Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-24 / 196. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. AUGUSZTUS 24.. KEDD Draskovic ellenzi Bosznia felosztását A muzulmánok szerb nyelvűek Vük Draskovic ellenzi Bosznia felosztását. Az ismert szerb ellenzéki politikus, aki üdülés céljából tartózkodik Görögországban, vasárnap televíziós interjúban fejtette ki erről véleményét. Draskovic úgy vélekedett, hogy a felosztás „veszélyes” precedenst teremtene, hiszen a muzulmánok ebben az esetben jogot formálhatnának akár a Jugoszlávián belüli autonómiára is. Az ellenzéki szerb vezető interjújában, amelyből az AFP idézett, értelmetlennek mondotta a vallási alapon történő felosztást, miután a muzulmánok esetében szerb nyelvet beszélő, szerb kultúrájú népről van szó. Draskovic egyébként hétfőn Athénba érkezik, s várhatóan fogadja őt Konsztantin Micotakisz kormányfő is. A napokban az Evenimentul Zilei című román lap arról számolt be, hogy csaknem négy esztendeig tartott, amíg Ceausescu halálának híre Románia legtávolabbi vidékeire is eljutott. A Duna torkolatvidékének egyik falujában ugyanis két halász csak ezekben a napokban tudta meg, hogy hazája már nem népköztársaság, Ceau- sescut a forradalom 1989. december 22-én megfosztotta hatalmától és rögtönítélő bírósági tárgyalás után feleségével, Elenával együtt agyonlőtték. A hír hallatán Ghindaresti falu két lakosa, Ion Stancu és Vasile Lodovan a döbbenettől könnyekre fakadt és csak néhány pohár vodka után tudott megnyugodni. „Aztán vették a horgászbotot, csónakba ültek és elindultak a folyón lefelé, hogy megvigyék a hírt barátaiknak és ismerőseiknek” — számolt be a román lap. Mint köztudott, a diktátor megdöntése óta Romániában négy kormány váltotta egymást. A tervgazdálkodásról a piacgazdálkodásra való átmenetből azonban a Duna torkolatvidékénak lakosai vajmi keveset érezhették. Jelcin—Sevardnadze találkozó A grúz—orosz viszony rendezése szempontjából mérföldkőnek számító találkozót tartott tegnap Moszkvában Borisz Jelcin orosz elnök és Eduard Sevardnadze grúz államfő. Tárgyalásaikon megelégedéssel nyugtázták, hogy az eddigi határozott lépések eredményeként közelebb került a grúz—orosz kapcsolatokat is megterhelő abháziai konfliktus végleges rendezése, és megegyezés született a kétoldalú kapcsolatok normalizálásáról is. A jövő hónapban Tbilisziben aláírják a két ország viszonyát szabályozó átfogó szerződést. Sevardnadze hétfőn délután Viktor Csernomir- gyin orosz kormányfővel is tárgyal. Megbeszéléseiken mindenekelőtt gazdasági kérdésekről lesz szó. Terítékre kerülnek a két ország közötti pénzügyi kapcsolatok is. Én nem tudom... (Mitől tart Tőkés László) című, a Magyar Nemzetben megjelent írásában (1993. augusztus 18.) Kristóf Attila felemlíti, hogy Tőkés László püspök nem ment el Gödöllőre, ahová a Magyar Újságírók Közössége hívta, a Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjak átadási ünnepségére. A püspök valóban nem ment el a gödöllői eseményre, s távolmaradásának okát feltárta abban a levélben, amit a Pest Megyei Hírlap szerkesztőségének írt. Az annak idején közreadott levelet a Magyar Nemzet cikkírója is ismerteti, idézve többek között e sorokat: „Hosszas megfontolás után döntöttem úgy, hogy nem veszek részt, mivel — megítélésem szerint — a jelenlegi mérgezett közéleti-politikai viszonyok között jobbnak látszik távolmaradnom. Nem célszerű újabb méltánytalan támadásoknak kitenni magam az ellenséges érzületű sajtóbeliek részéről...” Az írás szerzője elismeri Tőkés László egykori, a román forradalom idején tanúsított bátorságát és elkötelezettségét, majd utal az egyenes adásban közvetített román forradalomra, illetve az iraki háborúra, és hozzáteszi: „Attól kell tartanunk immár, hogy a valóság tükre, a média mögött, mint Aliz, egy csodaországot találunk, amely már-már erősebben hat ránk, mint maga a valóEurópai kereszténydemokraták véleménye A