Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-05 / 181. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1993. AUGUSZTUS 5., CSÜTÖRTÖK Magas licitárak Vasban Mérsékelt ütemben folyik az árverés Késve fizetnek a szövetkezeteknek Emelkedik a sertések felvásárlási ára A mezőgazdasági termelők a nyár közepén kezdik törleszte­ni a rövid lejáratú hiteleket, s ebben az időszakban készítik a következő esztendő pénzügyi terveit. Idén azonban, az aszály miatt országosan és megyeszerte sok gazdaság máris újabb hitelek felvételét, a korábbiak átütemezését latolgatja, mert az eddig betakarított, értékesített termés árbevételéből nem tudják fedezni a soron következő feladatok költségeit. Az elmúlt héten megtartott 191 kárpótlási földárverésen 371 450 aranykorona értékű földhöz jutottak hozzá a kár­pótoltak, s ezzel már több mint 12 millió aranykorona értékű föld kelt el a kárpótlá­si árverések kezdete óta — tá­jékoztatott az Országos Kár- rendezési és Kárpótlási Hiva­tal illetékese. Az elmúlt hét árverései mérsékelt ütemben folytak, ami nagyrészt annak a követ­kezménye, hogy a kárpótlási hivatalok időt kívánnak biz­tosítani a földhivataloknak az őszi árverésekre való fel­készülésekre. Ennek is tulaj­donítható az, hogy Veszp­rém és Zala megyében, vala­mint Budapesten egyetlen ár­verést sem tartottak. A meg­Továbbra is növekednek — bár a korábbinál valamivel ki­sebb ütemben — a lakossági megtakarítások. Márciusban még csak 1095,6 milliárd fo­rintot tett ki a bruttó össze­gük, áprilisban elérte az 1119,7 milliárd forintot, má­jusban 1130,4 milliárd forint­ra növekedett, júniusban pe­dig — az előzetes adatok sze­rint — már 1147 milliárd fo­rint a bruttó megtakarítások szintje. A havi növekedés to­vábbra is 10-20 milliárd fo­rint körül alakul. Minderről a Magyar Nemzeti Bank adott ki tájékoztatót. A megtakarítások szerkeze­te viszont változóban van. Is­mét növekszik a devizabetét­állomány, de ugyanakkor, ha mérsékelten is, de tovább emelkedik a forintbetétek ösz- szege is. Jelentősen növeke­dett a készpénzállomány. tartott árveréseken továbbra is érvényes az a tendencia, hogy a kialakuló átlagárak az 1000 Ft/arany koronás ár alatt vannak. Az élmúlt hét legmagasabb licitárát Vas megyében' jegyezték föl, ahol egy parcelláért aranyko­ronánként 23 600 forintot ígértek kárpótlási jegyben. Ugyanakkor két olyan me­gye is akadt — Komárom- Esztergom és Tolna — ame­lyikben egyetlen egy esetben sem haladták meg az 500 Ft/ aranykoronás minimálárát a licitálók. A legtöbb föld ezút­tal is Békés megyében talált gazdára, ahol az árverések ré­vén összesen 340-en jutottak földhöz, itt egyébként 1700 Ft/aranykorona volt a legma­gasabb licitár. Stagnál viszont a pénzintéze­ti értékpapír-állomány. Márci­us óta szintje lényegesen nem változott, 200 milliárd forintot tesz ki. A bankbetét­állomány március óta 625,6 milliárd forintról, 650,3 milli­árd forintra emelkedett. A készpénzállomány a márciusi 267,6 milliárd forinttal szem­ben, júniusban elérte a 296,4 milliárd forintot. Növekszik, bár meglehető­sen mérsékelt ütemben a la­kossági hitelállomány. Ennek megfelelően a nettó megtaka­rítások szintje általában 10-12 milliárd