Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-05 / 154. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KULFOLI) 1993. JÚLIUS 5.. HÉTFŐ Vége a kiképzésnek Hazamentek az oroszok Szombaton elhagyták Kuba területét annak az orosz ka­tonai kiképződandárnak az utolsó* egységei, amelyek 1962 óta állomásoztak a Ka- rib-tengeri szigetországban — jelentette az ITAR- TASZSZ hírügynökség. A távozó katonák és családtag­jaik — mintegy 500 ember — a „Jurij Gagarin” nevű orosz utasszállító hajó fedél­zetén hagyták el a havannai kikötőt. A Kubában állomásozó volt szovjet katonai egysé­gek kivonásáról tavaly szep­temberben állapodott meg az orosz és a kubai vezetés. A katonák távozása az ere­deti menetrendhez képest néhány napot csúszott, de ezt a „Jurij Gagarin” kései érkezése okozta. A távozó egységeket ün­nepélyesen búcsúztatták. A ceremónián megjelent Ulises Rosales del Toro tá­bornok, védelmi miniszter- helyettes. Az ünnepélyes búcsúztatás színhelyére a kubai hatóságok, külföldi újságírókat nem engedtek be. A fasizmus nem rehabilitálható Vladimír Meciar rendszeres péntek esti rádióinterjújá­ban elvi kifogásainak adott hangot, amiért egyes ma­gyar pártok a Benes-féle el­nöki dekrétumok semmissé nyilvánítását szorgalmazzák. A szlovák miniszterelnök szavai szerint az említett dekrétumokból eredő va­gyoni jóvátétel kérdését an­nak idején a szlovák parla­ment törvényben szabályoz­ta, s ennek alapján minden polgárnak jogában állt kár­pótlást kérni. Hozzátette, hogy a kárpótlás jogának ér­vényesítése nem vonatko­zott „a Dél-Szlovákia 1939 és 1945 közti megszállása alatt visszaszerzett nemesi birtokokra”. A szlovák kor­mányfő a többi között kije­lentette: a „fasizmus rehabi­litálása megengedhetetlen”. Az interjúban Meéiar töb­bek között úgy vélte, hogy a Szlovákia ET-fel vételét megelőző folyamat utolsó fázisában a magyar politika túllőtt a célon. Vladimír Me­éiar a rádióinterjút ismerte­tő TA SR szlovák sajtóiroda jelentése szerint elmondta: a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság külügy­miniszterei kétoldalú tárgya­lásukon megállapították, hogy Szlovákia ET-tagságá- val kapcsolatosan a magyar kormány tartózkodó állás­pontját nagymértékben befo­lyásolta a szlovákiai magyar pártok ez ügyben tanúsított magatartása. Meciar a rádió­interjúban közölte, hogy a jelzett okok miatt fel fogja szólítani e pártok vezetőit, túlzott követeléseikkel ne gördítsenek akadályokat Szlovákia demokratikus fej­lődése elé. Kellene a szeretetről is szólni néha! Néha? Mindig! Vélhető: beszélünk róla nap nap után, ugyan mi­nek szaporítani a szót? Nap nap után — valóban; nincs olyan elvetemült politi­kus, ki ne szeretné a népét: a gyerekeket, a gyerekebbeket, a felnőtteket, a felnőttebbe­ket, a hajléktalanokat, a haj­léktalanabbakat, a hajlékbirto­kosokat — meg a nyugdíjasokat. Egyáltalán: min­denkit! A politikusok kutya kötelessége mindenkit szeretni! Hivatalból. S minekünk — milliónyian? Kellene szólni a sze­retetről? Szükséges szép szavakat szólni! Igaz hu- nyorítást küldeni a szomszédba: élünk! De jóvátehetetlen, ami megtörtént — így kezdő­dik a jóvátehetetlen mondat. Szétrebbennek pen­nám alól a betűk, senki sem siratja őket. Mert jóvá­tehetetlen, hogy megszabadulván a gonosztól, több gonoszság zúdul rá világunkra, mint amit ember el­képzelhet. Pedig a vér színében tobzódók teljesítmé­nyét lehetetlen túlszárnyalni. Máig vérző seb bennem, amikor idősebb pályatár­sam durván letorkolt, mert 1988-ban ezt merészel­tem írni egyik versemben: Elég a vörös zázlóból! Programvers volt, sokat töprengtem rajta, ha már megírtam, közzétegyem-e. A költészet ugyanis nem szolgálhat napi politikai érdekeket, mert ezek már másnap maguk alá temethetik. Úgy döntöttem