Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-27 / 173. szám
MAGYARORSZÁG i PEST MEGYEI HÍRLAP 1993. JULIUS 27.. KEDD APEH-közlemény Még egyszer a Befejeződtek a kormányzat és az érdekképviseleti szervek között az elmúlt hetekben folytatott, az általános nyugtaadási kötelezettséggel kapcsolatos tárgyalások. A kormányzat álláspontja nem változott, a nyugtaadási kötelezettség az ismert két kivétel mellett — szerencsejátékszolgáltatás, újság- és folyóirat-árusítás — változatlanul általános érvénnyel fennáll — tájékoztatta hétfői közleményében az MTI-t az Adó- és' Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Sajtóirodája. A tárgyaló felek megállapították, hogy nyugtaadási kötelezettségre vonatkozó bármilyen megoldás csak a hatályos, kihirdetett törvény rendelkezései alapján képzelhető el. A törvény meghatározott esetekben az érintett adózó egyedi kérelmére felmentési lehetőséget biztosít. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal vállalta, hogy ezeket a kérelmeket gyorsított elRendezni a (Folytatás az I. oldatról Az államtitkár bejelentette: a kormány szándéka szerint a vetéstámogatás — amelyet eddig utólag fiiettek a termelőknek — a jövőben lj— megfelelő garanciák esetén — előre is igénybevehető lesz. Az aszály-sújtotta területeknek a kormányzat ugyancsak kiemelt pénzügyi támogatást kíván adni. Ras- kó György jogosnak tartotta azt az igényt is, hogy a vidéken élők érdekében az agrárpénzügyi szolgáltatásokat javítani kell. Ám — mint mondta — a kormány semleges a tekintetben, hogy mely bankok vagy pénzintézetek végezzék ezt a feladatot. Kijelentette: erre a célra egyformán megfelelnek a hitelszövetkezetek, vagy az átalakunyugtaadásról járás keretében bírálja el, az érdekképviseletek pedig vállalták, hogy a hozzájuk forduló adózók esetében a kérelmeket véleményezik, és javaslatukkal együtt továbbítják az adóhatósághoz. Ha az adóhatóság nyugtaellenőrzés során olyan adózónál tár fel hiányosságot, aki a nyugtaadás alóli mentesítés iránti kérelmét már az ellenőrzés előtt az adóhatósághoz, vagy az érdekképviseleti szervhez benyújtotta, a nyugtaadási kötelezettség elmulasztásához fűződő szankció korlátlanul enyhíthető. A mentesítési kérelmek elbírálásában az APEH irányelvet adott ki, amelynek korábban kidolgozott szövegét a pénzügyminiszterrel folytatott tárgyalások, illetve az érdekképviseletek javaslatai alapján több helyen pontosították. Az irányelv az Adó és Ellenőrzési Értékesítő 9. számában ezen a héten jelenik meg. földalapot ló takarékszövetkezetek. A gabona garantált áráról szólva elhangzott: a kormányzat körülbelül 8000 forintos tonnánkénti árat tud elfogadni teljes felvásárlás esetén. Ez a mennyiség 2,4 millió tonnára terjedne ki. A társminisztériumok — BM IKM. NGKM — még ezt az árat is túlságosan magasnak tartják, mivel finanaszírozási igénye mintegy 20 milliárd forintra tehető. Az adósságkonszolidációról szólva az államtitkár kifejtette: az APEH adatai szerint a mezőgazdasági nagyüzemeknek mintegy 55 százaléka első osztályú adósnak minősül, és csupán 4 százalékuknál van szükség — a visz- szafizetés kétségessége miatt — a kintlévő hitelek leírására. Lépett a Postabank Kétszázalékos Átlagosan 2 százalékkal emeli lakossági megtakarítási formáinak kamatait július 28-ától a Postabank és Takarékpénztár Rt. — tájékoztatta tegnap az MTl-t Murányi Róbert, a pénzintézet sajtófőnöke. Elmondása szerint