Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-12 / 187. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. AUGUSZTUS 12., CSÜTÖRTÖK Ócsai festőművész tárlata Budán A négy évszak színei Hangverseny Szentendrén Vannak olyan szerencsések, akik megteremthetik maguk­nak azt a színt, azt a ragyo­gást, a formáknak azt a tobzó­dását, mely környezetükből hiányzik. Katona Zsombori Mária festőművésznő kiállítását né­zem Budapesten a Várban, a Dísz tér Galériában. Két ter­met töltenek meg képei. Az egyik terem falán csupa táj­kép. Velence és Erdély és Ocsa. A tengervíz, és ahogy tükröződnek benne Velence házai. Bivalyosszekér köze­leg egy kalotaszegi utcán, máshol két fehér ló vontatja a kocsit, mely megrakva szé­nával. Templomtornyok inte­Tavaszi szerelem nek a távolból. Székelykapu, mögötte „bécsi kékre” me­szelt kicsi ház. Benyissunk? Bemenjünk? Szinte ügy érez­zük, megtehetnénk. Az asszo­nyok elénkbejönnek. Kalota­szegi hímzéseket terítenek ki, kínálnak egy képen. Ócsán az alszeg. Az ott­hon. Katona Zsombori Mária mostani otthona Ócsa. Az ot­tani utcákkal, házakkal jól is­merik egymást kölcsönösen. A másik terein másik vi­lág. Átlátni oda az elsőből, mert fal nem húzódik közé­jük, inkább az az elválasztó, hogy néhány lépcsőfokot kell lemenni. A színek pasztellből élén- kebbre válnak. Különös virá­gok pompáznak. A középre helyezett négy képen a négy évszak idéződik meg. A ta­vaszról szólónak az a címe: „Ebredezés”. Leány ébred rajta, feje körül virágok, ma­dár. A nyár képe a „Nap le­ánya” címet viseli. Egy fán piros almákat látunk, s egy fészket madarakkal, hátul pedig nevető arcú napkoron­got. Az ősz „Tökmanó”, a tél „Jégvirágok”. Az uralko­dó szín az előbbinél barna, az utóbbinál kék. A formák a fantázia szárnyalása sze­rint alakultak. Mint a többi képen is ebben a teremben. A vázába tett napraforgók mögött vörös-lila kavargás. Egy másik napraforgós csendéleten a virágok le- csüggesztik a fejüket. Csendélet napraforgóval ;, Ábrándozás” — pillan­gószárnyakat viselő ruhát­lan nő lépked... „Bűbánat” — egy asszony térdel oltár előtt, csak a hátát látjuk... „Születés” — tojásalakú for­mák szinte robbannak... „Bóbita” — két pitypang... „Tavaszi szerelem” — egy lány, hajában fehér virá­gok... S a színnek, a festéknek a keret sem szab határt, a ké­pek még a keretükön is foly­tatódnak. Katona Zsombori Mária azt mondja, hogy az utóbbi hónapokban festett, most ki­állított képein az életörömet szándékozott ábrázolni. Volt borúlátóbb korszaka is. De hát inkább örülni kell mint búsulni. Mind egyfor­mán születik — lásd a „Szü­letés” című kép egyforma to­jásait —, s hogy a jókedvet vagy a bánatot választjuk-e, rajtunk múlik. Szeret új és új utakra menni, kipróbálni módszereket, felfedezni egy-egy képzőművészeti irányzat kínálta lehetőséget. De a lehetőséghez mindig hozzátenni, ami csak az övé. Nádudvari Anna A Gabrielli Rézfúvós Kvintett hangversenyez holnap este 7 órakor Szentendrén, az Anna Margit — Ámos Imre Gyűjte­mény kertjében (Bogdányi út Idén ősszel kezdődik az okta­tás a „Hangár” nevű hangmű­vészeti és oktatási központ­ban Budapesten (I. kerület, Vérmező u. 4. szám alatt). Az intézmény beszédtechni­kát, kommunikációs ismerete­ket, szónoklástant, hang- és beszédművészetet tanít. Mű­ködik színi előkészítő tanfo­lyama és háromesztendős szí­niakadémiája. Mindemellett olyan szakszolgáltatásokat nyújt, mint hangreklámok és speciális hanganyagok készí­tése, akár rádió, televízió, film vagy video számára. A neves szakemberek a képzés során figyelmet fordítanak az önbizalomfejlesztésre és a személyiség csiszolására is. A „Hangár” a Széphalom Beszédművészeti Alapítvány védnöksége alatt működik. Igazgatója Lantos Erzsébet. 