Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-23 / 170. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. JÚLIUS 23., PÉNTEK 3 A munkanélküliség alakulása Nem szerepelnek tartalék sorral Mérséklődő ráta — A KSH adatfelvétele szerint a 15 és 74 év közötti lakosság gazdasági aktivitását vizsgálva, a második negyedévben a munkanélküliek száma Magyarországon 518 ezer volt. Ez az előző negyedévihez képest 28 ezres csökkenést jelent. A mun­kanélküliségi ráta így 11,8 százalékról 11,2 százalékra mérsék­lődött — tájékoztatta az MTI-t a Központi Statisztikai Hivatal. Az Országos Munkaügyi Központ a napokban ettől eltérő adatokat közölt. Ennek oka, hogy a KSH reprezentatív felmé­rés alapján, míg az OMK a regisztrált munkanélküliek összesí­tésével számítja ki az adatokat. A munkaügyi központ előze­tes közlése szerint a június végén regisztrált munkanélküliek száma 657 ezer volt, ez 12,6 százalékos rátának felel meg. A KSH közlése szerint a munkanélküliek számának csökke­nése elsősorban a 25-54 éves korosztályok körében követke­zett be. A munkanélküliek számának csökkenésével párhuza­mosan nőtt a foglalkoztatottak létszáma a mezőgazdaságban, az építőiparban és a szolgáltatási szférában. A növekedés az ágazatok szezonális jellegének tulajdonítható. Ugyanakkor folytatódott a foglalkoztatottak létszámának csökkenése a fel­dolgozóiparban. Az előző negyedévhez viszonyítva csökkent a passzív mun­kanélküliek száma is, tehát azoké, akik bár szeretnének dol­gozni, mégsem keresnek állást, mert úgy gondolják, hogy nem találnának szakképzettségüknek megfelelő munkahelyet. Az említett időszakban ebbe a körbe mintegy 110 ezren tartoz­tak. A munkaerő-piaci gondok kiéleződését jelzi azonban az, hogy a munkanélküliség átlagos időtartama elérte a 42 hetet, szemben az előző negyedévi 37 héttel. A több mint egy éve munkát keresők aránya pedig 27 százalékról 32 százalékra emelkedett. Az előző év azonos időszakában a munkanélküli­ség átlagos időtartama 32 hét, az egy éven túli tartósan munka- nélküliek aránya 17 százalék volt. A felmérés azt is megvizsgálta, hogy a gyed-en, gyes-en lévő nőknek milyen esélyeik vannak korábbi munkahelyükre való visszatérésre. A felmérés eredményei szerint a nők közel 9 százalékának munkahelye időközben megszűnt, további 34 százalékukra eredeti munkahelyük a jövőben nem számít, 7 százalékuk nem akar eredeti munkahelyére visszamenni, és csak a megmaradó 50 százalék ragaszkodik korábbi munkálta­tójához. Budapesti Tejipari Vállalat S Állami vagyonnal éltek vissza Az év eleje óta 817 bejelen­tés érkezett az Állami Va­gyonügynökséghez visszaélé­sek ügyében. Közülük 187 cég vizsgálatát már le is foly­tatták — tájékoztatta tegnap az újságírókat az ÁVÜ Ellen­őrzési Igazgatósága. A befeje­zett ügyek közül 45 esetet kö­vetett intézkedés. Leggyak­rabban büntetőfeljelentést tet­tek, de gyakran javasolta az ÁVÜ a vezetőváltást, vagy pedig a cég állami felügyelet alá helyezését is. Az esetek sorából kiemel­ték a Budapesti Tejipari Vál­lalatot, ahol állampolgári be­jelentés alapján indítottak vizsgálatot. A bejelentés helytállónak bizonyult: meg­állapították, hogy az állami vagyonnal valóban visszaélés történt. A szabályosnak látszó ügy lényege, hogy a BTV, és a termelőktől a tejet közvetle­nül vásárló megyei tejipari vállalatok közé magántársasá­gok ékelődtek. Megjegyzen­dő, hogy négy nagy megyei tejipari vállalatról van szó. A társaságok közvetítő szerepet játszottak a tej szállításában, befolyásolták a felvásárlási és eladási árat, és ezzel indo­kolatlan extraprofithoz jutot­tak. A gazdaságilag ésszerűt­len kereskedelmi kapcsolat 720 millió forintos indokolat­lan költséggel növelte a tej árát Budapesten, veszteséget okozva a likviditási gondok­kal küzdő BTV-nek. A vizsgálat során kiderült, hogy az egyébként törvény­szerűen működő kereskedel­mi társaságokban érdekeltek voltak a BTV vezetői. A ha­szon tehát, amely a BTV-t il­lette volna, magántársaságok­ba vándorolt. A vizsgálat még tart. A sajtótájékoztatón szóba került a Budapesti Tüzép Vál­lalat esete is, amely emlékez­tet a tejipari vállalat