a posta- bankjegy kamata az 1 hónapos lekötésű esetében 10-ről 12 százalékra, a kéthavi lekötésű esetében 11-ről 13 százalékra, a 3 hónaposnál 13-ról 14 százalékra, a 7 hónapos lekötésű postabankjegynél 14-ről 15 százalékra nő a kamat. A Posta-takaréklevél alapkamata — az 1 hónapos Kivágják a fákat Épülhet Ismét megindult a vígszínházi sátor felállításának előkészítése. Az alapozási, terep- rendezési munkálatokat a sátor felállításának helyén álló két fa kivágása körüli vita szakította meg. Az Országos kamatemelés lekötésnél — 10-ről 12 százalékra emelkedik, ezután sávosan havonta 1 százalékkal növekszik. A postatakarékjegy kamata augusztus 1-jétől nő, az eddigi 16 százalékról 18 százalékra. A sajtófőnök szerint a Postabank kamatemelésének nem a lakossági megtakarítások csökkenése az oka. Arról van szó, hogy a pénzintézet az első félévet 500-600 millió forintos eredménnyel zárta, és a bank vezetése az eredményből szeretne nagyobb összeget visszaforgatni a lakossághoz. a sátor Műemlékvédelmi Hivatal — miután felvette a kapcsolatot a Köztársasági Megbízotti Hivatallal — meghozta másodfokú döntését. Eszerint az építési területen álló két fa kivágható. Béremelés az egészségügyben A Népjóléti Minisztérium is elengedhetetlennek tartja a közalkalmazotti törvény bértáblázatának, valamint az ehhez kapcsolódó egyéb, törvényben biztosított pótlékok fedezetének maradéktalan érvényesítését 1994. január elsejétől — jelentette be Surján László népjóléti miniszter azon a tegnapi, a minisztériumban tartott sajtótájékoztatón, amelyen jelen volt Gulyás Judit, az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke is. Beszámoltak a megelőző tárgyalásokról és a megszületett közös megállapodásokról. A népjóléti miniszter egyebek mellett hangsúlyozta, hogy az egészségügy speciális ágazat, területén sok különleges sajátosság van. Gulyás Judit, az EDDSZ elnöke fontosnak ítélte a tegnap aláírt megállapodást, hiszen — mint mondta — az érdekeink közösek. Az egészségügy számára a legfontosabb, hogy a reálbér növekedjen. Anyagi fedezetét mi abban látjuk, hogy az egészségügyet társadalombiztosítási alapra helyeztük — jelentette ki Surján László. Az EDDSZ elnöke ekkor hozzátette: csak így tudják megőrizni a nővéreket, és csak így érthetjük el, hogy a legjobb szakembereink ne hagyják ott a pályát. Egy három műszakban dolgozó ápolónő ugyanis annyi nettó fizetést visz haza, amennyi a létminimum. Egyes megyékben ezek a nővérek egyben családfenntartók is. — Mi nem csilllagászati összegeket kérünk — hangsúlyozta Gulyás Judit, hanem csak azt szeretnénk elérni, hogy egy kezdő nővér legalább 12 ezer forintot, egy kezdő orvos pedig 28 ezer forintot kereshessen. Ellentmondásos és feszültséget keltő a közalkalmazotti törvény bértáblázatának legalacsonyabb (A/l-es) kategóriája, amely egy kezdő ápolónő fizetését nyolcezer forintban állapítja meg, miközben Magyarországon a minimálbér manapság kilencezer forint — jelentette ki Surján László. A népjóléti miniszter és az EDDSZ elnöke egyebek mellett arról is megállapodást kötöttek, hogy a későbbiekben egy esetleges egészségügyi dolgozók által kezdeményezett sztrájkot etikai, jogi és szakmai előkészítésnek kell megelőznie, hiszen a betegek alapvető ellátása nem szenvedhet csorbát. Az egészségügyben dolgozóknak ezen a téren nagyon nagy a felelőssége. T. Á. Kultúra és átalakulás (Folytatás az 1. oldalról) A politológus