Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-27 / 173. szám
PEST MEGYEI XXXVII. ÉVFOLYAM, 173. SZÁM Ára: 13,50 forint 1993. JÚLIUS 27., KEDD Értelmiség ’93 Szegeden Kultúra és átalakulás A váci döntés Tudom, az óvónők évtizedes sérelme, hogy tanító és tanártársaikhoz képest — s önmagában mérve is — aránytalanul magasan szabták meg valakik, valamikor heti kötelező munkaidejüket. Azt is tudom, hogy a volt állampárti és újabban a másik, a liberális pedagógus-szakszervezet is nagy elánnal támadta, s támadja emiatt „a kormányt”.Mintha az óraszám csökkentése kizárólag jóakarat és döntés kérdése lenne, s nem kellene a jogszabály mellé súlyos forintmilliókat is mellékelni, hiszen országosan több tízezer óvónőről van szó. Ezek után különösen figyelmet kelthet a hír, amely szerint a váci városi képvsielő-testület 32-ről 30-ra csökkentette az óvodapedagógusok heti kötelező óraszámát. Jelenleg az óvónőknek 6 és fél órát kell dolgozniuk, kivéve a pénteket, amikor 6 órát. Ez a képviselő-testület határozatának megfelelően szeptember elsejétől mindennap 6 óra lesz. Mi történt? Mondhatnánk: semmi különös. „Csu- pán”annyi, hogy a váci városházán — még az ősszel — figyelmesen olvasták el a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt. Ebből számukra kiderült, hogy az óvónők kötelező óraszámcsökkentéséhez a központi költségvetés változatlanul nem tud pénzt adni, de ha az önkormányzatok találnak valamilyen megoldást, dönthetnek szívük és lehetőségeik szerint. A váciak találtak megoldást. Kizárólag a munkaszervezésben, tekintve, hogy északi tájainkon is fillérre számolják a forintokat. Úgy ítélték meg, az óvónőkkel együtt: lehet az óvodákban úgy szervezni a munkát, hogy csökkenjen az óraszám, ne kelljen hozzá külön pénz és legfőképpen — a kicsik ne lássák kárát. A váciak nem tudják, hogy a megyében — netán az országban — elsőiként vállalták e népszerű döntést, de hogy példájuk követhető és követendő, az bizonyos. Deregán Gábor Három díjjal érkeztek haza Kórusverseny erőltetett menetben Izraeli testvérváros 'gjyf Befejeződtek Vácott , Jt, ? egy nemzetközi szer- (jtyjjp) ződés megkötésének előkészületei. Újabb testvérvárosi kapcsolat létesül. Az izraeli Givatayim, Tel Aviv elővárosának küldöttsége július 27-én érkezik meg Vácra. Július 28-i programjában budapesti városnézés, a zsidó kulturális emlékek megtekintése szerepel. Huszonkilencedikén Hollókőre és Szécsénybe látogatnak. A Nógrád megyei kisvárosban fellép a Civa- tayim-i tácegyüttes, amely egyébként harmincadikán a Váci Világi Vigalom megnyitó gálaműsorában is részt vesz. Az izraeli táncosok önálló műsorát, szombaton este hét órakor láthatja a közönség a Duna-parti szabadtéri játékhelyen. Az izraeli és a magyar város testvérszerződését a képviselő-testület rendkívüli ülésén írják alá ünnepélyes keretek között, július 30-án a városháza tanácstermében. Hazatértek Több mint egy évi szolgálat után visszaérkezett Magyarországra az a 129 fős rendőri kontingens, amely Kambodzsában az ENSZ kötelékében teljesített szolgálatot. A kéksapkásokat Túrós András vezérőnagy köszöntötte a Ferihegyi repülőtéren. Kijelentette: a magyar rendőrök nemes feladatot kaptak a sokat szenvedett Kambodzsában, részt vehettek a demokratikus választások biztosításában, az emberi jogok betartatásában. Feladatuk nem volt veszélytelen, többször fegyveres támadásnak voltak kitéve, amelyek során egyikük megsebesült. Tart a vizsgálat Meggyőződésem, hogy magyar szervek semmiképpen sem érintettek a maribori fegyverszállítási botránynyal kapcsolatban — mondta Arnold Mihály, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka az MTI érdeklődésére. A vezérőrnagy ugyanakkor megerősítette, hogy még tart a tények felderíthetősé- ge érdekében elrendelt hírzárlat. Az illetékes hatóságok mindent megtesznek azért, hogy fényt derítsenek az ügy részleteire A kultúra intézményesülési formái a demokratikus átmenetben címmel tegnap a szegedi József Attila Tudományegyetem aulájában megkezdődött az Értelmiség ’93 nyári egyetem. Mintegy 80 résztvevő hallgatja meg a péntekig tartó program előadásait arról, hogyan hat az átalakulás a kultúrára általában, illetve egyes területeire. A civil művelődési formákról határainkon kívül élő magyar szakemberek segítségével vitatkozhatnak, cserélhetnek véleményt a nyári egyetem hallgatói. Az első napon Ágh Attila politológus A kultúra és a Tegnap megkezdődött az agrár-érdekképviseleti szervezetek és a kormány közötti érdekegyeztető fórum második hivatalos tárgyalási szakasza. Az agrár-érdekképviseletek