Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-05 / 181. szám
II PEST MEGYEI HÍRLAP TERMÉSZETBARÁT 1993. AUGUSZTUS 5., CSÜTÖRTÖK 7 INNEN— Vegyszer nélkül A Halle-i Egyetem növénytermesztői új búzafajtákat fejlesztettek ki, amelyek a lisztharmattal, a sárga- és vörös gombákkal szembeni természetes ellenálló képességükkel tűnnek ki. A tudósok a földközi-tengeri és kis-ázsiai vadbúzának az európai kultúrbúzával való keresztezése útján, tíz évi munkával érték el ezt az eredményt. Meteoritkráter A Földbe csapódó meteoritok túlnyomó többsége nem a szárazföldön, hanem az óceánok területén éri el a bolygónkat. Ez is az oka annak, hogy elég kevés meteoritkráter nyomát sikerült eddig megtalálni. Most Norvégia partjaitól északra szeizmikus vizsgálatok segítségével egy 39 kilométer átmérőjű krátert fedeztek fel 400 méteres vízmélységben, vastag tengeri üledékkel borítva. A feltevések szerint 125—180 millió éve történhetett a 0,7—2,5 kilométer átmérőjű meteortömb becsapódása. Elefántcsont helyett Sikerült olyan műanyagot előállítani Amerikában, amelyet még a zongoraművészek érzékeny ujjai sem tudnak megkülönböztetni az elefánt- csonttól. Az USA-ban az elefántcsont importjára 1989-ben kimondott tilalom után a hangverseny- zongorákat gyártó cégek kénytelenek voltak a billentyűket műanyagból készíteni, de azokkal a művészek igencsak elégedetlenek voltak. Fogamzásgátlás kettős technikával Eddig minden, a férfiak számára kifejlesztett fogamzásgátló zátonyra futott. A bostoni Spyros Pavlou nőgyógyász és társai most kettős technikát alkalmaztak: a gyógyszerük egyik, Nal—glu- nak nevezett összetevője leállítja a spermiumok termelését, míg a másik alkotórész, a tesztoszte- ron fenntartja a libidót és a potenciát. —ONNAN Gödöllői kutatóműhelyek Múltidéző Kromoszómavizsgálat nem csak baromfin A GATE Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutató- intézet (Katid) baromfitenyésztési osztályának elődje 1897-ben jött létre, akkor létesítették a jelenlegi telephelyen a Baromfitenyésztő Munkásnőképző Iskolát. 1952-ben önálló intézeti státust kapott Kisállattenyésztési Kutatóintézet néven, ahol baromfi-, nyúl-, prémesállat-, méh- és haltenyésztéssel foglalkoztak. — A baromfitenyésztési osztály sokrétű tevékenységet folytat — mondja dr. Szalay István az intézet igazgatója, aki néhány évvel ezelőtt ezen a kutatási területen dolgozott, az osztály vezetője volt. — Létrehoztunk egy tyúk- és génbankot. — Ez mit jelent? — Rendelkezünk minden őshonos magyar tyúkfajtával, és azokat tenyésztjük. Ezek: a kendermagos, a fehér és sárga magyar, de előfordulnak nálunk az erdélyi kopasz nyakú tyúk változatai (kendermagos, fekete, fehér) is. — Új fajtákkal nem kísérleteznek? — Van egy saját fajtánk, a neve: gödöílő New Hampshire, aminek most már a fehér változatát is sikerült kitenyésztenünk. Az állományunk fajta- és vonalgyűjteményként szerepel, amit, valamint a génbanki tevékenységünket az Állattenyésztési Alap is támogat. — Miben különbözik a gödöllői fajta a többitől? — Valamennyi fajtánk kettős hasznosítású, tehát mind húsra, mind tojásra tartható. Ezek nem a nagyüzemekben, hanem kifejezetten a háztáji- és kisgazdaságokban tenyészthetők. S ilyen a mi új fajtánk is. — Hallottunk arról, hogy bizonyos fajta kromoszómavizsgálatokat is végeznek. — Ausztráliában töltöttem egy évet, ahol egy baromfi citogenetikai laborban tyúkkromoszóma-vizs- gálatokat végeztünk. 