szerint tárgyalásos demokráciára lenne szükség. Azoknak a pártoknak van jövője, amelyek készek a társadalom minden rétegével dialógust folytatni, s készek a kompromisszumokra is. Katona Tamás miniszterelnökségi államtitkár A nemzetiségi és kisebbségi magyar kultúra című előadásában azt hangoztatta, hogy egyelőre a XX. században vagyunk, egy keserves átmenetben. Ráadásul adva van a sajátos középeurópai helyzet, amely politikai képtelenség ugyan, de mégis létezik. Am van érték. főleg1 kulturális érték, hiszen ha Közép-Európa létezik, akkor leginkább a kultúra terén létezik. Ezen a téren kell megtanulni együttműködni, mert Európa felé csak együttműködéssel, nem pedig elszigetelődéssel lehet haladni. Ha nemzeti kultúráról beszélünk, nem nacionalizmust értünk alatta — mondta az előadó —, sőt Európa szegény rokonainak, ezeknek az országoknak éppen a kultúrát kell prezentálni, méghozzá intézményesen. Ágh Attila előadására utalva Katona Tamás kifejtette: a politikai döntéseket valakinek felelősség és legitimitás birtokában meg kell hoznia. A Magyar Televízió aligha pótolhatná áz Ország- gyűlést — tette hozzá Ágh Attilának arra a megjegyzésére reagálva, miszerint a kormány „rátenyerelt” a nagy médiákra. Az előadó nyomatékkai szólt arról, hogy a külföldi magyar intézményeket, amelyeket más célra használtak, vissza kell adni eredeti rendeltetésüknek, hogy helyet kapjon ott is a magyar kultúra. Mindnyájan Gogol köpenyéből bújtunk elő Az Eiffel-iroda tervezte Nyugati pályaudvar várója volt a színhelye annak a tárgyalásnak, amely a Magyar Újságírók Közössége és az orosz újságíró szövetség vezetői között zajlott. Az eseményről tájékoztatót adott a TV-hí- radó és a Hét, de a Pest Megyei Hírlapban is köszöntöttük vendégeinket, a szövetség két vezetőjét Bogdanov és Jevgenyij Golubev urakat, akik látogatást tettek nálunk. A tárgyalássorozatot követő együttműködési szerződés aláírásánál ott volt a Magyar Újságírók Közösségének tiszteletbeli elnöke, Benedek István professzor, aki a Fe- renczy József és Erzsébet királyné tiszteletére épített csarnokban az alábbi köszöntőt mondta el. Örömömre szolgál, hogy olyan helyen köszönthetjük orosz barátainkat, ahol együtt van Ferencz József, Erzsébet királyné, Széchenyi István és Baross Gábor szelleme. Ma amikor mindig nyugat felé tekintünk, sokszor feledésbe merül az, hogy keletről jöttünk. Elfelejtett jelszóvá vált az, hogy a „fény mindig keletről jő”. Keleti nép vagyunk mi — hangsúlyozta ezt Széchenyi. És nekünk valaha testvéri közösségünk volt sok-sok keleti néppel. De nem erről a távoli múltról akarok beszélni, hanem arról, hogy mindig fontos szerepet játszik a magyar kultúrában az orosz kultúra. Ezt percek alatt nem lehet ösz- szefoglalni, de utalni lehet arra, hogy Magyarország népe, elsősorban polgársága nem csupán háborúból és fogságból ismeri az oroszokat, hanem jóval korábban megismerkedett az orosz kultúrával. Nincs olyan polgári, intellektuális ház, melynek a könyvtára ne tartalmazná a nagy orosz írók műveit. Ha jól emlékszem Dosztojevszkij volt az, aki ezt mondta, mindnyájan Gogol köpenyéből bújtunk elő, és valóban így van, hogy Gogoltól kezdve Turgenyeven át Goncsa- rov s Dosztojevszkij, Tolsztoj és Csehov mindnyájunknak az iskolája volt. Számomra ezek közül, de talán minden olvasó ember számára, természetesen Tolsztoj és Dosztojevszkij voltak azok, akik a legnagyobb élményt