Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-25 / 197. szám
MEGYEI. HÍRLAP XXXVII. ÉVFOLYAM, 196. SZÁM Ára Telemagazinnal 19,50 forint 1993. AUGUSZTUS 25., SZERDA Hungexpo Krakkóban Harminc magyar kiállítása A nagy sikerű Foodapest mintájára Lengyelországban is nemzetközi élelmiszer-kiállítást rendez a Hungexpo Rt. A Krakofood ‘93 kiállításra szeptember 22—26. között kerül sor Krakkóban — tájékoztatta az MTI-t a Hungexpo Rt. A regionális szakmai fórumon 130 kiállító vesz részt. Több más országhoz hasonlóan Magyarország külön nemzeti bemutatóval szerepel. A harminc magyar cég elsősorban borokat, üdítőitalokat, sütő- és édesipari termékeket, konzerveket, mélyhűtött árukat, valamint korszerű szója- termékeket és élelmiszer-ipari csomagolóanyagokat kínál. A lengyelországi esemény után a Hungexpo Agro Stúdiójának élelmiszer-ipari szakkiállítás-sorozata Magyarországon folytatódik majd, az 1994. november 23—26-án megrendezésre kerülő Foodapest ‘94-gyel. Ma a magyarság helyzete történelmileg jobb, lélektanilag rosszabb, mint 1943-ban volt — szögezte le Csoóri Sándor író, a Magyarok Világszövetségének elnöke a szárszói tanácskozás tegnapi nyitóelőadásában, majd föltette a kérdést: célt vagy utat tévesztettünk 1989-ben? Válasza: hiányzott a cél, amelyhez igazodni lehetett volna. Magyarázatot mindenre találhatunk: az emberiség idegei összekuszálódtak, a tudás századában az elemzők, a hírszerzők sem látták előre az eseményeket, a fölvilágo- sodás után az elhomályoso- dás korszaka következett. A felelőtlen liberalizmus százada járta be a világot. Először önmagunk felé kellett volna fordulnunk, hogy önmagunkon tudjunk változtatni. Leltárt kellett volna készítenünk, s tudatosítani, hogy történelmünk ötszáz éves sikertelen korszaka után ismét sikeres következik. Lelki megrendülésre lett volna szüksége az országnak, amelyre Nagy Imre temetése végül is nem bizonyult alkalmasnak. Ehelyett az értelmiség túl gyorsan, szinte puccsszerűen megszerezte a hatalmat. Ezért meg kell törnie saját hatalmát, ami természetesen áldozatot kíván. Az író felhívta a figyelmet arra, hogy a tanácskozás résztvevői nem hatalomváltásra gyűltek össze. Főbb cél az, hogy Németh László és Illyés Gyula világszínvonalánál nem adjuk alább. (Folytatás a 8. oldalon) Túlélő népből természetes néppé válni A sumerok utódai vagyunk? Több mint kétszázan voltak kívánt, iák arra ,az előadásra, amely ti az őskori íráskutatások támogatására létesült Nap Fiai Alapítvány szervezett. A tegnap a Gellért Szállóban megjelentek zöme a nálunk alig, külföldön annál inkább ismert előadó, Badiny Jós Ferenc sumerológus hírére gyűlt egybe, hogy meghallgassa Kaldeától Ister-Ga- mig című előadását. A most nyolcvannégy éves tudós, aki a Nógrád megyei Gácson született, 1946-ban emigrált Argentínába, s ott kezdett el foglalkozni a sumerológiával. A Buenos Aires-i Jezsuita Egyetemen felállított sumerológiai tanszék megszervezője, majd 1966-tól tanszékvezetője. Tantárgyai: a sumer nyelv és ékírás; a mezopotámiai kultúrák története; a mezopotámiai vallások. Badiny Jós Ferenc a sumer—magyar nyelvazonosság hirdetője és bizonyítója. A professzor új tézist állított fel a magyarok származásáról, melynek hirdetése — mondta — Magyarországon még manapság is eretnekségnek számít