Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-06 / 182. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDAKOROK 1993. AUGUSZTUS 6., PENTEK Kit képvisel a MOSZ? Módosítani kell a szövetkezeti törvényt A dánszentmiklósi Alme Gyümölcstermesztő Kft. ügyvezető igazgatója a közelmúltban levelet juttatott el Bogárdi Zoltán országgyűlési képviselőhöz, melyben a szövetkezeti törvény módosításával kapcsolatos véleményét fejtette ki. A levélben fő kifogása az, hogy aránytalanul nagy nyilvánosságot kapnak azok, akik a leválásokkal kapcsolatos törvénymódosítást úgy állítják be a magyar parasztság előtt, mintha az a szövetkezetek szétverését jelentené. Erről és a kft. működéséről beszélgettünk Péter Béla ügyvezető igazgatóval és Bagoly László ügyintézővel. KERES — Várjuk azon gazdakörök jelentkezését, melyek egykor saját ingatlannal rendelkeztek. Ezek visszaigénylése érdekében az épületekkel kapcsolatos dokumentumokkal keressék fel a megyei szövetség irodáját. * Kitűnő minőségű import új és használt traktorok az Alex-Trade-től! Kaphatók továbbá betakarítógépek és talajművelő eszközök is. A gépek bérlése is lehetséges! Bővebb információink a megyei szövetség irodájában. * Pest megye juhtenyésztői- nek jelentkezését várjuk egyesület megalapítása céljából. * Kombinált bepárlórend- szer kapható! Szűrt és rostos anyagok — szőlősmust, gyümölcsök és más kertészeti termékekből nyert le vek, illetve pépek, gyógy növény ki vonatok, híg sörlé — nagy koncentrációra történő kíméletes bepárlására alkalmas. Feldolgozható mennyiség: 400. 800. 1200, 2000 és 3000 kilogramm/óra. Gépeket az Agrokertől! A Budapesti Agroker terményért is kínál traktorokat és különféle mezőgazdasági eszközöket. Jelentkezni a szövetség irodájában lehet. * Modul-rendszerű kisvágó- híd üzemeltethető, amely alkalmas 10—20 sertés műszakonkénti levágására és feldolgozására. * Tíztonnás napi teljesítménnyel kenyér és pékáru sütéséhez szükséges liszt előállítására alkalmas malommal kapcsolatban információinkkal várjuk a vállalkozókat irodánkban. * Zöldségszárító üzem működtetésére van lehetőség, amely alkalmas kockázott zöldségfélék — hagyma, sárgarépa, paszternák — kíméletes szárítására. * Kérjük azon vállalkozók jelentkezését, akik füstölt- áru-készítő húsüzemet működtetnének. A javasolt berendezések napi ezer kilogramm nyersanyagból különböző füstöltáruk és vörösáruk előállítására alkalmasak. A feldolgozandó nyersanyag 11 darab 120 kilogrammos sertésből nyerhető. — KÍNÁL — Mióta működnek ebben a formában, és mekkora alaptőkével rendelkeznek? — 1992 decemberében váltunk ki a dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezetből — válaszolt az igazgató. — Ekkor kétszáz ember hozta ki tulajdonrészét, amely hatvanmillió forintos tőkét jelent. Velük alakítottuk káefténket. Fő tevékenységünk az almatermesztés, amit százötven hektáron végzünk. Ehhez minden szükséges termelőeszköz és hűtőtér rendelkezésünkre áll. A vagyonmegosztás során különféle okok miatt tagjaink csak vagyonuk felét tudták kihozni, ezért annak másik része ma is a tsz kezelésében van. Tékozló szövetkezet — Mi késztette önöket levelük megírására? — Ez egy hosszú folyamat. Mi nem tudunk egyetérteni egy olyan törvénnyel, amely úgy működik, hogy ami a miénk, azzal nem tudunk szabadon rendelkezni, hiszen a tsz-ben maradt vagyont nem kezelhetjük — mondta Bagoly László. — A Micsurin szövetkezet pillanatnyilag termelési tevékenységet nem folytat, termelő- eszközeit, gépeit bérbe adja. Ezenkívül a helyi infrastruktúra jelentős részét kezében tartja. Ezzel természetesen kiszolgáltatott helyzetbe keÓriási a kínálat őszibarackból a piacokon. A termelők panaszkodnak, hogy a konzervgyárak csak igen alacsony áron hajlandók átvenni az árut, és így volt ez a sárgabarack érése idején is. Megkérdeztük Görbe Ferencet, a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatóját, mi igaz a