Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-11 / 186. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. AUGUSZTUS 11., SZERDA Környezetvédő kísérlet Gödöllőn Szelektív szemétgyűjtés A természetes úton le nem bomló anyagoktól is megóvjuk a környezetet a hulladék válogatásával A szerzó' felvétele Az erdő az áldozat Gödöllő ismét példát mutat: a napokban be- Tfcír vezették az új, szelektív hulladékgyűjtési rendszert. A város tucatnyi pontján jelentek meg különböző színű edények, papír, műanyag, fehér üveg, színes üveg, szárazelem felirattal. A külön gyűjtött szemét elősegíti a hulladék újrahasznosítását — ez korunk égető gondja — és a többletráfordítás hosszabb távon megtérül. — A hagyományos szemét- gyűjtő rendszert kiegészítve a kísérleti szakaszban a városközpontban helyeztük el a konténereket — tájékoztatott Ki assay László, az önkormányzat környezetvédelmi bizottságának elnöke. — A lakosság egyhar- mada találkozik nap mint nap ezzel az új formával. Örvendetes, hogy a papír — és üveghulladékra máris piac van a láthatáron. A szárazelemeket a gal- gamácsai veszélyeshulladékle- rakó-telepre szállítják. Hasonlóan fontos, hogy szeptembertől tíz iskola is bekapcsolódik az alaposan előkészített kezdeményezésbe, s a környezetvédelmi nevelés így összhangba kerül a gyakorlattal. A kísérletet a Phare program több mint húszmillió forinttal támogatja. Hárommillió' forint erejéig az önkormányzat is a zsebébe nyúlt. A hulladékok külön gyűjtésével lassabban telik meg a városi szeméttelep. Nem szabad viszont megfeledkezni az így gyűjtött anyagok további fel- használásának arról: ennek a feltétele, hogy az egyes konténerekben ne keverjék össze az anyagokat. B. G. (Folytatás az 1. oldalról) A parkerdő szakemberei régóta próbálnak magyarázatot találni arra, hogy miért rongálják sokan a környezetüket. Ennek egyik okát a primitívségben, a másikat pedig a városban történő lomtalanítási akciók alacsony számában látják. Ehhez tartozik az is, hogy az építkezési és más nagy súlyú hulladékok elszállíttatása nem kis pénzbe kerül. A lelkiismeretlen emberek ilyenkor inkább hosszú kilométereket autóznak, csakhogy találjanak egy tisztást, ahová a szemetet lerakhatják. Érthetetlen módon a rongálás is mindennapos. A faanyag lopása, fák kivágása még indokolható az anyagi érdekkel, haszonleséssel, de a megépített padok, asztalok, kunyhók összetörése, felgyújtása nélkülöz minden indokot. Egyedül az értelmetlen, pusztító indulatok levezetésére szolgál. Jelenleg hatszáz-hétszáz hektárra jut egy erdész, akinek munkájához az őrző-védő szolgálat is hozzátartozik. Hivatalos személynek minősül, szolgálati fegyverrel rendelkezik, de gyakorlatilag tehetetlen a károkozókkal szemben. Ötven esetből csupán egyszer fordul elő, hogy tetten éri a garázdát. Helyszíni bírságra nem kötelezheti az elkövetőt, csupán feljelentheti azt. A kiszabható legnagyobb büntetés: az általa lerakott szemét elszállítására és pár ezer forint pénzbüntetésre kötelezni, amely aránytalanul kevesebb az okozott kárnál. A fennmaradt 49 esetben a tettes ismeretlen, az okozott kár pedig több tízezer forint. - Az orvvadászok ellen az erdészek és a rendőrök közösen vették fel a harcot. A siker változó. Az engedély nélküli vadkilövés miatt több millió forintos veszteség éri évente a Pilisi Állami Parkerdőgazdaságot. Leggyakrabban az őzek, a vaddisznók, a szarvasok esnek az orvvadászok áldozatává, de ennél is nagyobb kárt okoznak azok, akik a védett állatok (például az uhu nevű ragadozómadár) fészkeiből kilopják a tojásokat, és azokat külföldön értékesítik. Ezzel ugyanis egy- egy kihalóban lévő faj fennmaradását is veszélyeztetik. A fészkek védelmében bizonyos költőterületeket állandóan ellenőriznek. Dobó István szerint sokkal több erdészre, valamint