forinttal emel­kedik, júliusban azonban a korábbinál nagyobb mérték­ben, 16 milliárd forinttal nö­vekedett. így a májusi 913,2 milliárd forinttal szemben jú­nius végére a nettó megtakarí­tások szintje elérte a 929 mil­liárd forintot. Nagykőrös térségét különösen megviselte idén a szárazság. Az ottani Arany János Szövet­kezetben, amely egyébként is a kedvezőtlen ökológiai adott­ságú gazdaságok közé tarto­zik,- a gabonafélék hozama a felét sem érte el a korábbi évekről ismert termésátlagok­nak. Búzából 1,5, rozsból 1, őszi árpából 1,7 tonnát takarí­tottak be hektáronként. Hason­lóan keveset fizet a napjaink­ban aratás alatt lévő tavaszi árpa és a mustár, de lényege­sen kisebb terméssel kecsegtet a napraforgó is. Vevőknek hiteleznek — Vannak, akik már az ismert­té vált termésadatokból a me­zőgazdasági vállalkozók, szö­vetkezetek tömeges csődjét jó­solják. Az önök gazdaságának helyzetét mennyire befolyásol­ja az idei rendkívül rossz időjá­rás — kérdeztük Sz. Tóth Lász­lót, az Arany Szövetkezet elnö­két. — Egyelőre csak feltételezé­sekről beszélhetünk, hiszen mint ismeretes, jelenleg is foly­nak az agráregyeztető tárgyalá­sok, és nem tudni még, milyen döntés születik állami szinten. A kérdés az: mennyi az a mini­mális kedvezmény, amely a rendkívüli helyzetben átsegíte­né a gazdálkodókat. Úgy ítél­jük meg, hogy egyrészt a tava­lyi aszálykár ellensúlyozásá­val, valamint a rövid lejáratú forgóeszköz-hitelek eltörlésé­vel, de legalábbis átütemezésé­vel lélegzethez juthatnának a termelők. — A szövetkezetei mennyi adósság terheli? — Az összvagyonnak körül­belül 20 százalékát kitevő hi­telállományunk van, ami volta­képpen nem olyan sok, mégis elég nagy ahhoz, hogy átüte­mezése nélkül kirikus helyzet­be kerüljünk. Pedig a ’93. évi hiteleket még csak most hagy­ják jóvá, tehát eddig a koráb­ban felvett pénzekkel gazdál­kodtunk, amelyeknek törleszté­sét nehezíti az a sajátos körül­mény is, hogy a mezőgazdasá­gi termelők jelenleg a vevők hitelezői. Az eladások és a vé­telár beérkezése között hosszú idő telik el, ugyanakkor a me­zőgazdaság csak készpénzért tud a piacon bármit is megvá­sárolni. Minden szemes eladható — Hosszabb távon milyen megoldást lát a Dél-Pest me­gyei térség mezőgazdaságá­nak stabilizálására? — Ennek a régiónak rosz- szabbak a mezőgazdasági adottságai az átlagosnál, tehát mindenképpen egy olyan tá­mogatási rendszer lenne az ér­deke, amely egyfelől a munka- nélküliség növekedése ellen hatna, másrészt megóvná a táj kialakult mezőgazdasági kultú­ráját. Ez még mindig sokkal ol­csóbb lenne, mint a foglalkoz­tatási struktúrának más irányú átalakítása. A szomszédos Toldi Szövet­kezet a ’80-as években 60-70 millió forint forgóeszközhiteit vett fel évente. Az idei és a ta­valy felvett banki kölcsön együttvéve mindössze 30 milli­ót tesz ki, jelezvén a ráfordítá­sok nagymértékű csökkenését. Elsődlegesen itt is a terméskie­sés az oka annak, hogy a gazda­ság ennyi adósság átütemezé­sét kérje a banktól. Őszi árpá­ból 1,3, búzából 2,2, tavaszi ár­pából 1,2 rozsból pedig 1,3 ton­nát takarítottak be. Ha kiadós égi áldás jönne, a napraforgó­ból, kukoricából még lehetne valami, s e két növény termése