nyújották. Én minden sorát olvastam Dosztojevszkijnek, pedig elég sokat írt, és ha megkérdeznék tőlem, hogy ki az a három ember, akit az európai kultúrában legmagasabbra helyeznék, akkor a francia Rousseau, a német Thomas Mann mellett Dosz- torjevszkijt nevezném meg. De a mai kornak és a tegnapnak az íróit is figyelemmel kisérjük, Bulgakov, Ajma- tov, Pasternak, a Dr. Zsivá- gó szerzője már akkor ismert volt, amikor még tilos volt olvasni, és tiltott úton terjesztették az írásokat. Messze mennék, ha most a képzőművészetről és zenéről is szólnék, de azért nem lehet titokban tartani azt, hogy Stravinszkijtől Muszorgszkijén át a zeneszerzők egész sora, például a zongorista Richter, mind részesei annak a kultúrának, amelyre mi felnézünk. Én ezt azért hangsúlyozom, mert Magyarország népe nagyon sokat szenvedett, és hihető volna, hogy e szenvedés következtében talán ellene fordul annak a népnek amely szintén olyan sokat szenvedett? Ennek az ellenkezője igaz, a két nép megszerette egymást. Hadifogságban a magyaroknak nagyon jó tapasztalataik voltak az orosz nép barátságáról és a mostani együttlétünk mutatja, hogy a kultúrában is testvérek tudunk lenni. Ennek jegyében üdvözlöm a megjelenteket. Dunakiliti A szlovákok már megadták a vízjogi engedélyt a dunakiliti fenékküszöb építéséhez. Magyar részről az engedélyt a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság adja ki, valameny- nyi szakhatóság hozzájárulása esetén. Mint a székesfehérvári szervezet igazgatója, kiadásához több szakhatóságtól, így például a tervezésben és a kivitelezésben is szerepet vállaló Győri Vízügyi Igazgatóságtól már megkapták a hozzájáruló határozatot, s bizonyos feltételekkel a térség környezetvédelmi felügyelősége is elfogadta a fenékküszöb építését. Követendő svájci példa Ismerősöm meséli, hogy amikor Ausztriából át kívánt autózni Svájcba, elképzelését meghiúsította a fogadó ország határőrsége. Azért fordították vissza Ausztriába, mert észrevették, autójának kipufogócsöve eltörött, s a 15 esztendős Opel sokkal hangosabban jár, mint egy arrafelé ismeretes és használatban lévő mezőgazdasági munkagép, azaz traktor. A svájciak, tanulta meg ismerősöm, nem engednek be az országukba olyan roncsokat, amelyek emberek életét fenyegetnék, s legalább ennyire féltik környezetüket is. Ez a történet a minap Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében jutott az eszembe, ahol magam is tapasztalhattam, olyan ukrán rendszámmal ellátott gépkocsik közlekednek, amelyek a svájci határőrség támasztotta követelményeknek semmi szín alatt nem felelnének meg. Haladt előttem autóbusz, amely olyan füstöt bocsátott ki, hogy hosszú kilométereken át hihettem, őszi köd van. A szagról említést se teszek. Ugyanezt természetesen személyautók is megteszik, s némelyik gumiját közelebbről megnézve biztosak lehetünk benne, egy eső alkalmával a jármű életveszélyessé válik. Ismerősöm, ki velem együtt nem ért egyet azzal, hogy ezeket az autókat hazánk területére beengedik, úgy vélte, mi magyarok rettenetesen félünk a negatív diszkriminációtól. Való igaz, a negatív diszkrimináció mint kifejezés sem cseng jól, ám időnként igenis határt kell szabni, ahogyan azt Svájcban nyugodt szívvel és bátran megteszik. A svájciakat senki nem merné azzal vádolni, hogy egyeseket hátrányukra megkülönböztetnek. Egy autó műszaki állapotáról ugyanis nem ideológiák, hanem a tények döntenek. (Vödrös)