10.). Műsorukon Vivaldi, Bach, Corelli, Händel, Mo­zart, Debussy, Ba'ber, Nagle, Gerschwin, Pearson, Scheidt, Jeune művei szerepelnek. Balázs Boglárka, Csengery Adrienne, Jancsó Adrienn, Kassai Ilona, Kiss Anna, Ko­vács Emőke, Kovács Miklós, Ladik Katalin, Lantos Erzsé­bet, Nyilassy Judit, Salamon Huba László és Török Kata­lin dolgozik. Az új oktatási központba je­lentkező, majdan színi pályára készülő hallgatókkal az első félév után megbeszélik, mi­lyen további képzésre van szükségük, és azt is, hogy egyáltalán alkalmasak-e a pá­lyára. Például ki-ki megtudhat­ja: logopédusra vagy csupán beszédtanárra van szüksége a jövőben. Az őszi tanévre felvé­teligyakorlatot (tréninget) tarta­nak, amely helyzetgyákorla- tokból áll; útmutatások alap­ján a jelölt másnapra végiggon­dolja a teendőit, majd a harma­dik alkalommal dől el, sikerült-e a felvételi vagy nem. Tanan karában többek között A Beszédalkotó műhelybe augusztus 24-én 17-19 óra között lehet beiratkozni személyesen, a helyszínen. A Hang-Színi- akadémia felvételi időpontja augusztus 25-27, délelőttökön 10 órától. A felvételihez szükséges előkészítő tréning díja 1000 forint. Osztályvezető tanár: Salamon Huba László. A jelentkezést augusztus 15-ig, írásban várják. (Telefon: 115-6675) (-y) PMH-Galéria * PMH-Galéria * PMH-Galéria Ekesszólás és színészet Nagykőrösi levél Zenei hagyományt teremtenek © A Nagykőrösön nem­rég lezajlott II. Nem­zetközi Ifjúsági Zene­kari Találkozót meg­előzte az 1990-es, melyen négy zenekar vett részt: Nagykőrös, Nova Dubnica és Kecskemét egy-egy zeneka­ra, egy holland együttes. Az akkori sikerre való tekintettel döntött úgy a zenekarvezető Barna Elek — a város akkori vezetőivel közösen született elhatározás alapján —, hogy a jó kezdeményezés legyen hagyományteremtő és bogy három évenként Nagykőrö­sön megszervezi és nagyobb szabásúvá teszi a nemzetközi találkozót. Az idén a rendez­vénysorozat egybeesett váro­sunk 625. éves jubileumával. Az elképzelések megvaló­sítása igen komoly szervezési munkát igényelt. Több, mint egy évet vett igénybe, hiszen a szervezéssel járó feladato­kat, a zenekarral való inten­zív foglalkozás és a tanári fő­hivatású munka mellett kel­lett megoldani. Tíz zenekar fogadta el a meghívást, ebből hat külföldi. Összesen 500 fő fogadásáról kellett gondos­kodni, programot szervezni részükre. Csak a svájci zene­kart szállásoltuk el szülőknél, az összes többi kollégiumok­ban szállt meg. Szerintünk a sok-sok kon­cert mellett színes programot is sikerült összeállítani a résztvevő zenekarok számá­ra. A külföldi vendégek meg­csodálhatták a főváros neve­zetességeit, városnézőbe vit­tük Kecskemétre, elkalauzol­tuk őket Opusztaszerre, a nemzeti történelmi emlékmű­höz. Természetesen városunkat is bemutattuk. Az itt töltött öt nap igen programdús volt, mindamellett, hogy naponta felcsendült a muzsika is egy- egy zenekar interpretálásá­ban. Térzenén kívül hangver­senytermi koncerteket is hall­gathattak az érdelődők. Ki­emelkedett a svájci szimfoni­kus zenekar katolikus temp­lomban tartott koncertje. (Kü­lön köszönet a helyt adó