Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-31 / 202. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. AUGUSZTUS 31., KEDD 3 Az EDU Budapesten Biztonsági kérdésekkel is foglalkozik a tanácskozás Az 1978-ban létrejött Európai Demokratikus Unió (EDU) az európai keresztény- demokrata, konzervatív és néppártokat tömöríti. Célja, hogy közös programokat és alapelveket dolgozzon ki európai és külpolitikai téren, elősegítse a tagpártok és politikusaik személyes kapcsolatait, biztosítsa a tagpártok kölcsönös segítségét és támogatását. Az EDU-nak ma 32 tagpártja és 11 állandó megfigyelője van. A szervezet a kelet-európai változások bekövetkezte óta nagy figyelmet szentel a térségnek, igyekezve átadni eszméit — szabadság, gyarapodás, haladás — a reformországoknak. Az Európai Demokratikus Unió már 1988-ban felvette a kapcsolatot a magyar és a lengyel politikai szervezetekkel, demokratizálási törekvéseik támogatása és csatlakozásuk elősegítése érdekében. Az elnöki tisztet 1979 óta Alois Mock osztrák alkancel- lár, külügyminiszter, az Osztrák Néppárt tiszteletbeli elnöke tölti be, az öt alelnök között van Antall József is. A Magyar Demokrata Fórumot az EDU 1990. augusztus 30-án Helsinkiben tartott konferenciáján vették fel a szervezet tagjai közé, és ekkor választották a magyar kormányfőt az EDU elnökhelyettesévé. Az Európai Demokratikus Uniónak 1990 óta teljes jogú tagja a Kereszténydemokrata Néppárt is. A Tárgyán József vezette FKGP tagságát 1992-ben felfüggesztették, ezzel egyidejűleg megfigyelői státust kaptak a történelmi kisgazdák. A holnap kezdődő budapesti tanácskozás elsősorban Európa integrációjával, az Európai Unió keleti irányba történő kiterjesztésével, az új demokráciák helyzetével, valamint — a délszláv válság fényében — a kontinens biztonsági kérdéseivel foglalkozik majd. Tervezik azt is, hogy vitát folytatnak a közép- és kelet-európai régió környezetvédelméről. Tagfelvételre is sor kerül a találkozón: teljes jogú taggá válik az RMDSZ és szó van a szlovákiai Magyar Keresztény- demokrata Mozgalom állandó megfigyelői státusának megerősítéséről is. A konferenciával egy időben az EDU világszervezete, az IDU is vezetőségi ülést tart Budapesten. Az EDU 15 esztendős történetében nem volt még arra példa, hogy olyan sok magas rangú politikus vegyen részt a tanácskozáson, mint ahányan igent mondtak a mostani meghívásra. Eljön Helmut Kohl német kancellár, aki hosszú évek óta nem volt jelen hasonló EDU-rendezvényen, itt lesz John Major brit, Micota- kisz görög, valamint Carl Bildt svéd, Fenech Adami máltai, Vaclav Klaus cseh, Oddsson izlandi miniszterelnök, és Budapestre vátják Albánia és Ciprus államelnökét is. Kenderes: a Horthy-csalad kriptája (MTI-fotó) Folytatódik a törvénykezés Megkezdődött tegnap az Országgyűlés négyéves törvényhozói munkájának utolsó szakasza. Az elkövetkező nyolc hónapban még számos törvényt kell megalkotniuk a képviselőknek, s közben elkezdődik a kampány az új választásokra. Magyarország történelmének olyan fázisához érkeztünk, amely joggal kelti föl bennünk az érdeklődést: hogyan látnak ezen feladatokhoz az egyes képviselők? — Két törvényjavaslatot dolgoztam ki a nyári szünet alatt — mondotta Zimányi Tibor, MDF-es honatya. — Miután megszületett az ’56-osoknak járó emlékéremről szóló törvény, szükségesnek tartom, hogy azok is jogosultak legyenek emlékéremre, akik 1944-ben valóban ellenálltak a náciknak, valamint akiket 1945 és 1989 között politikai okokból elítéltek. Második törvényjavaslatom lényege pedig az, hogy azon hadirokkantaktól, akiktől 1947-ben elvették járandóságukat, most kárpótlási jegyként visszakaphassák azt. Az elmúlt évben a parlament ugyan rehabilitálta őket, de fontosnak tartom, hogy ne csak erkölcsileg, hanem anyagilag is becsüljük meg hadirokkantjainkat. Lényegesnek