Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-11 / 186. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAC 1993. AUGUSZTUS 11.. SZERDA Hogyan kell hazudni? A csúsztatásnak, a hazugságnak máris „eredménye” van. A pozsonyi Új Szó Szerkesztősége, a Nép- szabadság tudósítására támaszkodva szomorúan írja: „a hazai sajtót csupán a Népszabadság főszerkesztője, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgató- helyettese, a MUOSZ főtitkára képviselte...” Bár a Magyar Televízió Híradójában jól látható és hallható volt, hogy a Magyar Újságírók Közössége nevében köszöntöttem újságíró vendégeinket, a Népszabadság erről elfelejtett tudósítani. Sőt... Hétfőn, augusztus 9-én az alábbi levelet juttattam el Eötvös Pálnak, a Népszabadság főszerkesztőjének: Főszerkesztő Úr! A tegnapi, hétfői Népszabadságban Önök tudósítást közöltek a határon túli magyar lapok hétvégi szemléjéről. Ugyanebben a lapszámban, jegyzetében Ön közli, hogy a Népszabadságtól négy újságíró is megjelent az eseményen. Ön is ott volt — köszöntünk egymásnak. Tehát, Önök, négyen a helyszínen voltak, tudósításukból mégis kifelejtették: a Magyar Újságírók Közösségének elnökeként, hétszáz magyar újságíró nevében én is köszöntöttem a határon túli magyar újságírókat. Akiknek nagy részét tizenöt-húsz-huszonöt esztendeje személyesen ismerem, még azokból az időkből, amikor hozzájuk jártam Erdélybe, Felvidékre. (Nem hivatalos kiküldetésben.) Önök a hétvégi eseményről szólva a nevemet sem említették — szívük joga, ha így képzelik el a hiteles tájékoztatást. Ahhoz azonban nincs jogük, hogy a köszöntőmben mondottakat a MÚOSZ főtitkár szájába adják, miként hétfői számukban tették. Benedek Elek példáját — Kós Károly és Fábry Zoltán mellett — én bátorkodtam felhozni és nem a MÚOSZ főtitkára. Emigyen: „Benedek Elek — a szembe jövő ember — is azért ment vissza Budapestről Székelyföldre, hogy írjon. Újságot szerkesszen. Levegőt adjon az elszorított gégéjű- eknek. Aki otthon, a szülőföldjén a bajba jutottakkal sorsközösséget vállalva nevezi édesnek az anyaföldet, annak hisznek.” Köszöntőmet a Pest Megyei Hírlap héfői száma lehozta; Főszerkesztő Úr ellenőrizheti, mit mondtam szombaton, az esemény megnyitóján. Bár úgy hiszem, Önnek, mint jelenlévőnek nincs szüksége erre. Kérem, hogy fenti soraimat keddi számukban megjelentetni szíveskedjenek. Kosa Csaba a Magyar Újságírók Közösségének Elnöke Levelemet — helyreigazításomat — a Népszabadság nem közölte. És most feszítenek: ők voltak csak ott, meg a MÚOSZ főtitkára, egyedül ők viselik szívükön a határon túli magyar újságírók sorsát. Rendszerváltozatlanság, 1993. A megyei önkormányzatok Ópusztaszeren Legyen új zarándokhely A Csongrád Megyei Közgyűlés, valamint Magyar- ország megyéinek önkormányzatai augusztus 18-án, 20-án és 21-én ünnepi programokat szerveznek az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. A rendezvényekről tájékoztatta az újságírókat Lehmann István, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke. A megyei közgyűlés augusztus 18-án rendezi meg hazánk megyéinek országos gyűlését. A 19 megye önkormányzataiból mintegy 800 vendéget várnak az első országos gyűlésre, ahol az együttműködés lehetőségeiről cserélnek véleményt. A rendezvényre elfogadta a meghívást Göncz Árpád köztársasági elnök. Két nappal később, 20-án immáron hagyományos államalapító Szent István király ünnepségre kerül sor az emlékparkban. Az ünnepi szónok Bo- ross Péter belügyminiszter lesz. Lehmann István a sajtó- tájékoztatón elmondta: szeretnék, ha a világkiállításra az ország zarándokhelye lenne az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark-, amelynek körcsarnokában jól halad a Feszty- körkép restaurálása. A munkát augusztus 17-én megtekinti Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, az Európa Tanács tagja. Agrár-érdekegyeztetés A szeptember vízválasztó lehet A szeptember 13-ával kezdődő héten tartják meg azt az agrárdemonstrációt, amelyet arra az esetre helyeztek kilátásba, ha addig nem születik megegyezés a vitatott kérdésekben az agrár-érdekegyeztető tárgyalásokon — közölte tegnap a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnökségi ülését követően Pallér Endre, az érdekképviseleti szervezet társelnöke. A társelnök elmondta: a testületi ülésen az a határozat született arról is, hogy augusztus 29. és szeptember 2. között a falvak lakóival megismerteti az érdekegyeztető tárgyalások eredményét és tájékoztatják őket a kialakult helyzetről. Az elnökségi döntés értelmében felgyorsítják a demonstrációt előkészítő bizottság munkáját is. Pallér Endre utalt rá: abban az öt tárgyalási pontban várnak előrelépést, amelyet a hétfői érdekegyeztető megbeszéléseken fogalmaztak meg a Földművelésügyi Minisztériumban. Ezek a következők: megegyezés a búza garantált árában, az agrárlikviditási kérdéskör egységes értelmezése a bankoknál, különös tekintettel a prolongált hitelekre, továbbá