Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-23 / 170. szám

4 PEST MEGYEI HÍRLAP

SZŰKEBB HAZÁNK

1993. JÚLIUS 23., PÉNTEK ^

1-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------1

Pest megye útjait járva szinte nem találunk egyetlen olyan települést sem, ahol ne lenne feltúrva az út, ne dolgozna egy- egy markoló, kanalas kotró a terepen, ne aszfaltoznának, ne raknának falat, avagy ne fektetnének a földbe kábelt, esetleg víz- vagy gázcsövet. Jóleső érzés látni ezt a képletesen mondva rendetlenséget. A felbontott közút, a feltúrt járda, az elterelt forgalom, illetve a sitt-halmokkal eltorlaszolt közterek arra utalnak, hogy gyarapodik a megye, fejlődnek a települések. A helyi lakosság — élükön a demokratikusan megválasztott vezetőkkel — érzi, hogy immár három éve a sajátjában él, azt építi, alakítja, s végre — saját pénzén — olyanná teheti, amilyenné szokásai, igényei, törekvései engedik.

A Rákostól a Szilas-patakig

IsaszegenäzTnyagi

lehetőségek, illetve lakossági igények alakították az elmúlt években megvalósult beruházásokat, hanem olyan mondhatni objektív tények is, mint az, hogy a település határai tovább terjeszkedhettek — mondta megkeresésünkre Vida József, a helyi önkormányzat építési csoportjának vezetője. A szakember elsősorban arra utalt megjegyzésével, hogy a település villamosításának programjába olyan új területeket, utcákat is be kellett vonni, melyek eddig nem voltak lakottak. így az elmúlt években Isaszeg külterülete mentén három utcában kellett

1,5 kilométer hosszan villamosítani. Az 1,8 millió forint értékű beruházás révén korszerű, energiatakarékos világítás várja az ezekbe az utcákba költözőket. Hasonló témakörben a település más részein is folyt korszerűsítés. Mint az önkormányzat építési osztályvezetője elmondta: még az idén befejezik 100-150 közvilágítást szolgáló égőnek a cseréjét, s jövőre mégegyszer ennyi energiatakarékos lámpa világítja majd meg Isaszeg utcáit.

A fenti beruházáshoz szorosan kapcsolódott a település gázprogramja is. Bár Isaszeg már az 1980-as évek vége óta 90 százalékban el

van látva gázzal, azokon az új település részeken, ahol a közeljövőben terveznek parcellázást (180 építési telek kijelölését végzi jelenleg az ön- kormányzat), mielőbb meg kell valósítani a közművesítést.

— Szerencsére a gerincvezeték még ezekre az egyelőre lakatlan településrészekre is eljut, így a legszükségesebb munka a parcellázás alá eső 'telkek körül jelenleg a víz- és villanyellátás ' biztosítása. Erre 25 millió forintot tervez az isaszegi önkormányzat fordítani — egészítette ki a fentieket Vida József.

Jó helyzetben van a település ivóvíz tekintetében: Isaszeg teljes lakossága vezetéken át jut az éltető forráshoz. Ugyanakkor a település két víztározójának egyikét éppen a közelmúltban kellett lezáratni: műszaki meghibásodás következtében veszélybe került a tiszta ivóvíz. Vida József elmondta: a szakemberek már elkezdték a víztározó felújítását, s remélhetőleg mielőbb

megszűnik ez a gond is Isa- szegen.

Nem így a település csatornázásának kérdése. Sajnos, tájékoztatott bennünket az ön- kormányzat építési osztályvezetője, egyelőre csak tervezik Isaszegen a csatornahálózat kiépítését. Az elképzelések szerint a megvalósulás áthúzódhat a jövő évezredre is. Az alapokat azonban igyekeznek mihamarabb megteremteni a településen: elkészült ugyanis egy hatvanmillió forintos szennyvíztisztító-beruházás tetye, melynek első munkálatai — mintegy 8-10 millió forint értékben még az idén megindulhatnak.

— Talán a telefonfejlesztés halad a leggyorsabban Isaszegen — mondta Vida József. — A Digitel 2001 hálózatfejlesztő társulás már építi a település közepén a központi épületeket, s remélhetőleg 1994. április 30-án megszólal a telefon Isaszegen. Ehhez a beruházáshoz a lakosság 40 százaléka csatlakozott. Emellett 350 belépő fizette már be azt az összesen 2,8 millió forintot, amelyből a kábelhálózat kiépítése valósul majd meg Isaszegen. Az önkormányzat 4,5 millió forinttal járult hozzá a távközlés fejlesztéséhez: ez az összeg elegendő lesz ahhoz, hogy a belterületen megvalósuljon a beruházás. így a lakosság egyelőre takarékszövetkezetben fekvő pénzéhez csak a munka második lépcsőjében kell nyúlni — mondta az építési osztályvezető.

Csömörön'í,Tct

gyei az önkormányzat, hogy maradéktalanul eleget tegyen a lakossági igényeknek, s a lehetőségeihez mérten fejlesz- sze a kis települést, hanem azokról sem feledkezik meg

a hivatal, akik — éppen behatárolt anyagi lehetőségeik miatt — nem képesek mindenben együtthaladni a korszerűsödést, bővülést szolgáló köz- művesítési programmal. Számukra az elmúlt két-három év alatt négy millió forintot különített el az önkormányzat. Ebből az összegből — a szociális osztály közreműködésével — támogatják azokat a kevésbé tehetős csömörieket, akiknek nem telett, telik a gáz lekötések finanszírozására. Az öt évre szóló kamatmentes kölcsönből a rászoruló helybéliek fejenként 40-60 ezer forintos segítséget kapnak az egyéni kivitelezésű közmű fejlesztésének megvalósításához.