azok hatáskörének bővítésére volna szükség, hogy erde- ink sok év múlva is szépek, tiszták legyenek, örömet szerezve ezzel a kirándulóknak és megadva a lehetőséget a pihenésre. Szűcs László B. Megfontolt fejlesztés Gödön és Dunakeszin Csábító pedagógus Amikor valahol azt kérdezzük meg, hogy az elmúlt három év alatt mennyit fejlődött a település, először majdnem mindig az a válasz: — Nem sokat. Kevés dolog épült itt. Aztán jobban elgondolkozva a kérdésen, így szólnak az emberek: — Na várjunk csak! Ez a mondat hangzott el Gödön is, majd Szinai József jegyző folytatta: — Megnyílt a Piarista Szakmunkásképző Iskola, ahol építőipari szakembereket képeznek, sok család válláról véve le a gondot. Egyházi igazgatású óvodai csoport is alakult Gödön. A Göd-felsői óvodát bővítik. Nagy megkönnyebbülést okozott, hogy a pénzügyigondok nyomasztó terhe ellenére végül mégsem kellett becsukni a Göd-felsői bölcsődét, ahol jelenleg 36 gyerekre vigyáznak, míg a kismamák a munkahelyükről haza nem érnek. Ennél több apróság is elférne még az intézetben, ahol a gondozásért járó díjat a szülők szociális helyzete alapján állapítják meg. Ennek mértéke akár nulla is lehet. A gödi fiatalok sokáig kilin- cselgettek eredménytelenül a hivatalban azért, hogy lakásuk felépítéséhez legalább telket kaphassanak. E nélkül sokan, akár nemzedékek óta itt élő családok tagjai is, kénytelenek voltak más településen megteremteni az otthonukat. Az áldatlan állapotnak ma már vége, mert nagyarányú társaslakás építkezés bontakozott ki, s ennek második ütemét befejezve, a harmadikhoz kezdenek hozzá az építők. A gázvezetékek hálózatát szinte minden utcában sikerült már kiépíteni. Épül a csatorna- hálózat is, bár a szentendrei bekötés nehézségekbe ütközik. Dunakeszin Lőrincz András közoktatási és művelődésügyi szakreferens idézi fel a polgár- mesteri hivatalhoz tartozó intézményrendszert. Ebben a városban szép és modem gimnáziumot építettek a nyolcvanas évek végén, de a beruházásra felvett hitelek törlesztése közben alig jutott pénz az oktatásügy más területeire. — A pénzügyi gondok ellenére mégsincs olyan intézménye a területnek, melyet ne újítottak volna fel 1990 óta olyan mértékben, mint azelőtt még soha — mondja Lőrincz úr és sorolja a példákat. Köztük azt, hogy két tanteremmel bővült a Körösi Csorna Sándor Általános Iskola, s ennek az intézménynek a fűtési rendszerét is felújították. Az 1. sz., általános iskolának nemsokára átadják az új tornatermét. Kétmillió forintba kerültek az iskolák biztonsági berendezései, melyeket az tett szükségessé, hogy sajnos, szinte mindegyikben előfordult évente egy-egy betörés. Kétmillió forintba kerül a Városi Könyvtár hamarosan kezdődő felújítása, s ennek legfőbb programja az elektromos berendezések, a világítás korszerűsítése. (Ezen az inforfizetések máción van okunk csodálkozni annak ismeretében, hogy az épület átadási ünnepségének eseményei még élénken élnek az oda meghívott tudósító emlékezetében. Az 1986-ban átadott épület mára szükségessé vált renoválása tehát a volt tanácsi vállalat, a dunakeszi költségvetési üzem munkájának kézzelfogható kritikája is.) Bár az oktatás személyi feltételeihez tartozik, a fejlődés közvetlen meghatározója az is — jelenti ki a szakreferens — hogy a központi bérfejlesztésen kívül, az elmúlt három év alatt saját erőből 70 százalékkal emelte az önkormányzat a pedagógusok fizetését. Többek között azzal a nem titkolt szándékkal, hogy még a budapesti iskolák által elcsábított jó tanerők is térjenek vissza, az itt dolgozók is szívesebben maradjanak Dunakeszin. A polgármesteri hivatal egészségügyi irodáján örömmel közölték, hogy sikerült kialakítani a tizenkettedik körzeti orvosi rendelőt, a hatodik gyermekorvosi körzetet, s ezáltal mintegy 2400 felnőtt, és 800 gyermek