végül: igenis ennek az igazságnak a kimondása min­dennél fölöttébbvaló. Emberek millióinak vére fes­tette véresre (vörösre) azt a zászlót, amit ők kisajátí­Szerb útadó a békefenntartóknak Heves harcok Szarajevóban Heves harcok dúltak egész Közép-Boszniában szomba­ton, Szarajevót pedig hosz- szú idő óta nem tapasztalt erejű tüzérségi támadás érte. Egy ENSZ-tisztségvise- lő közlése szerint szombat reggeltől kezdve 1000 grá­nát hullott a városra. A Re­uter fotósa szemtanúja volt, amint 6 halottat és 27 sebesültet szállítottak az egyik kórházba, más jelen­tések további 19 sebesült­ről tudnak. Szerb, horvát és muzul­mán sajtóforrások egyaránt harcokról számoltak be a kö­zép-boszniai Zepce, Jablani- ca, Tmovo, Prozor, Konjic, Doboj, Növi Travnik, Bugoj- no és Dolac városokból. Rakétakísérletek / Eszak-Koreában? Az izraeli állami rádió szombaton jelentette, hogy Eszak-Korea már négy sikeres kísérletet vég­zett egy föld-föld típusú ballisztikus rakétával. Ezt a hírt a dél-koreai védelmi minisztérium és a japán hadsereg képviselői is megerősítették. Ezen források szerint — adta hí­rül a Reuter az izraeli rá­dióra hivatkozva — a kí­sérleteket amerikai, japán és dél-koreai kémrepülőgé­pek és a hajók, valamint amerikai és orosz műhol­dak is megfigyelték. Szarajevóban összetűzés robbant ki egy „renitens” kormányalakulat és a rendőr­ség között, miután az utóbbi bűncselekmény elkövetésé­nek vádjával őrizetbe vette az egység parancsnokának helyettesét. Az alakulat kato­nái barikádokat emeltek, tú­szokat szedtek, és csak a tiszt elengedése után hagy­tak fel akciójukkal. Szemta­núk szerint a csetepaténak halálos áldozata és sebesült­jei is vannak, de ezt a kor­mány cáfolta. Radovan Karadzic bosz­niai szerb vezető szombaton közölte, hogy a szerb hadse­reg által bevezetett útadó, amely akadályozza az ENSZ segélyszállítmányai­A szerb és a jugoszláv szö­vetségi parlament 35 ellenzé­ki képviselője kezdett éh­ségsztrájkba péntek éjféltől a belgrádi Köztársaság téren, ahol az ellenzéki nagygyűlé­seket szokták tartani. Akció­jukkal Vük Draskovic, a Szerb Megújhodási Mozga­lom vezetőjének csütörtökön kezdett éhségsztrájkjához csatlakoztak. Az AP beszámolója sze­rint szombat estig több száz ember gyűlt össze a téren, so­kan teát, kávét és ásványvi­zet hoztak a képviselőknek. A párt vezetői ugyan kérték nak célba jutását, csak a ka­tonai járművekre vonatko­zik, nem a segélyszállítmá­nyokra. A szerb vezér a Reu­ter televízióban azt mondta, hogy az ENSZ-békefenntar- tóknak vagy meg kell javíta­niuk az általuk használt uta­kat, vagy adót kell fizetniük értük, s azt állította, hogy az UNPROFOR ezt elfogadta. Az adó összege a járművek típusától függően 140 illet­ve 350, konvojok esetében 500, illetve 700 dollár. Karadzic közölte, hogy a boszniai szerbek 7 millió dollárt követelnek az útjaví­tási munkálatokért, de az el­len sincs kifogásuk, ha az ENSZ-békefenntartók ma­guk végzik el a javításokat. őket, hogy hagyják abba az akciót, de a képviselők foly­tatják éhségsztrájkjukat. Ere­detileg csatlakozott hozzájuk egy Nisből érkezett félkato­nai alakulat 14 tagja is, de őket a rendőrség elszállítot­ta, noha nem volt náluk fegy­ver. Az alakulat tagjai nem tanúsítottak ellenállást. Egy független rádióadó jelentése szerint visszaküldték őket Nisbe. Draskovic családjá­nak ügyvédje és pártjának fő­titkára szombaton látogatást tettek a kórházban, és a há­zaspár állapotának rosszabbo­dásáról számoltak be. A nagyvilág hírei % Tegnap a hajnali és a reggeli órákban is folyta­tódtak a heves összecsa­pások Abháziában. Grúz és abház források egy­aránt elkeseredett harcok­ról adtak hírt valamennyi frontszakaszról. Az illetékes testület­től a Biztonsági