Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-13 / 188. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. AUGUSZTUS 13.. PENTEK Nagymaros első díszpolgára Habsburg Ottó a zászlóatya Pecsét és zászlódísz: Szent Márton lovag alakja Megkérdeztük Hogyan lehet valaki biztonsági őr? Magyarországon még nincs hagyománya a magán-biztonsági- szolgálatok működésének. A közelmúltban azonban több olyan vállalkozás jött létre, amely ilyen feladatok ellátására szakosodott. A Pest Megyei Bíróság épületében ó'rzésvédelmi feladatokat ellátó Profi Vagyonvédelmi és Információszolgálat vezetőjét, Koós Istvánt arról kérdeztük, milyen tudás, milyen szakképesítés kell ahhoz, hogy valaki biztonsági őr legyen. Nagymaros 1324-ben I. Károly királytól kapta városi rangját. Már akkor használták azt a címeres pecsétet, melyen Szent Márton, a keresztény hitre tért, pannóniai neveltetésű római katona látható, s itt az egyház oltalmazójának jelképe. Maroson már az Arpád-kor idejében is németek laktak, akik később elmagyarosodtak. Az Anjou királyok idején Vi- segrád ikervárosa volt és Nova civifásként emlegették. A török időkben megritkult lakosság helyére később a bécsi udvar Mains környékéről telepíti be a német származású polgárok őseit. A kiegyezés után virágzó gyümölcstermesztés, majd idegenforgalom bontakozik ki. A II. világháború és az azt követő időkben a nagyközség történelmének legszomorúbb évei következnek. A ma itt élő, közel hatezer német és magyar polgár új reményekkel építi jövőjét, Az augusztus 16-án felavatásra kerülő községi zászló alatt a közös cél érdekében sorakoznak. A régi pecsét díszíti majd a lobogót, amit a jeles vendég avat fel az Árpád-kori római katolikus templomban. A zászlószentelésre 14 órakor kerül sor. A zászló keresztatyja dr. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, az Európa Parlament tagja lesz, akinek a kíséretében érkezik Regina főhercegnő és György főherceg. A templomi ünnepség után, ahol a Nagymarosi Szövetkezeti Kórus is közreműködik, koszorúzás következik a temetőben, s itt a Dunakanyar Fúvószenekar szerepel. Az önkormányzat ünnepélyes képviselő- testületi ülése délután három órakor kezdődik és szokás szerint nyilvános lesz. Az ülés egyetlen napirendje: Díszpolgári cím és az erről szóló oklevelek és plakettek átadása dr. Habsburg Ottónak, Nagymaros első díszpolgárának, majd ezt követően Ormándy József polgármesternek, Nagymaros második díszpolgárának. Az önkormányzat ezután állófogadást ad a község meghívott vendégeinek, majd a Dunakanyar Fúvószenekar térzenéje szól a község központjában. (kovács) Búcsú a csapatzászlótól (Folytatás az 1. oldalról) Egresi Béla köszönetét mondott beszédében azért, hogy a fiúk eleget tettek állampolgári kötelességüknek, fáradságos munkával szerezték meg ismereteiket. — Önök már nem azok a riadtszemű kisfiúk, akik egy évvel ezelőtt idejöttek. Megváltoztak, felnőttek lettek, s érzik a felelősséget, ami alapján készen kell állni a szeretett haza védelmére. Kérem, őrizzék meg jó emlékezetükben az Esze Tamás Híradó Ezredet — mondta, majd tisztelettel szólítva meg a szülőket, nekik köszönte meg gyermekük nevelését, katonaidejük alatt irántuk tanúsított figyelmét. Szorgalmuk, tehetségük elismeréseként tizedesből szakaszvezetővé, szakaszvezetőből őrmesterré léptették elő a leszerelése napján több fiatal katonát. Köztük a váci Déri Bertalan és Pintér Lajos is őrmester lett. A leszerelő katonák nevében Dunai Zsolt őrvezé- tő köszönt el az ezredtől, majd felhangzott a Szózat zenéje; az ének örökké figyelmeztető