve­lük szemben a megítélés. A korábbi babonás félelem szülte gondolatcsökevényt, miszerint „Az elvtársak is lopnak, csak nekem nem szabad?”mindinkább felvált­ja az erkölcs őszinte ítélete: ezek az emberek megveten- dők. Rossz szaga van a lelkiismeretüknek, s ezt maguk is tudják. Bátrak a lopásban, bátrak a hazudozásban, de, ha a köz lelkének vizsgálószéke elé kerülnek, ment­hetetlen a bukás. Mert nem lehet azt kimagyarázni, hogy miért kell, mondjuk, a nyugdíjbiztosító élén ha­vonta százezer forint tiszteletdíjat zsebre vágni. Gyúlnak az országban a sötétségoszlató fények. En­nek kicsi lámpásai a templomok tornyainak kivilágí­tott órái, amelyek ismét igazodási pontok. Valami új­ból a helyére került, felváltva a kierőszakoltat. (Mesé­lik a népszerű balatoni üdülőhelyen, hogy az önkor­mányzat a település központjából méltó helyén, a teme­tőben kívánta újratemetni a szovjet emlékmű alatt nyugvókat. A tucatnyi nevet felsoroló csillagos obe- liszk alatt és környékén egy állati bordacsontot és fél pár magyar bakancsot találtak az újratemetők.) Ne féljünk tehát, ne legyünk hite hagyottak. Közöt­tünk vannak azok, akik velünk együtt itthon is fel akar­ják építeni a sevillai Magyar Házat. Németh Zsolt Egerszegi aranyakat, a pólócsapat ezüstöt nyert Csattanósabb záróakkordot már nem is produkálhattak volna a magyar sportolók Sheffieldben, a 21. úszó, vízi­labda, műúszó és műugró Eu- rópa-bajnokság utolsó nap­ján. Igaz, sokan bíztak a cso­dában, abban, hogy a barcelo­nai olimpián aranyérmet nyert Olaszország együttesét képesek lesznek legyűrni a mieink, s a dr. Horkai György vezette férfi vízilab­da-válogatott 26 év után újra felállhat a kontinensbajnoki dobogó tetejére. Sajnos, a májusi Világ Kupa fináléja után, a klasszi­sokból álló olasz együttes ez­úttal is jobbnak bizonyult, 11 -9 arányban nyert. De azt egyáltalán nem merészség megjósolni: ezé a rendkívül fiatal tehetségekből álló. ma­gyar gárdáé a jövő. Férfi pó­lósaink egyébként utoljára tíz évvel ezelőtt, Rómában sze­reztek EB-ezüstérmet. Az úszóviadalok legkie­melkedőbb egyénisége, Eger­szegi Krisztina, az utolsó na­pon is bizonyította, hogy egé­szen kivételes talentum: 200 méteres pillangó- és 200 mé­teres hátúszásban is aranyér­mes lett. Ezzel az egész ma­gyar küldöttség legeredmé­nyesebbjeként, négy aranyé­remmel távozhatott Sheffield- ből. Czene Attila és a Deutsch Tamás, Güttler Ká­roly, Horváth Péter, Szaba­dos Béla összetételű vegyes­váltó is ezüstérmet szerzett.

Next

/
Thumbnails
Contents