1986-ban tértem haza, s utána nemsokára itt is létrehoztunk egy citogenetikai laboratóriumot. Azóta oda fejlődött az itt folyó munka, hogy nemcsak a baromfi, hanem minden más háziállat kromoszómáit is vizsgálni tudjuk. — Található ezenkívül Magyarországon hasonló jellegű laboratórium? — Azt hiszem, hogy ez az egyetlen, amely ilyen átfogóan tudja vizsgálni a háziállatok kromoszómáit. — Mivel foglalkoznak még? — Nagyon fontos kutatási terület az osztályon a mesterséges termékenyítés és a spermatológia. Ezen belül is a spermatárolás, ami baromfiak esetében nem megoldott. Itt nem alkalmazható a mély hűtéses, hosz- szabb távú megoldás. Pedig génbanki szempontból is igen fontos lenne ennek rendezése, hiszen akkor meg lehetne őrizni igen lényeges genetikai anyagokat. — Miért nem lehet mélyhűtéssel tárolni a baromfiak spermáját? — Más jellegű a sejt szerkezete, és még nem tudják úgy kezelni, hogy az megfelelő vitalitással rendelkezzen akkor, amikor felolvasztják. Erre vonatkozó kutatásokat is folytatunk. — Milyen jelentősége lenne az új módszer kidolgozásának? — Csökkenthető lenne a megtermékenyített tojások előállításának költsége a mesterséges termékenyítés bevezetésével, ugyanakkor a legjobb állatok szaporító anyagát lehetne lefagyasztani és aztán terjeszteni. — Van valami előrehaladás ebben az. ügyben? — Igen. Új nyomon indultunk el abból kiindulva, hogy a tyúk petevezetékében a spermium körülbelül három-négy hétig él (ez laboratóriumi körülmények között maximum egy-két nap). Most azt vizsgáljuk, mi az, ami a tyúkban ilyen hosszú ideig életben tartja a spermiumot. Tudjuk, hogy ott a sejtek kapcsolatot teremtenek egymással, s úgy gondoljuk, ha ezt laboratóriumi körülmények között is létre tudjuk hozni, nagyot lépünk előre. — Ezeken kívül milyen vizsgálatokat végeznek? — Vércsoportvizsgálatokat, amelyek kiválóan alkalmasak különböző fájták azonosítására. Ugyanakkor vizsgáljuk az egyes vércsoportok és a különböző betegségek, illetve termelési tulajdonságok közötti összefüggéseket is. — A kutatás mellett milyen tevékenységet folytatnak? — Szaktanácsadással is foglalkozunk. — Ezt milyen formában végzik? — Elsősorban a génbankunkkal kapcsolatos e tevékenységünk. Az állományunk utódainak forgalmazásán kívül technológiát is tudunk javasolni. De, ha bármilyen más — a baromfiak nevelésével kapcsolatos — kérdésben fordulnak hozzánk, mi nagyon szívesen segítünk. Árpási Mária Kis gombahatározó A nagy őzlábgomba A nagy ó'zlábgomba (Macro- lepiota procera) a legnagyobbra növő, feltűnő alakú gombánk. Kalapja kezdetben tojás alakú, majd kúp formájú, ellaposodó, de középen sajátos csúcsa marad.. Színe barnásfehér, szürkésfehér alapon sötétbarnán tarka, mert a kalap barna bőre pikkelyesen, táblásán felrepedezik, és ezek a kiálló pikkelyek körökbe rendeződve díszítik a kalapot. A kalap feltűnően vékony húsú, bőre nem húzható le. A gomba lemezei igen sűrűn állók, szélesek, puhák. Színük fehér. Tönkje könnyen felismerhető alul széles, talpszerű gumójáról. A tönk felfelé vékonyodik, rendkívül hosszú, belseje csöves. Színe fehér alapon barnás, márványozot- tan tarka, rajta felül rojtos szélű, porcosán kemény, elmozdítható gyűrű van. A nagy Özlábgomba húsa a kalapban puha, kócszerű, a tönkben rostos, szálas, kemény. Színe fehér, szárítva is csak szürkésfehér lesz. Nyersen is kellemesen jóízű, édeskés. Nagyon fontos, hogy csak a fiatal, még zárt kalapú, dobverőre emlékeztető alakú gomba alkalmas fogyasztásra. Idős korban már csak a kalap és a tönk felső vége ehető, mivel a tönk alja megkeményedik. Ez a gomba mindenféle erdő talaján előfordul a ritkábban fás helyeken, erdőszéleken, akácosokban, bokros ligetekben. Helyenként tömegesen terem a nyár elejétől a tél beálltáig. Ha a gomba feltűnően nagy méretére, jellemző alakjára, színére, és el nem színeződő húsára figyelünk, semmivel nem tévesztjük ösz- sze. (feke) Hell József Károly (1713—1789) Kétszáznyolcvan éve születet Hell József Károly bányagépész, a „himbás-szekré- nyes” szivattyú feltalálója. A XVII. század végén igen sok gondot okozott az egyre mélyülő ércbányák víztelenítése. Ezek megoldására hivatták Selmecbányára Csehországból Hell József Károly édesapját, Hell Máté Kornél főgépmestert 1694-ben. Az akkor negyvennégy éves szakember vízgyűjtő tavak létesítésével, vízikerék meghajtású vízemelőgépekkel és tereprudaza- tos szivattyúkkal több bányát mentett meg az elfulla- dástól. Fia folytatta és még magasabb szintre emelte édesapja bányagépész mesterségét. 