Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-30 / 201. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. AUGUSZTUS 30., HÉTFŐ 5 Barátok és küzdőtársak Pilisi tájkép tűzvész után Több mint egy hétig lángoltak a fák, izzott a parázs a pilisi er­dőben. Tíz nap után a heroikus küzdelem véget ért, de a tűzol­tók, a honvédek, az erdészek még őrszolgálatot tartanak, hogy ha valahol erőre kap egy mélyben rejtőző szikra, azon­nal intézkedjenek. Ottjártunk- kor, Pilisvörösvár határában még állt egy fecskendős tűzol­tóautó, a hozzá tartozó sze­mélyzettel, és húsz sorkatona teljesített szolgálatot. Az ördög nem alszik. Előző nap a kiadós eső ellenére felcsapott egy he­lyen a láng, és elgondolni is rossz, hogy mi történhetett vol­na, ha nincs, aki eloltsa. Erdő a sziklákon Az utómunkálatok még tarta­nak, de már jut idő a számve­tésre, és a további teendők mér­legelésére is. Papp István őr­nagy, a Pest Megyei Tűzoltó­ság osztályvezetője, aki az első percektől a helyszínen irányí­totta a munkálatokat, kalauzolt a feketére égett, koromszagú utakon, a fáradt emberek kö­zött, akik barátok, küzdőtársak lettek az elmúlt napokban. Ta­lálkoztunk Gó'si Istvánnal, a pi- lisszentkereszti erdészet vezető­jével, és Bakó Zsigmond terü­letvezető erdésszel, akik na­gyon nehezen tudnak megbé­kélni a történtekkel. Gősi István beszélt a múltról: — Ez egy sziklára telepített erdő volt, amit a helybeli embe­rek palántáztak, neveltek. Öt­ven évvel ezelőtt ültették a legi­dősebb fákat, húsz esztendeje a fiatalabbakat. Az eljárás Dévé­nyi Antal nevéhez fűződik, aki annak idején a legmagasabb er­dészeti kitüntetést kapta a mód­szer kidolgozásáért. Európai hírneve van ennek a sziklára te­lepített erdőnek, amiből most elpusztult 95 hektár. Az esz­mei kár felbecsülhetetlen. Mindenki segített Szívszorító érzés volt felka­paszkodni a kormos lejtőkön, a koronájukat vesztett fák kö­zött. A törzsek ott magasod­nak, de már nincs bennük élet. A fák állva haltak meg. Kivág­ják és megsemmisítik azokat, amelyek menthetetlenek. Óriá­si munka lesz, de mégis az a legfontosabb, hogy a veszélyt sikerült elhárítani. Papp István őrnagy fáradt­nak látszott, amit nem is lehet Kereszt az elpusztult erdőiért csodálni. Tizenhat-húszórás szolgálat után van az emberei­vel együtt. Azon a vasárnapon, augusztus 15-én, amikor a pili­si erdőtűz kezdődött, nem keve­sebb, mint tizenhét esemény­hez riasztották őket.-— Nagykovácsiban dolgoz­tunk éppen egy másik tűzeset­nél, amikor észrevettük, hogy hatalmas tűz gomolyog Pilisvö­rösvár felől. Perceken belül jött a bejelentés a helybeliek­től, de akkor már elrendeltem a kiemelt riasztást. Azonnal kér­tük és megkaptuk a honvédség segítségét is. Kézifecskendők­kel kellett oltani, mert nagyon szűkek a/ utak. A legnehezebb napokon több mint százhetve­nen voltunk. Minden erőt be kellett vetni, nehogy elérjék a lángok a közeli víkendházakat. Szerencsére sikerült ezeket megóvnunk. Közben pedig más feladataink is voltak, pél­dául tüzet oltottunk a nagytar- csai kenyérgyárban. Nálunk nem lehet félretenni a munkát, ha hívnak, azonnal menni