megbízottainak előbb még egyeztetni kellett álláspontjukat, hogy kifejthessék véleményüket a kormány szakértőinek. A kabinet által előterjesztett megállapodás-tervezetet a jelenlévők végül is csak munkamegállapodási jamodemizáció a XX. század végén című előadásában kifejtette: a kultúra terén térségünkben és világszerte is fenyegető, negatív vonal rajzolódik ki, amely a XX. század végének nagy válságára és ijedtségére egy XIX. századi tradicionalizmus reflexével reagál. Márpedig számunkra is zsákutca, ha a kultúrában a XIX. század végének legfejlettebb konzervativizmusát próbáljuk megvalósítani. A mai értelmiséget — némi iróniával — három típusba sorolta. A magyar politikai elit egyik modellje a küldetéstípus, aki úgy érzi, egy sohavaslatként fogadták el, emellett hangsúlyozták: néhány témát a tárgyalásokon kiemelten kell kezelni. Legtöbb kérdésben „nyitott kapukat döngetnek” az agrárérdekképviseleti szervezetek — jelentette ki az érdekvédelmi szervezetek felvetéseire reagálva Raskó György, a kormányzati oldal képviselője. Elmondta: a kormányzati oldal is egyet tud érteni azzal az elvvel, hogy „aki vet, az sem volt történelem megoldási kulcsát hozza magával, s szeretne belekerülni a jövendő történelemkönyvekbe. A másik típusba a moralizáló értelmiség tartozik. Ez a csoport a megelőző időszak ellenzékéhez tartozik, úgy véli: akkori erkölcsi helytállása miatt születési előjogai vannak a demokráciában, a napi gondok nem érdeklik. A harmadik típus jellemzője pedig a véletlen politikus, akit a rendszerváltozás vihara véletlenül sodort a politikai életbe. Ennek a típusnak egyéni szempontjai a legfontosabbak. (Folytatás a 3. oldalon) földalapok kijelölése körüli viták feloldása érdekében meg kell vizsgálni a mihamarabbi rendezés lehetőségét, különös tekintettel arra a 931 településre, ahol még nincs jogerős földalap-kijelölési határozat. Azzal is egyetért a kormányzati oldal, hogy olyan agrárpolitikára van szükség, amely visszaadja a vidéken élő emberek hitét. (Folytatás a 3. oldalon) A ceglédi Kossuth Gimnázium leánykara három hónappal a budapesti nemzetközi kórusversenyen elért siker után (ahol az együttes aranydiplomát kapott), a napokban az olaszországi Goriziában megrendezett harminckette- dik Seghizzi nemzetközi kórusversenyen három kategóriában is díjat nyert. Soltész Lédeczi Judit karvezetőtől megtudtuk: az olaszországi kórusversenyre csak azok az énekkarok jelentkezhettek, amelyek elismerést szereztek különböző európai megmérettetéseken. Hatvanhét kórus nevezett be. KözüAz ENSZ Biztonsági Tanácsa által hozott határozatok megsértése és a szerb népet sújtó fajgyűlölet miatt július 28-án teljessé válik a Belgrad melletti dunai blokád — jelentették be a „Blokáddal a blokád ellen” nevű mozgalom szervezői. A Butrosz Gáli ENSZ főtitkárnak küldött levélben a szervezők közölték, hogy július lük a versenybizottság — a kazettán elküldött zenei anyag meghallgatása után — tizenhárom résztvevőt választott ki. Egy-egy svéd, norvég, dán, orosz, szlovén, olasz, angol, német, osztrák együttes társaságában két magyar — a ceglédi és egy debreceni — énekkar küzdött az értékes díjakért. A kilenc tagú zsűri négy kategóriában — vegyes, illetve egynemű karok; korszakok zenéje (reneszánsz, romantikus, XX. századi); folklór; kisegyütesek — döntötte el, hogy kik a legjobbak. (Folytatás a 7. oldalon) 18-a és 25-e között 15 olyan hajót engedtek végig a jugoszláv vizeken, melyek nem rendelkeztek az ENSZ szankció-bizottságának hajózási engedélyével. A hajók vasércet és más árukat szállítottak Ausztriába. A „Blokáddal a blokád ellen” akció szervezői ezért felszólították Butrosz Gálit, hogy vizsgálja ki ezeket a „bűncselekményeket”. Kivárnak a termelők Telnek a magtárak Hamarosan mindenütt befejeződik az aratás. Az idei gyenge termés betakarítása után kérdéses, hogy lesz-e elegendő gabonánk. Erről érdeklődtünk Csonka Tibortól a Budapesti és Pest Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatójától. Mint az igazgató elmondta, pontos adatok még nem állnak rendelkezésre arról, hogy menynyi gabona jut a magtárakba, de lesz elegendő. sőt jut exportra is. A terményfelvásárlást nehezíti, hogy a termelők az árak növekedésére várva visszatartják terményeiket. Szalay Pétertől, a GMV kereskedelmi vezetőjétől megtudtuk, hogy a felvásárlás a nehézségek ellenére is folyamatosan zajlik. A vállalat a privatizáció következtében raktárakat vesztett, de ez komoly fennakadást nem okoz. (feke) Erdósi Ágnes felvétele Rendezni a földalapokat arat”, sőt azzal is, hogy a Levél Gálihoz Dunai blokád