Mik­lós János plébános úrnak, aki mindenben segítette a szerve­zőket, hogy sikeres koncertet tudjunk tartani a templom­ban.) Remek koncert volt a szlovák Nova Dubnica fúvós- zenekari előadása a művelő­dési házban. Nem utolsósor­ban színvonalas műsort hall­gathattak az érdeklődők a 40 éves jubileumi koncerten, me­lyen a zeneiskola fúvószene­kara minősítő hangverseny­programmal mutatkozott be a zsúfolásig megtelt kultúrház színháztermében. A zenekar koncertjét ran­gos zsűri minősítette: Balázs Árpád zeneszerző, a Magyar Fúvószenei Szövetség elnö­ke, Dohos László alezredes, a Magyar Honvédség főkarmes- tere és Auth Henrik nyugal­mazott ezredes. A nemzetkö­zi mércével pontozó zsűri két kategóriában minősítette az együttest — a koncertzeneka­ri osztályon ezüstdiplomával, a showzenekari szinten arany­diplomával jutalmazva mun­káját. A zenekari munka ko­moly elismerését fejezi ki ez a minősítés. Az összevont zenekarok (szimfonikus és fúvós) sze­replése a főtéren, ahol 150—200 fiatal muzsikus nemzetiségtől függetlenül örömmel zenélt együtt, feled­hetetlen élmény marad mind­annyiunk számára — a Buda­pestről felkért karmesterek­nek, muzsikusoknak, rende­zőknek, hallgatóknak egy­aránt. E találkozó színvonalát, szervezését minden külföldi és hazai zenekar „kitűnőnek” minősítette, nemcsak a búcsú­esten, hanem a rendezvények közötti időszakban is, vala­mint az azóta érkezett leve­lek, újságcikkek is elismerő­en említik az itt eltöltött pár napot. A mögöttünk lévő ötnapos rendezvénysorozat igazi csa­patmunka volt, amely előre vetítheti az 1996-os, III. talál­kozó sikeres megszervezését. Barna Elekné (Nagykőrös) Kölcseyre emlékeztek Szatmár, Szilágy és Bihar megye több mint 250 iroda­lomkedvelője gyűlt össze az erdélyi Sződemeteren, Köl­csey Ferenc szülőfalujában, hogy megemlékezzék a kis település nagy szülöttéről és a „Himnusz” megírásának 170. évfordulójáról. A refor­mátus templomban megtar­tott ünnepségen ismeretessé vált, hogy a községi tanács foglalkozik a helybeliek szo­borállítási kérésével, és enge­délyezés esetén megoldódik a Kölcsey-megemlékezése- ket záró koszorúzások kérdé­se. Ugyanakkor Szatmárné­metiben ugyancsak templo­mi Kölcsey-megemlékezés volt, ezt koszorúzás követte az úgynevezett Láncos temp­lom előtt két éve felavatott szobor talapzatánál. Megtalált festmények Kilenc ellopott festményt ta­lált meg kedden az amerikai rendőrség. A Picasso, Cha­gall, Degas, Delacroix és Modigliani által festett mű­alkotások értéke meghalad­ja a kilencmillió dollárt — közölte az FBI. A Reuter szerint a festményeket ta­valy februárban lopták el. A rendőrség két személyt őri­zetbe vett. Mészáros Dezső: Jelszobrok Művészetét a külsőséges hatások kerülése, az erőteljes és tisz­ta formák keresése jellemzi. Néhai Bodrogi Tibor, a művészet­etnológia nemzetközi rangú képviselője írta róla: „Részben a monumentális megfogalmazásból következik az, amiért Mé­száros Dezső művészetét klasszikusnak nevezhetjük (...) Mun­kái időhöz és korhoz nem kötve éppúgy állhatnának ősi emlék­ként kelta halmok környékén, mint a közép-celebeszi gyász- szertartások színhelyein.” Mészáros Dezső szobrászművész mesterei Kisfaludi Strobl Zsigmond és Pátzay Pál voltak, Munkácsy-díjas. Idén töltötte 70. életévét. A Visegrád alatti Szentgyörgypusztán él. Felvéte­lünkön a művész Aprily-völgybéli „műtermében”, jelszobrai mellett. (b.)

Next

/
Thumbnails
Contents