kell. Neveket jegyeztem fel a no­teszembe, de egy idő után rájöt­tem, hogy képtelenség lenne felsorolni mindazokat, akik éj­jel-nappal dolgoztak, életüket és testi épségüket kockáztatva. Egy honvéd sérült meg köny- nyebben, de már őt is hazaen­gedték a kórházból. A pilisvörösvári polgármes­teri hivatal, a Terranova Ás­ványbánya dolgozói, a helybeli lakók rengeteget segítettek. Kisgyermekes asszonyok hord­ták az ivóvizet, főzték a fekete­kávét az első napokban, ami­kor még nem volt megszervez­ve az ellátás. Később már áll­tak, s jelenleg is ott vannak a honvédségi sátrak, konyhafel­szereléssel, ágyakkal. Egyik­ben színes tévé' is van. Mint megtudtuk, ez nem az ellát­mányhoz tartozik, hanem az egyik víkendház-tulajdonos: Manyikné Tóth Mária kölcsö­nözte a pihenés óráira. Most már olykor erre is jut idő. A fia­talasszony egyébként az első napon ebédről is gondoskodott a tűzoltóknak és segítőiknek. Vizsgálják a talajt Amikor a tervbe vett új telepíté­sekről beszélgettünk, feltettem a kérdést: vajon érdemes-e? Mi a garancia arra, hogy nem pusztul el ismét az erdő? Gősi István, az erdészet ve­zetője arról beszélt, hogy ebből az esetből levonták a tanulságo­kat. Nagyobb teret kell hagyni a fák között, szakkifejezéssel élve „nyiladékokat”, melyek a biztonságot szolgálják. Persze a telepítés még odébb van. Egyelőre ott tartanak, hogy vizsgálják a talajt, milyen átala­kulásokat szenvedett a magas hőtől? Alkalmas-e arra, hogy palántákat ültessenek bele? S pénz is kellene mindehhez, hogy újjászülessen az erdő, melyben nemrég még a kirán­dulók, vadászok lelték örömü­ket. Elpusztultak az állatok is, jelenleg rovarok sincsenek azon a tájon. Szerettem volna találkozni a nagyon idős Dévényi Antallal, aki annak idején kidolgozta azt az eljárást, mellyel fákat tudnak ültetni a sziklákra. A nyugdíjas erdész ma is Piliscsabán él, de lebeszéltek róla, hogy felkeres­sem. Mióta leégett a műve, egy­kori kollégáival sem akar talál­kozni, nem beszél senkivel. Nem számított arra, hogy túléli a fákat, melyeket ültetett. Gál Judit Munkamegbeszélés a sátor mellett Hancsovszki János felvételei Közhírré tétetik... Hírcsokrot nyújtunk át olvasóinknak időről időre a me­gyénk településein megjelenő helyi lapokból. Önkor­mányzatok, pártok, művelődési házak, egyházi és más helyi közösségek adják ki ezeket a népszerű újságokat. Lapozgatva bennük, újra és újra bebizonyosodik: rend­kívül gazdag, színes Pest megye településeinek élete. G5ÍÖM Rö A/ O'^uOTMnV*1 tV. «vívtam rririiu*'1 ÁTMENETILEG elakadt a gáz beengedése Gyömrőn, a Petőfi és az Erzsébet telepi vezetékek­be. Mint Garádi István polgár- mester a helyi lap augusztusi számában kifejti, megszüntet­ték a fővállalkozói szerződést az Innotervvel. és megállapod­tak az új építő céggel, a Főváro­si Gázmüvekkel, hogy ők feje­zik be a munkálatokat. Erre vár­hatóan szeptemberben sor ke­rül, és minden most „épülő” utca is gázt kap október végéig. FOLYTATÓDIK a helyi ön- kormányzat lapjában az utcane­vek bemutatása. Ebből kiderül, hogy a Tóth József utcát egy, a századfordulón Gyömrőn mű­ködött református lelkészről