némiképp javítana a szövetke­zet pénzügyi helyzetén, ugyan­is ma minden szemes termény eladható. Főleg, mert kevés van mindenből. A szövetkezet kénytelen volt a gabonaforgal­mi vállalattal kötött szerződé­sét módosítani. A beígért 800 tonna búza helyett csak 200 tonnát tudott átadni, a szabadpi­acinál valamivel olcsóbban. Kedvező fejleményről szá­molnak be az állattenyésztők. A Toldiban például naponta 3-4 vevőjelölt is érdeklődik, és immár 80 forint fölött aján­lanak árakat az élő sertés kiló­jáért. Hasonlóképpen nő a tej iránt a kereslet és az ár is. Csakhát a termelőket mindez nem nyugtatja meg, hiszen nem tudhatják, hogy a szabad­jára engedett argrárpiacon mi­kor következik be váratlan visz- szaesés. Az értékesítésnek a ki­számíthatatlansága lehetetlen­né teszi az ágazatban a terve­zést. Az állattenyésztőknek legnagyobb gondja ezenkívül a téli takarmány előteremtése. Valószínű, hogy az állomány kiteleltetéséhez nem lesz ele­gendő a saját előállítású takar­mány, a hiányt bálázott kukori­caszárral is megpróbálják eny­híteni. Fejlődő' kertészet Az már bizonyosra vehető, hogy a földvisszaadó bizottsá­gok az idei őszön nem érnek tennivalóik végére Kőrösön sem. Akkor vajon kik szánta­nak, vetnek? A gazdaságok, amelyek már nem rendelkez­nek a tagi tulajdonú, kivonásra kerülő földekkel, vagy a tulaj­donosok, akik még azt sem tudják hol lesz a birtokuk?-— Úgy gondoljuk, annak kötelessége megművelni a föl­det, akinek most az átmeneti időszakban a keze ügyében van. A Toldi Szövetkezetben sem fejeződik be a földek visz- szaadása, és ahol teljesen bizo­nyosak leszünk abban, hogy megegyezés nem születik, megkezdjük az őszi talaj mun­kákat, a vetést — hallottuk Marsi Gusztáv elnöktől, aki így folytatta: — A földek parlagon hagyá­sa nem lehet cél, és bármennyi­re is nehéz a szövetkezet hely­zete, csakis a termelés folyto­nosságában gondolkodhatunk. A gazdaság hitelképes, munka is van, s a reorganizációs hitel segítségével a kertészeti ága­zat fejlesztését kezdtük el. Bár­milyen nehéz is ma beruházni, tudomásul kell venni, hogy enélkül nem lehet kimozdulni a válságból. Az új kertészet­ben már elkészült nyolc fólia­ház, a hűtőház is közel áll a be­fejezéshez. Jövőre már terme­lés folyik, méghozzá az EK- szabványnak megfelelő minő­ségű zöldségfélékkel. Ez per­sze nem azt jelenti, hogy elsőd­legesen a nyugati kivitelre szá­mítunk. A magyar kertészeti termények beláthatatlan ideig kiszorulnak a szubvenciókkal, vámokkal védett országokból, elsősorban tehát itthon és Kele­ten kell visszaszerezni a recesz- szióban elvesztett piacokat. Forintos hírek Az Omani Szultánság kedden 1,25 dollárral csökkentette a nyersolaj hordónkénti árát. Oman — amely nem tagja a kő­olajtermelő és -exportáló országok (OPEC) szerve­zetének — napi 750 ezer hordónyi olajat termel ki. A közel-keleti területi vi­szály egyik fő elemét ké­pező Golan-fennsíkon ter­vez próbafúrásokat az iz­raeli állami olajipari vál­lalat. A cég szakértői an­nak nyomán javasolták a Szíriától 1967-ben elhódí­tott térségben a kutatások megkezdését, hogy a szomszédos arab állam­ban kiaknázható mennyi­ségű olajkészletekre buk­kantak a közelmúltban. Az elmúlt három év