szövege: „Hazádnak rendületlenül, légy híve, óh magyar!” A civil életben is. K. T. I. — Elöljáróban elmondanám, hogy ma még Magyarországon számos esetben a rendőrség látja el azokat a feladatokat, amelyeket. Nyugat-Euró- pában a biztonsági szolgálatok végeznek. Ilyenek például a postai értékszállítások vagy a közintézmények előtti biztonsági feladatok. Előbb- utóbb nálunk is teljesen elkülönül majd ez a szakma a rendőrség munkájától. Jelenleg azonban nincs olyan törvény, amelyben meghatároznák a rendőrség feladatait. Nincs vagyonvédelmi törvény sem, ami szabályozná, milyen iskolát kellene végeznie egy biztonsági őrnek. Nincs állami szinten képzés sem. Ezért minden biztonsági szolgálat a saját elképzelése szerint oldja meg a kiképzést, az embereinek az adott feladatra való felkészítést. Ma igen magas követelményeket állítunk azok elé, akik nálunk biztonsági őrnek jelentkeznek. Csak olyan katonaviselt férfiakat veszünk fel, akik még nem töltötték be a harmincadik életévüket és minimum középfokú végzettségűek. Természetesen a megjelenés, a határozott fellépés a legfontosabb feltételek közé tartozik. Minden jelentkezőt elküldünk üzemorvosi vizsgálatra, de ha valakin műtéti heg található, szakorvosi vizsgálatra is. Ha olyan fiatalember jelentkezik, akinek a testén tetoválás van, azt nem vészük fel. A vizsgálatok után egy pszichológus által összeállított tesztet töltenek ki a jelentkezők. Ezzel az általános tájékozottságot mérjük és a személyes tulajdonságokra kérdezünk rá. Környezettanulmányt is készítünk a jelentkezők lakásán, és természetesen erkölcsi bizonyítványt kérünk. Ezután vesznek részt a jelöltek a pszichológiai és egészségügyi alkalmassági vizsgálaton, majd a Belügyminisztériumban vizsgát tesznek fegyverismeretből. Ezek után elkezdődik a belső kiképzés, az adott feladatra való felkészítés. Megtanítjuk a berendezések kezelését, és minden hónapban lőgyakorlatot tartunk, hogy a szolgálati fegyverét mindenki megismerje. Ha a három hónapos próbaidő után elégedettek vagyunk a biztonsági őr munkájával, akkor véglegesítjük. H. Cs. Felelősség az erdei kisvasutakért Kiállítás Kismaroson, ha lesz Alapítvány született a börzsönyi gyermekvasúiért az érte aggódók kezdeményezéséből. A megyei önkormányzat és ifjúsági alapítvány, Kismaros és Szokolya önkormányzata és a Győri Vasútépítő Kft. mellett az alapítótagok között szerepel egy magánszemély, Tusnádi Csaba Károly, aki a fotódokumentációt készítette. A börzsönyi erdei vasút, az 1979—1981-es átépítés előtt Tusnádi Csaba Károly felvételei Gyermekfejjel, alig tizenhatévesen kirándulni járt a Börzsönybe és más vonzó szépségű erdei tájakra, ahol különösen érdekesnek találta a kis- vasutakat. Eleinte, kedvtelésből kezdett fotózni. Kertészmérnök lett, növényvédelemmel foglalkozik ma is, a budapesti Rozmaring Kertészeti Kft. üvegházi dísznövénytelepének vezetője. A hobbi, a szívügy megmaradt, és immár majdnem húsz éve fordítja szabad idejét a hazai kisvasutak fényképezésére és történetük feldolgozására. A szakma és a kisvasutak találkozási pontja a természet. Felvételein nem csak a mozdonyok, vasútállomások szerepelnek. A táj, az építési stílusok is fontos szerepet kapnak. Történeti áttekintés még nem készült Magyarországon keskeny nyomközű vasutakat 1870 körül kezdtek el építeni. A földbirtokokon, bányavidékeken és az erdőgazdaságokban több ezer kilométer, olcsón kivitelezhető kisvasút létesült, bekapcsolva ezzel az elszigetelt vidékeket az ország vérkeringésébe. Helyi vállalkozások is kiépültek egy-egy város környékén, amelyek már a személyszállításban is szerepet vállaltak. 