Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-05 / 181. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. AUGUSZTUS 5., CSÜTÖRTÖK Nem magunkért, hanem a faluért Áb'rahám Rafael-művek a Vigadóban A hévízgyörki asszonykórus emlékeiből Közös emlékünket idézzük fel Kovács Miklósnéval, a hévízgyörki asszonykórus egyik alapító tagjával, akit abból az alkalomból kerestem fel, hogy közeleg a kórus fennállásának 25. évfordulója. Három éve Árpádházi Szent Margit ünnepén ragyogott a januári nap a domonkos rendi apácák kolostorának margitszigeti romjai fölött. Nem volt hideg, nem fáztunk egy cseppet sem, akik ott a romok közt misére összegyülekeztünk. Mise végeztével pedig népdalok csendültek fel egy helyről. Odament a sok nép, közte sok külföldi, körbevette az éneklők kis csoportját. Színpompás viseletben voltak, s mondták, hogy Hévíz- györkről valók. Pesten szerepelni jártak, aztán gondoltak egyet, s eljöttek a Margitszigeten tartott misére. Aztán a jelenre térünk át. Az idén is arany minősítést nyertek el a tavasszal Nádudvaron megrendezett országos minősítőn — tudom meg. Nemsokára, augusztus 13-án lemezfelvételük készül, kiválasztották őket erre a Tradíció Alapítvány népdalköröknek meghirdetett pályázatán. Aszód felól... Három dalból összeállított csokrokkal lehetett pályázni. Az övéik közül azt a dalcsokrot választották ki, az kerül felvételre, melynek első dala ügy kezdődik: Aszód felől, Hatvan felől hidegen fuj a szél... Mondom, hogy ezt a dalt még sosem hallottam, s kérdem, hon- nét tudják? — Majd’ azt mondhatom, hogy csak Hévízgyörkön ismerik ezt az Aszód felől, Hatvan felől kezdetű dalt. Mikor Jugoszláviába mentünk fesztiválra, olyan 87—88-ban lehetett, a buszon jutott az eszünkbe. Sokszor vagyunk úgy egy-egy dallal, hogy ezt még érdemes lenne előadni, amíg mi is emlékszünk rá. Mert ez könyvben nincsen. A tanár néni mondta, írjátok le, és tényleg már azt csináljuk, kis cédulákra leírjuk. — Hogyan kezdődött? Hogyan alakult meg a kórus? — érdeklődöm. — Az úgy történt, hogy a kultúrháznak volt az avatása. A tanár néni, Balázs Józsefné akkor még tanított, énektanár volt, ő szólt egyiknek is, másiknak is: gyertek el, nem jönnétek-e el? Azt hittük, egy alkalom lesz, de aztán több lett. Sára Ferenc, aki most is tanít, volt a vezetőnk. Kezdetben gal- gahévíziekkel, turaiakkal együtt szerepeltünk, előadtuk a Csáki bíróné balladáját. Ez a halálratáncoltatott lányról szól. Galgahévízi volt a legény, túrái volt a lány, meg a bíróné, túrái viseletben voltak, mi meg énekeltük a történetet. Jó lenne ezt is megint előadni. Kihalnak az alapítók — Eleinte hányán voltak? És változott-e a létszámuk? — Tizennégyen voltunk először, aztán voltunk már húszán is. Most tizenhatan vagyunk, és ebből kilenc az alapító tag. Kilencvenben két temetésen énekeltünk, mert két alapító tagunk meghalt, Kustra Jánosné Varga Erzsébet és Gábor Antalné Bence Anna. Egy hét különbséggel haltak meg. Mentünk a temetésre, egy-egy szál szegfű volt mindnyájunknál. Dalolnak a férfiak is — Újak hogyan állnak be a kórusba? Hívják őket? — Van, hogy hívjuk is, mégsem jönnek. Legutóbb beállt három fiatal. Ritka az, hogy mind együtt