Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-21 / 194. szám

---------------------—r—*------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­PEST TJÍDT P MEGYEIM XXXVII. ÉVFOLYAM, 194. szám Ára: 13,50 forint i993. augusztus 21., szombat Fogadalmat tettek az új tisztek A hadsereg a nemzeté Múlt nélkül nincs jövő' Antall József miniszterelnök ünnepi beszéde a Várban Atilla király a Margitszigeten Telt ház előtt mutatta be teg­nap este a margitszigeti Sza­bad Tér Színház Szörényi Le­vente Atilla, Isten kardja című rockoperáját. A művet Nemeskürty István szöveg­könyve alapján, Lezsák Sán­dor dalszövegeivel, Koltay Gábor rendezésében állították színpadra. Tíz évvel az 1983-as király­dombi István, a király című rockopera bemutatója után a zeneszerző Szörényi Levente új művet alkotott, ezúttal a le­gendás hűn királyról, Atillá­ról. Ebben a magyar nép lelké­ben máig élő Atilla-mítosz elevenedik meg a legnépsze­rűbb hazai énekessztárok elő­adásában. Minden történelmi kor más-más szimbólumot vá­laszt. Szörényi Levente egy több mint másfél évezredes példához nyúl vissza egy ma méltán aktualizálható eszmei­ség jegyében. Atilla volt az az uralkodó, aki először tett kísérletet arra, amit aztán a honfoglalással Szent István teljesített ki, s amit ma szám­talan viszontagságos esztendő után ismét legfontosabb fel­adatunknak tartunk: az euró­pai integrációt. A nagy hun királyt, kinek birodalma Kínától Rómáig ter­jedt, a történelmi köztudat ret­tegett uralkodóként tan nyil­ván, a köznyelv pedig Isten ostoraként emleget. Az új ope­ra Atilla másik, a határozott, de igazságos és kegyelmes ve­zér harcát mutatja. Ez határoz­za meg aztán végső soron az opera jellegét is, amely az erőt sugárzó kemény, már- már darabos szólamoktól a dallamdús lírai részekig a leg­teljesebb harmóniát nyújtja. A bemutató előadás közön­sége egy olyan zenedrámát hallgathatott meg a szigeti ős fák közé álmodott grandiózus díszletek között, amely min­den bizonnyal maradandó nyomot hagy a magyar zene­kultúrában. Külön említést érdemel a rendező mukája is, aki együtt­működve a színházi szakma legjelesebb képviselőivel, kor­hűen felépített díszletek kö­zött, a kor „divatjának” öltözé­kében vonultatta fel az utóbbi évtized leglátványosabb szín­házi produkciójára azt a csak­nem kétszáz közreműködőt — előadóművészeket, tánco­sokat, karénekeseket, lovas kaszkadőröket —, akik közül külön említést érdemel a cím­szereplő Vikidül Gyula, vala­mint az előadás főbb szerepei­ben fellépő Deák Bili Gyula, Kovács Kati, Miller Lajos, Nagy Feró, Sasvári Sándor, Sebestyén Márta és Varga Miklós. Az előadás részletes elemzésére visszatérünk. Paizs Tibor Szentendrén végzett tisztek A köztársaság lobogójának felvonásával és a hagyomá­nyos tisztavatással kezdődött meg tegnap reggel az augusz­tus 20-i állami ünnepségsoro­zat a budapesti Kossuth té­ren. A rendezvényen részt vett Göncz Árpád köztársasá­gi elnök, a kormányzat és a hazai közélet több jeles képvi­selője. Az ünnepségre több ezren érkeztek az ország kü­lönböző vidékeiről is. A Parlament előtt felsora­kozott tisztek fogadalomtéte­le után — a magyar államfő, Immár hagyományosan. Szent István királyunk nap­ján adják át a megyei önkor­mányzat által alapított kitün­tetéseket a megyeházán azok­nak a személyiségeknek, akik Pest megye lakosságát szolgálják, akik életüket és munkásságukat a megye ál­lampolgárai életének, életfel­tételeinek jobbításáért áldoz­zák. A megyeháza dísztermé­nek előterében barokk kiállí­tás fogadta az ünnepségre ér­kezőket: Skultéty Sándor, köztársasági megbízott, cím­zetes államtitkárt. Dobro- viczky Lászlót, a szlovákiai Zseliz polgármesterét, a szlo­vákiai magyar és a Pest me­gyei cserkészeket, a kitünte­tetteket és azok hozzátartozó­it. Az ünnepség elnöke, Bá­nyai Judit, a megyei önkor­mányzat alelnöke a Himnusz és Radnóti Miklós versének elhangzása után köszöntötte az egybegyűlteket. Bodrogi Györgyné, az ön- kormányzat tanácsnok asszo­a kabinet, az Országgyűlés és a honvédelmi vezetés nevé­ben — Für Lajos honvédel­mi miniszter köszöntötte az egybegyűlteket. A mai avatás több szem­pontból is különleges, hiszen önök az első olyan tisztek, akik a rendszerváltozás után, 1990 őszén kezdték meg ta­nulmányaikat, és önök azok, akik először ölthették maguk­ra az új egyenruhát, amely a magyar katonai hagyomá­nyokra épülve és a korszerű európai elvárásoknak megfe­nya ünnepi köszöntőjében el­mondta: István király nem csak a népért, hanem a nép­pel együtt vívta meg nagy harcát az életben maradásért. A Pest megye önkormányza­ta által alapított díjakat Inczé- dy János, Pest Megye Köz­gyűlésének elnöke adta át. ,A kitüntetettek