Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-31 / 202. szám
2 PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. AUGUSZTUS 31., KEDD $ Magyar—szlovák viszony Prágai lapértékelés A Lidové Noviny című, liberális szellemiségű prágai lap tegnap arról számolt be, hogy a korábbinál tárgyszerűbb hangnem uralja a magyar-szlovák viszonyt. A lap budapesti tudósítója, Peter Bielik úgy ítéli meg: a jelek szerint a Duna mindkét partján belátták, hogy az Európához való csatlakozást csak megnehezíti az állandó civakodás. Bielik elöljáróban megállapította: a magyar és a szlovák külügyminisztérium szóvivője egyaránt nagyon gyorsan és határozottan reagált Werner Fasslabend osztrák védelmi miniszter azon nyilatkozatára, miszerint akár katonai konfliktushoz is vezethet a magyar— szlovák feszültség. Bős ügyében az utóbbi időben mind a magyarok, mind a szlovákok azt hangsúlyozzák, hogy a vita Hága elé terjesztése helyes lépés volt — folytatta a cseh lap tudósítója. A szlovákiai magyar helységnévtáblák eltávolítása — a Lidové Noviny értékelése szerint — nagyobb felháborodást váltott ki Ausztriában, mint Magyarországon. Budapest visszafogottsága — Peter Bielik feltételezése szerint — annak tudható be, hogy Bába Iván helyettes külügyi államtitkár legutóbbi pozsonyi látogatása során több kérdésben kielégítő tájékoztatást kapott a szlovák féltől. Másfelől a szlovák tömegtájékoztatás a váltnál sokkal visszafogottabban reagál Horthy Miklós újratemetésének előkészületeire. Mindenesetre visszafogottabban, mint a magyar publicisták, különösen azután, hogy Antall József miniszterelnök megpróbálta védelemébe venni Horthyt és politikáját — írta a Lidové Noviny. Tiltakozólevél Pozsonyból A Északi szomszédunk teljesítetlen ígéretei A szlovákiai magyar kisebbség vezetői tegnap azzal vádolták meg a pozsonyi kormányt, hogy nem tesz eleget a kisebbségi jogok tiszteletben tartására tett korábbi ígéretének. A Reuter hírügynökségnek adott nyilatkozatukban elmondták, hogy tiltakozó levelet fognak küldeni ezzel kapcsolatban az Európa Tanácsnak. Az Együttélés nevű szlovákiai magyar politikai mozgalom szóvivője. Molnár László szavai szerint „fel szeretnénk hívni a Szlovákia Európa Tanácsbeli tagságát támogató országok figyelmét arra, hogy Pozsony nem teljesíti a kisebbségi jogok védelmére tett ígéreteit”. EDU-konferencia nyílik Budapesten, számos nagy tekintélyű politikus látogat a héten hazánkba, ám a kiemelkedő jelentőségű eseményt — ha nem is beárnyékolja vagy felülmúlja —, de vihar előtti csendjével kétségtelenül némileg elhomályosítja vitéz nagybányai Horthy Miklós szombati újratemetése. A kenderesi szertartás hónapok óta látens feszültségű és a társadalmat érzékenyen érintő esemény, annak ellenére, hogy a család szigorúan zártkörű aktust képzelt el. El lehet gondolkodni e szándék tisztességén, ugyanakkor nem hallgatható el ennek naivitása sem. Hogyan lehet egy száműzetésben elhunyt magyar állampolgárt, aki több mint két évtizeden keresztül az ország első embere, kormányzója és legfőbb hadura volt, egyszerű magánemberként, szűk körben eltemetni? Egyetlen megoldás a teljes nemzetközi és hazai hírzárlat lett volna, ám ez kivitelezhetetlen. Ha csak utólag tudja meg a közvélemény, talán másképp alakulnak a dolgok. Meglepő volt néhány napja, hogy a parlamenti pártok egymástól függetlenül, mégis hasonló tartalmú nyilatkozatokat tettek. Valamennyien egyetértenek a család kérésével, ugyanakkor furcsállják és nemtetszésüknek adnak hangot a politikai hisztéria- keltés miatt. Ha ennyire egységes a nézőpont, akkor