ne­vezték el. Tóth József 1894-ben került a községbe, ne­véhez fűződik a templom, a kántori lakás, valamint az isko­la külső és belső renoválása 1911-ben. Huszonhét évig szol­gált a községben, 1921-ben hunyt el. MEGEMELTÉK a szabály­sértési bírságok összegét, a leg­nagyobb büntetés az ötvenezer forintot is elérheti. A hatóság jú­liusban három, egyenkét ötezer forintos szabálysértési bírságot rótt ki vízjogi, köztisztasági és közterületfoglalási szabálysérté­sért. NYOLC—TIZENÖT FŐT foglalkoztatott naponta, az év második negyedévében, köz­munkán a polgármesteri hiva­tal. Elsősorban a község közte­rületeinek tisztábbá, gondozot- tabbá tételén munkálkodtak, ám a férfiak elvégezték a na­gyobb beruházások úgyneve­zett utómunkálatait is. ERDÉLYBŐL, Kászonaltiz- ből érkeztek vendégek, kisisko­lások és fiatalok Gyömrőre júli­us végén. A házigazdák a Kos­suth Ferenc utcai Általános Is­kola pedagógusai és gyömrői családok voltak. Nagymarosi Hírek ] i:»t rüáí.10./. *UI, MHÁpmf.uia | MEGALKOTTA szociális ren­deletét a nagymarosi nagyköz­ségi önkormányzat s ebben a többi között részletezik azokat a feltételeket, amelyek szerint a rászorultak lakásfenntartási tá­mogatást, átmeneti és temetési segélyt, ápolási díjat és térítési díjakat kaphatnak. A rendeletet a Nagymarosi Híreknek, a pol­gármesteri hivatal lapjának nyá­ri összevont száma adja közre. LESZ-E NEVELŐOTT­HON Nagymaroson? A Pest Megyei Önkormányzat illeté­kes albizottsága a közelmúlt­ban helyszíni bejárást végzett a nagymarosi úgynevezett ké­szenléti lakótelepen. Tapasztala­taik alapján alkalmasnak tartják ezt a telepet a szobi és a vácdu- kai nevelőotthon elhelyezésére, s úgy vélik, itt egy 160 szemé­lyes megyei gyermekközpont alakítható ki. Az elképzeléssel kapcsolatban a nagymarosiak­nak nagyon komoly fenntartása­ik vannak. SZILÁRD BURKOLAT­TAL látják el a közeljövőben Fehérhegy utcáját és járdáit. FELRÖPPENT A HÍR júni­usban, hogy Nagymaroson gaz­dára lel az elárvult moziépület, az eredeti tulajdonos birtokába kerülhet vissza. A nyárra terve­zett mozinyitás azonban elma­radt, mert mint kiderül, más­ként értelmezte a kárpótlási tör­vényt a volt tulajdonos és az ön- kormányzat. BORNEMISZA Zoltánná nagymarosi önkormányzati kép­viselő a Magyar Köztársaság Érdemrend Kiskeresztjét kapta, a Recski Szövetség Országos Vezetőségének javaslatára. A NAGYMAROSI Képző­művész Kör idei nyári kiállítá­sa talán még soha nem volt ilyen barátságos, ilyen meghitt — írja a helyi lap. Az amatőr művészek egyike-másika művé­szi pályája újabb állomásához érkezett. NÉHÁNY HETE már nemcsak a polgármesteri hivatalban le­het házasságot kötni — adja hí­rül a szehtmártonkátai önkor­mányzati, közéleti és kulturális hírlap nyári, összevont száma. A képviselő-testület határozata szerint az ifjú párok július else­jétől a Korona Vendéglő és a Tölgyes Csárda dísztermeiben is kimondhatják az „igerí’-t. MÉG IGÉNYELHETŐ 45 ezer forintos alapkölcsön a Szentmártonkátán induló gázbe­kötés gerincvezetékéhez — közli a Takarékszövetkezet inté­zőbizottsága. Az ügyfelek ré­szére gyorsított ügyintézést biz­tosítanak, a