vagyunk, mert hol az egyikünknél, hol a másikunknál van gyász. — A faluban mit szólnak a szerepléseikhez ? — Van. aki gartulál. Tudja, hogy nem magunkért csináljuk, hanem a faluért tesszük. Hogy ne csak rossz híre legyen Hévízgyörknek, hanem jó is. Ha magunkat szórakoztatjuk is az énekléssel, de sok lemondással is jár. — Sokfelé jártak már fellépni? — Sok helyre eljutunk. Olyan helyekre, hogy azt sem tudtuk addig, hogy létezik. Külföldön nem sokszor voltunk. Három évé voltunk Kárpátalján. Ott annyira örültek azért, hogy elmentünk. Amilyen nagy szegénység van náluk, olyan nagy szeretettel voltak irántunk. A következő ősszel mi hívtuk vissza őket. így az országban sokfelé eljutunk. Pesten egyszer nyugdíjasok számára rendezett délutánon énekeltünk. Láttuk, hogy még sírnak is. Nem gondoltuk, hogy annyira szíven találjuk őket. — A hévízgyörki férfiak nem énekelnek? — Az idén nőnapra felléptek. Hogy aztán majd végleges lesz-e, nem tudjuk, de eléggé kitettek magukért. Ők is belejönnek, mert sok helyre elkísérnek minket. Nekik már köny- nyű, akár próba nélkül is énekelni. Hallják, ahogy a buszon összeszedjük az énekeinket, s végigénekeljük az utat. így, mint már mondottam: Aszód felől, Hatvan félő1 hidegen fuj a szél, Az árokban reszket a nyálfalevél,. Az árokban még a csalán is reszket, Sirathatsz már kisangya- lom, mert fogságba estem. Meg a többit..., a többit. Nádudvari Anna Szellemi bemelegítés Szünidei olvasótábor A nagykőrösi Szabó | Károly Városi 1 Könyvtár gyermek- könyvtárában augusztus 9-től 19-ig helytörténeti olvasótábort szerveznek az intézmény munkatársai. A könyvtár számtalan értékes rendezvénye között azért is különösen figyelemre méltó a mostani, mert ebben az időszakban érnek véget a családi nyaralások, zárnak a gyermektáborok s kezdődik a felkészülés az új tanévre. A városi könyvtár a szülők gondján szeretne enyhíteni az iskolás gyerekek foglalkoztatásával, akik nemcsak ellátást kapnak, hanem szórakozhatnak is, miközben szellemileg felfrissülhetnek a közelgő tanévnyitó előtt. A helytörténeti olvasótábort Sípos Ildikó és Kiss Andrea könyvtárosok vezetik. Ők állították össze a kilenc napra szóló műsort is. A táborozok megismerhetik majd lakóhelyük múltját, jelenét, ellátogatnak Bugacra, Kecskemétre, és vendégül látják az Arany János életútját tanulmányozó, szintén olvasótáborozó barátaikat is. Pásztorné Szivük Agnes könyvtárigazgató elmondta: a tábor fenntartásához szükséges pénzt különböző pályázatokon nyerte a könyvtár. Bíznak abban, hogy az élményeken kívül sok olyan tudnivalóval is gyarapodnak a diákok, amelyeket tanulmányaik során hasznosítani fognak. (m) A Golgota Debrecenben Munkácsy Mihály „Golgota” című, 35 négyzetméteres festményét fegyveres kísérettel átszállították a Nemzeti Múzeumból Debrecenbe kedden. A trilógia első darabja, a „Krisztus Pilátus előtt” 1881-ben, a második, a „Golgota” 1884-ben, az „Ecce homo” pedig 1896-ban készült el Párizsban. A debreceniek ez utóbbi képet a Déri Múzeummal együtt kapták örökül az alapító Déri Frigyestől. Új helyén, Debrecenben a képet a következő napokban állítják fel a Munkácsy-teremben, az ,Ecco homo” mellett. A közönség a