Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-24 / 196. szám

S*HÍRLAP XXXVII. ÉVFOLYAM, 195. SZÁM s Ara: 13,50 forint : 1993. AUGUSZTUS 24., KEDD Az első nap Szárszón Nyújtsunk békejötúíúi* egymásnak ''r^üwwT^x, vtp Tőkés László erdélyi és Hegedűs Lóránt magyarországi református püspök az emelvé­nyen Hancsovszki János felvétele A fanyalgás mesterfoka lem annyira bő termésű a kortárs operairodalom, hogy alkotásai, a bemutatott művek ne válhatnának országos eseménnyé. így történt ez a Szent István ün­nepén bemutatott, Szörényi Levente által komponált zenedráma, az Atilla — Isten kardja című nagy törté­nelmi tabló esetében is. Nem volt olyan országos lap, amelyik elsiklott volna az esemény felett, sót legtöbb­je a szokásosnál nagyobb terjedelemben számolt be — több-kevesebb szakmai hozzáértéssel — a bemuta­tó előadásról. Ahány elemző', természetesen annyiféle hang, más-más súlypontválasztás, sajátos ízlés. Szá­mos kifogás is elhangzott. Volt közöttük, aki a dráma- iságot, mások éppenséggel a dramaturgot hiányol­ták, volt, aki a hangosító berendezés harsánysága mi­att kesergett, a legtöbb kérdésben viszont egyetértett a Kurírtól a Népszabadságig, a Magyar Nemzettől a Népszaván át az Új Magyarországig valahány elem­ző'. Két dologban pedig kiváltképp azonosak voltak a vélemények. Valamennyien szuperlatívuszokban mél­tatták Szörényi tartalmas, súlyos, érzelemgazdag mu­zsikáját, és Koltay látványos-bombasztikus rendezé­sét. Az összhangzatot csupán egyetlen lap, a Magyar Hírlap törte meg, no meg a Vasárnapi Hírek, de hát ez utóbbi, írásának amatörizmusa miatt szóra sem ér­demes. A Magyar Hírlap viszont profi módon eskü­dött fel arra, hogy agyoncsapja az előadást. Szörényi zenéjét síppal, dobbal, nádi hegedűvel teletömött üres bombasztnak, igénytelen, egyhangú, motívum­szegény muzsikának nevezi, az egész produkciót pe­dig tohuvabohunak, lapos kinyilatkoztatások képes- könyvesített változatának. Ugye, nyilvánvaló, az imént leírt profi jelző nem a műelemzői stílusra vonatkozik. A profi itt a megkese­redett, rosszindulatú fanyalgást jelzi. A magunk ré­széről mindehhez nincs más hozzáfűznivalónk, csu­pán Önt sajnáljuk, kedves olvasó, akinek ugye jár ez a lap. Paizs Tibor Hamarosan kezdődik az iskola Jó esély a megegyezésre A magyar kultúráért Pro Cultura Hungarica kitün­tetést vett át tegnap a Művelő­dési Minisztériumban Maria Teresa Angelini, az ELTE Olasz Nyelvi és Irodalmi Tan­székének oktatója. Maria Teresa Angelini a bolognai egyetemen magyar nyelv- és irodalomból szer­zett diplomát. 1972-ben, pá­lyázat útján került az ELTE Olasz Nyelvi és Irodalmi Tan­székére, ahol kiemelkedő színvonalú előadásokon és szemináriumokon ismerteti meg hallgatóságát az olasz irodalommal. Műfordítóként pedig a magyar szépirodalom alkotásait népszerűsíti hazájá­ban. Tudományos munkássá­gában az olasz—magyar iro­dalmi kapcsolatokat kutatta és dolgozta fel. RMDSZ­nyilatkozat A Romániai Magyar Demokra­ta Szövetség (RMDSZ) teg­nap nyilatkozatot juttatott el az MTI bukaresti irodájához Székedi Ferenc csíki RMDSZ- elnök aláírásával. A nyilatko­zat emlékeztet arra, hogy a Hargita megyei román prefek­tus kinevezésével kapcsolato­san a megyei területi RMDSZ-szervezetek, az RMDSZ országos vezető testü­letéi többször is megfogalmaz­ták álláspontjukat: a megye et­nikai valóságával összhang­ban a lakosság többsége által ismert és elismert magyar pre­fektust akarnak, abba nem egyeznek bele, hogy csak az alprefektus legyen magyar. Nem született megállapodás a béremelésről a repülőgé­pek karbantartását végző Ae- roplex cég vezetése és a szakszervezet között a tegna­pi tárgyaláson — mondta el Hegedűs Tibor, a szakszer­vezet ügyvezető elnöke az MTI-nek. A ma folytatódó egyeztetésen a dolgozók idei bérének 50 százalékos emelésére vonatkozó új A Rompres román hírszol­gálati iroda munkatársa az iskolai kötelező hitoktatás bevezetésének lehetőségé­ről kérdezte Ion Harjoaba román oktatási minisztériu­mi államtitkárt, aki ezt vála­szolta: „Nem hiszem, hogy a vallásról kötelező tan­tárgyként beszélhetnénk, Ünnepi istentisztelettel kez­dődött tegnap Balatonszár­szón a Hit és Felelősség re­formátus értelmiségi konfe­rencia zárónapja, amely egy­ben a Püski Sándor által szervezett „Szárszói tábor a magyarság megmaradásá­ért” című tanácskozás nyitó­napja is volt. A megnyitón az igét Tőkés László nagyvá­radi püspök hirdette. Igehir­detésében fölhívta a figyel­met arra, hogy Szárszóhoz 1943-ban is, és most is a nemzeti sorskérdések megol­dásának vágya vezette. Ma szakszervezeti javaslatról döntenek a felek. Eves szin­ten ez a bérek 25 százalékos