so­rán összesen mintegy 15 millió dolláros beruhá­zást hajtott végre a Ganz Ansaldo olasz—magyar vegyesvállalat. Az olasz Ansaldo magyarországi érdekeltségénél folyik a gyártás korszerűsítése, ennek nagy része már megvalósult, az év hátra­lévő részében azonban még sor kerül néhány nagy értékű gép felszere­lésére. Oroszország érdekelt ab­ban, hogy bővítse keres­kedelmi kapcsolatait Irak­kal és jogi alapokra he­lyezze együttműködését vele gazdasági, kereske­delmi és műszaki téren — jelentette ki Oleg Lo­bov orosz miniszterel­nök-helyettes Bagdadban. Kuba több vegyes vállal­kozásra tart igényt és elő­zékeny bánásmódban akarja részesíteni őket, előnyös beruházási meg­állapodásokat kínálva ne­kik — közölte Fidel Cast­ro. A kubai államfő sze­rint országa mindenek­előtt latin-amerikai tőkét szeretne bevonni a szov­jet támogatást nélkülözni kényszerülő hazai gazda­sági fejlődésbe. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! V alutaárfoly amok Pénznem Vételi árfolyam 1 egységre, Eladási forintban Angol font 141,89 144,69 Ausztrál dollár 65,15 66,39 Belga frank (100) 261,34 266,00 Dán korona 14,00 14,26 Finn márka 16,21 16,61 — Francia frank 15,94 16,22 Görög drachma (100) 39,71 40,55 Holland forint 49,26 50,12 ír font 133,11 135,71 Japán yen (100) 90,64 91,84 Kanadai dollár 73,49 74,89 Kuvaiti dinár 314,64 320,14 Német márka 55,41 56,37 Norvég korona 12,81 13,05 Olasz líra (1000) 59,24 60,52 Osztrák schilling (100) 787,92 801,52 Portugál escudo (100) 54,81 55,91 Spanyol peseta (100) 68,62 70,14 Svájci frank 62,90 63,98 Svéd korona 11,77 12,03 USA-dollár 94,88 96,44 ECU (Közös Piac) 106,20 108,16 M. J. Zöld út a hazai beszállítóknak Vasútvillamosítás koncesszióban Az infrastruktúrára fordított pénz kétszeresen is kamatozik a gazdaságban, hiszen az építkezé­sek munkahelyeket teremtenek, a dolgozók bére keresletet növel a fogyasztásicikk-piacon, s nem utolsósorban a korszerűbb infrastmktúra csábítja a külföldi befektetőket. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium ezek szelle­mében tár fel minden pénzügyi lehetőséget a közutak, a telefonhálózat és a vasút fejlesztésé­re. A program keretében a közlekedési tárca az elmúlt év végén a MÁV hat vonalának villamo­sítására írt ki koncessziós pályázatot. Az össze­sen 573 kilométer hosszúságú, korszerűsítésre váró pályaszakasz dokumentációs anyagát tizen­egy cég vásárolta meg, s közülük hatan adtak be pályázatot a május negyedikéig meghosszab­bított határidőre. A KHVM, a Pénzügyminisztérium, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a Ma­gyar Nemzeti Bank és a MÁV szakemberei­ből álló bírálóbizottság javaslata alapján Schamschula György, a közlekedési tárca vezetője eredményesnek értékelte a pályáza­tot. Az AEG (Németország), és a COGECO (Olaszország) ajánlata felelt meg legjobban a kiírási feltételeknek, ezért ezek alkalma­sak a további kereskedelmi tárgyalások alap­jául. A bírálat során a bizottság különös figyel­met fordított a hazai részvételi és beszállítási arány vizsgálatára, s e szempontok alapján és az AEG és a COGECO pályázata volt a leg­előnyösebb. (z.b) Növekszik a lakossági megtakarítás

Next

/
Thumbnails
Contents