Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-13 / 188. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDAKÖRÖK 1993. AUGUSZTUS 13.. PÉNTEK 5 KERES— Várjuk azon gazdakörök jelentkezését, melyek egykor saját ingátlannal rendelkeztek. Ezek visszaigénylése érdekében az épületekkel kapcsolatos dokumentumokkal keressék fel a megyei szövetség irodáját. * Kitűnő minőségű import új és használt traktorok az Alex-Trade-től! Kaphatók továbbá betakarítógépek és talajművelő eszközök is. A gépek bérlése is lehetséges! Bővebb információink a megyei szövetség irodájában. * Pest megye juhtenyésztői- nek jelentkezését várjuk egyesület megalapítása céljából. * Kombinált bepárlórend- szer kapható! Szűrt és rostos anyagok — szőlőmust, gyümölcsök és más kertészeti termékekből nyert levek, illetve pépek, gyógynövénykivonatok, híg sörlé — nagy koncentrációra történő kíméletes bepárlására alkalmas. Feldolgozható mennyiség: 400, 800, 1200, 2000 és 3000 kilogramm/óra. '* Gépeket az Agrokertől! A Budapesti Agroker terményért is kínál traktorokat és különféle mezőgazdasági eszközöket. Jelentkezni a szövetség irodájában lehet. * Modul-rendszerű kisvágó- híd üzemeltethető, amely alkalmas 10—20 sertés műszakonkénti levágására és feldolgozására. * Tíztonnás napi teljesítménnyel kenyér és pékáru sütéséhez szükséges liszt előállítására alkalmas malommal kapcsolatban információinkkal várjuk a vállalkozókat irodánkban. —KÍNÁL Az állam támogatja Kiépül a szaktanácsadói hálózat A most alakuló magángazdaságok felvirágoztatásához elengedhetetlen • a szaktudás. Célszerűnek látszik egy jól kiépített szaktanácsadói hálózat kiépítése. Erről beszélgettünk Földi Péterrel, az F. M. föld- művelési hivatalok főosztályának vezetőjével. — Hogyan működik a szaktanácsadás a nyugati országokban? — A fejlett országokban vannak állam által fenntartott szaktanácsadók és természetesen működnek magántársaságok is ezzel a céllal. Mi nem szeretnénk Magyarországon állami fenntartású hálózatot meghonosítani, mivel annak fenntartása nagyon költséges lenne és külföldi tapasztalat, hogy könnyen elbürokratizálódhat. Jelenleg egy állam által támogatott magántársaságokból álló hálózat kiépítésén dolgozunk. —Milyen módon alakulhat egy ilyen tanácsadó társaság? — Pályázatot kell benyújtaniuk azoknak, akik szaktanács- adóként kívánnak működni. Ezt a megyei földművelésügyi Földi Péter: A tanácsadás díjának hatvan százalékát az állam Fizeti Erdősi Ágnes felvétele hivataloknál tehetik meg. A pályázatokat bizottság bírálja el, majd kedvező döntés esetén igazolást kapnak arról, hogy megfeleltek az elvárásoknak. Ahhoz, hogy magánszemélyek szaktanácsadói csoportot hozzanak létre, valamilyen gazdasági társaságot kell alakítaniuk. Fontos, hogy mi csak olyan társaságokat fogadunk el, melyek tanácsadói munkájuk mellett nem folytatnak kereskedelmi tevékenységet. — Hogyan támogatja az állam ezeket a csoportokat? — Azokon keresztül, akik a szolgáltatást igénybe veszik. A nálunk bejegyzett társaságok bármelyikének szaktanácsadási díja 60 százalékban az államot terheli, mivel ezt az összeget az igénybevevőnek fizetjük ki. — Kikben látnak partnert a hálózat kiépítésekor? — Megkerestük a Gazdakörök Országos Szövetségét, mivel úgy gondoltuk, hogy ez a szolgáltatás éppen a szövetség által összefogott emberek számára nagyon fontos. Megállapodtunk abban, hogy a gazdakörök fogják kiépíteni a hálózatot, ami máris működik. Az országban jelenleg már tizennégy megyében működnek ilyen csoportok, de a többi megyében is folyamatban van már a szervezés. (feke) Mi lesz a székházzal? Bajban a monori gazdakör A monori gazdakör 1991 májusában alakult. A csatlakozó gazdák nagy lelkesedéssel láttak munkához. Most viszont válaszút elé állították magukat, mivel a tagság nagy része elhatározta, hogy amennyiben nem kapják vissza régen