emelését jelentené, ami — a szakszervezet véleménye szerint — nem növelné jöve­delmük reálértékét. Amennyiben ma sem szü­letik megállapodás a kérdés­ben, az érdekképviselet meg­hirdeti a karbantartók sztrájkját. mivel a hit kérdésében min­den ember teljesen szaba­don dönt. Az oktatási mi­nisztérium azonban bele­egyezett abba. hogy fakulta­tív jellegű hitoktatás legyen az iskolákban, ez jelenleg máris a román állam által el­fogadott egyházak és feleke­zetek feladata...” ilyen sórskérdés a nemzet fo­gyása, illetve a kisebbség­ben élő magyarok sorsa. A megoldás érdekében az ösz- szefogás szükségességét hir­dette: az értékeket képvise­lőknek békejobbot kell nyúj­taniuk egymásnak. A beszédek sorát Albert Gábor író nyitotta meg. Megítélése szerint Magyar- országon ma is hadiállapot uralkodik, mégpedig az ide­gen és magyarellenes erők, valamint az erkölcsi értéke­ket előtérbe helyezők kö­zött. A konferencia résztve­A Közlekedés Kft.-ben az ön- kormányzatnak 4 százalékos, 100 000 forintos tulajdonré­sze van, amelyet a kft. 150 000 Ft-ért szeretne meg­vásárolni. A javaslat egyszer már szerepelt a közgyűlés na­pirendjén, akkor a képviselők elutasították. Szegő János, a kft. ügyvezetője szerint a több kicsi tételű tulajdonrész gátolja a cég nyereségorien­tált tevékenységének eredmé­nyességét, ezért javasolják a vőinek arra kell törekedniük — fejtegette Albert Gábor —, hogy a régi vezetők he­lyett, akik politikai tőkéjü­ket gazdaságira, majd kultu­rálisra változtatták, a tőke­szegény, de belső értékekkel rendelkezők vezessék az or­szágot. Bibliai hasonlattal él­ve: a kárhozatra vivő széles utat ma a magyarság számá­ra a túlzott kül-, illetve bel­terjesség jelenti. Ezek he­lyett a saját utunkat kell jár­megyei önkormányzat tulaj­donrészének megvásárlását. A kérdések alapján kiderült, hogy a kft. éves forgalma 55 millió forint körül van, tehát nem biztos, hogy az 1990-ben befektetett 100 000 forint most csak 150 ezret ér. Szegedi Pál tanácsnok javas­lata alapján a gazdasági bi­zottság véleménye az, hogy a megyei önkormányzat ajánlja fel a tulajdonrészt eladásra. (Folytatás a 4. oldalon) Az új közoktatási törvény­nek megfelelő iskolai neve­lés kialakítása hosszabb időt vesz igénybe, s az átalakítás folyamata 1996-ig is eltart­hat. Mindezt Kálmán Attila, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai állam­titkára jelentette ki hétfőn Nyíregyházán, ahol tanévin­dító értekezleten tartott elő­adást az időszerű feladatok­ról. Az államtitkár hangsúlyoz­ta: senki és semmi nem sürge­ti az önkormányzatokat, illet­ve az oktatási intézményeket. A tárca is inkább azt kéri, hogy az illetékesek jól gon­dolják végig a tennivalókat, keressék a lehető legjobb Moshe Shachal izraeli rend­őrminiszter tegnap kézdte meg hivatalos magyarorszá­gi látogatását. Boross Péter belügyminiszter meghívásá­ra érkezett hazánkba, azzal a céllal, hogy a bűnüldözés te­rén szerzett tapasztalatok cseréjével segítsék a rendőri feladatok ellátását. Moshe Shachal ma tárgya­megoldásokat, s csak utána lássanak a végrehajtáshoz. Mielőtt ez azonban elkezdőd­ne, fogjanak össze az érdekel­tek a minél sikeresebb megva­lósítás érdekében. Az elmon­dottakhoz Kálmán Attila hoz­zátette: a feladatok számbavé­tele, majd végrehajtása köz­ben egyetlen pillanatig sem szabad elfeledkezni az okta­tás színvonalának megőrzésé­ről, illetve emeléséről. Az államtitkár előadásá­ban kitért a közalkalmazotti törvény végrehajtásának elha­lasztása miatti sztrájkveszély­re is. Úgy vélte: jó esély van a megegyezésre, s így remél­hetőleg elmarad a tervezett munkabeszüntetés. lásokat folytat Jász-Nagy- kun-Szolnok, Pest és Nógrád megye köztársasági megbí­zottjával, Skultéty Sándor­ral. E találkozó során né­hány Pest megyei település­re — Dunakeszire, Szentend­rére és Vácra — is ellátogat, miközben megismerkedik a régió közbiztonsági helyzeté­vel. „Az elmúlt négy évtized mundérviselól gyakran ta­pasztalhatták a nagyfokú szervezetlenséget, végrehaj­tották a vezetésre alkalmatlan parancsnokok paran­csait, tudomásul vették az elég gyakori fel- és lefokozá­sokat,” (írásunk a 13—14. oldalon) (Folytatás a 8. oldalon) Mára várható döntés Sztrájkolnak vagy sem? A megyeháza hírei Szerződések^ bérleti díjak Pest Megye Közgyűlésének gazdasági bizottsága ülésezett tegnap a megyeházán. Erdélyi László fő- jegyző beszámolt a gyógyszertári privatizáció jelen­legi állásáról, a Pest Megyei Révhajózási Vállalat anyagi helyzetéről és az Interpik Kft.-vel kapcsolatos újabb fejleményekről. Hitoktatás Romániában Mindenki szabadon dönt? Vendégünk az izraeli rendorminiszter

Next

/
Thumbnails
Contents