tartom, hogy kárpótlási jeggyel kárpótolnánk e sokat szenvedett réteget, ez a megoldás ugyanis nem geijesztene inflációt. Nem utolsó szempont az sem, hogy a hadirokkantak megtapasztalják, törődik velük a demokratikus rendszer. — Szombati frakcióülésünk számos napirendi pontja között foglalkoztunk az utolsó ciklus törvényhozói munkájával is — válaszolta Dragon Pál, a kisgazda 36-ok képviselője. — A legmesszebbmenőkig egyetértettünk abban, hogy mindent megteszünk a sikeres törvényalkotásért. Olyan költségvetést támogatunk majd, amely biztosítja a következő kormány zavarmentes működését. Nem kerülhetem meg természetesen azt a sarkalatos kérdést sem, mi lesz a darabjaira hullott kisgazdapárt sorsa. Valamennyien az egység mellett foglaltunk állást, s már megkezdődtek a különféle kisgazdapártok közötti tárgyalások. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy sikeresek legyenek ezek a tárgyalások, hiszen csak egy egységes, erős kisgazda- párt indulhat jó eséllyel a következő parlamenti választásokon. — A jövő évi költségvetési törvény megalkotását tartom a legfontosabbnak — vélekedik Ghiczy György, a KDNP frakciójának tagja. — De legalább ilyen lényeges módosítani a földtörvényt, megtiltani, hogy külföldiek földtulajdonhoz juthassanak. Foglalkozunk egyébként a választási törvény módosításával is, a választási kampány szabályozásával. Összességében olyan törvényeket szeretnénk megalkotni, amelyek biztosítják az ország működő- képességét. Elengedhetetlennek tartom, hogy a magyar állampolgárok ne csak politikailag, hanem gazdaságilag is tulajdonosai legyenek ennek az országnak. Magyarul: a gazdái. Törvényalkotó munkánk mellett természetesen a következő választások is foglalkoztatnak bennünket. Naivitás lenne nem beszélni erről. Éppen ezért ki kell küszöbölnünk a kormánykoalíció eddigi legnagyobb hiányosságát, azaz: meg kell ismertetnünk az emberekkel az elmúlt három év eredményeit. Föl kell mutatnunk azokat az óriási változásokat, amelyek e néhány év alatt lezajlottak. Nem szabad megengednünk, hogy az emberek különféle manipulációk áldozataivá váljanak. Hitet kell adni az állampolgároknak, hiszen kedvetlenül, letargiába sújtottan nem lehet megbízhatóan dönteni: ki kerüljön a következő ciklusban az ország Házába. Banos János A MIÉP Szárszóról Töretlen hittel Horthy-temetés Antall József nem lesz ott A Miniszterelnöki Sajtóiroda közleménye szerint Horthy Miklósnak, Magyarország kormányzójának és családtagjainak'újratemetésén — tekintete véve mind a Budapesten rendezett nemzetközi konferenciákat, mind egyéb személyes okokat — Antall József miniszterelnök személyesen nem vesz részt. Az újratemetésen a kormány több tagja magánemberként lesz jelen. Antall József az újratemetésen közvetlen családtagjaival képviselteti magát. A Magyar Igazság és Élet Pártja országgyűlési képviselőcsoportja tegnap meghallgatta a szárszói táboron részt vett tagjainak beszámolóját. A szárszói tábort a képviselőcsoport nyilatkozatában a magyar közélet kiemelkedő eseményének tartja. A tény a fontos, hogy a találkozó létrejött. A MIÉP nem pártként, hanem szellemisége képviseletében volt jelen Szárszón. Megkezdődött a tisztázás folyamata a magyar közéletben. A párt a nemzeti minimum kidolgozásával, s a keresztény értékrend érvényre juttatásával szeretne hozzájárulni a szárszói tábor további munkájához, a nemzeti kerékasztalhoz. Sajnálatosnak tartják, hogy éppen Szárszó idején ütötték fel fejüket a pártszaporodás gombái. A MIÉP töretlen hittel halad a magyar úton. Szárszó szellemiségének megjelenése bizakodóvá és magabiztossá teszi a képviselőcsoportot. (OS) Mit is mondott Fekete Gyula? Gyűlnek a hazugságok „Igazán gondos nagypapa lehet Fekete Gyula író. Gyűjti a mai magyar újságírók névsorát. Hogy unokáinak legyen hová köpnie...” — olvashatjuk