Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-28 / 174. szám
megyeiHIRIÄP xxxvii. évfolyam. 174. szám Ára Telemagaziinial 19,50 forint >993. július 28., szerda Szlovák — magyar határ Új átkelőhelyek nyílnak Kónya Imrével készített interjúnk lapunk 5. oldalán olvasható Belga igen Belgiumban befejeződött a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség közötti társulási szerződés ratifikációja. Erről a Belga Királyság budapesti nagykövetsége tájékoztatta levélben a magyar Külügyminisztériumot — közölte Herman János. A külügyi szóvivő egyúttal emlékeztetett arra is, hogy már csak két ország, Franciaország és Olaszország törvényhozóinak kell dönteniük a magyar társulási szerződésről. A franciáknál a törvény- hozás egyik háza már jóváhagyta a szerződést és Olaszországban is a képviselők asztalán fekszik a dokumentum. Szakértői tárgyalások Az agrár-érdekvédelmi szervezetek és a kormány között zajló szakértői tárgyalások várhatóan a nyári szabadságolási időszak végén folytatódnak — közölte Raskó György, az FM államtitkára. Raskó György elmondta: a legfontosabb eredménye a tárgyalásoknak az, hogy a két fél képviselői közös szakértői nyilatkozatot írtak alá. A dokumentum alapján ugyanis a kormányszakértők több konkrét javaslat megvalósítására is felelős ígéretet tehettek, amelyek a tervek szerint a legrövidebb időn belül megvalósulhatnak. Elriasztják a tolvajokat Megszigorították a kőolajtermék-vezetékek ellenőrzését, hogy elejét vegyék a csövek megcsapolásának módszerével ez idáig gyakran előforduló benzinlopásoknak. Dobányi László, a Mól Rt. terméktárolási és szállítási igazgatója elmondta: az üzemanyaglopások ügyében a rendőrségi vizsgálat még tart, ám az eredménytől függetlenül a vezetékek mentén mindenütt sűrítették a megfigyeléseket, s a vízügyi hatóságtól bérelt repülőgéppel a magasból is állandóan figyelik a vezetékek nyomvonalát. Százhalombattáról kiindulva összesen 1300 kilométer hosszan húzódnak — egy méterre a föld alatt — a kész benzint a telepekre továbbító csövek, s mint ismeretes, ezeket csapolták meg az eddig ismeretlen tettesek. (Folytatás a 3. oldalon) Az új állammá alakult Szlovák Köztársaság és Magyarország közötti vámegyüttműködést tekintette át kedden Paras- sapusztán Jaromir Kaliciak, a Szlovák Köztársaság vámhatóságának vezérigazgatója és Arnold Mihály vezérőrnagy, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka. A vámhatósági tárgyalást követő sajtótájékoztatón Arnold Mihály elmondta, hogy a két ország közt e pillanatban nincs jogilag értékelhető megállapodás, jóllehet Magyarország és Szlovákia közt húzódik Közép-Eu- rópa leghosszabb határa, s a két ország vámhatósága közt hagyományosan jó az együttműködés. A találkozón, amely egyébként az első olyan tárgyalás, amelyen a felek kormányuk felhatalmazásával ültek tárgyalóasztalhoz, a két ország vámigazgatósága közti kétoldalú vámegyüttműködés alapjait fektették le. Szó volt továbbá néhány új határátkelő várható idei megnyitásáról. A két fél véleménye szerint nincs elvi akadálya a Sátoraljaújhely—Novy Mesto közti átkelő megnyitásának az esetben, ha szlovák oldalon megteremtik a magyar vámosok számára a hatósági vizsgálat feltételeit. A Letkés—Ipoly- szalka (Salka) közti átkelőhelyen néhány technikai feladat megoldását követően várhatóan két hónap múlva emelkedik fel a sorompó. Elvi