tudóskörökben. Megkérdőjelezi ugyanis azt, hogy a magyarság a finnugor nyelvcsalád tagja. Tanai szerint népünk a Mezopotámiában megtelepedettt özönvíz utáni népek (sumerok) leszármazottja. (Folytatás a 3. oldalon) Badiny Jós Ferenc a sumer—magyar nyelvazonosság hirdetője. Lezsák Sándor üdvözli az idős tudóst Vimola Károly felvételei A megyeháza hírei Tanévkezdés előtt Pest Megye Közgyűlésének közművelődési és oktatási bizottsága tegnapi ülésén vendégül látta a megyei önkormányzat fenntartásában működő nevelési-oktatási intézmények igazgatóit, és meghallgatta azok beszámolóját az eddigi eredményekről, illetve a tanévkezdéssel járó gondokról, fejlesztési tervekről és profilmódosítási elképzelésekről. Tiszteletre méltó a közművelődési és oktatási bizottság kezdeményezése: a megyei önkormányzat létrejötte óta először találkoznak egyszerre, egy asztalnál helyet foglalva a bizottság tagjai és az ön- kormányzati hivatal vezetői a megye által működtetett középiskolásokat és szellemi fogyatékosokat oktató intézmények vezetőivel. (Folytatás a 4. oldalon) Szigetközi vízpótlás A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter szeptember 1-jén a minisztériumba várja a Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége (SZÓSZ) képviselőit a térség vízpótlásának értékelésére. Az erről szóló levelet a tárca már elküldte a SZÖSZ elnökének. Mint a KTM-ben az MTI érdeklődésére elmondták: a Mosoni Duna felől az ártéri ágrendszerbe átvezetett másodpercenkénti mintegy 10 köbméternyi víz egészen Ásványráróig eljut. Ez bizonyos mértékig csökkenti a Szigetköz környezeti kárait. A minisztérium által javasolt kísérletet nehéz volt megkezdeni, mert a SZÖSZ azt demonstrációkkal megakadályozta. Július 15-től azonban a KTM és a szigetközi önkormányzatok megállapodása alapján megkezdték a víz- mennyiség egy részének ártérre vezetését. A viszonylag kevés, másodpercenként mintegy 10 köbméter víz is kedvező hatással járt, a kísérlet teljes körű értékelésére a VITUKI vizsgálatai alapján a napokban kerül sor. A helyi környezetvédelmi felügyelőség a helyszín bejárására hívta meg a SZÖSZ képviselőit, hogy a tapasztaltak alapján értékeljék majd a kísérlet eredményeit. Időközben a KTM anyagi fedezetet biztosított a lipóti térség szivattyús vízpótlására is. Mint a helyi vízügyi igazgatóságon az MTI érdeklődésére elmondták: már korábban kidolgozták a szerződéses ajánlatot a szivattyús vízpótlásra, de ennek elfogadásáról még nem kapták meg az értesítést. Amennyiben ez megtörténik, egy hét alatt megoldható a szivaty- tyúk telepítése Dunaremeté- nél, s innen a lipóti térség vízpótlása. Napszámlálók Bátor és főként rendkívül hasznos lépésre szánta el magát a Baloldali Ifjúsági Társulás: számlálja a kormány hátralévő napjait. Nem emlékszem ugyan, hogy valaha is beszámoltak volna meg- és átalakulásuk körülményeiről, elszámoltak volna a KISZ—Demisz-vagyonokkal. Miért is foglalkoznának önmagukkal? Most inkább rászámolnak a kabinetre. A gyengébbek kedvéért — feltehetően én is ezekhez tartozom — közlik is a végeredményt, a jelenlegi kabinetnek mindössze 300 napja van. Eme számtani bravúr után nem késik a magyarázat. „Az emberek azért várják a ’94-es évet, mert a kormány és a koalíció 1990 óta úgy gondolja, hogy választási győzelmével demokratikus