Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-12 / 187. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAt 1993. AUGUSZTUS 12.. CSÜTÖRTÖK Valamelyest növekedett a munkanélküliek száma Az előző hónapok folyamatos csökkenését követően júliusban ismét növekedett — együttesen csaknem 20 ezerrel a munkaügyi központoknál nyilvántartott munkanélküliek száma. A július 28-i zárónapon, így a munkanélküliek száma elérte a 677 ezret, a ráta pedig — a gazdaságilag aktív népesség és a munkanélküliek aránya — a 13 százalékot. Ezt az Országos Munkaügyi Központ szokatlanul gyorsan — az eddigi gyakorlattól eltérően mintegy 2 héttel korábban — már augusztus 11 -én közölte az MTI-vel. Kifogásolják a gazdálkodást Vizsgálat az egyetemen A Népjóléti Minisztérium szóvivői irodája az alábbi közlemény közreadását kérte tegnap: „Az elmúlt hetekben a sajtóban több cikk jelent meg, amelyek a Szent-Györ- gyi Albert Orvostudományi Egyetem gazdálkodásával, pénzeszközeinek felhasználásával, az egyetemen belüli személyi ellentétekkel foglalkoznak. Az államigazgatási szervekhez is több bejelentés érkezett, melyekben kifogásolják az egyetem gazdálkodását, kétségbe vonva egyes beruházások, illetve beszerzések indokoltságát. Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény és végrehajtási rendelete értelmében a miniszter feladata, hogy a felügyelete alá tartozó önálló költségvetési intézménynél felügyeleti jellegű költségvetési ellenőrzést végezzen. Ezeket az ellenőrzéseket az e feladatra létrehozott önálló minisztériumi szervezeti egység, az ellenőrzési főosztály végzi. A sajtóbah megjelent hírrel ellentétben tehát, a Népjóléti Minisztériumban az egyetemen történtek kivizsgálására külön bizottság alakult. Az ellenőrzési programban fontos feladat a bejelentések megalapozottságának vizsgálata. Figyelembe kell azonban venni azt is, hogy a jelenlegi gazdálkodói szabályok az egyetemek számára igen nagyfokú önállóságot biztosítanak. Mindaddig, amíg az ellenőrzés tart, a minisztériumnak nem áll módjában minősíteni az egyetem gazdálkodását, erre csak a tények pontos ismeretében, a vizsgálat lezárása után kerül sor.” ■mmhhh^mihhsí Sztrájkkal fenyegetőznek A közalkalmazottak ragaszkodnak ahhoz, hogy ne 1995-ben — a kormány szándékai szerint —, hanem már 1994. január 1-jétől vezessék be részükre a kötelező illetményrendszert. Ennek érdekében — ha az augusztusi Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsának tárgyalásai nem vezetnek eredményre — ősszel általános közalkalmazotti sztrájkot, demonstrációt tartanak. Boross Péter sajtótájékoztatója Jövő májusban választások? A Belügyminisztérium azt javasolja, hogy 1994. május közepén tartsák meg az ország- gyűlési választások első fordulóját, a másodikat pedig június legelején. Ezt Boross Péter jelentette be tegnap a Belügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatóján. Elmondta: még vitatott, hogy vasárnap vagy pedig esetleg pénteki napon legyen a szavazás. A kormány által a parlament elé beterjesztett választójogi törvénymódosítás értelmében választójogot kapnának a külföldön élő magyar állampolgárok. A belügyminiszter szerint mintegy 50 ezer voksot jelentene, s a szavazás lehetősége erkölcsi gesztus lenne a külföldön élő magyar állampolgárokkal szemben. A parlamenti pártok között konszenzus alakult ki abban, hogy a listás választás egyfordulós legyen, illetve időközi választásokat évenként csak egyszer tartsanak. A parlamenti pártok többsége egyetért abban is, hogy a bekerülési- küszöb négyről öt százalékra emelkedjen. Boross Péter szerint a választójogi törvényen olyan jelentősebb változásokat, mint amilyen például a képviselők számának csökkentése, kétkamarás parlament, stb., 1995-ben lehetne végrehajtani, amikor még három év lesz hátra a következő választásokig. A miniszter kitért arra is, hogy a menekültügyi törvény beterjesztésével szándékosan kivárnak, mert Nyugat-Euró- pában kirekesztő jelleggel módosítják ezt a jogszabályt, s ezt nekünk figyelembe kell vennünk, hiszen első veszélyeztetett ország vagyunk. Ézenkívül előkészületben van az önkormányzati törvény módosítása is. Boross Péter közölte, hogy ez év október 1-jén és 1994. január 1-jén a rendőrök két lépcsőben — együttesen — 25 százalékot valamivel meghaladó béremelésre számíthatnak. Kérdésre válaszolva: bírálta azokat a rendőri vezetőket, akik úgy nyilatkoztak, hogy a szervezett bűnözés beépül a magyar politikai közéletbe. Hangsúlyozta: nyilatkozni csak hozzáértő módon szabad és egy akciós feladatokat végző rendőr ne terrorizáljon. Ha netán van ilyen veszély, akkor azt ki kell nyomozni, és el kell hárítani — tette hozzá. Az MTI kérdésére válaszolva elmondta: ha meghívják, akkor magánemberként feltehetően részt vesz Horthy Miklós egykori kormányzó