egyetértés született a Pácin—Nagy- kövesd—Velky (Kemenec) közti átkelő megnyitásában. A szlovák fél szerint az ottani infrastrukturális hiányok pótlása időigényes, a magyar vámhatóság viszont felajánlotta a magyar oldalon történő közös ellenőrzést; ehhez azonban tárcaközi egyeztetések szükségesek. Legkorábban két hét múlva ül össze a két ország helyettes vámparancsnoka által vezetett vegyes bizottság, hogy megvitassa a tennivalókat. Tájékoztatás hangzott el a jövő évben esedékes öt új határátkelő megnyitásáról is. Az Ipolytamóc—Kalonda, Aggtelek—Domica, Esztergom— Párkány—(Sturovo), Cered— Tajti, valamint Lácacséke— Perbenyik—(Pribenik) közti átkelő ügyében a két ország vámigazgatósága egyeztette véleményét, azt kormányuk elé terjeszik. * A magyar—szlovák kisebbségi szakértői vegyes bizottság két társelnöke — Zalatnay István és Peter Prochácka — ma találkozik Budapesten, hogy előkészítse a testület első teljes ülését. A szakértői vegyes bizottság megalakításáról a két ország kormányfőinek tavaly őszi — budapesti — találkozóján született döntés. A testület feladata az, hogy felmérje a két ország kisebbségi helyzetét. A magyar bizottságnak jelenleg nyolc tagja van. Két első helyezett Startol az építkezés Kádár Béla külgazdasági miniszter és Barsiné Pataky Etelka, az expo főbiztosának helyszíni szemléje Vimola Károly felvétele Hamarosan megkezdődhetnek a közmű- és útépítési munkálatok az 1996-ban megrendezendő világkiállítás helyszínén —- hangzott el azon a keddi rendezvényen, melynek keretében Kádár Béla külgazdasági miniszter és Barsiné Pataky Etelka, az expó főbiztosa látogatást tettek a világkiállítás helyszínén. A terepszemlére azt követően került sor, hogy Kádár Béla meghallgatta a főbiztos beszámolóját az expó előkészületeinek jelenlegi állásáról, s a soron következő legfontosabb feladatokról. A miniszter és a programiroda vezetője jelenlétében hirdették ki a közmű- és útépítési munkálatok elvégzésére kiírt tenderfelhívás eredményét. Mivel a bíráló bizottság két tartalmában és minőségében hasonló értékű pályázatot talált elfogadhatónak, így két első helyezettet jelentettek be. A munkálatok megkezdése most már csak azpn múlik, hogy a győztesek — a Swietelsky Útvasút Építő Kft. és a Föld Csík konzorcium — képesek-e megállapodni egy közös vállalkozás létrehozásában. Amennyiben ez nem sikerül, még az is lehetséges, hogy új pályázatot kell kiírni. Előkészítés alatt áll a világkiállítás ideje alatt adminisztrációs központként, a későbbiekben pedig új egyetemi tömbként funkcionáló épület megvalósítása is. Az alapozási munkák előminősítését a programiroda már meghirdette, a következő hónap első felében pedig meghirdetik a szerkezetépítési munkálatok előminősítését is. A tényleges építkezés megkezdése 1993 novemberében várható. Ma is fekete a fehér? A kommunizmus éveiben sok rosszat megértünk. A legelviselhetetlenebb talán az volt, hogy mást mondtak, mint amit látott, tapasztalt, megélt az ember. Szóval: hazudtak. A fehérre azt mondták, hogy fekete. Az okkupációt (ahogy otthoni használatra Moszkvában írták), a civilek hadifogságba hurcolását, a rablást, az erőszakoskodást felszabadulásnak nevezték. A diktatúrára azt mondták, hogy demokrácia, a kötelezőre, hogy önkéntes, a vallásüldözésre, hogy vallásszabadság és így tovább. Aztán inogni kezdett ez a demokrácia-diktatúra és az