Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-11 / 186. szám

PEST MEGYE1 HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. AUGUSZTUS 11., SZERDA Zsil-völgyi bányászsztrájk Bukarest beleegyezik? Moszkva ellenzi az erő alkalmazását A NATO már cselekvőképes Román sajtójelentések sze­rint a kormány elvi bele­egyezését adta ahhoz a bér­rendezési tervhez, amelyet Miron Cosma, a Zsil-völgyi bányászok szakszervezeti vezetője jutatott el Bukarest­be. A „fekete sereg” vezetője nem volt hajlandó nyilvá­nosságra hozni részleteket, tartva a sajtó rosszindulatú torzításaitól. Annyi azon­ban világos, hogy az új meg­oldás szerint egyenlő szint­re hoznák a föld alatti és külszíni fejtéseken dolgozó munkáskategóriák béreit, függetlenül attól, hogy me­Tőkés László püspök, a Ro­mániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tiszte­letbeli elnöke a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény Romániának való újbóli odaítélése tárgyában nyílt levéllel fordult az Egyesült Államok kongresszusához, a szenátus és a képviselő­ház tagjaihoz. Tőkés László nyílt levelé­ben jelzi, hogy az RMDSZ, annak tudatában, hogy Ro­mánia kormányzata még tá­volról sem tett eleget a ke­reskedelmi kedvezményt le- hetségesítő követelmények­nek, de tekintettel az ország elszegényedett. nélkülöző lyik Zsil-völgyi részlegnél dolgoznak. Hétfő reggel óta — há­romnapos megszakítás, ki- kapcsolódás és ünneplés után — mérsékelt lelkese­déssel folytatódik a romá­niai bányászsztrájk, amely­hez ma reggeltől a moz­donyvezetők is csatlakozhat­nak. A nyilatkozatpárbaj és a levelezés a kormány és a szakszervezet között immár kiegészültek a minisztériu­mok közötti illetékességi vi­tákkal, a különböző helyi szakszervezetek „partizá- nakcióival”. népének szenvedéseire és — ezen belül — a nemzeti kisebbségek tarthatatlan ál­lapotára, megfelelő garanci­ák és ellenőrzés mellett a kedvezmény megadása mel­lett foglalt állást. Áz RMDSZ tiszteletbeli elnöke azt a meggyőződését tolmácsolja, hogy az erősö­dő szélsőnacionalista befo­lyás, a kommunista vissza­rendeződés és a tovább ható keleti (szovjet) irányultságú politikai tendenciák ellensú­lyozását hatékonyan szolgál­hatja a legnagyobb kereske­delmi kedvezmény Románi­ának való odaítélése. Ugyan­akkor hangsúlyozni kíván­A boszniai béke ügyében köz­vetítők elhalasztották a teg­nap reggelre meghirdetett tár­gyalásokat, mert a boszniai szerbek még mindig nem vo­nultak ki a Szarajevót ővező egyik stratégiai fontosságú magaslatról, az Igman-hegy- ről. A hírt az ENSZ szóvivő­je közölte Genfben. A szóvivő kiemelte, hogy a katonai jelentések szerint a szerb erők a Bjelasnica-magas- latról kivonultak. Úgy véljük, hogy a szerbek megkezdték a visszavonulást az Igman-hegy- ről is, de nem olyan gyorsan tá­voznak, mint kellene. ja, hogy az ügy pozitív elbí­rálása nemcsak a „legna­gyobb kedvezményt”, ha­nem a „legnagyobb követel­ményt” is kell hogy jelentse Romániával szemben, ami vállalt kötelezettségeinek a betartását illeti. — A legnagyobb kereske­delmi kedvezménnyel kap­csolatos amerikai—román szerződés fontos garanciája lehetne az emberi és kisebb­ségi jogok romániai tiszte­letben tartásának, amennyi­ben pontosan meghatároz­ná, számon kérné és ellen­őrizné azokat —hangsúlyoz­za végül Tőkés László nyílt levele. Az AFP jelentése szerint a társelnökök felkérték Rado­van Karadzic boszniai szerb vezetőt, hogy lépjen kapcso­latba az Igman-hegyet elfog­lalva tartó embereivel és ve­gye rá őket a magaslat mi­előbbi elhagyására. Warren Christopher ame­rikai külügyminiszter