1738-ban Hegybányán helyezte üzembe első, teljesen egyéni megoldású himbás-szekrényes szivattyúját. A himba egyik karján fából készült víztartály, a másikon a szivattyúrudazat vége volt felerősítve. A vízzel megtelő szekrény lesüllyedt és felemelte a szivattyúrudat. Amikor a szekrény kiürült, akkor a szivattyú süly- lyedve felemelte azt. A viszonylag könnyű szerkezetű gép vízierő-szükséglete csekély hányada volt a vízikerékkel meghajlott szivattyúnak. E gépnél jóval jelentősebb volt az 1749-ben a Li- pót aknába beépített vízioszlopos gép. Ez a víznyomású dugattyús szivattyú a hidrua- lika törvényszerűségének új felismerésén alapult. 1753-ban újabb találmánynyal, a léggéppel jelentkezett, amellyel a vízemelést — a korábbi gyakorlatban ismeretlen módon — a sűrített levegő mechanikai hatásával oldotta meg. A napjaink olaj- bányászatában világszerte használt gázliftes, segédgá- zas termelési mód nem más, mint a Hell-féle léggép munkaelvének korszerűsített alkalmazása. Ezek a gépek fél évszázadon át — egészen a gőzgépek gyakorlati alkalmazásáig — versenyképesnek bizonyultak. (P) Inkább maradnak A GATE Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézetébe látogatott a napokban Pungor Ernő tárca nélküli miniszter. Lapunk megkérdezte: — Sokat hallottunk az utóbbi években az „agyelszívásról”, a tudósok külföldre távozásáról. Ön szerint változott valamit a helyzet? — Annak mindig örültünk, ha szakembereink lehetőséget kaptak a különböző egyetemeken a továbbképzésre, kutatásra, az ő számuk az utóbbi időben örvendetesen nő. A véglegesen kint maradni szándékozó kolléga azonban — szerencsére — egyre kevesebb. — Panaszkodnak az egyetemi oktatók, kutatók az alacsony fizetésre. — Erre csak azt tudom mondani — mivel az elosztható pénz annyi amennyi —, hogy az intézményeken belül kellene jobban megválogatni a kollégákat, azokat, akik nem odavalók, meneszteni, s aztán az így fenmara- dó keretet az arra érdemesek között felosztani. Á. M. Fejtörő Az előző játék kérdéseire a helyes válaszok a következők: 1. A gőzgép feltalálásának idején a gőzgépet bányavíz szivattyúzására használták. Amikor a szivattyúk hajtására az állati erőt gépi erővel cserélték fel, a gép teljesítményét egy ló teljesítményével hasonlították ösz- sze. 2. Az egy lőerős gép, ha súlyemelésre használják, egy másodperc alatt 75 kilogramm súlyt emel 1 méter magasra. Az egy lóerős gép egy nap alatt 6 480 000 mkg- ot. Az egy lőerős gép huszonnégy óra alatt 40 munkás feladatát látja el. 3. Ionizáló sugárzások, főképp a radioaktív és kozmikus sugárzás részecskéinek, illetve elektromos töltésű részecskéinek az észlelésére és mérésére. , Múlt heti játékunk megfejtői a következők: Deák Tamás Veresegyház, Rubint Dénes Cegléd, Czinege Beáta Cegléd. Játékunk e heti fordulójának kérdései: 1. Hány méter selyemszál van egy gubón? 2. Mi az ultrahangos ködkürt? 3. Széttörhető-c énekszóval egy üvegpohár? A helyes megfejtéseket beküldő játékosaink között három háromszáz forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. A válaszokat jövő hét hétfőjéig kérjük beküldeni. A borítékra írják rá: FEJTÖRŐ. Postacímünk: Pest Megyei Hírlap szerkesztősége, Budapest Pf. 311. Iránví- tószám: 1446.