Bátovszki György helyi polgármester, aki megkeresésünkre a fentieket is elmondta, az alábbiakban sorolta fel az elmúlt években megvalósult közmű beruházásokat. A csömöri gázprogramhoz az új önkormányzatnak „csak" kiegészítő beruházásokkal kellett hozzájárulnia: a települést ugyanis már 1990-ben teljesen behálózta a gerincvezeték. A lakosság utóbbi években mutatott áldozatvállalását jelzi, hogy mára 1700-1750 ingatlant kötött rá a főhálózatra.

Hasonlóan népszerű a most készülő helyi csatornázási ten’ is Csömörön. Az önkormányzat vállalja, hogy a település minden egyes ingatlana elé odavezeti a csatornavezetéket; ehhez a munkához egyénileg 45 ezer forinttal járultak hozzá a helybéliek. A szennyvízelvezetéshez szorosan kapcsolódó beruházás a tisztító állomás. Ezt Csömörön egy biogáz-berendezés segítségével képzeli el az önkormányzat.

— Kettős előnye is van ennek — mondja a polgármester. — Először is az, hogy az önálló szennyvíztisztítás létrehozásával végre mi magunk szabhatjuk meg a vízdíjakat, másrészről pedig másodlagosan , például öntözésre is hasznosítani lehet a biogázberendezések segítségével tisztított vizet.

Kiegészítő beruházás lesz — a csatornázás és a szennyvíztisztítás megvalósítása mellett — a meglévő patakmeder kitisztítása, illetve újraépítése. Ez a munka 80 millió forintba kerül, melynek 60 százalékát az állam átvállalta.

Kiemelkedően jól halad Csömörön a telefonhálózat építése. E téren (is) elsősorban a helyi vezetés gyorsaságán, s vállalkozókedvén múlott sok minden. Az önkormányzat önálló kezdeményezésének és a Műszertechnika Vállalat ösztönzésének köszönhető ugyanis, hogy létrejött a térség leg- potenciálisabb telefonhálózat fejlesztő társulata, a Digitel 2001, és bekapcsolódott ebbe a munkába 41 környező település, illetve, hogy elkészültek a tervek, sőt meg is kezdődött a munka.

— Vitathatatlan, hogy vannak eredményeink — mondja a polgármester. — Bár sokszor élét veszi sikereinknek, hogy olyan sok rosszakaróval találkozunk még itt helyben is, akiknek gáncsoskodása miatt sokszor fölöslegesen megnehezül a dolgunk, s lelassul terveink megvalósulása.

Kerepestarcsari

sá szeretne válni. Ehhez — úgy tetszik — a település gondos vezetősége és a jóértelemben vett lokálpatrióta lakosság meg is tesz minden tőle telhetőt: meglehetősen sok anyagi és emberi áldozatot hoz annak érdekében, hogy mind tökéletesebb legyen Ke- repestarcsa közművesítettsé- ge. Ahol még hiányzik valami

— mondja az önkormányzat műszaki főelőadója, Körömi Sándor, ott is startra kész terveink vannak. Csak ilyen naprakész állapotban lehet megpályázni az esetleges céltámogatásokat, illetve belefogni a helyi fejlesztésekbe.

A település szinte egyformán jól ellátott egészséges ivóvízzel, gázvezetékkel és korszerű villanyvilágítással. Ami az előbbit illeti, arról az önkormányzat műszaki főelőadója elmondta, hogy 1992-re teljesen behálózta Kerepestarcsát a vízveze- ték.A gerinchálózatról a helybéliek hozzájárulásával 5400 lekötést végeztek el.

Hasonlóan előrehaladott állapotban van a községben a gázvezeték-építés is: mindenütt földben van már a gerincvezeték, melynek hossza ösz- szesen eléri a 64 kilométert. Ebből a lakosság — önerős fejlesztés eredményeképpen

— 5200 fogyasztói csatlakozást építtetett ki.

Ma már kevés gondja van a kerepestarcsai önkormányzatnak a település villanyvilágítására. Nem maradt más teendő ezen a téren, mint az egyéni bejelentések nyomán bővíteni, illetve korszerűsíteni az esetleges „foghíjakat”, elmaradásokat. Ugyancsak folyamatosan megvalósult valamennyi más jellegű beruházáshoz kapcsolódó, úgynevezett kiszolgáló hálózat kiépítése is. Ezen a téren az egyik legnagyobb feladatot tavaly teljesítette az önkormányzat: Nagy tartsa határában létesítettek egy trafó állomást.

1990-től 121 millió forintot költött Kerepestarcsa a csatornázásra. (Ebből az önkormányzat 38 milliót átvállalt.) Ennek eredményeképpen a kistarcsai részen mára teljesen megoldott a szennyvízelszállítás, Kerepesen ugyanez 90 százalékos készenlétben van, míg a Szilas- ligeten 1994-es határidőt szabtak a befejezéshez a munkások. Az elmúlt három évben 27,9 kilométeres gerincvezeték épült a településen, melyre a lakosság döntő többsége rá is kötött. A következő lépés a szennyvíztisztító állomás kiépítése lesz: a jövő évi terv megvalósulásához 5-6 millió forintot kell az ön- kormányzatnak előteremtenie.

A helybéliek nem kevésbé örülnek az utóbbi években bővülő telefonfejlesztésnek: az 1991-ben már meglévő 1000 vonalas hálózatot idéntől a Digitel 2001 Rt., három központ megépítése mellett, Kerepestarcsa egészére kibővíti.

— Folyamatosan készítjük terveinket — mondja Körömi Sándor. — A fejlesztésekhez valamennyi településrészünkön adottak a műszaki feltételek, vállalkozóképesnek bizonyul a lakosság.

M.É.