1949-ben mintegy háromezer kilométernyi pályát államosítottak, és megkezdték a különböző nyomtávolságú vonalak 760 milliméterre történő átalakítását. Az 1968-as közlekedéskoncepció halálra ítélte a kisvasútokat. A Népszabadság 1976. december 5-ei száma büszkén jelenti: „...a kisforgalmú, nem gazdaságos vasútvonalak megszüntetésének programja (elkezdődött), s azóta csaknem 1300 kilométernyi szakaszon közúti járművek helyettesítik a MÁV korabeli forgalmát.” De már főcímben jelzi a lap, hogy „1980-ig újabb 800 kilométernyi mellékvonalon szűnik meg a közlekedés”. Tudományosnak tartott számításokra hivatkozva kimutatták, hogy a kisnyomtávú vasutak fenntartása és üzemeltetése gazdaságtalan. Érdemes felsorolni azokat a vasutakat, amelyeket 1970 és 1980 között szüntettek meg: a ceglédi, a békéscsabai, a hegyközi—bodrogközi és a debreceni kisvasút, a kapuvári, a lepsényi, a nagykónyi, a dombóvári, a szegvári, a fegyvernek, a kisújszállási, a szeghalmi, a mezőhegyest és a szerencsi gazdasági vasút, támogató valamint a bakonyi és a si- mongáti erdei vasút. A börzsönyi gyermekvasút múltja... 1893-ban épült a királyréti erdei vasút. Tulajdonosa Siers- toff Henrich, porosz gróf volt, aki mintegy négyezer hektárnyi erdőt mondhatott magáénak. A gróf a fakitermeléssel járó körülményes szállítás megoldását látta a kisvasút életre hívásában. Ebben az időben a vasút, a javítóműhely és a kőbánya mintegy 300 embernek adott munkát. A szállításokat hét gőzmozdony végezte. 1941-ben leállították a bányák termelését, leszerelték az 1924-ben épített drótkötélpályát is. Két gőz- mozdonyt tartottak meg, a többit eladták. A második világháború idején a kisvasutat egy ideig személyszállításra használták, majd faanyagot fuvaroztak rajta, évente mintegy 5-6 ezer köbméternyit. Az országban jelenleg 500 kilométeres pályán 23 kisvasút működik. FIárom vonalon — Szobon, Lentiben és Kemencén — erdei vasúton fát fuvaroznak, személyszállítás nincs. ...és a centenáriumi tervek A börzsönyi — eddig még — érintetlen, gyönyörű környezetben három kisvasút él: a nagybörzsönyi, 8 kilométer hosszú távon, a királyréti útvonala 12 kilométer és a 9 kilométeres kemencei, amelyen személyszállítás nincs. Beszélgetésünk közben Tusnádi Csaba Károly — több ezer színes és fekete-fehér fénykép készítője — arra kér, ne a személyéről írjak, hanem a vasutak sorsáról. Az sokkal érdekesebb. Időt, fáradságot és — nem utolsósorban — pénzt nem kímélve járja a vasutak által befutott vidéket, megvárja a napsütést, a kék ég tisztaságát, és fotóz. Semmi mást nem szeretne, csak átadni azt a felhalmozott anyag- mennyiséget, amit áldozatok árán összegyűjtött. Könyvet lehetne kiadni, esetleg egy többnyelvű, színes kiadványt, amelyben a fotók dominálnának és a vasúttörténetet áttekintő szöveg, amelyet még senki nem írt meg. Évente sok ezer külföldi látogat el az erdei vasutakhoz. Talán anyagilag is megtérülne a kiadás. Képeslapokat is lehetne készíteni. Az összegyűlt képekből a centenáriumra kiállítást kellene szervezni, amelyet talán utaztatni lehetne az ország különböző helységeibe. Kismaroson a centenáriumra már készül az ország összes kisvasútját bemutató kiállítás. Ha lennnének támogatók, lelkes, az ügyet vállal- ló emberek, akik rendelkeznek a jóindulaton túl némi anyagi fedezettel, és vállalásként is fantáziát látnak az ügyében, talán valóra válhatnának Tusnádi Csaba Károly álmai, melyek végül is szerények, de nagyon szépek. Bartos Csilla A centenáriumra készülve a szerelvényt már felújították
