Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-30 / 176. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. JULIUS 30.. PENTEK Enyhült a zsúfoltság Nemrégiben fejeződi dött be a ceglédi szo- *^.7' ciális otthon bővítésének első üteme. Elkészült az új pavilon földszinti része, amely csaknem ötszáz négyzetméter alapterületű és negyvennyolc férőhelyes. Tizennégy szobát — egy-két-három, illetve négyágyasnak építettek. A mellék- helyiségeket, fürdőszobákat, folyosókat úgy alakították ki, hogy a mozgássérültek a tolókocsival könnyen közlekedhessenek. Valamennyi szobából csengővel lehet jelezni az ápolóknak, ha valakinek segítségre van szüksége. A kivitelezés tizennyolcmillió-hatszázezer forintos költségét az önkormányzat állta. A berendezést követően — amiben nagy segítséget jelentettek a város polgárainak adományai — enyhült a korábbi zsúfoltság. Plangár Józsefné az otthon vezetője elmondta, hogy időközben már a második ütem munkálatai is elkezdődtek. A tetőtérben újabb tíz kétszemélyes lakást alakítanak ki fürdőszobával, melegítőkonyhával. Az e célra az önkormányzattól kapott tizenegymillió forintot később visz- sza kell adniuk, ezért ezeket a hajlékokat értékesítik. (fehér) Felújítják a plébániát )3É£, A Vác alsóvárosi egyházközség plébá- <s® niahivatala a nyári hónapokra a székes- egyház sekrestyéjébe költözött. A kényszerű hurcolko- dásra oka az volt, hogy halaszthatatlanná vált a műemlék jellegű épület homlokzati felújítása, a teljesen elavult villany- és vízvezeték korszerűsítése, a rothadó tetőgerendák és padlódeszkák kicserélése. Ezek javítási munkáin kívül a Városgazdálkodási Vállalat Építő Kft.-jének munkatársai és az alvállalkozók bővítik is a házat: komfortosítják a lakrészeket, - vendégszobát, garázst építenek. Dr. Katona István segédpüspök, a székesegyház plébánosa elmondta, hogy a költségekhez hozzájárult az egyházmegye és az egyházközség, a váci önkormányzat városfejlesztési bizottságának pályázat útján elnyert támogatása, a hívek adományai. A püspök úr azt is megemlítette, hogy az Országos Műemlékvédelmi Hivatal előírásai szerint folynak a munkálatok, bár a rendelkezések pontos betartása némiképp hátráltatja azokat, és a költségeket is növeli. Mint mondta, ezt vállalni kell, mert a Konstantin tér építészeti szempontból egységet alkot, büszkesége a városnak. Hozzátette még, hogy a szeptemberi tanévkezdésre remélhetőleg visszaköltözhetnek a megszépített, korszerű plébániába. R. Z. Hatmillió forint a tanévkezdésre Vásárlói utalvány a szülőknek A beiskolázással járó költségeket egyre több család nehezen, vagy egyáltalán nem tudja kigazdálkodni. Az 6 megsegítésük érdekében pályázta meg az érdi polgármesteri hivatal a Népjóléti Minisztérium azon pályázatát, amelyet az oktatási intézmények természetbeni támogatására írtak ki. Az így elnyert — költségvetésen felüli — hatmillió forint sokaknak segít. Az iskolák, a Családsegítő Központ ajánlásai és a beiskolázási segélykérelmek alapján állítják majd össze a rászorulók listáját. Az azon szereplők augusztus elején magkapják a tanszervásárlásra jogosító ezer forintos utalványt. A támogatásnak három fajtája van: a tanszer- és tankönyvsegély — ezt az iskolák kapják —, és az élelmezési hozzájárulás, amely minden oktatási intézményt érint. Az önkormányzat gyámügyi osztálya még a tanév befejezése előtt felkérte az iskolában dolgozó pedagógusokat, mérjék fel, kik azok, akik tankönyvsegélyre szorulnak. A felmérésből megállapítható, hogy iskolánként száz-százötven gyerekről van szó. Számukra június végén át is utalt az önkormányzat 951 470 forintot. Az utalványokat a rajtuk feltüntetett boltokban lehet levásárolni. Füzeteket, írószereket, táskákat és köpenyeket kaphatnak értük a szülők. Az illetékesek most keresnek egy olyan vállalkozó üzletet, ahol a tornafelszerelést is beszerezhetik. Utalványokra egymilliónyolcszázezer forintot szán az önkormányzat, úgy, hogy a segítségnek ebből a formájából ezernyolcszáz gyerek részesülhet. Élelmezési