Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-24 / 196. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. AUGUSZTUS 24., KEDD 3 Finnugor írótalálkozó Egerben Erkölcsi kötelességünk segíteni Oktatáspolitikai nagyhét Csengetésre várva A finnugor népek történel­mük során szimbiózisban él­tek a nagy európai kultúrkö­rökkel, ezért nagy eredmény, hogy ezeket a hatásokat befo­gadván sem vesztették el nyel­vüket, finnugorságukat. Népe­ink közötti rokonság hihetet­len erőt ad mindannyiunknak, mert kultúránkat közösen ápolva értékesebbek vagyunk, mint külön-külön — mondta nyitó előadásában Tornai Jó­zsef, a Magyar írószövetség el­nöke, a finnugor írók III. talál­kozóján, tegnap Egerben. Ezt követően Kelemen András külügyi államtitkár üdvözölte a konferencia ven­dégeit. Mint mondta: a törté­Budapesten tárgyal Johan­nes Rau, Észak-Rajna-Veszt- fália miniszterelnöke. A né­met politikus tegnap érke­zett a magyar fővárosba, majd megbeszélést folyta­tott meghívójával, Módi Fe­renc kultuszminiszterrel és fogadta őt Göncz Árpád köz- társasági elnök. Az előzetes programban szerepelt egy ta­A szociális gondok enyhítése érdekében a jövőben szoro­sabb együttműködésre törek­szik Debrecen, Kassa, Mun­kács és Nagyvárad önkor­mányzata. A tanácskozást követő saj­tótájékoztatón Hevessy Jó­zsef, a hajdú-bihari megye- székhely polgármestere el­mondta: a négy város hason­ló szociális problémákkal küzd, ezért gyakorlati hasz­na is lehet az ilyen jellegű együttműködésnek. A mun­kanélküliség emelkedése fo­kozza a nagyvárosok lakói­nak szociális problémáit, s az állam kivonulásával e te­nelem úgy hozta, hogy csu­pán Észtország, Finnország és Magyarország rendelkezik saját államisággal a finnugor népek közül, ezért ránk hárul az a felelősség, hogy a nem­zetközi fórumokon képvisel­jük rokonaink ügyét. Erköl­csi kötelességünk keleti roko­naink segítése, ezért fontos, hogy kapcsolataink ne csu­pán a kultúra, hanem a tudo­mány és a gazdaság területén is fejlődjenek. A háromnapos tanácskozá­son az Orosz Föderáció auto­nóm köztársaságaival együtt, több mint 20 ország, mintegy 150 finnugor írója és iroda­lomtörténésze vesz részt. lálkozó Antall József minisz­terelnökkel is, erre azonban nem került sor, mivel — mint Herman János külügyi szóvivő az újságírókat tájé­koztatta — a kormányfő egy előre tervezett orvosi fe­lülvizsgálat elhúzódása mi­att nem tudta fogadni a né­met tartomány miniszterel­nökét. rületről szinte megoldhatat­lan problémákkal kell szem­besülniük az önkormányza­toknak. Az eszmecserén ki­derült: hazánkban és Ukraj­nában hasonló a helyzet, vagyis a szociális ellátás az önkormányzatok feladata. Szlovákiában és Romániá­ban az efféle tevékenység még többnyire állami fel­adat, de — mint a két ország képviselői elmondták — a jö­vőben várhatóan ott is egyre több tennivaló hárul majd az önkormányzatokra. Süli János, Kassa-Ováros polgármestere elmondta: a debreceni eszmecsere ered­Javultak a feltételek Kétnapos közoktatás-politikai konferencia kezdődött tegnap a dél-dunántúli megyék szak­embereinek részvételével Pé­csett, az Apáczai Csere János Nevelési Központban. A bara­nyai, somogyi és tolnai önkor­mányzati képviselők, oktatási bizottsági elnökök, pedagógiai intézeti szakemberek és oktatá­si intézményvezetők számára rendezett tanácskozáson Do­bos Krisztina, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium he­lyettes államtitkára megnyitó előadásában hangoztatta: az el­múlt három év alatt lényege­sen javultak az oktatás feltéte­lei. Az általános iskolai tanter­mek száma másfél ezerrel, a középiskolaiaké kétszáznyolc­vannal gyarapodott. Nőtt az ál­talános iskolát befejezettek szá­ma, és jelentősebbé vált az ön- kormányzatok szerepe, hiszen az oktatási intézmények kilenc- venkét százaléka tulajdonuk­ban van, illetve az önkormány­zatok tartják fenn. A helyettes államtitkár