Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-17 / 191. szám
$ PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. AUGUSZTUS 17., KEDD 3 • • Ünnepi előzetes Augusztus 19-én megjelenő ünnepi számunkban — miként azt hasonló alkalmakkor is tesszük — jeles szerzők írásait közöljük. Előzetesként, mintegy ízelítőül adjuk közre Benedek István professzor és Sándor András közíró írásának egy-egy rövid részletét. „Antall és Csurka útja nyilvánvalóan szétválik. Ezt általában úgy fogják fel, hogy a »közép« megszabadul a »szélsőjobb«-tói Ez azonban tévedés, Csurka nem szélsőjobb, nem fasiszta, nem rasszista, egyszerűen magyar, akárcsak Antall. A lényegi különbség köztük az, hogy Antall felelős miniszterelnök, Csurka ellenben nem felelős a szavaiért. Egyfelől többnyire igazat mond, másfelől a mentelmi jog akkor is védi, ha esetleg téved...’’(Benedek István: Ünneprontás). „Negyven év alatt megadták magukat és a liturgiamegszokás sápadt imamalmaivá váltak a történelmi egyházak, miközben csaló lélekkufárok kínálhatják méregpoharaikat a transzcendens élményre szomjazó meggyötört telkeknek. Nem pogányság (primitív képzelgés szellemekről) és embert Isten felé emelő kereszténység küzd egymással. Hanem a természetes moralitás ellen támad az erkölccsé tolakodó bűnözés a maga hol szocialista, hol liberális ripacs jelmezében, mely mögött a Jézust gyáván megfeszítő Annás és Kajafás főpapok utódai állnak, egy egész megfizetett Judás-had a kezükben...” (Sándor András: Ezredfordulós szigorlatok). Szent István-napi ünnepségek (Folytatás az 1. oldalról) Augusztus 20-án a hagyományoknak megfelelően 8.45 órakor ünnepélyes külsőségek között felvonják a Magyar Köztársaság állami zászlaját a Kossuth Lajos téren. Az államalapítóra emlékezve lovas bandérium indul a Várba a stilizált Szent István-zászlóval. Eközben a Parlament előtt, a téren a szokásos tisztavató ünnepség zajlik. Déli 12 órakor pedig zenés őrségváltás lesz az állami zászlónál. Az állami ünnepség 10 órakor kezdődik Szent István szobránál a Várban. Ünnepi beszédet mond Antall József kormányfő. Az egyházi ünnepség 17 órakor kezdődik a Szent István-bazilikánál: ünnepi mise, harangszentelés és a Szent Jobb-körmenet várja a hívőket. A budai várban 9 órakor kezdődik a mesterségek ünnepének egésznapos programja. Egyebek mellett népi iparművészek kirakodóvásárát, népművészek bemutatkozását, illetve hagyományőrző népi együttesek műsorát tekinthetik meg az érdeklődők. Ezzel párhuzamosan a tűzoltóság és a határőrség térzenét ad a Várban. Este dixilend-koncert várja a közönséget a Szent- háromság téren, majd ugyanitt a Bundeswehr Big Band együttese szórakoztatja az érdeklődőket. Később, 21 órakor utcabál lesz a Szent István-szobor előtt. Az ünnepi programot látványos tűzijáték zárja 21 órakor. Újragondolt idegenforgalom Az utóbbi néhány évben jelentősen megváltoztak a hazai idegen- forgalom körülményei és feltételei, hiszen Magyarország a piac- gazdaság útjára lépett, határai pedig teljesen átjárhatóvá váltak. Mindez a turisztikai ágazat feladatainak újragondolását követelte meg az illetékes állami szervektől. A kormány az elmúlt héten hagyta jóvá a Népjóléti Minisztérium, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, valamint az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által közösen beteijesztett új koncepciót, melyet tegnap Téglássy Tamás, az Országos Idegenforgalmi Hivatal (OIH) elnöke sajtótájékoztatón ismertetett az újságírókkal. A turizmus és a gyógyturiz- mus fejlesztési koncepciója megállapítja: a kedvező hatások ellenére az idegenforgalomban rejlő gazdasági előnyöket Magyarország ez idáig nem használta ki. Ebben közrejátszott, hogy az elmúlt évtizedben a mennyiségi fejlődés, vagyis a tömegjelleg volt a meghatározó. A beutazók többsége a szerény fizetőképességű körből került ki, akik kevés szolgáltatást vettek igénybe. További akadályt jelentett és jelent az infrastuktú- ra fejletlensége. Az új koncepció mindezeken a területeken változásokat ígér. A legfontosabb teendők egyike a turizmus állami és területi irányításának újjászervezése. E szerint a helyi és megyei önkormányzatok, az üdülőkörzetek, a magánszektor, az érdekképviselet és az OIH egymás közötti kapcsolatában a zökkenőmentes együttműködésre kell helyezni a hangsúlyt. Ugyancsak kiemelten szükséges kezelni az egységes — vonzó, de reális — országkép kialakítására vonatkozó törekvéseket. Téglássy Tamás szerint 1996-ig, vagyis a világkiállítás és a honfoglalás 1100 éves évfordulójára az országot teljes mértékben fogadóképessé lehet tenni, ám ennek természetesen ára is van. Az OIH a jövő évre vonatkozó tervei megvalósításához például 3-4 milliárd forintos költséggel számol. Bár Téglássy Tamás annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a kormány nemcsak elfogadta, de megértette és „magáévá tette” az új koncepciót, ennek némileg ellentmondani látszik az a tény, hogy a jövő évi költségvetés tervezete csak 2 milliárd forintot — tisztán költségvetési pénzből az ideinél is kevesebbet, csupán 200 milliót — jelöl meg idegenforgalmi célokra. Ennek ellenére az OIH vezetője optimista, hiszen mint mondotta: az évezred végére az idegenforgalom a világ legnagyobb iparágává válik, s ezzel a ténnyel nem lehet nem számolni. Ady Akadémia Debrecenben A rendszerváltozás gyermeke A határok osztottak, de közös magyarságunknak a legfőbb tartalma között ott van a történelmi örökségünk, a megoszthataüanul közös történelmi tudatunk. Ugyanígy határoktól függetlenül közös mindaz, ami a magyar irodalom és a magyar művészet múltjából és jelenéből árad rajtunk keresztül az elkövetkezendő magyar nemzedékekre. S közös az a nagy alkotmányos örökség is, amely törvényeink szavaiban és szellemében a magyarságnak a múltjából tovább viendő a jelenből, a jövő felé. E szavakkal köszöntötte Szabad György tegnap a debreceni Ady Endre Akadémia hallgatóit. Az Országgyűlés elnöke a tanácskozás nyitónapján tartott előadásában többek között hangsúlyozta: „Nincs ma felelős magyar értelmiségi, aki ír valamit, nincs ma felelős magyar tanár, aki mond valamit és nincs ma felelős magyar törvényhozó, aki megpróbál jogforrást teremteni, aki ne gondolna arra: a leírt, a kimondott, a forrásul szolgáló szó és gondolat hogyan hathat azokra, akik nem az állampolgárság címén tagjai a nemzeti közösségnek”... Nagy Zoltán professzor, az akadémiának otthont adó Kossuth Lajos Tudományegyetem rektora a köszöntőjében arról beszélt, hogy méltó lenne, ha a kormányzat hivatalos továbbképzési fórumként ismerné el az Ady Akadémiát, mint ahogy Ukrajna már megtette. Az erdélyi, a kárpátaljai, a szlovákiai és a vajdasági magyar értelmiség legjelentősebb hazai továbbképző tanfolyamának elnöke, Orosz Ish'án történészprofesz- szor „a rendszerváltozás gyermekének” nevezte el az akadémiát, mondván: „Négy évvel ezelőtt néhány oktatótársammal együtt úgy véltük, hogy egy új korszak hajnalán a debreceni egyetem tanáraként kötelességeink vannak az egyetemes magyarsággal, mindenekelőtt a határainkon kívül élő magyar értelmiséggel kapcsolatban”. Debrecenre utalva a professzor kifejtette: „A legmagya- rabb városnak” természetes kötelezettségei vannak azok segítésében, akiknek magyarságát veszély fenyegeti, akik naponta hoznak áldozatokat nyelvük és nemzeti identitásuk megőrzése érdekében. Az Ady Akadémia hozzá kíván járulni az erdélyi, a szlovákiai, a kárpátaljai és a vajdasági magyar értelmiség magyar szellemű továbbképzéséhez. Mindez azt jelenti, hogy a társadalomtudományok vitatott kérdéseiben torzítás nélkül szeretnénk megismertetni a magyar tudományosság véleményét — fogalmazott az Ady Akadémia elnöke. A kurzusra több mint 200 ösztöndíjas érkezett a környező országokból, néhány amerikai és burgenlandi magyar értelmiségi pedig önköltséggel vesz m A Könyvtárellátó Vállalat augusztus 16-án megnyitotta Budapesten a Garant utcában új könyvesboltját. A népszerű tv-műsorról elnevezett ifjúsági könyvesboltban nyelvkönyvek, szótárak, kötelező és ajánlott olvasmányok, gyermek és ismeretterjesztő könyvek várják a vevőket. (MTI-fotó) Bankszövetségi vélemény A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvénytervezetet az előkészítés folyamán nem egyeztették a Magyar Bank- szövetséggel — állítja a Bankszövetség állásfoglalása, amelyet a Mezőgazdasági Szövetekezetek és Termelők Országos Szövetsége kérésére készített. A bankszövetség véleményét tartalmazó levelet a MOSZ az MTI rendelkezésére bocsátotta. A Magyar Bankszövetség elnöksége a szövetkezeteknél lehetővé váló csoportos kiválásra utalva — amelyet a törvényjavaslat 15. paragrafusa részletez — súlyosan aggályosnak tartja a szövetkezeti vagyon mozgásának a törvénytervezetben javasolt módját. A levél a következőképpen fogalmaz: a csoportos leválást lehetővé tevő szabályok az eszközök mozgását — a közgyűlések határozataitól függetlenítve — kivonják a tulajdonosi kontroll alól. Az ágazat jelenlegi eladósodottságát figyelembe véve ez a szövetkezeti és az egyéni érdekek sorozatos ütközését eredményezheti. A javaslatnak az említett ellentétek kezelésére kínált eljárási rendje pedig — így a többletköltséggel járó közgyűlés, az ismételt vagyonértékelés, a bírósági eljárás — hosszú időre bizonytalanságba sodorhatja a szövetkezetét. Ezzel végképp lehetetlenné válik a szövetkezetek amúgy is rendkívül kockázatos hitelezése. Fenntartásait hangoztatja az elnökség azért is, mert a törvénytervezet az üzletrész értékpapírhoz, a más tulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapírokhoz nem tapadó jogot fűz, nevezetesen: érte a szövetkezet eszközei megvásárolhatók. Ez tovább növeli a szövetkezetek amúgy is bizonytalan pénzügyi helyzetét. Új lap szeptembertől Határtalanul „Határtalanul” címmel lapot indít a Jákó Vera Alapítvány és a Dunasat Alapítvány, várhatóan szeptember közepén -— tájékoztatta az MTI-t Ábrahám Dezső, a Dunasat Alapítvány ügyvivője. Az újság kiadásáról az augusztus elején, Budapesten megrendezett Határon Túli Lapok Szemléjén határoztak, s a lapot a tervek szerint zömében a határon túl élő magyarok szerkesztik majd. A cikkek így egy időben jelenhetnek meg a „Határtalanul” hasábjain és a szomszédos országok napilapjaiban. Az új lap — amelynek jövőjéről három próbaszám megjelenése után dönthetnek majd — pártsemleges lesz, nem kíván foglalkozni a magyarországi választásokkal, és tiszteletben tartja más nemzetek és nemzetiségek érdekeit, kultúráját, valamint bizonyos írásokkal szembeni érzékenységét — közölte Ábra- hám Dézső. Pető a PMH olvasója Az úgynevezett liberális oldalról a lapunkat ért kampánynak tudom be, hogy bennünket számos helyen jobboldalinak, nacionalistának tartanak, ami természetszerűleg nem igaz. Sem Ábrahám Tibor, sem Debreczeni József országgyűlési képviselők nem vállalták e vádak írásbeli bizonyítását. Nehézségeink ellenére olvasottságunk feltehetően nő, hiszen a televízióban a közelmúltban két politikus, Katona Tamás és Pető Iván is azt nyilatkozta, hogy olvassa a Pest Megyei Hírlapot. E hírnek főképpen, ami Pető Ivánt illeti, azért örülünk, mert másfajta politizálás van mögötte, mint amit például a Pest Megyei Hírlappal kapcsolatban az MSZP gödöllői országgyűlési képviselője írt, aki eleve elutasította az MSZP gödöllői lapjában magától a Pest Megyei Hírlapot, méghozzá azzal, hogy hasábjainkon színvonaltalan, silány írások jelennek meg. Ezzel a fajta ostobasággal nem kívánunk vitába szállni, de bízunk abban, hogy egyre többen döbbennek rá: a Pest Megyei Hírlapot azért érdemes olvasni, mert ebben az újságban találkoznak vitára alkalmas véleményekkel. Pető Iván kijelentése, hogy lapunkat olvasni szokta, jelzi: nem feltétlenül az előítéletből fakadó elutasítás a megfelelő magatartás. Mert a közvetlen tapasztalás olykor nemcsak a „liberálisoknak”, hanem a „szocialistáknak” is hasznára válhat. (Vödrös)