elvett székházukat, többé nem vesznek részt a gazdakör munkájában. Borzsák Ajtony, a gazdakör jegyzője beszélt az előzményekről és arról, hogy most hol tart az ügy. — A jelenlegi Kossuth Termelőszövetkezet székháza annak idején a gazdakör székháza volt, melyet az akkori tagok saját erőből építettek fel. Amint úgy éreztük, hogy esélyünk van az épület visszaszerzésére, felkerestük a Gazdakörök Országos Szövetségét, de érdemi segítséget nyújtani sajnos nem tudtak. Mivel akkor még nem volt olyan törvény, amely valódi lehetőséget teremtett volna tervünk megvalósítására, úgy határoztunk, hogy várunk egy évet. Problémánkkal Antall József miniszterelnök úrhoz fordultunk, akitől biztató választ kaptunk, de leszögezte, hogy erre vonatkozó törvény még ma sem született. A közelmúltban arról tájékoztattak minket, hogy az épületet árverezni fogják. Ekkor tagjaink úgy elkeseredtek, hogy bejelentették: amennyiben nem kapjuk vissza régi tulajdonunkat, kilépnek a gazdakörből. Hogy őszinte legyek, nem is csodálkozom döntésükön, hiszen nálunk a gazdakör kitünően működik. Monoron bekapcsolódtunk a kulturális életbe is, rendezvényeinkkel a helyi hagyományok ápolásának ügyét szolgáltuk. Elképzeléseink szerint szakcsoportok alakításával az ifjúságot is bekapcsolnánk a munkába, ahol hasznos szakmai tapasztalatok gyűjtése mellett közösségi életet is élhetnének. Ez ma nagyon hiányzik a gyermekeknek. Nagyon szomorú lenne, ha tagjaink nem jutnának joBorzsák Ajtony: A tsz vette el, vissza nem adja Hancsovszki János felvétele gos tulajdonukhoz, hiszen rendszerváltás történt. A gazdakör megbomlásával Monor is sokat veszítene. F. L. Keresett áru a kecskehús Banki vétó a fejlesztésre Pilisszentlászlón egyre több budapesti fordul meg azzal a céllal, hogy kecsketejet és sajtot vásároljon. A gazda Búzás Attila, a Gazda Erdómezógazdasági, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ügyvezető-igazgatója mégsem elégedett a megnövekedett érdeklődés láttán. Tejfeldolgozó üzemet szeretne a faluban létrehozni, amelyhez az épület meglenne, de nincs tőke. A bankok képviselői csak mosolyognak a terveket hallva. Búzás Attilának meggyőződése, hogy nem szabad feladnia a vállalkozását, amely eddig nemcsak nyereséget nem hozott, de sikerélményt sem. Nem szabad feladnia, hiszen a tejvásárlók között olyan édesanyák vannak, akiknek gyermekei a tehéntejet nem fogyaszthatják és létkérdés, hogy az anyatejjel sokban hasonló összetételű kecsketejhez jussanak. De éppen a napokban kapott ajánlatot egy exluzív étteremtől a kecskehús forgalmazására. Folynak a tárgyalások, egy magán vágóhíd már vállalta az álatok levágását és tőkehúsként való továbbítását. Augusztus végétől már indulhat az üzlet. Megkezdődhet a gidák fölvásárlása is. Az istállók készen állnak, épül a növendék bakok szállása is. És nagyon nagy szükség lenne a tejfel- dolgozóra. Napi ezer literes teljesítményű kellene ahhoz, hogy ellássa az igényeket. A gazda nem elkeseredett ember képét mutatja, csak kissé belefáradt a talpalásba, az erdmény nélküli tárgyalásokba, a rosszindulattal, közönynyel nem szívesen harcol. Kezd divatossá válni a kecske, egyre feljebb srófolják az árakat és a vásárláshoz teljesíthetetlen feltételeket szabnak. Pillanatig tart a rossz hangulat, aztán boldogan mondja, hogy végre megalakul — a jövő hónapban biztosan — a kecsketenyésztők egyesülete, amely koordinálná, szervezné az ügyes-bajos dolgokat, képviselhetné a kecskével foglalkozó gazdák érdekeit. (b. cs.) Országos gabonatermesztési tanácskozás Félni kell a magyar exportbúzától? (Folytatás az 1. oldalról) A szakemberek között is vita tárgya, hogy országosan mennyi búzát kell elvetni, s — amint arra dr. Bállá László rámutatott —, ebben a kormány tagjainak sem egységes a véleménye. A tanácskozás fővédnökei Szabó János, Kádár Béla és Szabó Iván, a mezőgazdasági, a