hírből. — Természetes, hogy a piac telítve van, hiszen most van a szezon, a jó idő miatt felgyorsult a barack érése. Ami a mi munkánkat illeti, a sárgabarack felvásárlását már befejeztük, összesen kilenc- száz tonna árut vettünk át a termelőktől, körülbelül ugyanannyit, mint az elmúlt évben. A környékbeli termelőktől vásároltunk, kis és nagy mezőgazdasági üzemektől egyaránt, 22 és 23 forint közötti áron. — Sárgabarackból hozzájutottak a tervezett mennyiséghez, de vajon így lesz-e az őszibarack esetében is? rülnek az infrastruktúra használói, így mi is. Ahhoz, hogy a szövetkezet fenn tudja tartani apparátusát, jelentős mennyiségű vagyont kell eladnia, és ez a mi kétszáz fős tagságunk bentmaradt hatvanmilliós vagyonát is érinti. Amit a tsz ilyen módon el tud adni, azok természetesen olyan eszközök, amelyek értékesek, jól haszPéter Béla: Még mindig a régi mechanizmusok működnek nálhatóak. Nem tudjuk egyszerűen tudomásul venni, hogy vagyonúnkat egy tőlünk független társaság éli fel. Más, a szövetkezetből még ki nem vált kft.-k között van olyan, amely termelőeszközöket bérel a szövetkezettől. Ebben az esetben tulajdonképpen az történik, hogy a szövetkezeti tag saját tulajdonát bérli. Ezek után — Most az őszibarack felvásárlásának a közepén tartunk, összesen két fajtát veszünk át. Az egyik a magvaváló, a befőttnek alkalmas alapanyag, a másik a sárga húsú baby gold, amely még nem érett meg. Az elsőt mérettől függően 18-25 forintos áron vesszük át, a másodikat 15-18 forintért. Ennyit tudunk adni érte, és reméljük, hogy át tudjuk venni a megfelelő mennyiséget. — Emelik-e az árakat, amennyiben ennyiért nem jutnak hozzá az alapanyaghoz? — Tudjuk, hogy a termelőknek vannak más értékesítő lehetőségei is, de a felvásárlási árat csak akkor tudnánk emelni, ha azt tovább tudnánk vinni a késztermékre, mert csak akkor lenne gazdaságos a termelés. Ha ezért az árért nem kapunk megfelelő mennyiséget, akkor valószínűleg el kell tekintenünk a felvásárlástól. Minden áron nem tudjuk átvenni a gyümölcsak az a kérdésünk, hogy hol vannak voltaképpen azok a szövetkezetek, melyeket meg kellene védeni a szétveréstől? Hol van az a szövetkezeti forma, amelyet a szocializmusban erőszakkal kialakítottak?-—Igazgató úr levelében az elmúlt rendszerből hivatalaikban maradt, asztalukat görcsösen szorító bürokratákról ír... — Tulajdonképpen a levegőbe durrogtat az, aki jelenleg a szövetkezetekről beszél, és ez elsősorban a MOSZ. A MOSZ pedig a következőt teszi: beszedi azokat a díjakat, melyekből fenntartja magát, közben a médiákban úgy nyilatkozik, hogy a termelőszövetkezeti tagság érdekeit képviseli. Azt mondja, hogy szétverték a tsz-eket, ezután pedig adataival bizonyítja, hogy az ország mezőgazdaságának több mint kilencven százalékában megmaradtak a szövetkezetek. Minden bizonnyal tisztában van azzal is, hogy finanszírozási problémák vannak a mezőgazdaságban, és azzal is, hogy a termelő- eszközöket a szövetkezetek jó pénzért bérletbe adták, aminek bevétele furcsa módon nem a tagság zsebébe vándorolt. Észre kellene venni végre, hogy mit is jelent valójában a szövetkezet fogalma. Ez a világon mindenütt egy olyan társasági forma, melyben az emberek közös cél érdekében valamire szövetkeznek. Felélik mások tulajdonát Abban látunk nagy veszélyt, hogy mikorra a tulajdonosok rájönnek arra, hogy mi is történt, nem lesz már tulajdocsöt, csak abban ha az esetben, ha nekünk megtérül. — Megvannak-e már a partnereik, vagy még jelentkezhetnek a termelők a gyárban? — Természetesen vannak szerződéses partnereink, elsősorban az ő áruikat fogjuk átvenni. A termeltetési osztályt kell megkeresniük a termelőknek, ott kapnak felvilágosítást arról, lesz-e az idén szabad felvásárlás. Általában a csúcsidőn kívül van lehetőségünk a szerződésen kívüli áru átvételére. — Milyen más gyümölcsöt, zöldséget vesznek át jelenleg a termelőktől? — A gyümölcsök között folyamatban van a