tiszteletére adott fogadáson, az elnök pohárkö­Hancsovszki János felvételei lelően terveztek meg — kezd­te ünnepi beszédét Für Lajos. A honvédelmi miniszter rá­mutatott: a rendszerváltozás óta eltelt három év nem csak külsőségeiben, hanem belső tartalmában is gyökeresen megváltoztatta a magyar had­sereget. Az elmúlt évek egyik legnagyobb eredmé­nye, hogy sikeresen, zökke­nők és nagyobb megrázkódta­tások nélkül alakult ki az or­szág szuverenitásán őrködő Magyar Honvédség. (Folytatás a 3. oldalon) szöntőjében hangsúlyozta, hogy a díjak nem egy lezá­rult életmű elismerésének ta­núságai, hanem a Pest me­gyei lakosok szolgálatának bi­zonyítékai, a további eredmé­nyes munkára való ösztönzés jelképei. Szent István király­ra emlékezve, Inczédy János elmondta: {Folytatás a 6. oldalon) Magyar Honfitársaim a hatá­ron belül és a határon kívül! Magyarország polgárai! Bíbo­ros urak, a magyar állam ma­gas tisztségviselői, a diplomá­ciai testület képviselői, excel- lenciás uraim, tisztelt vendé­geink! Hölgyeim és Uraim! Ezen a napon az egész or­szággal ünnepiéivé mindenkit köszöntök! Megrendültén, de a nemzet jövőjében bizako­dással állok itt, államalapító Szent István királyunk szob­ránál, az ősi magyar koroná­zótemplom tövében. Itt, Bu­dán a Várhegyen, mely a ta- táijárás óta nemcsak szimbó­lum, hanem erősségünk is. Most, amikor a nemzet em­lékezik, három hatalmas nem­zeti ünnepünkből —, István királyunk ünnepié, 1848. már­cius 15-e, — a modem ma­gyar állam megszületése----, é s 1956. október 23-a, e hár­mas nagy nemzeti ünnepcso- komak egyik ünnepién va­gyunk itt, azon, amelyet álla­mi ünneppé tett e három kö­zül a magyar Országgyűlés. Nemcsak azért, mert a leg­régebbi, hanem azért, mert az egyetemes magyarságnak ez a legjobb jelképie. Nem csök­kenő, szerves folytonosságot ad ez a három ünnep, hiszen miről szól valamennyi? Az örök magyar programról, a magyar szabadságról, a ma­gyar függetlenségről, és az Az István király tiszteletére szervezett ünnepségen, au­gusztus 18-án, a jelenlevők együttlétükkel és összefogá­sukkal hitet tettek a nemzeté­vel azonos érdekeket hordo­zó, országalkotó vidék mel­lett, amely a fővárossal és egymással is együttműködő egységet alkot. A megyék és az ország zászlóinak felvonását követő­en Lehmann István, Csong- rád Megye Közgyűlésének el­Jó ütemben, a terveknek megfelelően halad a jelöltek kiválasztása a "94-es válasz­tásra, a pártnak már 70 meg­erősített képviselőjelöltje van — mondta Herényi Ká­roly szóvivő az MDF ügyve­zető elnökségének üléséről évezredes újrakezdés kény­szeréről és kötelezettségéről. Mit jelent a múlt, a jelen és a jövő, ami összeköt bennün­ket? Sokszor vádolnak azzal, hogy a múltba nézünk. Osto­ba ember az, aki azt hiszi, hogy a múltba nézés a jelen el­hanyagolása és a jövőbe tekin­tés elmulasztása. Múlt nélkül nincs jövő, és a jövőbe tekint­ve a múlt gyökereiben kell megkapaszkodnunk, s a törté­nelem világossá teszi, hogy a ma, a jelen minden összevisz- szaságával — néha felismer- hetetlenségével — igazából akkor mutat a jövőbe, ha a múlt letisztult modelljén tanul­mányozzuk azt. Nekünk a múlt történelmi tudatot ad, ami lehetővé tette, hogy a mindenkori jelent ki­bírjuk, átvészeljük, és hitet adót' mindenkor a jövőben, mert tudtuk, hogy mit éltünk át. Mit jelent nekünk ez a nap, mit jelent évezredes álla­miságunk. Európához való csatlakozásunk a keresztény­ség eszmei, etikai foglalatá­ban, és mit jelent 1100 éves jelenlétünk a Kárpát-meden­cében? Mit jelent az, hogy egy nép egyedül, a népvándorlás egykori nagy, menekülő, egy­más nyomát követő nemzetei sorában itt megkapaszko­dott?! nöke köszöntötte az egybe­gyűlteket, majd a nyilatkozat ünnepélyes aláírása után Göncz Árpád köztársasági el­nök mondotta el beszédét. Az ünnepi program részt­vevői megkoszorúzták az Ár­pád-szobrot, emléktáblát avat­tak és emlékfát ültettek a me­gyék első országos gyűlésé­nek emlékére, majd megtekin­tették az emlékparkot és a Feszty-körkép restaurálási munkálatait. (b. cs.) szóló sajtótájékoztatón. Az ügyvezető elnökség úgy ha­tározott, hogy Rubovszky András képviseli az MDF- et, a Magyar Televízió által szervezett, a kampányszerep­lésről tartandó egyeztető tár­gyaláson. Bodrogi Györgyné tanácsnok megemlékezését tartja Szent István-nap a megyeházán (Folytatás a 2. oldalon) Ezeréves folytonosság Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban az ország tizenkilencedik megyéjének több mint 800 képvi­selője nyilatkozatot fogadott el a megyerendszer csak­nem ezeréves létének folytonosságáról. Pest megye ön- kormányzata nevében a nyilatkozatot Bányai Judit alel- nök írta alá. MDF: Már hetven jelölt

Next

/
Thumbnails
Contents