tervek szerint augusztus 19-étől tekintheti meg a művet. Történelem — Abrahám Rafael grafikusművész kis és nagy titkok tudója, akit egy évtizeddel ezelőtt a Zsámbékon élő szobrászművész, Melocco Miklós így jellemzett: „Ezer meg ezer vonalat húzott, és a vonalak szabaddá váltak, mint a madarak.” Voltaképpen 1976 óta nem kapott rangos helyen kiállítási lehetőséget Budapesten. Akkor ugyanis a Csók Galériában megrendezett egyéni kiállításán leszedték a falról, betiltották politikai okokból Emberek és eszmék című sorozatát, a Diktatúrák címűt pedig át kellett keresztelnie. Jogos a kérdés: maga a művész most válik szabaddá, a Vigadó Galéria emeleti csarnokaiban augusztus 11 -én, szerdán megnyíló életmű-bemutató kiállításával? — Váratlanul ért a Vigadó Galéria megtisztelő felkérése — nyilatkozta a művész —, melyben a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete által összehívott Művészeti Tanács szavazati többsége alapján erre a tárlatra nyújt számomra lehetőséget. Mindösz- sze három hét állt rendelkezésemre, egy életmű-bemutató kiállítás előkészítésére, ez nem sok idő. alulnézetben? Látva az anyagot az a benyomásom, hogy így is a bőség zavarával küzd. Harminc év művészeti terméséből nem könnyű kiválogatni a legjellemzőbb alkotásokat. A hatvanas évek végén készült Mesterségek dicsérete című litográfiasorozat, a hetvenes évek elején született Tisztelet Dürernek vagy a Mikrokozmosz szérián kívül, melyek meghatározó útjelzői pályájának, most kerülnek először kiállításra Történelem alulnézetben címet viselő tusrajzai, és ami avatott ismerői számára is meglepetést okoz majd, líraigeometrikus olajfestményei, bár a tárlat anyaga bizonyítja: a konstruktivista indíttatás kezdettől jelen volt művészetében, töretlen fejlődési vonal vezet ehhez a piktúrához. Az is némiképpen „történelem alulnézetben”, hogy 1981-ben Ember Mária Jó kiállítások a város peremén cím alatt ír Ábrahám Rafaelről, akinek kivételes rajztudása a hajdani nagyok műgondját, gondolatgazdasága bölcseleti tartalmakat idéz — és akit most nagy örömmel látunk viszont a Vigadó Galériában. Domokos Eszter Ábrahám Rafael: In memóriám A. Dürer III. A Mozart Alapítvány budapesti fesztiválja Az Európai Mozart Alapítvány és a prágai Mozart Akadémia első alkalommal rendezi meg holnaptól egyhetes fesztiválját Budapesten. A rangos zenei eseménynek (augusztus 6. és 13. között) az Arany János Színház ad otthont. Á fesztiválon Mozart-, Schumann-, Schubert-, Dvorák-, Prokof- jev-, Poulenc-, Bartók-mű- vek. mellett három — XX. századi — amerikai zeneszerző művei csendülnek fel. Samuel Barber, illetőleg az ugyancsak nemrégiben elhunyt Aaron Copland muzsikáját is hallhatja a közönség a Paulay Ede utcában. Várhatóan a fesztivál egyik legérdekesebb előadása lesz Lou Harrison „Rapunzel” című operája koncertváltozatának magyarországi bemutatója. Az opera európai ősbemutatóját ez év júniusában tartották Bonnban. A fesztivál szólistái többek között Ránki Dezső, Klukon Edit és Gulyás Dénes. A Mozart Alapítvány 1990-ben azzal a szándékkal jött létre, hogy elsősegítse a kultúra, a művészeti ágak nemzetközi cseréjét, és fórumot teremtsen a zene művészeinek.