hozzájárulásra kétmillió-hatszáz- negyven-ezer forint áll rendelkezésre. Ennek felosztásáról a családokat jól ismerő pedagógusok és a gyermek- védelmi felelősök döntenek. A fennmaradó hatszázezer forintot tartalékolják azok számára, akikről, a későbbiekben derül ki, hogy segítségre szorulnak. Á. M. Kisgazda zászlóbontás Cegléden Félúton az egység felé (Folytatás az 1. oldalról Következő elvük pedig a vidék népének felemelése. Hitük szerint ez az a széles társadalmi réteg, amely a történelmi kisgazdákat támogatja. * Lapunk munkatársa Morvái Istvánnal a párt időszerű kérdéseiről beszélgetett. — Nem érzi furcsának, ellentmondásosnak, hogy a hat részre szakadt kisgazda- párt az egységesítés óhaját hirdeti, és éppen Cegléden, ahol eddig megakadályoztak minden széttördelési kísérletet, bontanak önök zászlót? — Véleményem szerint ebben nincs ellentmondás. A Történelmi Független Kisgazdapárt az egység gondolatával alakult meg. Ezt láttuk az egyetlen követhető útnak, amikor ellehetetlenült az FKGP nevének használata, s a jogi lehetőségeink is lezárultak. Úgy gondoltuk, a történelmi eszméknek megfelelően alakulunk újjá: hiteles emberekkel és vezetőkkel. El kell érni, hogy a kiábrándult, eltávolított párttagoknak megmaradjon a politikai életben az esélyük. Ez az alapszándék azért hiúsult meg, mert kisebb csoportosulások saját pártokat hoztak létre. — Ennek a politikai kötélhúzásnak súlyos következményei is lehetnek, nevezetesen, hogy a végén az FKGP a földre puffan. Nem tart ettől? — Ennek a veszélye állandóan fennáll. Ha egy pártban a széthúzás, a csoportokra, frakciókra bomlás jelei mutatkoznak, akkor a szétesés valóban bekövetkezhet. Ez azért veszélyes, mert éppen a vidéki társadalom — a mezőgazdaságban dolgozók — érdekképviselet nélkül maradna. Félő, hogy éppen azok nyernének ekkor teret, akik vélhetően nem a vidék igazi értékeit szolgálják. — Hogyan képzelik tal- ponmaradásukat a közéletben? — Az őszi időszakig olyan országos pártot kívánunk felépíteni, amely alkalmas arra, hogy a következő választásokon induljon. Ebben körülbelül a félúton járunk. Eddig folyamatos és töretlen a lendület. A megyéket is sikerült mellénk állítani. Úgy érzem, a közvélemény érdeklődése egyre inkább felénk fordul. Jó példánkkal a ma még bizonytalankodókat szeretnénk magunk felé fordítani. F. F. Az IPOSZ a gazdasági kamaráról Fellendülés tiszta tulaj dón viszony okkal (Folytatás az 1. oldalról) Szűcs György az IPOSZ elnöke kérdésünkre hangsúlyozta, hogy egységes gazdaságpolitika szükséges a további exportcsökkenés meggátolására. A termékek sajnos sorra vesztik el versenyképességüket, vagy a gyenge minőség, vagy a magas előállítási ár miatt. (Természetesen ez alól is van kivétel.) Az IPOSZ szükségesnek tartja a tulajdonviszonyok mihamarabbi tisztázását, hiszen ez az alapja, hogy megtudjanak teremtődni a gazdálkodó szervek biztonságos működésének feltételei. A tézisekben megfogalmazódik az igény és néhány módszer a vállalkozások stabilizálását illetően. A múlt évben 270 ezer vállalkozás jött létre, ezek jó része egyszemélyes, önfoglalkoztató, a munkanélküliség ellen küzdő próbálkozás volt. Több mint 60 százalékuk tönkrement. A kisvállalkozások segítésére esélyegyenlőségre, átalány- adózásra és adókedvezményekre volna szükség. Mivel a hitelkeretek is lassan kimerülnek, saját tőkére, állandó megújulásra és hozzáértő vezetésre kell építeni a jövőben induló kisvállalkozásokat, és növelni, segíteni tőkeképző képességüket. Az IPOSZ lehetőséget lát a munkanélküliség enyhítésére, és ezen belül is a pályakezdő fiatalok foglalkoztatásának növelésére, megfelelő adókedvezmény bevezetése esetén. A szövetség a törvénytervezettel egyetért, és örömmel veszi tudomásul, hogy kezdeményezései helyet kaptak benne. Sz. L. L. Megkérdeztük Hogyan fogadja a cserkészeket Gödöllő? Az 1933-as gödöllól Jamboree hatvanadik évfordulója alkalmából július 31. és augusztus 9. között nagyszabású, nemzetközi cserkésztalálkozó színhelye lesz