külgazdasági és a pénzügyi tárca vezetői, így a szervezők talán joggal remélhetik, hogy a konzultatív jellegű összejövetelen legalább ebben a kérdésben egyetértés alakul ki, noha ezen kívül is sok hasonlóképpen fontos kérdésről lesz szó. Dr. Bállá László a konferencián szólni kíván az ágazatot érintő emberi, társadalmi tényezőkről, s ebben az összefüggésben például arról, hogy tavaly mért nyúlt az optimális két hétnél lényegesen hosszabbra a búza elvetése. S szólni kíván a környezeti tényezők hatásairól is, többek között arról, hogyan csökkenthetők az aszály káros következményei. Mint a korábbi évek hasonló rendezvényein, itt is jó alkalmuk lesz a gabonatermesztésben érdekelt gazdálkodóknak elmondani a jövővel kapcsolatos elképzeléseiket, annál is inkább, mert a konferencia időpontjában (szeptember I—2.), a jövő évi szabályozók kialakítása még folyamatban lesz. így a szakmai vélemények még beépülhetnek a döntésekbe, azaz a HUNGEXPO-n tartandó tanácskozás alkalom lesz a jó értelemben vett lobbyzásra is. Kinek van félnivalója a magyar búzaexporttól? — fogalmazta meg sokak helyet a kérdést dr. Bállá László, s a választ megkönnyítendő néhány számot ismertetett. A világpiacon évente mintegy százmillió tonna cserél gazdát, ennek mindössze másfélkét százaléka terem Magyar- országon. Technológiai anomáliákról is lesz szó a kétnapos eszmecserén. Csak címszavakban: az ideális vetésidő betartásáról, a műtrágyázás fontosságáról, a vetőmagokról, a fajtaválasztékról. Dr. Hajdú Miklós nyugalmazott egyetemi tanár a mezőgazdaság átstruktúrálódásá- val kapcsolatos kérdésekre hívta fel a figyelmet. A napról napra gyarapodó számú törpe-, kis-, és középbirtokok egyre nagyobb részarányt képviselnek a mezőgazdasági termelésben, ugyanakkor kevés szó esik arról, hogy a különböző méretű gazdaságok számára melyek a célszerű fejlesztési irányok. A kisgazdaságok számára a mediterrán országokban általános termékszerkezet ajánlható, (szőlő-, gyümölcs-, zöldségtermesztés). Az ennél nagyobb, száz-kétszáz hektár közötti méretű gazdaságok számára megfelel a magyar és német területek hagyományos vegyes gazdálkodása, a növény- és állattenyésztés. A gabonatermesztés, amely természetesen szintén hagyományokkal bír a magyar mező- gazdaságban, csak az ennél nagyobb földterülettel rendelkező gazdaságok számára kifizetődő. Hajdú professzor a szervezőbizottság nevében sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy eddig a százhúsz jelentkező között mindössze két egyéni vállalkozó van. Aki még nem döntött véglegesen, hogy részt vesz-e az országos gabonatermesztési tanácskozáson, annak figyelmébe ajánlja a szervezőbizottság, hogy a résztvevők között ott lesznek az ágazattal összefüggő döntésekben részt vevő vezetők, (talán elegendő a már említett három miniszter jelenlétére utalni), az érdekképviseletek, terméktanácsok képviselői, kutatók, valamint a termelési rendszerek, integráló szervezetek vezetői és munkatársai. A téma fontosságára való tekintettel a szervezők mérsékelt díjat állapítottak meg. A kétnapos konferencián nyolcezer forintért lehet részt venni, s további ezer forintért szállást is biztosítanak a szervezők. (A GATE Vezető- és Továbbképző Intézet címe: 1143 Bp„ Ida u. 2. Tel.lfax: 1220-267.) Z. B. Nagykörös külterületén, ipari övezetben kialakított faipari üzemünket, 31 393 m2-es földterülettel együtt eladjuk Üzemcsarnok, 200 m2-es, Mezőpanel fém vázszerkezetű, téglafalas épület, a hozzá csatlakozó szociális épület 140 m2-es. Befalazott tárolószín, 75 m2-es. Iroda és ebédlő, téglából épült, egyszintes, cseréptetős épület. Tmk-műhely és gépszín, téglából épült, egyszintes, eternit hullámpalával borított épület. A telep bekerített, főútvonalról nyílik, térvilágítással van ellátva. Érdeklődni lehet Prekovics Gyulánál, budapesti telefon: 142-7721,121-7675.