elége­detten nyugtázta, hogy a 16 NATO-tagország nagyköve­tei elfogadták a Szarajevó körüli szerb állások esetle­ges bombázását előirányzó hadműveleti tervet. E hétfői döntéssel az Atlanti Szövet­ség immár rendelkezik min­Fidel Castro kubai elnök szerint a szigetország kész javítani kapcsolatait az Egyesült Államokkal, s en­nek keretében a veterán kommunista vezető nem zárkózott el egy Bili Clin­tonnal való találkozótól sem. A kubai—amerikai csúcstalálkozó kérdésében a labda a Fehér Ház térfe­lén van, s Washingtontól függ, sor kerülhet-e a tárgyalásokra. Ezt a bolíviai elnök beiktatá­sára La Pazba érkezett Fi­del Castro jelentette ki, külön méltatva, hogy Clinton hivatalba lépésé­vel kedvező változások tör­den szükséges eszközzel, hogy erőt alkalmazzon a szerbekkel szemben, ha azok nem hagynak föl „tűr­hetetlen magatartásukkal” — jelentette ki Washington­ban Christopher. Oroszország ellenzi, hogy az erő alkalmazására helyez­zék a hangsúlyt a jugoszlá­viai válság megoldása során. Moszkva a délszláv válság politikai eszközökkel történő mielőbbi rendezésének a hí­ve. Ezt Andrej Kozirev közöl­te az amerikai és jugoszláv vezetőkkel folytatott telefon- beszélgetése során. téntek a washingtoni politi­kában. Castro bolíviai látogatá­sa végén tartott sajtóérte­kezletén úgy fogalmazott, hogy Kuba érdekelt a kap­csolatok rendezésében az Egyesült Államokkal, de követeli a gazdasági blo­kád feloldását. Mindeneset­re nincsenek illúzióink e kérdéssel összefüggésben — mondta Castro. A kubai vezető — aki különben első ízben járt Bolíviában — La Pazból tegnap Cartagenába érke­zett. Kétnapos kolumbiai magánlátogatása során ta­lálkozik César Gaviria ál­lamfővel is. A nagyvilág hírei A Kínai Kommu­nista Párt további cent­ralizálását szorgalmaz­ta hétfőn Pekingben Hu Csin-tao, a Politi­kai Bizottság Állandó Bizottságának tagja, hangsúlyozva, hogy „erősíteni kell a veze­tő szerveket” a párt „összetartása és hadra­foghatósága” érdeké­ben. Humanitárius segít­séget nyújtott a Csád területén állomásozó francia katonai egy­ség a legutóbbi össze­csapás sérültjeinek mentésében. A francia erők azonban semmi­képpen sem avatkoz­nak be a belső harcok­ba, közölte a Quai d'Orsay szóvivője. Szabadon enged­ték négy francia túszu­kat a törökországi kurd szakadárok. A tu­ristákat július 24-én rabolták el Délkelet- Törökországban. ^ Tranzitállomásnak használják Lengyelor­szágot, a Németor­szágba illegális úton bejutni szándékozó, fő­ként délkelet-európai (bolgár és román), va­lamint ázsiai és afri­kai menekültek. Az em­bercsempészek 500- tól 2000 dollárig terje­dő összeget kérnek a „ vízumért”. Tőkés László levele a kongresszushoz A kedvezmény követelménye Castro találkozna Clintonnal A Fehér Háznál a labda VÉLEMÉNY Lehet, hogy Ábrahám Dezső, a Dunasat Alapítvány kuratóriumá­nak elnöke nem a legszerencsé­sebb időpontban rendezte meg a határokon túli magyar lapok talál­kozóját. Augusztus első és máso­dik hete a szabadságok, a távollé­tek ideje. Uborkaszezon. Mindez azonban nem menti a tá­vol maradókat, a magyar politiku­sokat, a hazai újságírókat. Ábra­hám Dezső tette rendkívüli, az ese­mény — minden mellőztetés ellenére — a magyar história lapjaira íródott. A nagy omlás, Trianon óta nem voltak együtt a Kárpát-medence különböző államaiba utalt ma­gyar írástudók. És most összehívták őket, az anyaország fő­városába, Budapestre. Több mint hatvan határon túli ma­gyar lap szerkesztői, munkatársai érkeztek meg a Budai Park Színpad előtti térre, csíkszeredaiak, kassaiak, ungvári­ak, lendvaiak, sepsiszentgyörgyiek, szabadkaiak, dévaiak, pozsonyiak, napi-, heti-, havilapok