a Népszava tegnapi számában H. I. jegyzetét. Mindezt az író állítólag azt követően jelentette ki, hogy fölkérte a szárszói táborozókat: minden, a tanácskozásról szóló cikket vágjanak ki, s gondosan őrizzék meg az újságírók névsorát. Hogy láthassa az utókor, milyen mélyre süllyedt a magyar sajtó. Felhívtuk Fekete Gyulát, s megkérdeztük, mi a véleménye a cikkről. — A leírt állítások már csak azért sem igazak, mert fölösleges összegyűjteni az újságírók névsorát, hiszen a MUOSZ kiadja. Csupán arról van szó, hogy a szárszói tanácskozásról szóló cikkeket összegyűjtjük, s azokat a tanácskozásról szóló jegyzőkönyv mellé csatoljuk. Ez dokumentálná, hogy hová, milyen mélyre süllyedt a magyar sajtó. így persze azoknak a nevei is megőrződnének az utókor számára, akik hazugságokat „tudósítottak”. — S ettől lettek idegesek az újságírók... ? — Igen, többen odajöttek hozzám, s megkérdezték, hogy miként is képzelem ezt a gyűjtést, mi az indítékom. Én visszakérdeztem: ugyan miért aggódnak? Én boldog volnék, ha a nevemet meg akarnák őrizni az utókornak. Egyébként az ön által említett cikk is bekerül a gyűjteményembe, ugyanis szintén tartalmaz hazugságot. Például azt adja a számba, hogy szerintem a Népszava minden sora hazug. Ezt természetesen nem állítottam, hiszen egy újságnak nem lehet minden sora hazug. Viszont számos valótlan állítás van benne. Az újságírók kérdésére azt mondtam, hogy a Népszava aznapi számát még nem olvastam. Ám a saját gyűjteményemben számtalan olyan írás található, amely tanúsítja: a Népszava hazugságokat ír. Akit ez bővebben érdekel, annak figyelmébe ajánlom például a Magyar Fórum augusztus 12-i számát, a „Bar- rabások mellbősége” című írásomat. — Ön szerint össze fog gyűlni az a cikkgyűjtemény, amelyet a tanácskozás jegyzőkönyvéhez csatolnak? — Természetesen. Ezt mi sem bizonyítaja jobban, mint az, hogy az ön által említett cikket is megkaptam már. így tudomást szerezhettem róla, jóllehet most sem láttam még a Népszava mai számát. H. P. Sajtóetika Magyar Hírlapmódra Elterjedt a hír: Zacsek Gyula új párt alapításán gondolkodik, A Magyar Hírlap hétfői számának jegyzetírója ezzel kapcsolatban így vélekedik: „ők (mármint Zacsek és társai) azzal kerülhettek az érdeklődés homlokterébe, hogy valami olyasmit képviselnek, ami szemben áll az általában elfogadott politikai normákkal.” A fiatalnak mondható cikkíró e megállapításához úgy juthatott el, hogy korát meghazudtoló- an tudatkihagyásba esett. Zacsek ugyanis nem a pártalapítással került az érdeklődés homlokterébe, hanem azzal, hogy megszervezte még a választások előtt az MDF-pia* cokat, amelyek sikere köztudott volt. Olyany- nyira, hogy egyéni választókerületében alaposan maga mögé utasította a Fidesz elnökét, Orbán Viktort. Orbán Viktornál tehát jóval korábban az érdeklődés homlokterébe kerülhetett Zacsek Gyula, s az már csak mellékesen érdekes, hogy ezért őt a magát liberálisnak mondó honatya gyakorta kofaképviselőnek nevezte. Nos, az akkoriban már az érdeklődés homlokterébe kerülő Zacsek Gyula az MDF-piacokon arra törekedett, hogy a fővárosi és vidéki kisnyugdíjasok a bolti áraknál olcsóbban juthassanak olyan tömegcikkekhez, amilyen a krumpli, az alma, a liszt... Ez mindössze azért nem lényegtelen, mert a Magyar Hírlap ezt a törekvését soha el nem ismerte Zacsek Gyulának, ám most, a róla szóló jegyzet így kezdődik: „Mikor egy zsemlét már 8-10 forintért adnak”... Kérem tisztelettel, az MDF-piacok — lássuk be — igenis azért jöttek létre, hogy ne 8-10 forint legyen egy zsemle, hanem jóval olcsóbb. Milyen érdekes, hogy a magát függetlennek mondó napilap szerzője a Zacsek által támogatott árletörésekről tudomást sem véve emleget zsömleárakat. Persze nyilván így kívánja ezt az a sajtóetikai szabályzat, amely mostanság a Magyar Hírlapnál készül. (Vödrös)