nyári alma felvásárlása, amelyből lekvárt és almasűrítményt készítünk. A jövő héttől kezdjük a szilva átvételét. De folyik- a paprika, a paradicsom, az uborka és a zöldbab felvásárlása is. Halász Csilla nuk. Ezek az emberek még nem tanultak meg együtt élni tulajdonukkal, nem tudják, hogy valójában mit kezdhetnek vele. A kiválás lehetőséget ad arra, hogy a parasztság megszabaduljon attól a rettenetes érzéstől, hogy ami van, az tulajdonképpen nincs, mert idővel más éli Bagoly László: Tevékenységünket a tőke határozza meg Hancsovszki János felvételei fel. A szövetkezetek az utóbbi időben embertömegeket tettek munkanélkülivé, akik most az utcára kerültek, vagyonukhoz pedig nem juthatnak hozzá. Az emberekben már tudatosult, hogy rendszerváltás történt, ugyanakkor a mindennapokban azt tapasztalják, hogy még mindig a régi mechanizmusok működnek, a régi vezetők ülnek fontos asztalaiknál, miközben a reform hőseivé kiáltották ki magukat. Meggyőződésünk, hogy amíg azok, akik már kiváltak a szövetkezetekből, és azok, akik a jövőben szándékoznak ezt tenni, nem fognak össze, a továbbiakban nem tud kiválni senki. — Mi lesz, ha a parlament Szántóföldi növényeink természtésénél a szemen- kénti vetés alapjaiban határozhatja meg a termés mennyiségét és minőségét. A megyei szövetség kitűnő minőségű szemenként vető gépeket kínál partnerei számára. Ezzel a módszerrel a vetőmagvakat szemenként, a talaj nedves, tömör alsó rétegére, egymástól azonos tőtávolságra és mélységre, optimális időben juttathatjuk ki. A szemenkénti vetőgépekből sokféle változat áll a termelők rendelkezésére. A szívott és fúvóit rendszerű vetőszerkezetek lehetővé tették, hogy vetőtárcsa vagy vetődob cseréje révén ugyanazon géppel többféle mag nem szavazza meg a szövetkezeti törvény módosítását? — Ha mi kétszázan, és még sokan mások nem juthatnak a szövetkezetben maradt vagyonukhoz, az az emberi jogaink megcsonkítását fogja jelenteni. Szavazás a vagyon arányában — Miért éppen ezt a társasági formát választották megalakulásukkor? — Magyarországon az elmúlt években rentgeteg kft. alakult, melyek közül sok kedvezőtlen képet nyújtott erről a társasági formáról. Sok vívódás után mégis kft. lettünk, mert a mi tagságunk személyre lebontott belső vagyoni helyzete nagyon változó. Ha szövetkezetté lettünk volna, akkor mindenki azonos értékű szavazati joggal bírna. így a szavazások alkalmával vagyonarányosan értékes egy-egy tagunk döntése. Nálunk egy szavazat tízezer forint, tehát egy hétszázezer forintos vagyonnal rendelkező tag hetven szavazattal rendelkezik. Működésünket a tőke határozza meg. Hosszú távon úgy gondolkodunk, hogy a szövetkezeteknek alulról építkezve és csak bizonyos részfeladatok ellátására — melyeket a tagok határoznak meg — kell megalakulniuk. A mi káefténket egy ilyen szövetkezést előkészítő társasági formának képzeljük el. — Mi a véleményük a gazdakörök működéséről? — Ma az egyetlen olyan mezőgazdasági érdekképviselet, amely a realitás talaján áll. Ezért is vettük fel a kapcsolatot a Pest Megyei Gazdakörök Szövetségével. is ültethető legyen. Kukorica, napraforgó és szója vetésére gyakorlatilag mindegyik gép külön tartozékok felszerelése nélkül alkalmazható. Cukorrépa és egyéb aprómagvak ültetésére a gépek többségénél kisebb módosításokat kell eszközölni. A Hassia Variosem típusnevű gép használata során aprómagvak vetésénél sem szükséges csoroszlyát cserélni vagy a tömörítőkerék állását változtatni. A 6 soros vetőszerkezete pneumatikus, szívott rendszerű. A vetési mélység csavarorsós szerkezettel állítható. A gépet műtrágyázásra és talajfertőtlenítésre alkalmas berendezésekkel is felszerelték. Pest Megyei Gazdakörük Szövetsége 1052 Budapest, Városház u 7. II. cm. 244. Telefon: 118-0111/367 Fáy András Alapítvány 219-98007 OTP Rt Pest Megyei Igazgatósága, 760-000960 Feke László Túlkínálat barackból A konzervgyár vesz, de keveset fizet Vetőgépajánló