készítői, az anyanyelv robotosai, megalázottak, a megnyomorítottak, az újra és újra jogfosztottak, a kisebbségi létbe szorítottak életben tar­tói. Az általános magyar sajtótörténet legtöbbet vállaló és legkevesebb elismerést kapó hősei. Ha egy nemzet odáig jut, hogy hőseire sem kíváncsi, ak­kor utolsó mentsvárait, végvárait adja fel, akkor lélekben már felkészült a kapitulációra. Az ünnepet szombaton és vasárnap a magyar politikai, szellemi élet, a sajtóvilág képviselői befeketítették, meg­csúfolták érdektelenségükkel, nemtörődömségükkel. Igaz, régebben, az internacionalista összeborulás évtize­deiben sem voltak sokan, akik felültek a vonatra, moto­zást, figyelést, büntetést vállalva — gyógyszereket, köny­veket, reménységet átmenekítve Clemenceau úr határain A szégyen —, eljártak megpányvázott testvéreinkhez. Néhány eszten­deje azonban hirtelen oly nagy tolongás támadt az erdélyi, a felvidéki, a vajdasági, a kárpátaljai magyarok leikéhez, rokonszenvéhez vezető úton. hogy a szerényebbek már- már hátraszorultak a tülekedésben. És most, ezen a hétvégen minő csend, s minő üresség! Véltem, miniszterek lesznek ott, a Park Színpad előtt, ál­lamtitkárok, pártelnökök, frakcióvezetők, főszerkesztők, írók, művészek. Hiszen olyan esemény ez, amely ember- és szóközeibe hozhat bennünket, még az ellenfeleket, hara­gosokat is. De nem. Erdélyi cimboráim, felvidéki, kárpátaljai baráta­im megdöbbenésére elmaradt a hivatalos, politikai megnyi­tó. Entz Géza, bár a meghívókban kinyomtatták a nevét, nem jött el. Nem jött el a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnö­ke! Kora délután, míg a tájékoztatási fórumra érkező Sep- sey Tamás meg nem jelent, egyetlen politikust láttam új­ságíró vendégeink között: Szokai Imrét. A szégyent már nem fokozhatta, ám beteljesítette a hazai sajtó tüntető távolléte. A televíziótól eljött a TV Híradó és A Hét forgatócsoportja; az Egyenleg sehol. A Magyar Rádiótól nem láttam senkit. (A Pest Megyei Hírlap munkatársai is ott voltak — a szerk.) Ábrahám Deezső csüggedten mondogatta: „Hatszáz- húsz magyarországi szerkesztőségnek küldtem meghí­vót a rendezvényre. Akit utolértem, telefonon is meg­hívtam. Négy hazai szerkesztőség képviseltette magát.” Beszéltünk itt két-három esztendőn át nemzeti sajtó­ról, sorskérdéseinket vállaló újságokról. Az újság­szombatja írókat, szerkesztőket, akik komolyan vették e sajtó meg­teremtését, kiszorították, megtizedelték, nem egyet kö­zülük útszélre vetettek. Nem egyet azok közül, akik ak­kor jártak a határon túli magyarokhoz —1 nem hivatalos kiküldetésben —, amikor azért az internacionalizmus szellemében szerkesztett pártlapokban, címkézés, meg­bélyegzés járt, pályákat derékba törve, egzisztenciákat veszélyeztetve. Négy szerkesztőség a magyarság történelmi találko­zóján... Itt tartunk. Más lapra tartozik, hogy a négy közül az egyik a Nép- szabadság szerkesztősége volt. Főszerkesztője, három munkatársa vonult fel. Ott voltak, tudósítottak. Tudósításukból — mily vé­letlen —, kimaradt annak említése, hogy a Magyar Új­ságírók Közössége, hétszáz újságíró nevében a MÚK el­nöke is köszöntötte a vendéget, Benedek Elek, Kós Ká­roly, Fábry Zoltán példáját hozván fel példaként. A Népszabadság tudósításában hosszan idézett a MÚ- OSZ főtitkára köszöntőjéből, neki ajándékozván, az ő szájába adván a MÚK elnökének Benedek Elekről szó­ló szavait. Dehát ők — ott voltak. Négyen. (Kosa Csaba) (E véleményhez kapcsolódó írásunk a 3. oldalon olvasható.)

Next

/
Thumbnails
Contents