asszony elmondta, hogy az új oktatási törvény az idén szeptembertől hatályos, de bevezetése folyamatos lesz. A közalkalmazotti törvény alapján járó bért — amelynek felét a központi költségvetés, húsz százalékát a társadalom- biztosítás, harminc százalékát pedig az önkormányzatok ad­ják — a jövő év elejétől meg­kapják a közalkalmazottak. ményeként kezdeményezni fogja Kassán a szociális gon­dozói képzés beindítását. Ez­zel humánusabb lehetne ha­zájában a nyugdíjasok ellátá­sa, mert jelenleg korábban épített „szegényházakban” és panziókban látják el az időseket. Ez a megoldás amellett, hogy megszokott környezetéből is kimozdítja az elesetteket, rendkívül sok­ba kerül. A kassa-óvárosi polgármester példaértékűnek nevezte a nagyváradi gyakor­latot, ahol az önkormányzat a református egyházzal együttműködve képezi a szo­ciális gondozókat. Debrecenben folytatódik az „oktatáspolitikai nagyhét”: a határon túli magyar értelmi­ség továbbképző kurzusa, az Ady-akadémia, a nemzetközi keresztyén felsőoktatási kon­ferencia, illetve a Fidesz va­sárnap befejeződött közokta­tási tanácskozása után tegnap a Medgyessy Gimnáziumban megkezdődött a IV. osztályfő­nöki ankét ötnapos program- sorozata. A találkozóra a 120 hazai általános és középiskolai osz­tályfőnök mellett Erdélyből és a Felvidékről is érkeztek pedagógusok. Jelezték részvé­telüket a kárpátaljai, illetve vajdasági tanárok is, ők azon­ban a nyitónapra még nem ér­keztek meg. Végső cél, hogy az ország energiaszükségletének 10 szá­zalékát tudjuk tiszta forrás­ból előállítani. Ez összegsze­rűen is óriási, de igazi jelentő­sége abban van, hogy megvál­toztatja a társadalom energia­felhasználási mentalitását. Meg kell teremteni a napener­gia gyártásának ipari hátterét. Ehhez felvilágosító munkára, az igények megteremtésére és kifizetődő berendezések gyártására van szükség — mondta többek között Göncz Árpád köztársasági elnök teg­nap délelőtt a Napenergia Társaság világkongresszusá­nak megnyitóján. A tudományos tanácsko­zás 5 munkanapján 70 ország kutatóinak, tudósainak 1200 tudományos előadását hallgat­ják meg a résztvevők. A ren­/ Óvodapedagógusok továbbképzése Negyedik alkalommal kezdő­dött meg tegnap a hajdúbö­szörményi óvónőképző inté­zetben a határon túli magyar óvodapedagógusok kéthetes szakmai továbbképző tanfo­lyama. Az idei kurzusra nem jöhettek el a vajdasági óvó­nők, de megérkeztek az erdé­lyi, a kárpátaljai és a felvidé­ki résztvevők. A továbbképzésen — mint azt Kövér Sándorné főigazga­tó az MTI munkatársának el­mondta — a magyar óvodai nevelési elmélettel és gyakor­lattal ismertetik meg a hatá­ron túli magyar óvodákban dolgozó nevelőket. Előadás, illetve bemutatófoglalkozá­sok keretében lesz szó az óvo­dai nevelés pedagógiai, pszi­chológiai és módszertani alapjairól úgy, hogy nemcsak a hivatalos hazai, hanem az alkalmazható alternatív prog­ramokat is bemutatják. A kéthetes kurzuson egye­bek mellett drámajátékokkal, az óvodapedagógusoknak a családi nevelésben betölthető szerepvállalásával, az olvasá­si zavarok megelőzésével és a vallási tolerancia óvodai gyakorlatával is megismerte­tik a résztvevőket. Az immár hagyománnyá vált osztályfőnöki ankétot modellértékű továbbképzés­nek nevezte Cs. Nagy Gábor, a debreceni önkormányzat ok­tatási irodavezetője. Szerinte elsősorban azért példaértékű a tanácskozás, mert azon rit­ka pedagóguskonferenciák közé tartozik, amely nem el­sősorban oktatási kérdések­kel, hanem az iskolai nevelés problémáival foglalkozik. Utóbbi pedig egyre nagyobb szerepet kap az intézmények­ben, miután a gazdasági ne­hézségekkel küszködő csalá­dokban kevesebb idő jut a gyerekek érzelmi nevelésére. Nem véletlen tehát — hang­zott el a konferencián —, hogy a debreceni Kossuth La­dezvény fővédnöke Göncz Árpád köztársasági elnök, védnökei: Gyurkó János kör­nyezetvédelmi miniszter és Pungor Emó' tárca