ki kelti a feszültséget? Nem nehéz kitalálni, melyik tábor a hangosabb, a temetésen részt vevőké, vagy a távolmaradóké. Ma folytatódik a konferencia Karadzic szerint kockáztatnak a bosnyákok Radovan Karadzic boszniai szerb vezető indulatosan nyilatkozott azzal kapcsolatban, hogy a muzulmán fél a genfi tárgyalási forduló előtti napon, vasárnap elvetette a rendezési javaslatokat, s újabb konzultációkat akar folytatni a területi felosztásról és az alkotmányos elvekről. „Valójában kockára teszik azt is, amivel rendelkeznek, s kiválthatják Bosznia két részre történő felosztását” — mondta Karadzic, aki szerint a horvátok a muzulmán elutasítás fennKinyílnak a CIA-dossziék Az Amerikai Központi Hírszerző Hivatal, a CIA szóvivője vasárnap megerősítette a The New York Times aznapi számában megjelent értesülést, amely szerint a titkosszolgálat jövőre nyilvánosságra hozza legféltettebb hidegháborús dossziéit. A lap magát meg nem nevező forrása szerint a nyíltság jegyében elhatározott lépés valószínűleg hátrányosan érinti majd a CIA-ról kialakult képet, ám a szervezet új igazgatója, Robert Gates kinevezése előtt — tekintettel a hidegháborús korszak lezártságára — kötelezettséget vállalt a nagyobb nyitottságra és beszámoltat- hatóságra. tartása esetén bizonyára elszakadnának és csatlakoznának Horvátországhoz, s a szerbek is a függeüenséget és a csatlakozást választanák. A tervezettnél egy nappal később, ma délelőtt folytatódik a Jugoszlávia-konferen- cia — jelentette be John Mills, a közvetítők szóvivője. A tárgyalásokon Bosznia felosztásáról és jövőbeli alkotmányos berendezkedéséről kell döntenie a köztársaságban élő nemzetiségek képviselőinek. A lendvai járásban él a szlovéniai magyarság zöme, így hát természetes, hogy itt jelentkeznek először az együttélésből fakadó gondok is. A személyi okmányokról rendelkező törvény például meghatározza, hogy a nemzetiségileg vegyesen lakott járások — vagy ahogy itt mondják — községek lakosainak kötelezően kétnyelvű szlovén— magyar személyi okmányokat kell kapniuk. Ezt a határozatot megerősítette a szlovén parlament nemzetiségi bizottsága is. A gond abban van, hogy nem az egész község (járás) vegyesen lakott, vannak tehát tiszta szlovén települések is, és ezek lakosai, de ugyanúgy a nemzetiségiA szóvivő szerint a konferencia folytatásának csak technikai akadálya van: Alija Izetbegovic boszniai elnöknek még nem áll rendelkezésre az az ENSZ-gép, amely Genfbe szállítja majd a muzulmán politikust. Az értekezletet augusztus 20-án függesztették fel, hogy az érintetteknek legyen módjuk tanulmányozni, s a nemzetiségi parlamentekkel elfogadtatni a kompromisszumos terveket. leg vegyesen lakott területen élő szlovének is, egyre gyakrabban tiltakoznak az ellen, hogy kétnyelvű útlevelük, személyi igazolványuk, vezetői jogosítványuk vagy más okmányuk legyen. Azt állítják, a saját országukban nekik legyen szlovén dokumentumuk, a magyar kisebbség pedig, ha úgy akarja, ám legyen neki kétnyelvű útlevele és más okmánya. A sokasodó tiltakozások után a lendvai községi (járási) vezetés levelet út a belügyminisztériumhoz, amelyben ismerteti a kialakult helyzetet, a minisztériumi válasz azonban megismétli a törvény előírását, és kötelezi a községet ennek betartására. A nagyvilág hírei Jé Gdansk egyik temetőjében Henryk Jankowski atya, a Szent Brigitta- templom plébánosa vasárnap ünnepélyesen felszentelte annak a 38 lengyelnek a sírját, akik a gdanski főpostát védték 1939 szeptemberében a nácikkal szemben. Jé Húsz százalékkal visz- szaesett júniusról júliusra az amerikai