példájá­ra. A cég jelenleg vállalati biz­tos vezetése alatt működik. A vagyonfelmérési vizsgálatok mintegy 40 százalékos va­gyonvesztést jeleznek az anya- vállalatnál. Ebben nagyban közrejátszott a Tüzép-Multip- lex tevékenysége, amely egy­maga 70 milliós veszteséget okozott a cég körülbelül egy­milliárdos vagyonában. A Bu­dapesti Tüzép Vállalat által létrehozott Tüzép-Multiplex alvállalkozókat bízott meg te­vékenységeinek elvégzésére, időközben azonban csődbe ment, a haszon pedig a vállal­kozóknál maradt. A vállalati biztos ugyanak­kor úgy ítéli meg, hogy egy gyors privatizációval esély van a vállalat újrastrukturálá­sára. Alakul az MDF -es csapat (Folytatás az 1. oldalról) Herényi Károly ezt követő­en — méltatva az annak idején történelmi jelentőségűvé vált Páneurópai Pikniket — ismer­tette az augusztus 14-én, Sop­ronban megrendezendő Euró­pa nap programját. Ezután be­mutatkozott az MDF soros ügyvezető elnöke. Nahimi Pé­ter 27 éves, történész, két fiú­gyermek édesapja és alapító­tagja a Demokrata Fórumnak. Az MDF-es politikus volt már választmányi és elnökségi tag, jelenleg pedig, július 15-ike és augusztus 31-ike között alel- nökként a párt soros ügyveze­tő elnöke. A politikus elsősor­ban a belső szervezeti rend megerősítését tartja feladatá­nak. Egy kérdésre válaszolva elmondta: véleménye szerint arra, hogy Horváth Balázs kez­deményezésére Elek Istvánt és Debreczeni Józsefet visszave­gyék az MDF-frakcióba, nincs semmilyen ok. Azt azonban Nahimi elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben egy, a két nem­zeti liberális nevével fémjel­zett önálló politikai erővel az MDF együttműködjön. Az ügyvezető elnökség a kö­zelmúltban megkötött SZDSZ—Fidesz megállapo­dással nem foglalkozott — szö­gezte le Herényi Károly, szin­tén egy kérdésre válaszolva. Az MDF részéről ugyanak­kor politikai szempontból tel­jesen természetesnek tartják ezt a választási szövetséget, hiszen, két lényegében azo­nos világnézetű pártról van szó. — Nem érthető viszont a döntés taktikai szempont­ból a Fidesz részéről — tette hozzá a pártszóvivő —, hi­szen a fiatal demokraták az elmúlt néhány évben arra tö­rekedtek, hogy világossá te­gyék a különbséget önmaguk és a szabaddemokraták kö­zött. A választási szövetség ezt a törekvést „elmossa”. A döntésre Herényi szerint két magyarázat lehet. A Fi­desz az előző években vagy nem őszintén törekedett a mar­káns különbségre, vagy az SZDSZ-nek van valamilyen „aduja” a fiatal demokratákkal szemben. Ennek kapcsán Nahi­mi Péter még hozzátette: véle­ménye szerint nem áll meg a lábán az az érvelés, amely a Fi­desz népszerűségének csökke­nésében (székház-ügy) látja a megállapodás magyarázatát, mivel a szabaddemokraták népszerűsége jóval a fiatal de­mokratáké alatt van. Az MDF-ben egyébként sem a székházügy, sem Csur- ka István kiválása nem oko­zott olyan mértékű elvándor­lást az MDF-ből, mint azt so­kan jósolták. Az utóbbi idő­ben a korábbiakhoz képest — amikor közel azonos volt a ki- és belépők száma — 70-80 fővel nőtt az MDF-ből távozók száma. Elutazott az indiai elnök Hivatalos magyarországi látogatása befejezté­vel elutazott Budapestről Shanker Dayal Shar- ma és kísérete. A magas rangú indiai politi­kus különgépe London felé vette az irányt, ahol az elnök nem hivatalos vendégként tölt néhány napot. Az indiai államfőt a reggeli órákban vendéglátója, Göncz Árpád köztársa­sági elnök a szálláson, a Béla király úti ven­dégházban kereste fel, és búcsút vett tőle. Shanker Dayal Sharma budapesti tartózko­dása során megbeszélést folytatott Jeszenszky Géza külügy- valamint Kádár Béla külgazda­sági miniszterrel is. Mezőgazdasági érdekegyeztetés Megkezdődtek a kormány és az agrár érdek- képviseletek közötti érdekegyeztető tárgyalá­sok tegnap délelőtt a Miniszterelnöki Hivatal­ban. Filipsz László, a Mezőgazdasági Szövet­kezők és Termelők Országos Szövetségének titkárságvezetője elmondta: a tárgyalások cél­ja, hogy az agrár érdekképviseletek megbízott­jai szembesítsék álláspontjukat a kormány le­hetőségeivel. A plenáris ülésen az állásponto­kat Zsohár András, a MOSZ titkára az Agrár­koordinációs Fórum soros elnöke, valamint Raskó György, a Földművelésügyi Minisztéri­um államtitkára ismertette. imaMmmmWmmmmmm Dragon Pál Pécelen A Triton saját útja A Triton 200-as és 201-es telefonok hazai fejlesztés eredmé­nyei — magyarázza Hódosi János elnök Dragon Pál or­szággyűlési képviselőnek Erdó'si Ágnes felvétele (Folytatás az 1. oldalról) — Vállalkozó vagyok ma­gam is, a parlament gazdasá­gi bizottságának tagja, or­szággyűlési képviselő' — mondta bemutatkozásképpen Dragon Pál. — Ezekben a mi­nőségeimben egyszerre érdek­lődöm aziránt, hogyan véleke­dik egy jó hírű megyei terme­lőegység a törvényalkotás munkájáról, mivel tudná maga is segíteni a jogalkotást. Hódosi János az rt. elnöke részletesen felvázolta a negy­venesztendős, eredetileg is péceli telepítésű kisszövetke­zetből idővel rt.-vé alakult számítástechnikai és távközlé­si vállalat történetét. — Amióta önálló vállalko­zás vagyunk, azóta igyekszünk egy merőben új szemlélettel, egy határozottan más irányú fejlődési úton járni — emelte ki a négy évtized történelmé­ből Hódosi János. —- Kezdet­ben kevesen hittek bennünk, de a Triton kezdettől fogva bí­zott abban, hogy sikerre viheti a hazai piacon telexgépeit és telefonrendszereit. Mindvégig váltottuk: van létjogosultsága a magyar gyártású és fejleszté­sű hazai piacon árusított Tri­ton telefonoknak! Ez idő alatt csaknem megnégyszereztük induló tőkénket, s nem utolsó­sorban évről évre mind na­gyobb összeget tudtunk visz- szaforgatni, s beruházásokra fordítani. Az országgyűlési képvise­lő kérdésére válaszolva neve­zetesen, hogy mennyire elége­dett a gyakorlati gazdasági szakember a jogalkotók mun­kájával, Hódosi János felso­rolt néhány olyan problémát, melyet a mindennapi munka és a törvény szava közötti el­lentmondások teremtettek. Nem érti, hogyan fordulha­tott elő, hogy negyven önerő­ből létesítendő munkahely fe­jében az e célra szánt összeg­ből csak ötmilliót ígért az ille­tékes hatóság! Hasonlókép­pen kifogásolta a hazai ban­kok hitelkihelyezési politiká­ját, illetve célirányosabb vál­lalkozótámogatási kormány- politikát hiányolt. M. É. Harapós nff, éhes mozisok Rgv magát váci mozi­rajongónak megjelölő olvasónk küldte vissza a szolgáltató rovatunk­ban megjelent mozi- ajánlatunkat. Eöléje il­lesztette „Támogasd a magyar ipart”, s az „ipar” szó elé még oda­írta; „film”, azaz tá­mogasd a magyar filmipart. Megjegyzi, 6 támogatná is, de az aszódi, a galgamácsai, a nagvtarcsai, a ceglé­di és a pilisszentiváni autósmozikban aznap mindenütt más-más amerikai filmet vetítet­tek. A gödöllői városi filmszínházban ugyan­csak, s a váci Duna- gyöngve mozi is ameri­kai filmet játszott, azaz egy nap mi csak amerikai filmet tu­dunk műsorunkban közölni, hiszen a hoz­zánk beérkezett műso­rokban csak amerikai filmek voltak föltüntet­ve. Az észrevételét hoz­zánk eljuttató váci mo­zirajongónak tökélete­sen igaza van. Egyetér­tünk vele, s ennek már több alkalommal hangot is adtunk, afö­lött sajnálkozva, hogy az amerikai szemét könnyen megtalálja az utat Magyarországra. Természetesen, ez ne­hogy bárkiben is azt a gondolatot ébressze, hogy a Pest Megyei Hírlapnál mindent sze­métnek tartunk, ami amerikai, mint ahogy bizonyíthatom, láttam már jó amerikai fil­met. Ennek ellenére fé­lelmetes, hogy a ma­gyar tömegízlés mi­lyen ripsz-ropsz ala­kult át olyanná, hogy szinte issza az autós­mozikban vetített mar­haságokat. Számomra már az autósmozi maga is valami ameri­kai módit rejt, s tán nem járok messze az igazságtól, ha feltétele­zem, ez is onnan érke­zett. Ennek ellenére hi­szem, hogy ami tőlem idegen, az még nagyon sok ember számára le­het jó, így hát nem szí­vesen török pálcát az ilyenfajta üzleti kezde­ményezések fölött. Az viszont igaz, hogy az amerikai filmek, mint például a ceglédi au­tósmoziban játszott Harapós nő, ne fek­tesd le, úgy maradsz című amerikai horror mellett vettethetné­nek mást is, aminek persze nem kell az Iván gyermekkorának lennie, mert ez eset­ben — bár művészet­ről van szó — bizto­san üres maradna a nézőtér. Kell, hogy legyen valami középút. (Vödrös)

Next

/
Thumbnails
Contents