Tanács­hoz, onnan Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárhoz továb­bították a határozatot, amely kártérítést javasol Magyarországnak a Szer­bia elleni embargó követ­keztében elszenvedett gaz­dasági és pénzügyi veszte­ségekért. * Az Egyesült Álla­mok 1994 szeptemberéig meghosszabbítja a nukle­áris kísérletekre vonatko­zó moratóriumot — erről tájékoztatta Jelcin orosz államfőt az amerikai el­nök különmegbízottja. % A nemzetközi nyo­más hatására Észtország hajlandónak mutatkozik arra, hogy módosítsa a „külföldiekre" vonatko­zó, magyarán az ország­ban élő orosz kisebbség sorsát meghatározó tör­vényt, amelyet Moszkva és külföldi emberi jogi megfigyelők is súlyosan megkülönböztetőnek tar­tanak. Terjed az éhségsztrájk Draskovic állapota rosszabbodott VÉLEMÉNY Tégy szeretettel a szeretetért! tottak. Az általuk lemészárolt emberek millióinak kiontott vére. írtam ezért — az előbb idézett vers folytatásaként —: „Fehérüljön ki (mármint a zász­ló) ahogy kifehérül mindenki —- ha megéli.” Idő­sebb pályatársam magából kikelve állt védelmére a szimbólumnak. A vörös zászlónak. Aminek az ere deti jelentéséhez már semmi köze sincs — a zászló­nak. Elárulta magát, elárultatták e szimbólumot — a kommunisták. A terrorlegények, a vérbírák, a hó­hérok, a sortüzek vezénylői! Idősebb pályatársam maga is kapott tőlük egy so­rozatot 1956. október 25-én a Kossuth téren. A Duna elszíneződött volna, ha a térről a folyóba csa­polják a vériszonyatot. Gondolhatom: azért védte meg mindezek ellené­re a vértől ragacsos vörös zászlót, mert a szeretet beszélt belőle? S a megbocsátás? Megbékélt a törté­nelemmel, azzal a történelemmel, mely kis híján az ő életét is átszólította a másvilágra? Nem tudhatom! De gyanítom: a nagy fölfordulás gyökerét itt kell keresni. Itt is! Akkora értékzavar, lélekhabarodottság dúl az emberekben, a mit több emberöltőn keresztül sem lehet meggyógyítani. Mondom, sokadmagammal: kellene a szeretetről is szólni néha! Egyre többször! De ez nem jelente­né azt, hogy hamis szavakat rajzolunk a szánkra. De igenis az igazakat! Gyűlölettől mentes, a történ­teket a maguk valóságában láttató szavakat, monda­tokat, amelyek nem hagynak cserben, mert igazak! Nem tünemények, nem káprázatok, mint annyi min­den manapság, hogy ember legyen a talpán, aki nem téved el ezen útvesztőkben. Csak egy példát vegyünk: a Tégy a gyűlölet el­len! szerveződést. Hány, de hány jó szándékú em­bért téveszthet meg ez a jelmondat, amellyel telje­sen egyetérthetünk, csak az a baja, hogy hamis. Mert azt sugallja: ebben az országban már olyan föloldhatatlan indulatok feszülnek egymásnak, mintha polgárháborús helyzetben élnénk. A polgár- háborús helyzet kialakulásához több út is vezet, az egyik — véleményem szerint — az indokolatlan hisztériakeltés. A Tégy a gyűlölet ellen! csoporto­sulás mozgatóerőinek viszont éppen a hisztériakel­tés a céljuk. Nem mondanám, hogy polgárháborút szeretnének. De hogy bizonyos érdekcsoportoknak kifejezetten kellemes ez a figyelemelterelő hiszté­ria keltés, az nem vitatható! Es ez számomra félel­metes. Félelmetesek azok az erők, amelyek demok­ráciáról papolnak, de a Petőfi-szobornál elkalapál­nak valakit csak azért, mert másképpen vélekedik. Lánglelküket viszik az utcára, miközben őrületbe akarnak hajszolni egy író-politikust. Az az ember, aki ezt kijelentette, úgy tesz a gyűlölet ellen, hogy gyűlöletet szít! Jaj, nem sorolom tovább, mert még elérik a cél­jukat! Én a szeretetről beszéltem s beszélek. Azt mondom: Tégy szeretettel a szeretetért! Nem ál- nok módon, de gyáván sem: szeretettel. Nem bu­tán, de hatékonyan,Mindnyájunkért, Magyarorszá­gért. Istenért, ki saját_ képére teremtette az Embert. Nem árulhatjuk el őt. Nem árulhatjuk el magunkat.

Next

/
Thumbnails
Contents