feltételeket pedig a Szentmártonkátai Újságban le­het elolvasni. SZENTMÁRTONKÁTÁN kezdte pályáját Ács Rozália, a Pest megyei családvédelmi szolgálat vezető védőnője. Érté­kes gondolatait közreadja a he­lyi újság. IPARI LÉTESÍTMÉNY céljá­ra megvásárolta egy holland cég a volt rekettyési iskolát. El­mondásuk szerint körülbelül 60-70 dolgozót szándékoznak foglalkoztatni. A többi majd ki­derül... EZERNYOLCSZÁZTÍZ fő Farmos aktív keresőképes la­kossága. Ebből a nyilvántartott munkanélküli még nemrég is 296 volt, ez a szám azonban az utóbbi időben 254-re csökkent. Mint a lakossági közéleti tájé­koztató írja: ez a tény örvende­tes lenne, de sajnos a csökke­nés valódi oka, hogy az érintet­tek többsége munkanélküli jára­dékról a segélyezettek közé ke­rült, nem új munkahelyhez ju­tott. MEGÉPÜLT FARMOS — miként a másik öt szomszédos település — határában a gázve­zeték, elkészült a gázfogadó ál­lomás is. A vezetékekben július­ban megjelent a gáz is. A CIR- KOBAU a község jó néhány belterületi utcájában megkezd­te a vezetékek lefektetését, ami azt jelenti, hogy az itt lakók a tervek szerint októberben már gázzal fűthetnek, főzhetnek. A ELKÉSZÜLT a Vörösmarty úti iskolánál a nagy méretű, gyönyörű tornacsarnok, amely a jövőben minden bizonnyal a község egyik büszkesége lesz. Van azonban egy szépséghibá­ja: üres, nincs felszerelés. A he­lyi sportbizottság most A Mi Újságunk hasábjain fordul min­den sportszerető kiskunlacházi lakoshoz, hogy segítsen. Már jó példa is van. Juhász József vállalta, hogy elkészít két darab kézilabda-kapufát, Szabó Sán­dor pedig a többi között a pálya felfestésére vállalkozott. TELJESÍTETTE » kisknnlac- házi református egyház presbi­tériumának kérését a képviselő- testület és a templom, valamint a lelkészi lakás felújítására egy­millió forintot bocsátott az egy­ház rendelkezésére. CSATLAKOZOTT az Alter­natív Nemzeti Önsegély Alapít­vány felhívásához a II. számú óvodát működtető GAMESZ. Ennek értelmében az óvoda ösz- szes gyermeke egy éven keresz­tül ingyen, mindenféle megkö­tés nélkül látogathatja a Főváro­si Állat- és Növénykertet. A gyerekek azonban segítségre is számítanak, kérik azokat a kis­kunlacházi vállalkozókat, akik­nek járművük van hogy alkalo­madtán vigyék be őket a fővá­rosba. RENDBEHOZATTA az ön- kormányzat a peregi temetőben a Hősök Keresztjéhez vezető lépcsőt. A nevek felújítására és az emlékhely méltó kialakításá­ra Répás Mihályné kezdemé­nyezésére gyűjtöttek a peregi- ek. Ő az, aki az elhanyagolt sí­rokat is gondozni szokta, fizet­ség nélkül, pusztán az ősök irán­ti tiszteletből. ÚJ ORVOSA VAN Kiskun- lacházának. Dr. Budavári Attila az elhunyt dr. Bóna Zoltán meg­üresedett háziorvosi körzetét foglalta el. A fiatal orvost több pályázó közül rendkívüli ülé­sen választotta ki a képviselő- testület. * KérjUk kedves kollégáinkat, a helyi lapok szerkesztőit, hogy újságjuk legfrissebb szá­mából juttassanak el egy-egy példányt rovatunkhoz. Kész­séggel adunk hírt létezésük­ről, szemlézünk írásaikból a jövőben is. Összeállította: Deregán Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents