Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-14 / 189. szám
^ <onvvt.4(C?' MEGYEI HÍRLAP XXXVII. ÉVFOLYAM, 189. SZÁM Ára: 13,50 forint 1993. AUGUSZTUS 14., SZOMBAT Fórum az expóról Fontos fejlesztéseket kell végrehajtani, hogy az 1996-os világkiállítás területén és azon kívül is a világkiállítás látogatóinak megfelelő egészség- ügyi ellátást biztosíthasson — mondta Halász Csaba, a Világkiállítási Programiroda főigazgatója a fővárosi egészségügyi intézmények vezetőinek részvételével megtartott tegnapi fórumon. A nemzetközi előírások szerint a világkiállításra érkezőket panasz esetén a helyszínen el kell látni. Márciusban a Világkiállítási Tanács elfogadta az egészségügyi ellátási tervezetet, és ennek értelmében a jövő évtől megindul az elsősegélyhelyek építése a világkiállítási területen. A koncepció szerint létrehozzák az Expo-Medikál Központot is, amely elvégzi majd az alapvető ellátási feladatokat. Kisgazdanagygyűlés Tegnap késő délután Nagykőrös vendége volt Torgyán József, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt elnöke, akit a Pest megyei kisgazda pártelnökség tagjainak kíséretével Kustár Tamás a helyi kisgazdapárt elnöke fogadott. A mintegy félezer embert befogadó körösi művelődési ház zsúfolásig telt színháztermében a hallgatóság ütemes tapssal fogadta Torgyán Józsefet és kíséretét. A nagygyűlésre a helybeli parasztság képviselőin kívül eljöttek a környező településekről is. A fórum ünnepélyesen, szavalattal kezdődött, majd a Himnusz elhangzása után elsőként Kiss György, a kisgazdapárt Pest megyei szervezetének főtitkára állt a mikrofon elé. Legelébb is a városuk 625 éves évfordulóját nemrégen megünneplő nagykőrösieket köszöntötte. A történelem viharait kevés város vészelte át ilyen hosz- szú korszak alatt, úgy mint Nagykőrös, és a megmaradás az itt élők szívósságának, akaraterejének köszönhető — húzta alá köszöntőjében. Ezt követően gazdaság- politikai kérdésekre tért rá, középpontban az államadósság problémájával foglalkozott. Előadása után Torgyán József vette át a szót a kisgazda jelképekkel feldíszített színpadi emelvényen. A nagygyűlés részleteiről hétfői kiadásunkban számolunk be. M. J. Befejeződött a törökbálinti földárverés / Átadták az ötvenezredik határozatot Özvegy Magyar Imréné, az ötvenezredik kárpótlási határozat tulajdonosa. Sztáray Mihály jelenlétében aláírja a rég várt okiratot Erdősi Ágnes felvétele Jó hír nem hír? Egy professzor bérét a szemétszállító munkás jövedelmével lehet összevetni — hallhattuk a minap a televízió híradójában. Nincs sok túlzás Kis Papp Lászlónak, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete elnökének a megállapításában. Valóban ennyi egy professzor bére, az alacsonyabb rangú egyetemi, főiskolai oktatóké pedig értelemszerűen még kevesebb. Az elnök kétszeresen bizonyíthatja ezt: a néhány éve demokratikusan alakult érdekvédelmi szervezet vezetőjeként és műegyetemi oktatóként is. Magam jó évtizede ismerem a tanár urat: csendes szavú, megfontolt ember; mindig akkor vesztette el a türelmét, s emelte fel a hangját, ha a felsőoktatási dolgozók bére került szóba. Tíz éve is és bizonyosan korábban is. Az egyetemi, főiskolai oktatás anyagi lebecsülésének ugyanis komoly múltja van. Ha a ,felszabadulásnak", a szocializmusnak valamit sikerült csaknem tökéletesre formálnia, akkor ez volt az, az értelmiség eme magasan kvalifikált rétegének teljes anyagi lezüllesztése. Kész csoda, hogy ennek ellenére a magyar felsőoktatás kisebb hullámvölgyektől eltekintve megőrizte erkölcsi tekintélyét, nemzetközileg is elismert magas szakmai színvonalát, és átvészelte a vér- veszteségeket. Mert azért jelentős számú egyetemi, főiskolai oktató, intézeti kutató keresett boldogulást nyugati egyetemeken. Mindezek ismeretében aligha lehet eléggé méltatni a hírt, amely szerint az egyetemi, a főiskolai oktatók, kutatók szeptember elsejétől mintegy huszonöt százalékos béremelésre számíthatnak. Ez átlagban személyenként tíz-tizenkétezer forint emelést jelent, a kormány a szűkös pénzügyi helyzet ellenére is egymilliárdot fordít e célra. Mondottuk, aligha lehet eléggé kellőén méltatni a kétségtelenül már halaszthatatlan döntést, megállapodást. Nos, az ellenzéki sajtó kínosan ügyel arra, hogy sehogy se értékelje ezt. Végül is igaz persze, nem a méltatás a lényeg, hanem az, hogy az ország és természetesen Pest megye főiskoláin, egyetemein szeptemberben némiképp jobb hangulatban kezdődhet meg az új tanév, dehát uraim, azért mégis... Deregán Gábor Csatlakoznunk kell az EK-hoz! A Pest megyei Kárrendezési Hivatalban tegnap vette át a kárpótlási igényének jogosságát elismerő' határozatot a vecsési özvegy Magyar Imréné. Mint azt csütörtöki számunkban megírtuk, szű- kebb hazánban ő az ötvenezredik, aki megkapta a rég várt okiratot. Sztáray Mihály hivatalvezető az örömteli esemény kapcsán elmondta, hogy kétéves feszített tempójú munka eredményeként mára az I. számú kárpótlási törvény alapján beadott igények kilencvenöt százalékát bírálták el. Ez szép eredménynek mondható, főként annak ismeretében, hogy a hivatalba érkező kérvények háromnegyede hiányos. A jogosultságot igazoló okmányokat az esetek nagy többségében csak a megismételt felszólítás után küldik el az érintettek. Gyakorta előfordul, hogy a hivatal a törvényben előírt két felszólítás után újabbat is postára ad, esetleg maga kéri a földhivatali, levéltári igazolást. A lelkiismeretesség ugyan A fegyelmi eljárások letárgyalá- sa után a jogi és ügyrendi bizottság tizenegy pontos javaslatot tett a több mint másfél éve húzódó, az elnök és a főjegyző közötti munkahelyi viszony rendezésére, amely egyre inkább a személyeskedések felé vette útját, és egyes vélemények szerint politikai színezetet is kapott. Újabb fejlemény, hogy a főjegyző fel akarja jelenteni az elnököt az ügyészségen. Pest megye önkormányzatának tegnapi közgyűlése napirend előtt meghallgatta Bányai Judit alelnök beszámolóját a Börzsönyi Gyermekvasútért Alapítvány alapító okiratának aláírásáról és bejegyeztetésének indításáról. Beszámolt arról is, hogy a Földművelésügyi Minisztérium átutalta a műkölassítja a munkát, de a tisztesség úgy kívánja, hogy minden igényt alaposan megvizsgáljanak. Ripka János hivatalvezető helyettestől azt is megtudtuk, hogy a két kárpótlási törvény alapján mintegy tizenegyezer kérvény elbírálása még hátra van. A nagy szám ellenére szeptember közepéig az első vagyoni kárpótlási törvény déséhez szükséges anyagi támogatást, az önkormányzat pedig elkezdte a centenáriumi ünnepségek megszervezését. Szintén napirend előtt Ben- cze József, a jogi és ügyrendi bizottság elnöke interpellációt nyújtott be. Közgyűlési döntés született arról — mondta a tanácsnok —, hogy az Interpik Kft.-ben levő 11 millió forintos üzletrészt értékesíteni kell. Még májusban vevőként jelentkezett a Budapest Bank, 13,5 millió forintos árajánlattal. Az öszeg része volt a betervezett költségvetésnek, de megállapodás mind a mai napig nem született. Bencze József a megyei közgyűlés elnökétől, Inczédy Jánostól kérte a választ: mit tett a közgyűlés határozatának megvalósításáért, milyen követalapján benyújtott kérelmek esetében határozatot hoz a hivatal. Sztáray Mihály végezetül még egy jó hírt mondhatott. E szerint ma hajnalban befejeződött a törökbálinti földárverés, amelyen mind a négyszáztizennyolc licitáló földhöz jutott. Senkinek sem kellett csalódottan hazatérnie. R. Z. Kezdődik a vetés-előkészítés Az aratás utáni összesítés szerint az idén minden kalászos termésátlaga alacsonyabb, mint a korábbi években volt — tudtuk meg Tu- nyogi Andrástól, a Pest megyei Földművelődésügyi Hivatal vezetőjétől. (Tudósítás az 5. oldalon) kezményei lesznek a tetemes összeg kiesésének a költségvetésből, ki a felelős a történtekért? Az elnök a működési szabályzat szerint írásban válaszol. A tanácsnok a Pesti Hírlapban augusztus 5-én megjelent cikkre utalva megkérdezte, hogy vállalja-e az elnök az abban szereplő kijelentést. Inczédy János válaszában elmondta, hogy a másnapi újságban helyesbítést jelentetett meg. Az elnök arra hivatkozott, hogy az újságíró különböző dokumentumok alapján írta meg cikkét, és a kérdéses szöveget az ő szájába adta. A helyesbítésben a következő áll: „...Erdélyi László a kommunista rendszer kiszolgálója volt.” (Folytatás az 5. oldalon) Antall József miniszterelnök a szabadsága idején tett nem hivatalos németországi útjáról, találkozóiról és az ott végzett egészségügyi kontrollvizsgálat eredményéről tájékoztatta az újságírókat a tegnapi kormány- szóvivői tájékoztató vendégeként. A kormányfő beszámolt arról, hogy Németországban megbeszélést folytatott a keresztény- demokrata—keresztény-szociális frakció (CDU—CSU) külügyi bizottságának elnökével, Kari Lamersszel. A kormány részéről találkozott Anton Pfeifend, a kancellári hivatal államminiszterével, Otto von Lamhsdorffal, a Liberális Inter- nacionálé elnökével, az FDP tiszteletbeli elnökével, Rudolf Scharping tartományi miniszterelnökkel, a Német Szociáldemokrata Párt elnökével, és telefonbeszélgetést folytatott az ugyancsak szabadságát töltő Helmut Kohl kancellárral. A tárgyalásokon részben megerősítették a miniszterelnök júniusi hivatalos látogatásán elhangzottakat, másrészt pótolták Scharping pártelnökkel a találkozót, amelyre a júniusi tárgyalások idején a választások miatt nem kerülhetett sor. Antall József a megbeszélések tartalmát ismertetve elmondta, hogy a találkozók egyik témája minden esetben a Közös Piac és hazánk viszonya volt. Ennek kapcsán hangsúlyozta: az Európai Közösséggel kapcsolatban valamennyi német politikai párt egyértelműen kifejezésre juttatta Magyarország támogatását, mint a társulási időszakban a kapcsolatok intenzívebbé tételét, mind pedig hazánk lehetséges legrövidebb időn belüli — még ebben az évtizedben történő — felvételét illetően. Azt is hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a feltételeknek előzetesen meg kell felelnie az országnak. A kormányfő egy újságírói kérdés nyomán hozzáfűzte, hogy e feltételeket még maga az EK sem dolgozta ki részletesen. — Az viszont bizonyos, hogy a Közös Piac egyetlen országot sem vesz fel, amelyben nincs meg a kellő gazdasági-politikai-szoci- ális stabilitás — hangsúlyozta Antall József. Kitért azokra a feltevésekre is, amelyek szerint hatalmas veszélyeknek tesz- szük ki magunkat a társulással. (Folytatás az 3. oldalon) Vége az aratásnak A hét végére, augusztus 15-ére az országban gyakorlatilag befejezó'dik az aratás — tájékoztattak az FM-ben. Elmondták: az aratás még néhány magasabban fekvő' területen és az ország északi térségében esetleg a jövő hét közepéig is elhúzódhat, ám ez az elmaradás országos viszonylatban már nem jelentős. A reprezentatív felmérések szerint a termésátlagok az eddig kö- zöltektől valamivel elmaradnak. Ez azt jelenti, hogy várhatóan az országban valamivel több mint 4,5 millió tonna kalászos gabona és valamivel több mint 3 millió tonna búza termett. A termés végső felmérését majd a KSH végzi el. A megyeháza hírei S Újabb botrány az elnök és a főjegyző ügyében