szerszámgépi- pamak adott megrendelések volumene. A csökkenést arra vezetik vissza, hogy kifulladt az amerikai autógyártók első félévi nagyarányú kereslete. Jé Gránátot lőttek ki Arie Deri izraeli belügyminiszter Jeruzsálem egyik külső kerületében lévő házára tegnap hajnalban. A támadásért a „Dov” nevű szélsőjobboldali zsidó szervezet vállalta a felelősséget. Jé Négynapos amerikai látogatásra érkezett vasárnap este Houstonba az orosz miniszterelnök, Viktor Csemomirgyin. Útját kénytelen volt elhalasztani, mert Washington élesen tiltakozott az ellen, hogy Oroszország rakétatechnológia átadására kötött üzletet Indiával. Jé Szaddám Húszéin elnök titkos rendelete alapján kivégeztek öt magas rangú katonatisztet Irakban. A hatodik halálra ítélt, Szádi al-Kairo a jor- dániai fővárosban tartózkodik. Kétnyelvű okmányok Szlovén kifogások VÉLEMÉNY Aki ott lehetne Természetesen mindenkinek szíve joga állást foglalni, történelmi és aktuálpolitikai fejtegetéseit papírra vetni, érzelmeit, netán indulatait kifejteni — meg is tették ezt jó néhányan. Ezen túlmenően a történészek kötelessége is, hogy ennyi évtized után végre elkészüljön a kort és Horthy alakját elfogultságok és politikai mellékzöngék nélkül hitelesen feldolgozó tudományos igényű feldolgozás. Napjainkra csupán az maradt, hogy hosszú elemzéseket, alapos vagy kevésbé nívós írásokat, indulatos kirohanásokat, vagy demagóg nosztalgiaáradatokat olvashatunk. Előbbre jutottunk ezzel, megoldott ez valamit? A megoldás kulcsa — mint már nem első esetben — most is a köztársasági elnök kezében van/lenne. A pártokon felül álló, érzelemmentes politikai bölcsesség most is megoldaná a kérdést. Hogy nem sikerült sem az igazságtétel, sem a médiaelnökök esetében — más dolog. Most azonban elvárható lenne egy konstruktív lépés. Nem arról van szó ebben a feszült pillanatban, hogy elnökünk mit gondol és érez, lelkiismerete mit diktál. Egyetlen gesztussal megoldhatná a kérdést, kihúzva ezzel számtalan tényező méregfogát, függetlenül attól, mit írnának az újságok és önjelölt politológusok. Királyi látogatások, elnöki utak, de még egy külügyminiszteri találkozó alkalmával is fontos a tapsrend, a beszédek, a sorállás, az ülésrend pontos betartása. Kivédhetetlen szabályok, rideg protokoll, hagyománytisztelet és intelligencia. Ne feledjük, ez esetben olyan személyről van szó, akinek jogutódja — Tildytől Dobin és Losonczin át Straub F. Brúnóig — a mai államelnök. Ha történetesen a franciák most temetnék Napóleont Párizsban, biztos, hogy Giscard d’Estaing vagy Mitterrand ott lenne, a franciák legkisebb megrökönyödése nélkül és függetlenül attól, hogy a nagy császárra, vagy a bukott hadvezérre gondolnának. Hogy Habsburg Ottó, aki példásan sokat tesz ma is hazánkért, személyes és családi okokra hivatkozva — miszerint Horthy az apjára lövetett — nem megy el a temetésre, teljesen érthető. Államelnökünknek azonban nem hiszem, hogy ilyen személyes okai lennének. Részvételétől nemhogy nem lenne hivatalos a kenderesi szertartás, de a pártokon felül álló elnök ezzel is megakadályozhatná a jelenlegi anomáliákat, azokat a rámutogatásokat, hogy a kormányból kik és hányán, milyen minőségben és miért lesznek, illetve nem lesznek ott Kenderesen. Ne felejtsük, Horthy azt kérte, csak akkor hozzák haza hamvait, ha az utolsó idegen katona is elhagyja Magyarországot. Ez sokunk örömére megtörtént, s ebből az is következik, hogy elnökünk — ellentétben elődeivel — majd1 ötven év után egy szabad ország államfője. Ezért is illenék a főhajtás. Ha nem is sorstársak, de kollégák között.