felhatalmazást kapott mindenre.” Eltekintve a slusszpoén, a „mindenre”kifejezés tág értelmezhetőségétől, az irónián kívül nemigen találom a mondat értelmét. Az egykori választási győzelmet vagy a demokratikus felhatalmazást kérdőjelezik meg a derék baloldali ifjak? Nem tudom. A fenti mondat időszerűsége is vitatható, ezt a mulasztást az alábbi kijelentés pótolja: „A BIT megérti az emberek igényét arra, hogy a jelenlegi kabinet ne töltse ki hivatali idejét, de a demokrácia szempontjából előnyösebbnek tartja, ha a koalíció és a kormány jövő tavaszig a helyén marad...” Fellélegezhetünk. A nagy fajsúlyú politikai szervezet megengedi a kormánynak, hogy a helyén maradjon, ugyanakkor megérti az emberek (?) igényeit is. Nemes gesztusok ezek, bár az sem mellékes, hogy a taxisblokád Erzsébet hídi szónoklatán kívül az ellenzék komoly értelemben nemigen kapkodott a kormányrúd után. Számolgatni persze lehet, nem ártana egyszer a másik oldal summáját is bemutatni. Javaslom a társulás ifjú és ráérő tagjainak, számolják ki napokra azt a negyven-egy- néhány évet. S csapjanak még hozzá 133 napot is. Azt a dicsőségeset. Székely Ádám A miniszterelnök interjúja Horthy Miklós temetése nem állami ünnep „Magyarország eltemeti negyedszázadon át kormányzó államfőjét, és ezt tisztességgel megteszi, egy elkötelezett magyar hazafi kívánsága szerint, Horthy Miklós családjával együtt. Aki ezt ki akarja használni, az bűnös.” Mindezt Antall József mondta hétfő este, a 24 Óra című televízióműsorban is — Feledy Péter kérdezte. „Horthy Miklóst magyar hazafinak tartom, aki teljes joggal és teljes erkölcsi alappal rendelkezhetett úgy, hogy hazai földben kíván nyugodni. Történelmi és politikai szerepének megítélése nemcsak a történészek feladata, személyét a nemzet folytonosságában, az emberek tudatában is tisztességgel el lehet helyezni” — fogalmazott Antall József, aki a Horthy személyével kapcsolatos igazságtalan értékítéletek számlájára írta, hogy az újratemetés ügye politikai kérdéssé válhatott. Megismételte a kormány álláspontját: kegyeleti aktusról van szó, amely nem állami „ünnep”, hanem a család eseménye, de természetes az, hogy ilyen vezető szerepet játszó államférfi, államfő el- hunytakor magánstátusban megjelennek, megjelenhetnek a kormány tagjai éppúgy, mint mások.-—Az, hogy a bűnös kom- mün utáni fordulatot Horthy Miklós neve fémjelzi, nem jelenti azt, hogy egyet lehet érteni a különítményesek kilengéseivel, de azért felejtsék el, hogy Magyarországon 1867 óta nem voltak atrocitások. Itt alkotmányos királyság volt, ahol a kommunisták vezették be 1919-ben a gyilkosságokat, az atrocitásokat, s ez sajnos — ahogy szokott lenni — reakciójában is jelentkezik — mondta Antall József. Az európai térség jellemzőjeként említette a miniszterelnök, hogy az I. világháború utáni anarchiában civil politikusok nem tudtak szerepet játszani, így került előtérbe Magyarországon Horthy Miklós, aki a monarchián belül a legmagasabb katonai beosztással rendelkezett. Súlyos helyzetben vette át a területében egyhar- madára csökkent, részben megszállt ország irányítását. Meggyőződésem, hogy 1920—21-ben nem volt alternatívája Horthy Miklós kormányzóságának, ez volt akkor az egyetlen lehetőség az ország kül- és belpolitikai stabilizálására. (Folytatás a 3. oldalon)