szerb vezetőt háborús bűnösök Helyezzék ENSZ-gyámság alá Bosznia-Hercegovinát, a nemzetközi szervezet pedig adjon utasítást azonnali tűzszünetre, és ha kell, akár a NATO közreműködésével is tartassa be azt — áll a Kereszténydemokrata Intemacionálé (CDI) állásfoglalásában, amelyet a szervezet emberi jogi bizottsága tegnap juttatott el az MTI brüsszeli irodájába. A dokumentum egyúttal úgy ítéli meg, hogy a genfi tárgyalások legújabb fejleményei, Bosznia nemzetiségi alapon végrehajtandó felosztása ellentmondásban áll az ENSZ chartájával és az emberi jogok elévülhetetlen alapelveivel. Az állásfoglalás tűrhetetlennek és tévedésnek nevezi, hogy a háborús bűnösök — a Ne legyen második Afganisztán! Katonai erővel nem lehet megoldani a tádzsikisztáni konfliktust, mert az egy második Afganisztánhoz vezetne. Oroszország ugyanakkor nem hagyhatja el Tádzsikisztánt, mert annak határa Oroszország és az EBEÉ-tagorszá- gok határait is jelentik egyben — jelentette ki Andrej Kozirev az államközségi tévének adott tegnapi nyilatkozatában. A politikus kifejtette, hogy a rendezés érdekében Moszkva szorgalmazza, hogy a du- sanbei kormány tárgyaljon a tádzsik poltiLai ellenzékkel. Kozeirev szerint a fegyveres ellenzékkel szemben viszont kemény fellépésre van szükség, és tárgyalni kell a szomszédos országokban azokkal az erőkkel, amelyek hatni tudnak a fegyveresekre. Az orosz külügyminiszter szerint a Tádzsikisztánnal szomszédos országok is érdekeltek a tádzsik helyzet stabilitásában. szerb vezetők — büntetlenül mozoghatnak az ENSZ genfi székházában, ugyanott, ahol a nemzetközi szervezet emberi jogi albizottsága is ülésezik. Szintén elfogadhatatlannak tartják, hogy Izetbegovic bos- nyák elnököt egy asztalhoz kényszerítik népének gyilkosaival. A kereszténydemokraták úgy ítélik meg, hogy az emberi jogok rovására nem szabad a fegyvemyugvást erőltetni. Úgy vélik, hogy „a fegyver- használatnak (a háborúnak) is lehet létjogosultsága, ha az emberi jogok védelmében történik, de semmiképpen sem szabad korlátozni e jogokat a béke megteremtése érdekében”. Az intemacionálé szerint még ha sikerül is megAz Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) tegnap elítélte, hogy a szerb hatóságok fokozzák az elnyomást a Vajdaságban, Koszovóban és a Szandzsákban. A szervezet bécsi székhelyén nyilvánosságra hozott nyilatkozatban az EBEÉ soros elnöke, Margartha af Ugglas svéd külügyminiszter külön is bírálta, hogy a szerb hatóságok zaklatják azokat a helyi alkalmazottakat, akik korábban tolmácsként, titkárnőként, stb. a három tartományban felállított EBEÉ-misszióknál dolgoztak. (Mivel a belgrádi hatóságok nem voltak hajlandóak megújítani a vízumokat, ezeknek a misszióknak július végén el kellett hagyniuk Jugoszláviát.) Bécsi diplomáciai források szerint a rendőrök házkuegyezni a legutóbb javasolt határokban, akkor sem lesz semmi akadálya annak, hogy a háború újra kiújuljon, illetve, hogy a szerbek folytassák hódításaikat (mint például Kraji- nában). A szervezet etikailag igazságosnak tartaná a fegyver- használatot is ;— idézve a pápát — „az agresszor lefegyverzésére és áldozatainak védelmére”. A jelenlegi tétlenség a kereszténydemokraták szerint tovább súlyosbítja a béke és a világegyensúly megteremtésének jövőbeni következményeit, továbbá a muzulmán nemzetközösség jogos nemtetszését váltja ki, nem beszélve arról, hogy megrendíti az ENSZ hitelét, és ráadásul hasonló konfliktusok kialakulását ösztönzi a világ más tájain is. tatásokat tartanak a volt helyi EBEÉ-alkalmazottak lakásán, bevonják útleveleiket, sőt: az egyik lakástulajdonost — aki korábban szállást adott az egyik EBEÉ- megfigyelőnek — le is tartóztatták. — Ezek a lépések megsértik az EBEÉ alapelveit és hozzájárulnak a feszültség növeléséhez — olvasható a nyilatkozatban. Az AFP által ismertetett dokumentumban egyébként „sajnálatos és elbátortalanító jelzésnek” minősítik, hogy a belgrádi vezetés