az őszi vetési támogatások felemelése, az exportszubvenciók egységes kezelése, valamint a kárpótlás felgyorsítása és az ezzel ösz- szefüggő kérdések mielőbbi rendezése. A társelnök szerint a demonstráció elkerülésére van lehetőség, amennyiben sikerül az említett tárgyalási témákban megállapodni a kormány képviselőivel. A MOSZ vezető tisztségviselője vízválasztónak nevezte azt a hétfőihez hasonló agrárérdekegyeztetési tárgyalási fordulót, amelyre szeptember 2-án kerül sor az érdekképviseletek és a kormány megbízottjai között — addig természetesen a szakértők folytatják a megbeszéléseket. Valójában ekkor dől el — mondta Pallér Endre —, hogy lesz-e demonstráció vagy sem. ✓ Uj műsorszerkezet a Duna Tv-nél Saját lábukra állnak Szeptember végétől, október elejétől új műsorszerkezetben sugároz a Duna Tv — tájékoztatta az újságírókat Sára Sándor, a Duna Tv egy hónapja kinevezett főigazgatója tegnap. Mint elmondta: hétköznap 16 órakor, szombaton és vasárnap 12 órakor kezdődnek az adások. Hírműsoraik: 16 órakor negyedórás lapszemle, a 18 órai hírek és a 21 órakor kezdődő híradó. Adásidejük 28 százaléka közművelődési és hírműsor, 33 százaléka játékfilm, 4 százaléka dokumentumfilm. A Heti gazdaság, a Gazdakör és a Közép-európai magazin című műsoraikat 20 órától láthatják az érdeklődők. Szombat délután — távoktatási program keretében — jogi és gazdasági kérdésekkel ismertetik meg a nézőket. A sajtótájékoztatón elhangzott az is: a Duna Tv jelenleg 2 milliárd forinttal gazdálkodik, de a jövőben szponzorok és reklámbevételek révén szeretnék elérni, hogy — előbb vagy utóbb — saját lábukra álljanak. Sára Sándor tájékoztatása szerint jelenleg 610 ezer magyarországi lakásban látható adásuk, ami körülbelül másfél millió nézőt jelent. A sajtótájékoztató végén Sára Sándor — az MTI érdeklődésére közölte, hogy a Duna Tv Horthy Miklós ken- deresi újratemetését nem közvetíti. Színpompás tűzijáték lesz Ezerhétszáz rakétát lőnek ki augusztus 20-án A Budapesti Katonai Terület műszaki főnökétől, Gáspár József ezredestől azt a hírt kaptuk, hogy az idei alkotmánynapi tűzijátékok minden eddiginél színpom- pásabbak lesznek. Budapesten este kilenc órakor kezdődik a látványos esemény. A pirotechnikai rakétákat a Citadelláról, a Gelléri-szobortól és a Gellért-hegy lábánál lévő Pávakertből lövik fel. Túl ezen úgynevezett vízeséségőket telepítenek a Citadella falára, a Gellért-rakpart járdakorlátjaira valamint az Erzsébet és Szabadság hídra. A tűzijátékot a Budapesti Katonai Területparancsnokság szervezi meg. A kivitelezéssel a Nike — Fiocchi Erdó'si Ágnes felvétele Kft-ét bízták meg, a cég állítja elő a bombákat és az egyéb kellékeket, s a műsor lebonyolítása is rá hárul. Akárcsak eddig, a „ben- gáli tüzek” ragyogásában ez alkalommal is a Honvédelmi Minisztérium jóvoltából gyönyörködhetünk, a tűzijátékok költségét a szaktárca állja. (m) Lelkigondozók a békéért Első ízben rendezték meg ke- let-közép-európai országban — Debrecenben — az Európai Lelkigondozói Konferenciát. A tegnap befejeződött egyhetes találkozón 25 európai országból, valamint az Amerikai Egyesült Államokból és Izraelből több mint száz lelkész vett részt. ’ Az idei tanácskozást „Lelkigondozás a hagyomány és az átmenetiség feszültségében” címmel tartották. A nemzetközi szakmai továbbképzésen túl nem titkolt célja volt a térség etnikai feszültségének enyhítése, mondván: „az egyházi vezetők minden közösségben és országban hatékonyan munkálhatják egymás szeretetben való elfogadását”. Családi üzlet A gyerek, aki jó erőben lévő tizenhét éves fiú, büszkén meséli, hogy neki mindig van pénze, mert nagyanyja szőlőjét és gyümölcsöskertjét szokta permetezni, s egyéb teendőket is ellát a ház körül. Természetesen érdeklődőm, vajon a szorgalma és az anyagi helyzete között mi az ösz- szefüggés? Egyszerű, válaszol nevetve, a nagymama megfizeti a munkát. Értsd: nagymama és unokája között létrejött egy olyan kapcsolat, amely már nemcsak családi, hanem munkáltatói, illetve munkavállalói is. Bár roppant tiszteletre méltó, hogy az unoka segít nagyanyjának, mégis elgondolkoztat, hogy ez így két közeli családtag között kialakulhat. Számomra sokkal természetesebb lenne, ha a gyerek nagyszülői tiszteletből, sőt szeretetből, nagyanyja rnegkímélése okán végezné el ezeket a feladatokat, aki -— mint ez már nagymamáknál szokás — sokkal busásab- ban honorálná unokája jóságát, mint amennyit munkája valóban ér. Ez a példa feltétlenül az el- anyagiasodásunkat mutatja, valamint azt, hogy emberi, családi kapcsolataink mélyre szálltak. Erre viszont abból következtetek, hogy a bérmunkás unoka három hasonló korú barátja a lehető legtermészetesebbnek tartotta: nagymama fizet a permetezésért, a kertásásért. Lelkűk rajta. A magam részéről biztos vagyok benne, hogy ha módom lenne rá — de sajnos már régen nincs — akkor is boldogan gyomlálnám nagyanyám kertjét, ha azért még fizetnem is kéne. (Vödrös)