Gödöllő. Az emléktábor házigazdáját, Gémesi Györgyöt a város polgármesterét az előkészületek részleteiről kérdeztük. — A tábor az 1988-ban újjáalakult Magyar Cserkészszövetség szervezésében 600 hazai, 200 szomszédos országbeli, 100 külföldön élő magyar és 100 külföldi cserkész résztvevőből áll. A város és a mi feladatunk az ehhez méltó háttér megteremtése. Az előkészületek munkálatai több mint egy éve tartanak és mostanra minden elkészült, így az esemény jelentőségéhez méltóan tudjuk fogadni és vendégül látni nemcsak a résztvevőket, hanem azok hozzátartozóit, barátait is. Az 1300-1400 gyermeket a Jakabi vadászház melletti közel három hektáros erdős területen kialakított táborban helyezzük el, ahol ugyan komfort nélkül, de az igényeiknek megfelelő körülmények között tölthetik el idejüket. A lakósátrak mellett fürdősátrakat, büfésátrakat és konténeres WC-ket állítottunk fel, de a városi uszoda is rendelkezésükre áll, ha sportolni kívánnak. A teljes tábort 12 altábor- ra osztottuk, ahol közösen főzik majd meg az ebédet, vacsorát. A résztvevők felajánlották, hogy minden nap másik altábor segít a városi „nagytakarításban”. Ennek keretén belül a gyerekek parktakarítást, ároktisztítást végeznek majd. A gyermekek táborán kívül augusztus 1-2-3-án 200 „öregcserkész” részvételével egy másik, a helyi kollégiumban működő tábor nyílik. Itt az idősebbek előadásait, élménybeszámolóit hallhatják a fiatalok. Augusztus 1-én, a megnyitó napján 4-5 ezer vendégre számítunk. SZ. L. Kullancsok jöttek, napközisek mentek Nyári tábor az aszfalton? Az iskolás gyerekek szünidei felügyeletét, foglalkoztatását idén nyáron nem szervezték meg kellő gondossággal Nagykőrös városában. Sőt. a szervezett táboroztatás, a helybeli nyaralta- tás bonyolításában, úgy néz ki, komoly zavarok keletkeztek. Nagykőrös pálfájai napközis tábora évek óta sok szülő válláról levette a gondot. Kellemes erdei környezetben, pedagógusok mellett, nyaranként általában száz kisdiák töltötte el ott napjait. A szülők nyugodtak lehettek, nem csavarog a gyerek, jó társaságban van. Az utóbbi időben valahogy csökkent az érdeklődés, a pálfájai táborba mind kevesebb gyerek jelentkezett. Ennek főként a kullancsveszélytől való félelem volt az oka. Noha a permetezéssel tavasszal megpróbálták kiirtani az élősködőket, mégis előfordult kullancs okozta fertőzés, aminek hírére három iskola nem engedte ki diákjait a táborba. A napközisek — most jóval kevesebben, 16-an — a Kos- snf/i-iskola Patay utcai épületében „ütöttek tábort” . Mondani sem kell, körülményeik korántsem táboriak. Bent a tantermekben, vagy az udvar forró aszfaltján játszogatnak. Bár a nevelők időnként kimennek velük a strandra, a Cifrakertbe, vagy a múzeumkerti játszótérre, de ez a kikapcsolódás messze nem ér fel a pálfájai élményekkel. Mondhatni, büntetés ez a vakáció... — Az egészben az a megdöbbentő, hogy akiknek hi-» vatalból kötelességük lenne a gyerekekről gondoskodni, egyszerűen napirendre tértek az idén nyáron kialakult állapotok fölött — mondja Karsay Istvánné az önkormányzat közművelődési, oktatási és sportbizottságának elnöke, aki egyébként hivatalos beadványban is felhívta a problémára az önkormányzat figyelmét. így folytatja: — Megítélésem szerint nem sok időt igénylő, nehezen kezelhető problémáról van szó. Még ezen a nyáron, a tanévkezdésig megoldható a probléma. Össze lehet még toborozni a céltalanul csellengő gyerekeket, és segítségül hívni a pedagógusokat. Nem hiszem, hogy erre ne lenne a városnak anyagi fedezete. Megfelelő permetezéssel a Pálfája alkalmassá tehető a táborozásra. A Nagyerdőben cserkésztábort szeretnénk létrehozni, de vajon hogyan, ha még egy kisebb területet sem tudunk visszaadni a gyerekek vakációjához? A napközistábort nem csupán a gyerekek elhelyezése, felügyelete miatt tartom nagyon értékesnek, hanem azért is, mert bizony sok körösi kisdiáknak, akik nem juthatnak el a Balatonhoz, egyéb nyaralóhelyekre, ez a kis erdei tábor tenné széppé a nyarat. M. J.