nemrégiben elutasította az EBEÉ-missziók mu- kájának újbóli engedélyezését követe fő BT-határozatot, s leszögezi: mindezek ellenére a szervezet továbbra is behatóan ellenőrzi majd a Koszovóban, Vajdaságban és Szandzsákban történő eseményeket. A nagyvilág hírei Jk A legismertebb montenegrói irodalmi díjjal tüntették ki Radovan Ka- radzicot, a boszniai szer- bek vezetőjét. A Risz- to—Ratkovics-díjat Karadzic „A szláv vendég” című verseskötetéért kapta, amely a közelmúltban jelent meg Belgrád- ban és a montenegrói fővárosban, Podgoricában (azelőtt: Titográd). Jk A Zsil-völgyi szénbányászok sztrájkja nyomán a román egészség- ügyi minisztérium 518 millió lejt hagyott jóvá egyes Zsil-völgyi, főként lupényi és vulcani egészségügyi intézmények (rendelőintézetek, diagnosztikai és mentőállomások) építésére, illetve befejezésére — jelentette tegnapi számában a Románia Libera. Jk „Slágergyanús” felvételek kerülnek hamarosan a kínai lemezpiacra: a távol-keleti országban az egykori első számú vezető és államalapító, Mao Ce-tung hét leghíresebb beszédét tartalmazó CD-lemezeket adnak ki a közeljövőben. 4k Lengyelországban a Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) nyerte meg elsöprő többséggel a Wrzesniában rendezett próbaválasztást, megszerezve a szavaztok 33,8 százalékát — írja a Ga- zeta Wyborcza című lap tegnapi beszámolójában. Az eseménnyel az egész lengyel sajtó foglalkozik. A szeptemberi országos választásokon részt vevő 15 politikai csoportosulásból 7 indult Wrzesniában. VÉLEMÉNY Én tudom, mitől tart Tőkés László ság. Tőkés Lászlón sohasem lehetett észrevenni, hogy netán tart valamitől. A magyar média pedig, lám hosz- szas megfontolásra, s óvatosságra készteti. Fél talán?... Nos, én Tőkés Lászlóval csupán egyszer, Kisvárdán találkoztam 1990 elején, amikor a román forradalmat követően első ízben Magyarországon járt. Közelebbi személyes ismeretséggel nem dicsekedhetem, ám ki merem jelenteni, hogy a püspök úr nem fél, pontosabban nem úgy fél. Tudom, hogy ma sem rettenne meg a házába törő, késekkel támadó, harisnyaálarcos gonosztevőktől, a hatósági „védőőrizettől”, a kilakoltatástól, az életveszélyes fenyegetésektől, s lenne elegendő lelkiereje a megpróbáltatások elviseléséhez. Azonban jó oka van tartani a hazai sajtó némely szócsövétől. Azoktól a toliforgatóktól, akik nem egyszer semmibe veszik a keresztény hithez, a hazaszeretethez, a népi kultúrához, a nemzeti hagyományokhoz fűződő érzéseket. Nekik ugyanis nem okoz gondot kikezdeni Tőkés László jó hírét, tisztességét. Joggal tart hát tőlük a rettenthetetlen püspök. Miért tartja őket veszedelmesebbnek az ellene fene- kedő fegyveres martalócoknál? Mert ezek az „írástudók” látszólag egy nyelvet beszélnek vele. Mert ők a „magyarországi sajtó”, (ők is.) Velük szemben hogyan védekezhetne a román forradalom hőse? Magasra tartott kereszttel, tízparancsolattal, bibliai gondolatokkal? Tőkés László nem fél, de tudja, mit miért érdemes kockára tenni. „A szeretet visszatart a meghátrálástól. »A szeretet- ben nincsen félelem.« — Félelmeinkben is ezzel a szeretettel vagyunk felelősek egymásért, a reánk bízottakért, »a nyáj maradékáért«. A kereszt fenyegetettségében, amikor még a leghívebb tanítványok is hajlanak a megfutásra. Közös sorsunk mostohaságában is, mely ellen tiltakozik a »józan ész« és az »egészséges ösztön«. Próbák idején, zaklatások között fenyegetettségben és veszedelemben. Még ha »mindenütt nyomorgattatunk is, de meg nem szoríttatunk; ha kétségeskedünk is, de nem esünk kétségbe« (2 Kor. 4,8.). Mert győzzük szeretettel. így válik láthatóvá Jézus élete, a mi halandó testünkben. (2. Kor. 4,11.) Ámen.” Fenti sorokat Temesváron, 1989. szeptember 10-én vetette papírra a püspök, akiben ma is él a szeretet. A szeretet, amelyben nincsen félelem. (Bánó Attila) Növekvő elnyomás a Vajdaságban Házkutatás, letartóztatás Lassú hírek Romániában / Evekig nem tudtak róla