nélküli mi­niszter, az OMFB elnöke. A résztvevőket a Magyar Nap­energia Társaság elnöke. Imre László egyetemi tanár köszöntötte. Az ünnepélyes megnyitón Gyurkó János beszédében rá­mutatott: az energia termelé­sével és felhasználásával kap­csolatos környezetkárosító ha­tások a környezetvédelem legsúlyosabb kérdései között szerepelnek. A globális at­moszféra, a globális ökoszisz­téma fenyegetettsége állandó­an fokozódik. Hozzátette: környezeti szempontból a megoldást a megújuló ener­giaforrások fokozott igénybe­Nem egészen egy esztendő­vel alapítása után, több mint 60 millió forintos törzstőké­vel részvénytársasággá ala­kult a BakonyTáv Kft. Az 1992 októberében meg­alakult korlátolt felelősségű társaság alapvető célja kezdet­ben Zirc és környéke helyi távbeszélő-hálózatának a ki­építése és üzemeltetése volt. Most, hogy részvénytársaság­gá alakultak, lehetőségük nyí­lik, hogy a tervbe vett infra­strukturális fejlesztéseiket az rt. segítségével alapított társa­ságok révén megvalósíthas­sák; a meglévő önkormányza­ti tőke mellé hazai, illetve külföldi pénzeszközöket von­hassanak be. A tegnap alakult Bakony­Táv Rt. egyebek mellett a közgyűlés által jóváhagyott önkormányzati fejlesztések fi­nanszírozására dolgoz ki megoldásokat, valamint az ál­taluk létrehozott társaságo­kon keresztül a lakossági igé­nyek lehető legszélesebb kö­rét a legmagasabb követelmé­nyeknek megfelelően szeret­nék kielégíteni. Zirc és Ajka térségének ön- kormányzatai — a részvény- társaság alapítói — ugyanis jós Tudományegyetem Peda­gógiai—Pszichológiai Tanszé­ke is felkarolta a Medgyessy Gimnázium osztályfőnöki munkaközösségének korábbi kezdeményezését, s aktívan bekapcsolódott a programba. Ennek során az előadások mel­lett csoportos tréningeken gya­korolhatják az osztályfőnökök mindazt, amit a szeptemberi csengetés után már „élesben” kell megtenniük. A debreceni „oktatáspoliti­kai nagyhét” ma újabb ren­dezvénnyel folytatódik: a közoktatás-politika időszerű kérdéseiről Kálmán Attila művelődési és közoktatási ál­lamtitkár tájékoztatja a régió önkormányzatainak és oktatá­si intézményeinek vezetőit. vétele biztosítja. Hangsúlyoz­ta: a jövő generáció életlehe­tőségének garantálása, az energia kérdésköre a követke­ző évek nemzetközi gazdasá­gi, tudományos és környezet­védelmi együttműködésének kiemelt témája lesz. A tudomány sok kérdést vizsgál manapság, a meleghá­zeffektustól az ózonréteg problémájáig, genetikai válto­zásoktól a különböző betegsé­gek teijedéséig. Sok esetben azonban még ma is sötétben tapogatózunk — hangsúlyoz­ta Pungor Ernő. Éppen ezért nagy jelentőségűnek tartom, hogy ma Magyarországon fo­lyik az a tanácskozás, amely a szoláris energia felhasználá­sát vitatja meg — mondotta az OMFB elnöke a kongresz- szust üdvözlő beszédében. az országban talán elsőként felismerték: egyenként vállal­kozni kockázatos volna, arról nem is beszélve, hogy infra­strukturális beruházásokhoz egy-egy település mozgósíta- tó tőkéje édeskevés. A Ba­konyTáv Rt. már tőkeerős. A tulajdonos önkormányzatok telefon-, gáz- és szennyvíz­csatorna-hálózat, valamint idegenforgalmi fejlesztéseket kívánnak megvalósítani, és ezáltal új munkahelyeket te­remteni. S hogy miért lehet­nek vonzóak a befektetők szá­mára? Azért, mert azoknak nem az adott térség több száz polgármesterével kell tárgyal­niuk külön-külön, hanem az őket reprezentáló részvénytár­sasággal. A tegnapi közgyűlés meg­bízta a MAP Ltd., Magyar— Angol Befektetési és Pénz­ügyi Tanácsadó Társaságot, hogy a telefonhálózat kiépíté­sére alakított kft.-hez hasonló­an segítse a térség gázellátá­sára alakítandó társaság létre­hozását is. Vödrös Attila jegyzetét ezúttal a 8. oldalon kö­zöljük. Johannes Rau Budapesten Önkormányzati együttműködés Nemzetközi világkongresszus A jövő' nemzedék életlehetőségéért Uj munkahelyeket teremtenek

Next

/
Thumbnails
Contents