utána következő' szabad választáson a szocialisták az addigi 99,99 százalék helyett kaptak tizenkettőt. A minap kinyitottam a tévét, hát éppen Horn Gyulával beszélgetett nagy egyetértésben Gyó'rffy Miklós. A volt kommunista külügyminiszter nehezményezte, hogy a kormány folyton a tőlük kapott súlyos örökséget emlegeti. De ezt nem cáfolta meg például azzal, hogy a 22 milliárd dolláros adósságot visszafizette a korábbi rendszer, vagy hogy az egyoldalúan a KGST-hez kötött külkereskedelmet nyugati kapcsolattá alakította át és így tovább. O nem! Horn elvtárs sajnáltatta magát. Büszkén kijelentette: ók is nehéz örökséget kaptak. Beszélgetőtársa helyeselt, de azért hozzátette: „más olvasata” is van a dolgoknak. Az eszébe sem jutott, hogy saját magának senki sem lehet az örököse. Aki pufajkás volt 56-ban, az eleitől kezdve részt vett a kádári rendszer felépítésében. Ugyanakkor tény, hogy a kommunista rendszeren belül a nyolcvanas években döntő' befolyásra tettek szert az úgynevezett reformkommunisták, és öt év alatt (1985-tól 1990-ig) 15 milliárd- ról 21 milliárdra tornázták föl az államadósságot. Azt is kijelentette a nagy „reformer”: „Sok mindent másképp csináltunk volna.”Mit jelent itt ez a „volna”? Hát nem másképp csinálták, amikor csinálhatták? Bizony másképpen! A kormány „rá akar telepedni a televízióra”— mondta, de arról bölcsen hallgatott, hogy ólt annak idején valóban rátelepedtek, s máig nem sikerült eltávolítani ólcet a médiumokból. Persze lássuk be, néha mi is rosszul használjuk a szavakat. Nem lehet szó itt örökségről. Örökséget csak az elődjétől kaphat az ember. Ók pedig nem elődeink. A mi elődeink 56 hősei, s azok, akik 1945 és 47 között a lehetetlent is megpróbálták: a Nagy Ferencek, a Varga Bélák, a Kovács Bélák és a Kéthly Annák. A volt kommunistáknak viszont valóban nehéz örökségük van: a kommunista múltjuk. Ezt hordozniuk kell, ám kérdéses, hogy jóvá tudják-e tenni a jóvátehetetlent. Török Bálint A szakszervezet védi a gödi polgármestert Megalapozatlanok és bizonyíthatatlanok azok a vádak, amelyeket a gödi polgármester ellen felhozott a képviselő-testület a fegyelmi eljárás során — nyilatkozta lapunknak Vereczkei Mihály, a Köz- alkalmazottak Szakszervezetének Pest megyei titkára. Az érdekképviseleti szervezet tisztségviselője részt vett a fegyelmi tárgyaláson, így részletesen ismeri azokat a vádpontokat, amelyeket a polgármester ellen felhoztak. Úgy véli, ezek a bizonyítási eljárás során nem állták meg a helyüket, ezért nem ért egyet azzal, hogy a polgár- mester fizetését negyvenezer forintra csökkentették, és hogy megvonták tőle a különböző juttatásokat, így a tizenharmadik havi fizetést és a költségtérítést. (Folytatás a 4. oldalon) Szigorodik a blokád A blokád teljessé tételével fenyegetnek a Belgrád melletti Duna-szakaszon az akció kezdeményezői. A folyó teljes lezárása az előzetes információk szerint szerdától várható — nyilatkozta Móser Ferenc, a Mahart osztályvezetője az MTl-nek. Magyar hajó egyelőre még nem érintett a korlátozás. A következő hét végén azonban három szállítmány is várható, melyeket a blokád teljessé válása esetén lehetséges, hogy még Romániában megállítanak. Az érintett három hajó Dunaújvárosba szállít vasércet. A késés valószínűleg nem okoz majd fennakadást a termelésben, de a blokád mindenképpen hátráltatja a késztermékek szállítását is.