került jobb, közvetlenebb ellátási körülmények közé. Az öregek napközi otthona emeleti részén 11 millió forintért nyolc garzonlakásból álló nyugdíjas ház épül. Ide meghatározott feltételek szerint veszik majd fel a jelentkezőket. K. T. I. Átadás előtt a tűzoltószertár — Elképzeléseink szerint a környező települések tűzvédelmét is vállalhatjuk, amint elkészült ez a bázis — mondotta Zink Imre, Zsámbék polgármestere abból az alkalomból, hogy augusztus 21-én új tűzoltószertárat avatnak a községben. Korábban a Pemü helyi gyárával kötött megállapodás szerint közösen látták el e feladatot. A cégnél lezajlott változások során megszűnt ez az egyezség, valamilyen megoldást kellett találniuk az önkormányzati képviselőknek. A régi szertárban már szatócsbolt működik, ezért építettek újat, a mai igényeknek megfelelőt. A munkálatokhoz, a szükséges felszerelések előteremtéséhez nagyon sok segítséget kaptak a zsámbékiak német- országi testvértelepülésüktől, Wettembergtől. A tervezett ünnepségre is meghívták őket, a német önkormányzat képviselői erre az alkalomra egy tűzoltót is magukkal hoznak, hogy tovább gyarapodjon az új szertár. — Persze, azért jelentkeztünk a megyei önkormányzat által kiírt pályázatra — fűzte az eddigiekhez Zink Imre. — Szeretnénk még venni egy víztartályos tűzoltókocsit, amivel a családi házaknál azonnal megfékezhe- tőek a lángok. J. Sz. I. Megkérdeztük Miért zsúfoltak hét végén a távolsági buszjáratok? A főváros közeli kirándulóhelyei közt kiemelt szerepe van a Dunakanyarnak, a hétvégeken tízezrek kelnek útra a Duna mindkét oldalán. A magánkocsi, a vasút és a hajó mellett a személyszállítás egy jelentős része a Vonlánbuszra hárul. Vaii-e elég járat a térségben, s mi tesz a vallalat a zsu kérdeztük Méhes Pált, az más vezetőjét. — Harminc éve dolgozom ebben a beosztásban, megítélésem szerint a járatok száma kielégítő. Visegrád érintésével Esztergomig óránként indul egy csuklósbusz, amely 120 személy szállítására alkalmas. Túl ezen minden óra tízkor indítunk egy járatot külön Vi- segrádig. Többnyire az utasok ezt veszik igénybe, s ha túl sokan vannak két buszt indítunk egyszerre. A Duna másik oldalán Vác irányába óra tízkor egy- egy csuklósbusz, Horány>ág enyhítése érdekében? — Árpád hídi Volánbusz állóba pedig szintén óránként, de egészkor. Tudomásom szerint itt sem jellemző a zsúfoltság. Az esetenkénti torlódás abból adódik, hogy szervezett csoportok indulnak valamely kirándulótelepre anélkül, hogy előzetesen szólnának nekünk. Pedig csupán annyi a teendő, hogy huszonnégy órával az út előtt bejön hozzánk valaki és jelzi az óhajt. Ilyen esetekben különjáratot indítunk, vagyis mentesítjük a normáljáratot. (matula) Árverés Törökbálinton Sok az igénylő\ kevés a föld Kicsinek bizonyult a művelődési ház (Folytatás az 1. oldalról) Weyde János árverési csoportvezető, a törökbálinti árverés vezetője elmondta, hogy a földrendező bizottsággal való egyeztetés után került kijelölésre az árverésre bocsátott tenilet. Mivel a Törökbálinti Állami Gazdaságnak fővárosi székhelye van, és földterületei más települések területére is átnyúlnak, nemcsak a törökbálinti lakosok vehetnek részt az árverésen. A fővárosiak óriási meny- nyiségű kárpótlási jeggyel rendelkeznek. Az, hogy az aranykorona értéke milyen magasra fog emelkedni, attól függ, hogy a kárpótlásra jogosultak között születik-e megegyezés. Ha a résztvevők megegyeznek, akkor kiszámítják, hogy egy-egy főre mennyi aranykoronna juthat. Kedvezőtlenebb esetben licitálás lesz. Összersen 2338 aranykorona kerül új tulajdonosok kezébe ezen az árverésen. Nem csoda, hogy erre a területre sokan tartanak igényt, hiszen a főváros és az autópálya közelsége emeli a földek értékét. (feke) Nehéz feladat előtt az árverési csoport Hancsovszki János felvételei