újratemetésén. Boross Péter nem tudja elképzelni, hogy a kormány valameny- nyi tagját meginvitálnák a szertartásra, miként azt sem, hogy magánemberként mindenki el is menne szeptember 4-én Kenderesre. KDNP—MSZDP-találkozó Elhatárolódnak a demagógiától A KDNP és az MSZDP egyaránt elhatárolja magát a demagógiától, a jobb- és baloldali szélsőségektől, és mindkét párt fontosnak tartja a politikai stabilitás fenntartását, további erősítését — fogalmazódott meg a KDNP és az MSZDP vezetőinek szerdai találkozóján, amelyet a szociáldemokraták kezdeményeztek. A két párt tárgyaló delegációja egyetértett abban, hogy a jövő évi választásokon esélyegyenlőséget kell biztosítani az indulóknak. A kereszténydemokraták és a szociáldemokraták mindemellett közös álláspontot képviseltek a tekintetben is, hogy mindkét párt elhatárolja magát az úgynevezett negatív kampánytól, és ennek jegyében fontosnak tartják a választási etika szabályainak megtartását. A találkozót követő sajtó- tájékoztatón Szilágyiné Császár Terézia, a KDNP alel- nöke elmondta: a KDNP nyitott párt, és igényli a párbeszédet más politika erőkkel. A kereszténydemokraták megítélése szerint ugyanis a jelenleg tettenérhető politikai apátia éppen a párbeszéd hiányának következménye. A KDNP alelnöke ugyanakkor hangsúlyozta: ezek a pártközi találkozók, megbeszélések nem valamiféle választási „tapogatózás” jegyében történnek, és éppen ezért helytelen lenne ezek nyomán bármiféle választási szövetséget körvonalazni, vagy feltételezni. Horthy Miklós újratemetésével kapcsolatosan Szilágyiné Császár Terézia úgy vélekedett: a ceremónián való részvétel magánügy, így semmi kivetnivaló nem lehet abban, ha politikai pártok vezetői magánemberként ott lesznek Kenderesen. A lobbyzásért Az „Érdekképviseletek, kamarák, kisvállalatok” című kiadvány főleg képviselőknek, döntéshozóknak, kormánytagoknak szól, korlátozott példányszámban jelent meg — mondta el lapunk kérdésére dr. Román Zoltán, a Magyar Kisvállalati Társaság elnöke tegnap a könyv megjelenése alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A kiadvány nem állásfoglalást, csupán helyzetjelentést, tényeket tartalmaz, háttéranyagnak használható. Három nagy részből áll, az elsőben alapinformációkat közöl, a másik kettőben pedig a nyugati gyakorlatból vett példák alapján szemlélteti az érdekképviseletek és kamarák országonként különböző fölépítését. A kiadvány bevallottan a lobbyzás, az állami vezetés és az érdekképviseletek megfelelő viszonyáért készült. Villamoscsere a cívisvárosban Az utolsó méréseket végzik a Ganz Hunsiet szakemberei azon az új villamoson, amit majd Debrecenbe szállítanak. A próbapályán ún. futásvizsgálatokkal is ellenőrzik az új jármű minden egyes biztonsági berendezését is Nyaraló gyerekek Magyar ajkú gyerekek számára rendezett tábort a Szombathely melletti Gencsapátiban a Családi Tűzhely Alapítvány. Az Erdélyből, Kárpát-Ukrajná- ból, a Felvidékről és Szlovéniából érkezett negyven 12—15 éves gyerek augusztus 19-éig élvezheti a pihenés és szórakozás örömeit, ismerkedhet a vasi nevezetességekkel. A nyaralás költségeit különböző szponzorok fedezik. Megrögzött kényszer A stúdióban, mármint a televíziójában ült tegnap reggel Csorba Zoltán, az a józsefvárosi önkormányzati tisztségviselő, aki a kisebbségeket hivatott védeni. A kisebbségi biztos, aki a mai rendőrséget egyszerűen Rákosi pribékjeihez, illetve egyenesen Mengeléhez hasonlította, nekem úgy tűnt, nem kifejezetten bölcsen viselkedett. Arra a kérdésre például, hogy a cigányértelmiség hol van akkor, amikor valóban nem a legbiztonságosabb esténként vagy éjszakánként a Józsefváros némely utcájában megjelenni, nemes egyszerűséggel azt válaszolta, hogy ez a rendőrségre tartozik. Véleményem szerint nemcsak a rendőrségre tartozik, hanem igenis, a cigányértelmiségire is. Am Csorba úr otthonosabban mozog olyankor a képernyőn, amikor az ilyen Rákosi i illetve Mengeie-i jelzőkkel lehet dobálózni, pláne képviselői háttérrel, hiszen Horváth Aladár SZDSZ-es országgyűlési képviselő is ott volt a nagy bizonyítási attrakción, amit egy rendkívüli sajtótájékoztatón tartottak. A dolog lényege egyértelmű: tanácsos bizonyítani, hogy Magyar- országon az új rendszerben üldözik a cigányokat, mint mindenkit, aki nem fajmagyar. Ez természetesen nem igaz, az viszont igen, hogy a cigányságra nagyon rossz fényt vetnek Csorba és Horváth urak megrögzött próbálkozásai ugyanúgy, mint a faj üldözés ellen szervezett pár száz fős megmozdulás, amilyennek szemtanúi lehettünk a közelmúltban Egerben, s amely miatt, mint arról már e hasábon írtam, a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének elnöke a magyar lakosságtól elnézést is kért. Lehet, hogy ez esetben Csorba úrnak is hasonlóan kellene eljárnia? (Vödrös) D. A.
